Back to top

Kékfejű juh Franciaországból

Hazánkban még kevésbé ismert juhfajtáról adunk rövid összefoglalót, amely felkeltheti az új iránt fogékony tenyésztők figyelmét. Kissé szokatlan küllemével, megjelenésével, nagy rámájával tarthat érdeklődést számunkra, nem szólva ikerellő képességéről. Ez egyre növekvő elterjedésével, idegen országok gazdáinak érdeklődésével nyer igazolást.

Fotó: Toldy Gyula
A Bleu du Maine juhfajta a Maine és az Anjou régióból származik, nevezetesen Maine-et-Loire, Mayenne és Sarthe megyékből.

Nagy testméretekkel jellemezhető fajta, amely nagy mennyiségű legelőfű felvételére képes. Átlagos izmoltságú nyaka sötétkék fejben végződik.

Valamennyi Bleu du Maine Nemzeti Törzskönyvező Szövetség által minősített tenyészállat a bal fülében BDM monogrammal van tetoválva.

A Bleu du Maine anyajuh ellenálló, jól alkalmazkodik a szabadtartáshoz. Kemény éghajlati viszonyok között a fagyos és a havas időjárás ellenére is jól érzi magát a szabadban, köszönhetően zárt, vastag gyapjúbundájának.

A Bleu du Maine legelős juhfajta, szinte kizárólag szabadban tartják. Az anyákat az évi egyszeri elletés során, csak a bárányozás idejére hajtják fedél alá. A báránynevelés így a tavaszi évszakra, a bőséges fűtermés idejére terjed, amikor az anyák tejtermelése magas szinten van, és a bárányok fűigénye is növekedik. Kiváló legelőhasznosító, nem nyájtartó, nagyon gyakran szarvasmarhával egy legelőn tartják. A bárányok vágott teste 20, akár 25 kg-ot is elérhet a vágás előtti élősúly függvényében. Két bárányukat az anyák gond nélkül felnevelik. A juhokat és marhákat közös legelőn tartják, az állománynagyság leggyakrabban 50 egyed alatti, de a törzsnyájakban a 70-et is meghaladhatja. Az elletés későtélen vagy koratavasszal történik, a bárányokat legelőn nevelik, hizlalják. A tenyésztők kis létszámú anyaállományokat tartanak, együtt legeltetve a szarvasmarhákkal. Tehát egyáltalán nem ritka látvány, hogy a Bleu du Maine juhok ugyanott élnek, ahol a szarvasmarhák.

Az írás Dr. Toldy Gyulának a Kistermelők Lapja augusztusi számában olvasható részletes cikke alapján készült.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2018/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kétszeresére nő Kína sertésimportja az ASP miatt

Kína 2019-ben várhatóan kétszer annyi sertést importál, mint az előző évben – összesen 2 millió tonnát. Kína, mint a világ legnagyobb sertéspiaca jelentős károkat szenvedett el a sertéspestis első megjelenése óta különös tekintettel 2018 végére.

Idén elkezdődik a génmegőrzési stratégia végrehajtása

Az agrártárca a két kiemelt génmegőrzési intézmény összevonásával megalapítja a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot – jelentette be Nagy István agrárminiszter a Növényi Diverzitás Központ II. Magbörzéjén.

A méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztése

A fenti címmel jelent meg 2018 áprilisában kis kézikönyvem. Ezzel a témával összefüggésben osztok meg néhány részletet. Sőt, aktuális, remélhetőleg hasznos, de a könyvben nem szereplő gondolatokat is beleszövök az írásba.

Hat marha akár tízezer farmot is összeköthet

Az állatok adás-vétele a betegségek terjedésének megakadályozása szempontjából kockázatot jelent. Az Egyesült Királyságban egy kutatócsoport arra volt kíváncsi, hogy egy átlagos állattartó telep hány másikkal kerül kapcsolatba akkor, amikor új állatokat vásárol – az eredmény pedig megdöbbentő volt.

Tovább bővült az agrárium

A mezőgazdaság kibocsátásának 2010 óta tartó emelkedése 2018-ban is folytatódott, értéke 2720 milliárd forint volt. Ehhez mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés hozzájárult. A mezőgazdasági kibocsátás változatlan áron 3,6 százalékkal emelkedett, A növénytermesztés kibocsátásának volumene 2,6 százalékkal, az állattenyésztésé 5,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

Probiotikumok a lúd- és kacsatenyésztés szolgálatában

Hogyan lehet a probiotikus termékeket felhasználni a kacsa- és lúdágazatban, többek között erre is kereste a választ az a szakmai konferencia, melyet március 21-én rendeztek Kiskunfélegyházán, a probiotikumok forgalmazásával foglalkozó Greenman Kft. szervezésében.

Gyep nélkül nincs húsmarhatartás

Mit jelent a legelő- és rétgazdálkodásban az innováció, hogyan növelhető a gyepek állateltartó képessége, milyen stratégiák léteznek a legelőgazdálkodásban? Tasi Julianna, a Szent István Egyetem docense szerint az ágazatban már az is innovációnak számít, ha szakszerűen, a jelenlegi gyakorlat helyett más megoldásokat alkalmazva gazdálkodunk.

Kitüntették dr. Kukovics Sándort

Érden, a március 15-ei ünnepségen, a Szepes Gyula Művelődési Központban adták át a városi kitüntetéseket. A közgyűlés Érdi Tudományos Díját az idén dr. Kukovics Sándor kapta, aki hosszú évek óta szerkeszti a Magyar Mezőgazdaság Juhászat című mellékletét.

Madárinfluenza: nem lankadhat a figyelem

Európa több tagállamában, szórványosan továbbra is előfordul a magas patogenitású madárinfluenza megbetegedés házi és vadon élő madaraknál. A legújabb eseteket Bulgáriából jelentették, amelynek különös jelentősége, hogy hazánk ebbe az irányba élénk kereskedelmet folytat. A Nébih ezúton is felhívja az állattartók figyelmét a telepek járványvédelmi zártságának fontosságára.

Új megoldások a húsmarhatartásban

A húsmarhatartás természetközeli, extenzív állattenyésztési ágazat, ezért eddig viszonylag kisebb igény volt a költséges, az intenzív termelésű ágazatokba már korábban megjelent újszerű, digitális technológiák alkalmazására.