Back to top

Hogy birtokunk egy tagban legyen: a termőföld cseréjéről

Nagyon gyakori, hogy a mezőgazdasági termelők földjei nem egy tagban fekszenek, hanem szétszórva, sőt, inkább ezt tekinthetjük általánosnak. Az különösen bosszantó lehet egy földművesnek, hogy két földje közé egy másik személy tulajdonában álló föld ékelődik. Kézenfekvőnek tűnik, hogy a felek egymással elcseréljék ezeket a földeket.

Erre különösen akkor van lehetőség, ha közel azonos nagyságú, azonos adottságokkal rendelkező, tehát nagyjából azonos értékű földekről van szó. Ahogy korábban már írtuk,

a Földforgalmi Törvény lehetővé teszi a cserét, azzal, hogy a csere is engedélyköteles ügylet, de az érintettek általában nincsenek tisztában a cserére vonatkozó szabályokkal.

A csere feltételei

Az utóbbi időben több alkalommal kerestek meg minket a cseréhez kapcsolódó kérdésekkel, és ennek során azt tapasztaltuk, hogy néhány tévhit is kering – többek között az interneten található információk alapján –, amelyeket szükségesnek tartunk helyre tenni.

Először nézzük meg, hogy a törvény hogyan szabályozza a cserét: „A föld tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a csereszerződésben a felek a föld tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget és

a) a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek a már tulajdonában álló földrészletével azonos településen fekszik, vagy

b) a cserepartnerek

ba) egyike helyben lakónak minősül, vagy

bb) egyikének lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a csere tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.

Tehát a cserének feltételei vannak, termőföldeket kell cserélni, továbbá vagy legalább az egyik cserepartnernek rendelkeznie kell a cserével érintett településen már földtulajdonnal, vagy legalább az egyiküknek helyben lakónak kell lennie, vagy legalább egyikük lakóhelyének vagy üzemközpontjának 20 km-en belül kell lennie a csere tárgyát képező településhez képest.

Nem csak földművesek cserélhetnek

Az egyik tévhit, hogy csak földművesek cserélhetnek. Ez a már leírt törvényszövegből nem következik, a „földműves” szó nem is szerepel az idézetben, és semmi egyéb utalás sincs a törvényben arra, hogy a cserére vonatkozó szabályok csak a földművesekre lennének érvényesek. Arra azonban figyelemmel kell lenniük a cserepartnereknek, hogy a

csere esetén is érvényesek a törvényben írt földszerzési maximumok, azaz földműves 300 hektárig, nem földműves legfeljebb 1 hektárig szerezhet tulajdont.

Ha tehát a csere eredményeképpen ezeket a határokat valamelyik cserepartner átlépné, úgy a mezőgazdasági igazgatási szerv szükségképpen nem hagyhatja jóvá a szerződést. Sajnos annak sincs jelentősége, hogy ha a nem földműves cserepartnernek (korábbi szabályok alapján vagy törvényes öröklésútján) nagyobb a területe, mint 1 hektár, ami csökken ugyan, de a cserét követően is 1 hektár felett maradna a területe, a hivatal azt sem hagyhatja jóvá, mert a csere nem kedvezményes szerzési jogcím. Ez mindenesetre megnehezíti a cserét, ha egy földműves és egy nem földműves jut arra, hogy cserélni kíván.

Különböző értékű földek is cserélhetők

Egy másik, szintén közkeletű tévhit, hogy csere esetén a két földnek közel azonos értékűnek kell lennie, pénzbeli értékkiegyenlítés csak korlátozottan megengedett. Semmi ilyesmi nincs a törvényben. Nyilvánvaló, hogy az a kívánatos, hogy lehetőleg azonos értékek kerüljenek cserére, de ilyet nem mindig lehet összehozni. Azonban pusztán az, hogy jelentős az eltérés a csere tárgyát képező földek értékében, önmagában nem alapozza meg annak jogellenességét. A cserét ugyan nem kell az illetékes önkormányzatok hirdetőtábláján kifüggeszteni, és a helyi földbizottság jogkörében eljáró Agrárkamarának sem kell véleményét beszerezni, ezért vannak helyzetek, amikor az érdekeltek a cserét részesítik előnyben az adásvétellel szemben. Ugyanakkor a cserét az illetékes mezőgazdasági igazgatási szervnek jóvá kell hagynia.

Ha a hatóság úgy ítéli meg, hogy a csere valójában leplez egy adásvételt, pl. mert az egyik föld 100 négyzetméter, a másik meg 10 hektár, megvan a lehetősége arra, hogy a jóváhagyást megtagadja.

És még egy aspektus, amit viszont nem szoktak tudni az érintettek a cseréről. A fentebb idézett három feltétel közül az első és a harmadik – tehát, hogy a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek a már tulajdonában álló földrészletével azonos településen kell feküdnie, vagy a cserepartnerek legalább egyikének lakóhelye vagy üzemközpontja a föld fekvésének településéhez képest 20 km-en belül található – teljesülése esetén a csere birtokösszevonási célú önkéntes földcserének minősül.

Mivel az első feltétel a leggyakoribb, azt mondhatjuk, hogy a cserék túlnyomó többsége megfelel a birtokösszevonási célú önkéntes földcsere követelményeinek. Ez pedig egyrészt illetékmentességet jelent mindkét félnek, másrészt ebben az esetben még a helyrajzi számonként fizetendő 6600 forint igazgatási szolgáltatási díjat sem kell megfizetni a földhivatalban.

Úgy véljük, a leírtak ismerete segíti olvasóinkat a cserével kapcsolatban megfelelő döntés meghozatalában.

Dr. Cenner Tibor
cenner@cenner.hu

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2018/07 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ha hangos a kolomp...

Egy müncheni bíróság elutasította egy bosszús házaspár keresetét, amit a szomszéd hangos tehénkolompjai miatt nyújtottak be. A Münchenhez közeli Holzkirchenben lakó házaspár első keresetét 2015-ben nyújtotta be és a minap elutasított legutolsó próbálkozás ellenére is a fellebbezést tervezik.

A szomszédjogokról: ne zavarjuk egymást szükségtelenül!

Rossz szomszédság török átok, tartja a magyar mondás. A szomszédsággal kapcsolatos kérdések a jogalkotók figyelmét is felkeltették, olyannyira, hogy nemcsak a Polgári Törvénykönyvben, hanem néhány, a szomszédjogok szempontjából különösen fontosnak ítélt aspektussal külön törvényben is foglalkoznak.

Határidő: bonyolódott transzferár nyilvántartások

Közeledik a május 31-i elkészítési határidő, és minden érintett cégnek az új, bonyolultabb követelményeket kell követnie. Az eddigi, önálló nyilvántartás helyett már kötelező a fődokumentum és helyi dokumentum elkészítése.

A Sajón tevékenykedő rapsicok buktak le

Április első hetében, hosszas előzetes megfigyelés után, újabb sikeres akciót hajtott végre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ). A halászati őrök ezúttal a Sajó térségében tartottak járműellenőrzéseket, egyik ilyen akciójuk során bukkantak azokra az orvhalászokra, akiknek autójából sajnos már élettelen állapotban került elő három, illegálisan kifogott hal.

A felső öt százalék termel legtöbbet

Lassan, de biztosan Amerikában is folyik a birtokkoncentráció – derül ki a kormányzat agrárcenzusából. A csökkenő farmszám és a növekvő terület mellett különösen a nagyobb gazdaságok növekvő produktuma szembeötlő.

Megszünteti létfontosságú kávé-vésztartalékait Svájc

A két világháború között született törvény arra kötelez 15 kávéforgalmazó céget, hogy képezzenek 15 300 tonnás állandó "vastartalékot" nyers kávébabból.

Tizenhét traktort kötöttek el Ausztriában tavaly, most kapták el őket

Négy román férfit vettek őrizetbe, akik tavaly március és december között tizenhét traktort loptak el Ausztriában. Erdőben rejtették el a gépeket, ott igyekeztek eltüntetni róluk mindent, ami nyomra vezethet.

A hazai föld miatt világhírűek őzbakjaink

Az őz hazánkban mindenütt előforduló nagyvadfajunk. Nagyvadas esetében kevésbé, apróvadas területen viszont jelentős bevételi forrást jelent a vadásztársaságoknak. A magyarországi őzbakok minőségét fémjelzi, hogy külföldi vadászok rendszeres visszatérők hazánkba a kisebb-nagyobb agancsú bakok elejtése miatt. De vajon mi határozza meg a „mindenki nagyvadjának” mondott őz agancsmennyiségét?

Óriási termőföldet vett Szaúd-Arábia

Mintegy 200 ezer hektárnyi ausztrál termőföldet és többek közt 40 ezer juhot vásárolt Szaúd-Arábia - a vételár egyelőre titok. A világ egyik leggazdagabb országának számító olaj-nagyhatalom egyre-másra fektet be mezőgazdasági projektekbe szerte a világon.

Érkeznek az első vámkedvezményes, kínai baromfiszállítmányok az EU-ba

Kína jóváhagyta az első baromfiszállítmányt, mely csökkentett vámmal érkezhet az Európai Unióba. A kínai vámigazgatás tájékoztatása szerint a különengedélyt a Santung tartományban működő vállalatok kapták.