Back to top

Ellenálló fajhibridek: milyen bor lesz belőlük?

Mind nagyobb jelentősége lesz az ellenálló szőlőfajtáknak, ahogy folyamatosan szűkül a használható növényvédő szerek köre, derült ki a Makó Szabolcs növényvédelmi tanácskozáson. Balatonbogláron a gyártók által ajánlott technológiákat hasonlítják össze. Ezúttal részletes előadást hallhattunk a rezisztens fajtákról, és a szerkivonások jegyében soraljművelő gépeket is bemutattak.

A klímaváltozás hatására mind több szélsőséget kell elviselnie a szőlőnek, mondta el Hajdu Edit szőlőnemesítő, erre az úgynevezett horizontális rezisztencia kialakítása lehet a válasz. Ebben az esetben a növény többféle betegséggel vagy faggyal szemben is ellenálló lehet, de nem kimagasló mértékben. A vertikális rezisztencia esetében egy körülménnyel szemben megbízhatóan ellenálló a szőlő. A nemesítők számos Vitis-fajt vontak be a keresztezésekbe, amerikai, eurázsiai fajokat és Vitis vinifera fajtákat is. Hazánkban Egerben, Kecskeméten, Pécsett a szőlészeti és borászati kutatóintézetben, illetve a volt Kertészeti Egyetemen hoztak létre ellenálló szőlőfajtákat. A Keszthelyen nemesített Georgikon 28 alany jól tűri a meszet és a szárazságot.

Fotó: Horváth Csilla
Az első ellenálló borszőlőnk Csizmazia Darab József munkájának eredményeként született, ez a Zalagyöngye. Ő hozta létre a Göcseji zamatos, az Aletta, a Bianca, a Vértes csillaga, a Medina és a Nero fajtákat.

Vitatott egyelőre, hogy milyen bort lehet szűrni az ellenálló fajhibridekből, de Hajdu Edit szerint reduktív technológiával már tisztességes, a mindennapok borának alkalmas bor készíthető belőlük.

Kecskeméti vizsgálatok szerint a legjobb minőségű mustot a Bianca adja, a következő csoportot a Csillám, a Zalagyöngye és a Viktória gyöngye alkotja, míg a Kunleány kevés cukrot gyűjt és durvák a savai.

Ellenálló szőlőt nemesítenek sokfelé a világon az USA-tól Örményországig, sőt a borukra oly büszke franciák is komolyan foglalkoznak vele.

Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnöke a szervezet feladatairól beszélt és említette a változó uniós szabályozást is, ami bevezetni tervezi az alkoholmentes borokat és a rezisztens fajtákat. A HNT piacszervezési intézkedéseiről és az adminisztrációt csökkentő jogszabályváltozásról már hírt adtunk. Légli Ottó hangsúlyozta, hogy

a köztestületi adatbázison alapuló szőlő és bor információs rendszert a hegyközségeknek, vagyis a szőlőtermesztők és borászoknak kell működtetnie.

A Viticoop Kft. ültetvényeiben üzemi méretben láthattuk az Arysta LifeScience, a Bayer, a Kwizda és a Syngenta szőlővédelmi ajánlatának eredményét. Kakukktojás a Jeli-2000 Kft., amely a Csöppmix lombtrágyacsaládot mutatta be, hangsúlyozva, hogy a jól táplált szőlőben a növényvédelem is könnyebb.

Az idén nyolc permetezéssel védték meg a szőlőt, a késői fajtáknál még egy kezelést terveznek, tudtuk meg Hegedűs Lajostól, a Viticoop Kft. vezetőjétől. A szüret már július 25-én indult a Csabagyöngyével, most az Irsai Olivért szedik és szeptember végére el is felejtik a szüretet, a Cabernet sauvignont is beleértve, fogalmazott a szakember. 

A gyomirtószer-kivonások és a betyárkóró elleni védekezés jegyében láthattuk a Győri Agroker soraljművelő. talajmaró gépeit is.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egri Borműhely: közös célok

Az Egri Borműhelyt tíz egri borász közös gondolkodása, együttműködésre való törekvése hozta létre. Világos volt számukra, hogy egymással összefogva messzebbre jutnak el, és így érhetnek el eredményeket a borvidék ismertségének növelésében.

Ismeretlen betegség tizedeli a bükkfákat

Egyelőre nem tudni, milyen kórokozó pusztítja a bükkfákat az Amerikai Egyesült Államok illetve Kanada területén. Aggodalomra ad okot, hogy a betegséget az európai bükkből (Fagus sylvatica) is kimutatták.

Történetekkel teli borospalackok Vidáéktól

A szekszárdi családi pincészet és egy spanyol dizájner közös, egyéves munkájával megszületett új címkék, arculat és portfólió egy következő fejezetet nyitnak meg a Vida Borbirtoknál.

A szívó kártevők réme

Bár az elmúlt években nem volt jellemző, hogy új hatóanyaggal jelennek meg a növényvédős cégek, a Bayer Hungárai Kft. most mégis meglepte a gazdákat. A cég országjáró szőlő szimpóziumának egri állomásán mutatkozott be az idei év nagy újdonsága, a Sivanto prime, amelyet egyszerűen úgy jellemeztek, hogy a természet ajándéka a szívó kártevők ellen.

Nő az állatorvosi praxisok száma

Egyre több cég nyújt állatorvosi szolgáltatásokat, míg 2015-ben 866 vállalkozás jelölte meg fő tevékenységeként az állategészségügyi ellátást, addig számuk tavaly elérte a 881-et az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint.

Egyszerűbb lesz a szőlőültetvényeket veszélyeztető kártevők elleni támogatás igénylése

Az Agrárminisztérium a szőlőültetvényeket veszélyeztető kártevőkkel szemben - mint például az amerikai szőlőkabóca - fontosnak tartja a megelőzést, amelyhez jelentős összegben támogatást nyújt. A támogatás igénylése egyszerűsödik, a kérelmek 2019. március 1-31. között nyújthatók be postai úton a Magyar Államkincstárhoz.

A növénytermesztők most elmondhatják a véleményüket

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) kérdőíves felmérést indít a magyarországi szaporítóanyag-felhasználási szokások, stratégiák, választást segítő tényezők megismerése érdekében.

Csúcsot döntött a skót whisky exportja

Kiemelkedően jó évet zártak a skót whiskyt előállítók és exportálók.Tavaly mind mennyiségében, mind értékében megdőlt az eddigi eladási rekord, s ezzel a kőolajat nem számítva, a brit exportbevétel 1 százaléka származott a skót whisky értékesítéséből.

Nagykoalíciós egyet nem értés

Németországban egy, a közelmúltban a Neue Osnabrücker Zeitung c. napilapnak adott interjúban Svenja Schulze (SPD) szövetségi környezetvédelmi miniszter azt vetette Julia Klöckner (CDU) élelmezési és mezőgazdasági miniszter szemére, hogy az agrártárca vezetőjeként a közös agrárpolitika (KAP) jövőjéről folytatott viták során nem veszi kellően figyelembe a környezetvédelem érdekeit.

Új növényfajtákkal a klímaváltozás ellen

Az elmúlt hónapok szélsőséges időjárása Ausztriában a szántóföldi növényeknél 10-15 százalékos terméscsökkenést okozott, ám egyes más növényi kultúrák esetében a veszteség akár a 40 százalékot is eléri. Erős visszaesés jellemezte a gyümölcs- és zöldségtermelést is; egyedül a szőlőtermelők zártak viszonylag kedvező szezont.