Erre különösen akkor van lehetőség, ha közel azonos nagyságú, azonos adottságokkal rendelkező, tehát nagyjából azonos értékű földekről van szó. Ahogy korábban már írtuk,
A csere feltételei
Az utóbbi időben több alkalommal kerestek meg minket a cseréhez kapcsolódó kérdésekkel, és ennek során azt tapasztaltuk, hogy néhány tévhit is kering – többek között az interneten található információk alapján –, amelyeket szükségesnek tartunk helyre tenni.
Először nézzük meg, hogy a törvény hogyan szabályozza a cserét: „A föld tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a csereszerződésben a felek a föld tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget és
a) a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek a már tulajdonában álló földrészletével azonos településen fekszik, vagy
b) a cserepartnerek
ba) egyike helyben lakónak minősül, vagy
bb) egyikének lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a csere tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
Tehát a cserének feltételei vannak, termőföldeket kell cserélni, továbbá vagy legalább az egyik cserepartnernek rendelkeznie kell a cserével érintett településen már földtulajdonnal, vagy legalább az egyiküknek helyben lakónak kell lennie, vagy legalább egyikük lakóhelyének vagy üzemközpontjának 20 km-en belül kell lennie a csere tárgyát képező településhez képest.
Nem csak földművesek cserélhetnek
Az egyik tévhit, hogy csak földművesek cserélhetnek. Ez a már leírt törvényszövegből nem következik, a „földműves” szó nem is szerepel az idézetben, és semmi egyéb utalás sincs a törvényben arra, hogy a cserére vonatkozó szabályok csak a földművesekre lennének érvényesek. Arra azonban figyelemmel kell lenniük a cserepartnereknek, hogy a
Ha tehát a csere eredményeképpen ezeket a határokat valamelyik cserepartner átlépné, úgy a mezőgazdasági igazgatási szerv szükségképpen nem hagyhatja jóvá a szerződést. Sajnos annak sincs jelentősége, hogy ha a nem földműves cserepartnernek (korábbi szabályok alapján vagy törvényes öröklésútján) nagyobb a területe, mint 1 hektár, ami csökken ugyan, de a cserét követően is 1 hektár felett maradna a területe, a hivatal azt sem hagyhatja jóvá, mert a csere nem kedvezményes szerzési jogcím. Ez mindenesetre megnehezíti a cserét, ha egy földműves és egy nem földműves jut arra, hogy cserélni kíván.
Különböző értékű földek is cserélhetők
Egy másik, szintén közkeletű tévhit, hogy csere esetén a két földnek közel azonos értékűnek kell lennie, pénzbeli értékkiegyenlítés csak korlátozottan megengedett. Semmi ilyesmi nincs a törvényben. Nyilvánvaló, hogy az a kívánatos, hogy lehetőleg azonos értékek kerüljenek cserére, de ilyet nem mindig lehet összehozni. Azonban pusztán az, hogy jelentős az eltérés a csere tárgyát képező földek értékében, önmagában nem alapozza meg annak jogellenességét. A cserét ugyan nem kell az illetékes önkormányzatok hirdetőtábláján kifüggeszteni, és a helyi földbizottság jogkörében eljáró Agrárkamarának sem kell véleményét beszerezni, ezért vannak helyzetek, amikor az érdekeltek a cserét részesítik előnyben az adásvétellel szemben. Ugyanakkor a cserét az illetékes mezőgazdasági igazgatási szervnek jóvá kell hagynia.
És még egy aspektus, amit viszont nem szoktak tudni az érintettek a cseréről. A fentebb idézett három feltétel közül az első és a harmadik – tehát, hogy a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek a már tulajdonában álló földrészletével azonos településen kell feküdnie, vagy a cserepartnerek legalább egyikének lakóhelye vagy üzemközpontja a föld fekvésének településéhez képest 20 km-en belül található – teljesülése esetén a csere birtokösszevonási célú önkéntes földcserének minősül.
Úgy véljük, a leírtak ismerete segíti olvasóinkat a cserével kapcsolatban megfelelő döntés meghozatalában.
Dr. Cenner Tibor
cenner@cenner.hu