Back to top

A mezőgazdaság reformja visszafordíthatja a klímaváltozást

Fennáll a kockázata annak, hogy a Föld tartósan és visszafordíthatatlanul üvegházzá válik, még akkor is ha a szén-dioxid-kibocsátást sikerül a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott korlátok (1,5-2 Celsius-fokos felmelegedés) között tartani.

Az "üvegház Föld" klíma hosszú távon rögzül, globálisan 4-5 Celsius-fokkal lesz magasabb az átlaghőmérséklet az iparosodás előtti időszakhoz képest, a tengerszint 10-60 méterrel lesz magasabb mint napjainkban - figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent új tanulmányban.

A szerzők arra a következtetésre jutnak, hogy jelentősen fel kell gyorsítani az átmenetet egy emisszió-mentes világgazdaság felé.

"Az ember okozta üvegházhatású gázkibocsátás a Földön uralkodó hőmérséklet nem egyedüli meghatározója. Tanulmányunk azt vetíti előre, hogy az ember előidézte 2 Celsius-fokos globális felmelegedés hatással van a Föld más rendszereire is, ami további felmelegedést generál, még akkor is, ha leállítjuk az üvegházhatású gázkibocsátást" - mondta Will Steffent, az Ausztrál Nemzeti Egyetem és a Stockholmi Egyetem kutatója.
"Hogy elkerüljük ezt a forgatókönyvet, szükség van arra, hogy az emberi tevékenység a bolygónk kizsákmányolásától a jó sáfárkodás irányába mozduljon" - hangsúlyozta.

Jelenleg a globális átlaghőmérséklet egy Celsius-fokkal magasabb az iparosodás előtti időszakhoz képest, és 0,17 Celsius-fokkal növekszik évtizedenként.

Az ausztrál, svéd, dán, belga, német, amerikai, brit és holland kutatók tíz természeti folyamat - az örökké fagyott talaj olvadása, az óceánfenékről a metánhidrát elvesztése, a talaj- és az óceán szénelnyelő képességének csökkenése, az óceánokban a bakteriális légzés növekedése, az Amazonas esőerdőinek, az északi erdőknek a pusztulása, az északi félteke hótakarójának csökkenése, az északi-sarki nyári tengeri jég elvesztése és az Antarktisz körüli tengeri jég és jégmezők csökkenése - hatásait vizsgáltak.

"Aggodalomra ad okot, hogy ezek az elemek dominóhatást idézhetnek elő. Ha az egyik elem eldől, tovább löki a többit.

Nagyon nehéz lesz, vagy lehetetlen megállítani azt, hogy az egész dominósor ne dőljön össze. Lakhatatlanná válnak helyek a Földön, ha az 'üvegház Föld' valósággá válik" - hangoztatta Johan Rockström svéd kutató.
"Bemutattuk, hogy az ipari kor üvegházhatású gázkibocsátása hogyan billenti ki egyensúlyából időjárásunkat és a Föld rendszereit. Konkrétan rámutattunk a Föld gépezetét felborító elemekre, amelyek ha meghaladnak egy bizonyos stressz-szintet egyenként alapvetően, gyorsan és valószínűleg visszafordíthatatlanul megváltoznak. Az események ezen láncolata a Föld egész rendszerét egy új működési folyamatba taszítja" - figyelmeztetett Hans Joachim, a potsdami Klímakutató Intézet igazgatója.
A tanulmány szerzői szerint hogy el lehessen kerülni ezt az állapotot többre van szükség, mint az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére.

Javítani kell például az erdő-, a mezőgazdaság és a talajgazdálkodást, a biológiai sokszínűség megőrzését, olyan technológiákra van szükség, amelyek lehetővé teszik a szén-dioxid kivonását a légkörből és föld alatti tárolásukat.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csarna-völgyi kisvasút: az érem másik oldala

Tavaly év végén nagy hullámokat vetett a Börzsöny északi völgyében tervezett kisvasút-helyreállítási projekt, aminek a megakadályozása érdekében jelentős erőket mozgósított a természetvédelem, a legutolsó információk szerint sikeresen. A projekt tehát lefújva, marad a romhalmaz a Csarna-völgyben.

A szaharai szél kiszárítja a kakaóültetvényeket

A harmattan, a forró, száraz, nyugat-afrikai passzátszél idén jelentős szárazsággal és minimális csapadékkal érkezett a világ legnagyobb kakatermelő országába, Elefántcsontpartba. Ha a következő héten is folytatódik az aszály, az veszélyeztetheti az idei termést.

Egyre hosszabbak az aszályos időszakok Somogyban

A klímaváltozás miatt ugyan nem csökken az összcsapadék-mennyiség a térségben, ám az aszályos időszakok egyre hosszabbak Somogyban is. Ezért az Országos Vízügyi Főigazgatóság aszályfigyelő rendszert épít ki. Ennek keretében Somogyban elsőként a drávai aszálykörzetben Kálmáncsán létesült mérőállomás.

Téli felkészülés a gyümölcsösökben

Még a tél közepén járunk, de a nagy kertekben megkezdődött a munka. Néhol még látni a száraz ágakon szüretkor fennmaradt almamúmiát, de az örök körforgás nem áll meg, sokfelé megkezdődött az idei termés előkészítése a gyümölcsösökben és a szőlőkben. A metszés.

A fotoszintézis „felturbózása”

Amerikai kutatók a fotoszintézis felerősítéséhez genetikailag módosítottak növényeket abban bízva, hogy ez a módszer egyszer majd javítja az élelmiszernövények hozamát.

Egyelőre még rejtély, hogy miért mélyül a Dráva

Egy jelenleg zajló projektben vizsgálják a vízügyi szakemberek a Dráva medermélyülését. Ennek az eddig megállapított mértéke a hosszú távú adatok elemzése alapján átlagosan három centit jelent évente a folyó magyarországi szakaszán.

Egy okostelefon is elég a hétvégi bagolyszámláláshoz

A múlt hétvégi sas-szinkron után a mostanin a baglyokat számlálják az országban. Az évente ismétlődő erdei fülesbagoly telelőhely felmérésben bárki részt vehet. Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít.

Feje tetejére állt az olasz zöldségtermesztés

Délen fagy, északon pedig meleg van és aszály, feje tetejére állt az olasz csizma időjárása. A zöldségtermesztők mindkettőt megsínylik, bár most télen inkább a délieknek van okuk aggódni.

Párt találtak Rómeónak, a világ legmagányosabb békájának - videóval!

A tudósok versenyfutása az idővel úgy tűnik, véget ért. Egy expedíció során ugyanis öt Sehuencas-vízibékát (ejtsd: széjuenkássz) találtak, melyek jelenleg a Rómeónak is otthont adó természettudományi múzeumban, karanténban várják a nagy találkozást.

Gyapot nő a Hold sötét oldalán

A nemrég a Hold sötét oldalán landolt kínai űrszonda fedélzetén egy apró zöld csíra növekszik, jelentették a tudósok kedden. A gyapot növényke nincs egyedül, több más mag illetve muslica peték és élesztőgomba is érkezett a Holdra.