Back to top

Hogy birtokunk egy tagban legyen: a termőföld cseréjéről

Nagyon gyakori, hogy a mezőgazdasági termelők földjei nem egy tagban fekszenek, hanem szétszórva, sőt, inkább ezt tekinthetjük általánosnak. Az különösen bosszantó lehet egy földművesnek, hogy két földje közé egy másik személy tulajdonában álló föld ékelődik. Kézenfekvőnek tűnik, hogy a felek egymással elcseréljék ezeket a földeket.

Erre különösen akkor van lehetőség, ha közel azonos nagyságú, azonos adottságokkal rendelkező, tehát nagyjából azonos értékű földekről van szó. Ahogy korábban már írtuk,

a Földforgalmi Törvény lehetővé teszi a cserét, azzal, hogy a csere is engedélyköteles ügylet, de az érintettek általában nincsenek tisztában a cserére vonatkozó szabályokkal.

A csere feltételei

Az utóbbi időben több alkalommal kerestek meg minket a cseréhez kapcsolódó kérdésekkel, és ennek során azt tapasztaltuk, hogy néhány tévhit is kering – többek között az interneten található információk alapján –, amelyeket szükségesnek tartunk helyre tenni.

Először nézzük meg, hogy a törvény hogyan szabályozza a cserét: „A föld tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a csereszerződésben a felek a föld tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget és

a) a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek a már tulajdonában álló földrészletével azonos településen fekszik, vagy

b) a cserepartnerek

ba) egyike helyben lakónak minősül, vagy

bb) egyikének lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a csere tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.

Tehát a cserének feltételei vannak, termőföldeket kell cserélni, továbbá vagy legalább az egyik cserepartnernek rendelkeznie kell a cserével érintett településen már földtulajdonnal, vagy legalább az egyiküknek helyben lakónak kell lennie, vagy legalább egyikük lakóhelyének vagy üzemközpontjának 20 km-en belül kell lennie a csere tárgyát képező településhez képest.

Nem csak földművesek cserélhetnek

Az egyik tévhit, hogy csak földművesek cserélhetnek. Ez a már leírt törvényszövegből nem következik, a „földműves” szó nem is szerepel az idézetben, és semmi egyéb utalás sincs a törvényben arra, hogy a cserére vonatkozó szabályok csak a földművesekre lennének érvényesek. Arra azonban figyelemmel kell lenniük a cserepartnereknek, hogy a

csere esetén is érvényesek a törvényben írt földszerzési maximumok, azaz földműves 300 hektárig, nem földműves legfeljebb 1 hektárig szerezhet tulajdont.

Ha tehát a csere eredményeképpen ezeket a határokat valamelyik cserepartner átlépné, úgy a mezőgazdasági igazgatási szerv szükségképpen nem hagyhatja jóvá a szerződést. Sajnos annak sincs jelentősége, hogy ha a nem földműves cserepartnernek (korábbi szabályok alapján vagy törvényes öröklésútján) nagyobb a területe, mint 1 hektár, ami csökken ugyan, de a cserét követően is 1 hektár felett maradna a területe, a hivatal azt sem hagyhatja jóvá, mert a csere nem kedvezményes szerzési jogcím. Ez mindenesetre megnehezíti a cserét, ha egy földműves és egy nem földműves jut arra, hogy cserélni kíván.

Különböző értékű földek is cserélhetők

Egy másik, szintén közkeletű tévhit, hogy csere esetén a két földnek közel azonos értékűnek kell lennie, pénzbeli értékkiegyenlítés csak korlátozottan megengedett. Semmi ilyesmi nincs a törvényben. Nyilvánvaló, hogy az a kívánatos, hogy lehetőleg azonos értékek kerüljenek cserére, de ilyet nem mindig lehet összehozni. Azonban pusztán az, hogy jelentős az eltérés a csere tárgyát képező földek értékében, önmagában nem alapozza meg annak jogellenességét. A cserét ugyan nem kell az illetékes önkormányzatok hirdetőtábláján kifüggeszteni, és a helyi földbizottság jogkörében eljáró Agrárkamarának sem kell véleményét beszerezni, ezért vannak helyzetek, amikor az érdekeltek a cserét részesítik előnyben az adásvétellel szemben. Ugyanakkor a cserét az illetékes mezőgazdasági igazgatási szervnek jóvá kell hagynia.

Ha a hatóság úgy ítéli meg, hogy a csere valójában leplez egy adásvételt, pl. mert az egyik föld 100 négyzetméter, a másik meg 10 hektár, megvan a lehetősége arra, hogy a jóváhagyást megtagadja.

És még egy aspektus, amit viszont nem szoktak tudni az érintettek a cseréről. A fentebb idézett három feltétel közül az első és a harmadik – tehát, hogy a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek a már tulajdonában álló földrészletével azonos településen kell feküdnie, vagy a cserepartnerek legalább egyikének lakóhelye vagy üzemközpontja a föld fekvésének településéhez képest 20 km-en belül található – teljesülése esetén a csere birtokösszevonási célú önkéntes földcserének minősül.

Mivel az első feltétel a leggyakoribb, azt mondhatjuk, hogy a cserék túlnyomó többsége megfelel a birtokösszevonási célú önkéntes földcsere követelményeinek. Ez pedig egyrészt illetékmentességet jelent mindkét félnek, másrészt ebben az esetben még a helyrajzi számonként fizetendő 6600 forint igazgatási szolgáltatási díjat sem kell megfizetni a földhivatalban.

Úgy véljük, a leírtak ismerete segíti olvasóinkat a cserével kapcsolatban megfelelő döntés meghozatalában.

Dr. Cenner Tibor
cenner@cenner.hu

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2018/07 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Augusztus végéig tart a diákmunka

Az idén a mezőgazdaságban és a vendéglátásban augusztus végig támogatott a diákfoglalkoztatás. A program minden 16–25 év közötti, nappali tagozatos tanuló előtt nyitva áll, és még augusztusban is be lehet jutni. A munkáltatók azonban már most sajnálják, hogy nem tart tovább, hiszem számos gazdaságban a munka dandárja csak ezután jön.

Új állattenyésztési törvény: hol tartanak az előkészítéssel?

November 1-jétől az európai állattenyésztési rendelet hatályba lépését követően az eddigi nemzeti hatáskörből az EU illetékességébe kerül a szarvasmarha-, a ló-, a sertés-, a juh- és a kecsketenyésztés-szervezésének szabályozása. Hol tart az uniós állattenyésztési rendelet hazai jogharmonizációja? Elkészül-e addig a hazai állattenyésztési törvény – kérdeztük az Agrárminisztériumtól.

Kétféle utalvány - eltérő adózás

Változnak jövőre az utalványokra (vásárlási voucherek, kuponok, ajándékkártyák) vonatkozó adózási szabályok - hívta fel a figyelmet a Deloitte, a tanácsadó cég szerint ez azt eredményezheti, hogy a vállalkozások még bátrabban nyúlnak majd ehhez a vásárlásösztönző eszközhöz.

Engedéllyel növelni lehet a must alkoholtartalmát

Ha az időjárás rendkívül kedvezőtlen volt a szőlőre, akkor a must alkoholtartalmát miniszteri engedéllyel lehet növelni - az ezt tartalmazó agrárminiszteri rendelet a Magyar Közlönyben jelent meg.

Mi a teendő, ha jogszerű földhasználat igazolásáról szóló felszólítást kapunk?

Szeptemberben várható a Magyar Államkincstártól azon felszólító végzések kiküldése, ahol nem ellenőrizhető vagy nem egyértelműsíthető a földhasználat.

Termőföldpiac

A 2015. őszén meghirdetett Földet a gazdáknak program egy évvel későbbi megszűnése látványos forgalmi visszaesést okozott 2017-ben a termőföldpiacon. A 70 százalékos csökkenés mellett azonban az árak továbbra is emelkednek, tavaly országosan 6 százalékos volt a drágulás, derül ki a NAV ingatlanforgalmi adatbázisát földolgozó legfrissebb OTP Termőföld Értéktérképből.

Tényleg a talaj adja a bor ízét?

Egyre népszerűbb és elfogadottabb az a nézet, hogy a szőlőültetvény talaja adja a bor ízét – bár kérdéses, hogy van-e bármilyen tudományos alapja a kijelentésnek.

Megjelentek a tájegységi vadgazdálkodási tervek

2018. július 3-án a Magyar Közlöny 2018. évi 104. számában megjelentek a vadgazdálkodási tájegységek vadgazdálkodási terveiről szóló rendeletek.

Változott a szabályozás: vetőmag és növényfajták

A növényfajták állami elismeréséről szóló rendelet módosításának célja a növényfajták állami elismeréséhez szükséges fajtavizsgálatokat végző szervre vonatkozó eljárási szabályok kialakítása.

Új adatszolgáltatási rendszer a cukorágazatban

Megjelent az agrárminiszter 2/2018. (VI. 22.) AM rendelete a cukorágazat szabályozásának egyes kérdéseiről. A rendelet rögzíti a cukorgyártó - és az izoglükóz-gyártó vállalkozás, a megtermelt cukor és izoglükóz fogalmait, valamint a vállalkozások adatszolgáltatási kötelezettségeit.