Back to top

Hogy birtokunk egy tagban legyen: a termőföld cseréjéről

Nagyon gyakori, hogy a mezőgazdasági termelők földjei nem egy tagban fekszenek, hanem szétszórva, sőt, inkább ezt tekinthetjük általánosnak. Az különösen bosszantó lehet egy földművesnek, hogy két földje közé egy másik személy tulajdonában álló föld ékelődik. Kézenfekvőnek tűnik, hogy a felek egymással elcseréljék ezeket a földeket.

Erre különösen akkor van lehetőség, ha közel azonos nagyságú, azonos adottságokkal rendelkező, tehát nagyjából azonos értékű földekről van szó. Ahogy korábban már írtuk,

a Földforgalmi Törvény lehetővé teszi a cserét, azzal, hogy a csere is engedélyköteles ügylet, de az érintettek általában nincsenek tisztában a cserére vonatkozó szabályokkal.

A csere feltételei

Az utóbbi időben több alkalommal kerestek meg minket a cseréhez kapcsolódó kérdésekkel, és ennek során azt tapasztaltuk, hogy néhány tévhit is kering – többek között az interneten található információk alapján –, amelyeket szükségesnek tartunk helyre tenni.

Először nézzük meg, hogy a törvény hogyan szabályozza a cserét: „A föld tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a csereszerződésben a felek a föld tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget és

a) a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek a már tulajdonában álló földrészletével azonos településen fekszik, vagy

b) a cserepartnerek

ba) egyike helyben lakónak minősül, vagy

bb) egyikének lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a csere tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.

Tehát a cserének feltételei vannak, termőföldeket kell cserélni, továbbá vagy legalább az egyik cserepartnernek rendelkeznie kell a cserével érintett településen már földtulajdonnal, vagy legalább az egyiküknek helyben lakónak kell lennie, vagy legalább egyikük lakóhelyének vagy üzemközpontjának 20 km-en belül kell lennie a csere tárgyát képező településhez képest.

Nem csak földművesek cserélhetnek

Az egyik tévhit, hogy csak földművesek cserélhetnek. Ez a már leírt törvényszövegből nem következik, a „földműves” szó nem is szerepel az idézetben, és semmi egyéb utalás sincs a törvényben arra, hogy a cserére vonatkozó szabályok csak a földművesekre lennének érvényesek. Arra azonban figyelemmel kell lenniük a cserepartnereknek, hogy a

csere esetén is érvényesek a törvényben írt földszerzési maximumok, azaz földműves 300 hektárig, nem földműves legfeljebb 1 hektárig szerezhet tulajdont.

Ha tehát a csere eredményeképpen ezeket a határokat valamelyik cserepartner átlépné, úgy a mezőgazdasági igazgatási szerv szükségképpen nem hagyhatja jóvá a szerződést. Sajnos annak sincs jelentősége, hogy ha a nem földműves cserepartnernek (korábbi szabályok alapján vagy törvényes öröklésútján) nagyobb a területe, mint 1 hektár, ami csökken ugyan, de a cserét követően is 1 hektár felett maradna a területe, a hivatal azt sem hagyhatja jóvá, mert a csere nem kedvezményes szerzési jogcím. Ez mindenesetre megnehezíti a cserét, ha egy földműves és egy nem földműves jut arra, hogy cserélni kíván.

Különböző értékű földek is cserélhetők

Egy másik, szintén közkeletű tévhit, hogy csere esetén a két földnek közel azonos értékűnek kell lennie, pénzbeli értékkiegyenlítés csak korlátozottan megengedett. Semmi ilyesmi nincs a törvényben. Nyilvánvaló, hogy az a kívánatos, hogy lehetőleg azonos értékek kerüljenek cserére, de ilyet nem mindig lehet összehozni. Azonban pusztán az, hogy jelentős az eltérés a csere tárgyát képező földek értékében, önmagában nem alapozza meg annak jogellenességét. A cserét ugyan nem kell az illetékes önkormányzatok hirdetőtábláján kifüggeszteni, és a helyi földbizottság jogkörében eljáró Agrárkamarának sem kell véleményét beszerezni, ezért vannak helyzetek, amikor az érdekeltek a cserét részesítik előnyben az adásvétellel szemben. Ugyanakkor a cserét az illetékes mezőgazdasági igazgatási szervnek jóvá kell hagynia.

Ha a hatóság úgy ítéli meg, hogy a csere valójában leplez egy adásvételt, pl. mert az egyik föld 100 négyzetméter, a másik meg 10 hektár, megvan a lehetősége arra, hogy a jóváhagyást megtagadja.

És még egy aspektus, amit viszont nem szoktak tudni az érintettek a cseréről. A fentebb idézett három feltétel közül az első és a harmadik – tehát, hogy a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek a már tulajdonában álló földrészletével azonos településen kell feküdnie, vagy a cserepartnerek legalább egyikének lakóhelye vagy üzemközpontja a föld fekvésének településéhez képest 20 km-en belül található – teljesülése esetén a csere birtokösszevonási célú önkéntes földcserének minősül.

Mivel az első feltétel a leggyakoribb, azt mondhatjuk, hogy a cserék túlnyomó többsége megfelel a birtokösszevonási célú önkéntes földcsere követelményeinek. Ez pedig egyrészt illetékmentességet jelent mindkét félnek, másrészt ebben az esetben még a helyrajzi számonként fizetendő 6600 forint igazgatási szolgáltatási díjat sem kell megfizetni a földhivatalban.

Úgy véljük, a leírtak ismerete segíti olvasóinkat a cserével kapcsolatban megfelelő döntés meghozatalában.

Dr. Cenner Tibor
cenner@cenner.hu

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2018/07 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem úszta meg Tokaj-hegyaljai borvidéken a Nébih ellenőrzést

Négynapos ellenőrzés-sorozatot tartott Nébih a Tokaj-hegyaljai borvidéken. A szakemberek az ellenőrzés során két esetben tapasztaltak olyan súlyos adminisztratív hiányosságokat, amelyek miatt az érintett egységek működését felfüggesztették.

Béremelés és adócsökkentés jövőre, de miből?

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége nem gondolkozik két számjegyű béremelésben 2019 vonatkozásában, már jövő januártól 2 százalékkal csökkentené a szochót, és optimalizálná a cafeteriát érintő adóterheket.

Haladék az illegális kutakra?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezte az illegális kutak moratóriumának 2020-ig történő meghosszabbítását. Erről a napokban tárgyal a kormány.

Figyeljünk egymásra! A sárfelhordás balesetet okozhat

A megyei rendőrkapitányságok kérésére a NAK felhívja a gazdálkodók figyelmét a KRESZ-ből adódó kötelezettségükre, illetve a közútra történő sárfelhordás közlekedésbiztonsági veszélyeire.

Őstermelők! NAV ellenőrzések október közepétől

Az adóhatóság megyei, fővárosi igazgatóságai október 15-től vizsgálatot indítanak az őstermelői tevékenységet folytató adózók körében.

Ne titkolhassák el az élelmiszerek származását

Akkor is mindig egyértelműen és világosan derüljön ki, hogy honnan származik egy-egy élelmiszer alapanyaga, ha az eltér a végtermék származásától – egyebek között erről szól egy frissen jóváhagyott uniós polgári kezdeményezés. Ha egy éven belül egymillió aláírás összejön, akkor a Bizottságnak érdemben foglalkoznia kell a felvetésekkel.

Pincefeltörést is megakadályoznak a lovas polgárőrök

Lovas polgárőrök gyakorlati továbbképzését tartották a mögöttünk hagyott hétvégén, péntektől vasárnapig Békésen. Az ilyen jellegű szolgálatot vállaló lovasok több területen tevékenykednek, például az illegális fakitermelések, illegális szemétlerakók és parlagfűvel szennyezett területek felszámolásában.

Orvhorgászok a pácban: félmilliós bírság a zavarosban pecázásért

Orvhorgászok ellen küzdenek a somogyi halőrök: az őszi haltelepítés és a közelgő süllő szezon miatt kiemelt figyelmet fordítanak a horgásztavakra. Van alapja a biztonsági intézkedésnek: a Balatonon legutóbb hétvégén kaptak el egy sorhorgos orvhalászt.

Online is ellenőrzi a tűzifát a Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) erdészeti felügyelői továbbra is folyamatosan ellenőrzik az online tűzifahirdetéseket, kiváltképp, hogy a hirdető rendelkezik-e a jogszabályban előírt EUTR technikai azonosító számmal. Az azonosító megléte garantálja ugyanis a tűzifavásárló számára, hogy az eladó a Nébih hatósági nyilvántartásában szerepel, vagyis nagy valószínűséggel jogkövető kereskedő.

Vége a trükközésnek a zártkertekkel

Számos esetben visszaéltek a jogalkotó jó szándékával a zártkertek tulajdonosai, így a jövőben biztosan nem lesz lehetőség könnyített feltételek mellett átminősíttetni az érintett ingatlanokat.