Back to top

A Nébih nagy sertéspestis térképe

Az elmúlt két hónapban több európai országban is rosszabbodott az afrikai sertéspestis (ASP) járványhelyzet. A Nébih összegyűjtötte a leginkább érintett országokkal kapcsolatos aktuális információkat.

Hazánkban a betegség házi sertésekre történő átterjedésének megakadályozása érdekében kiemelten fontos, hogy az állattartók, vadászok betartsák a járványvédelmi előírásokat.

Csehországban jelenleg megnyugtató az ASP járványhelyzet.

Idén eddig 28 vaddisznó esetet regisztráltak (az utolsót április végén), amelyek mindegyikét a korábban már korlátozás alá vont területen belül találták. Európa több más országában azonban rosszabbodott az ASP járványhelyzet az elmúlt két hónapban.

Romániában a legsúlyosabb a helyzet,

eddig mintegy 50 000 sertést kellett leölni. Az ország dél-keleti megyéiben (Konstanca, Tulcea, Ialomita, Braila, Galati), a Duna-deltában és környékén összesen 80 településen több mint 500 háztáji, valamint 3 nagyüzemi állományt számoltak fel a szakemberek. A magyar határhoz közeli Bihar, Szatmár és Szilágy megyékben már 14 településen állapították meg az ASP jelenlétét, vaddisznókban és házi sertésekben egyaránt. Ezek közül az egyik kitörés kevesebb, mint 10 kilométerre volt Magyarországtól.

Ukrajnában egyaránt jelentettek kitöréseket

a Duna-delta és Odessza környékén, a fehérorosz határ nyugati részén, valamint az ország középső területein.

Lengyelországban az elmúlt időszakban több mint 1 500 vaddisznó és 53 házi sertés esetében igazolták az ASP-t.

Immár az érintett területek mindegyikén (Varsó környéke, a Kalinyingrádi területtel szomszédos vidék, illetve az ország keleti határvidéke) növekvő számban fordulnak elő vaddisznó esetek és házi sertés kitörések is. A múlt héten az eddig ASP-vel nem érintett vajdaságban, a Kárpátaljai (Podkarpackie) vajdaság területén is kimutatták a vírust.

A Balti államok közül Litvániában és Lettországban a vaddisznó esetek száma nőtt meg jelentősen (több mint 1.500).

Litvániában emellett a házi sertés állományokban is folyamatosan terjed a vírus. A háztáji állományokon túl már egy 2.000 sertést tartó nagyüzemi gazdaságban is megállapították a betegséget. Észtországban idén „csak” 200 vaddisznóban igazolták az ASP jelenlétét.

Magyarországon eddig csak vaddisznóknál igazolta az ASP jelenlétét a Nébih laboratóriuma.

A háztáji állomány védelme érdekében kiemelten fontos, hogy az állattartók betartsák a járványvédelmi előírásokat. Meg kell akadályozni, hogy a házi sertések vaddisznóval érintkezzenek. A sertéseket állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszerhulladékkal („moslékkal”) tilos takarmányozni! Fontos, ha valaki sertésállományában hirtelen lázas megbetegedést, elhullást, vérzéses tüneteket észlel, 24 órán belül értesítse az állategészségügyi szolgálatot!

A járvány terjedésének megelőzéséért a lakosság is tehet. Esetükben a legfontosabb szabály, hogy utazásaik alkalmával ne hozzanak magukkal sertéshúst és abból készült termékeket azokból az ún. harmadik országokból, valamint EU-s területekről, ahol a betegség előfordul.

Forrás: 
Nébih

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pusztulnak a vadgesztenyék Németországban

Gyógyíthatatlan betegség támadja a németországi vadgesztenyefákat, és akár az állomány kétharmadát kipusztíthatja - írta az MTI a Bild című német lap a hírportálja alapján.

Így hűsölnek az állatok a szarvasi állatparkban

A nagy melegben többféle módon gondoskodnak a Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark dolgozói az állatok hűsítéséről. Körömi Krisztinától, az állatpark vezetőjétől megtudtuk, több esetben az egyik jól bevált recept, hogy egy nagy méretű dagonyázót alakítanak ki az állatoknak.

Ahová messziről köszön a farkas

Aki próbált már délben egy álmos nyájat kitessékelni a tikkadt legelőre, átérezheti­ a két kuvasz nyűgjét, amikor a festői fotók készítésére vonatkozó botor tervemmel beállítottam Puzsikék bekölcei portájára. Betyár és Bobó, ha kelletlenül is, de bemutatkozott, gazdájuk személyében pedig a környék egy nagy reményű fiatal földbirtokosát ismerhettem meg.

Bodza is hozzájárulhat a vizslagének megőrzéséhez

Bodza, a két és fél éves magyar vizsla is tagja annak a programnak, amely a magyar kutyafajták génmegőrzését tűzte ki céljául. A projekt keretein belül a hazai nemzeti parkok igazgatóságai egy-egy magyar kutyafajtával kapcsolatos feladatot kaptak.

GMO-méh a láthatáron?

Mind a méhészek között, mind tudományos körökben elfogadott az a nézet, hogy megfelelő varroa atkakezelés nélkül a háziméhcsaládok menthetetlenül elpusztulnak. Ha pusztán gazdaállat – parazita alapon nézzük ezt a tényt, akkor ez nyilvánvaló evolúciós zsákutca. Ha egy parazita elpusztítja a gazdaszervezetet, amitől saját léte függ, akkor saját sorsát ő sem kerülheti el, maga is pusztulásra ítélt.

Egyelőre csak madarakra veszélyes az új vírus

Bizonyítottan halálos fenyegetést egyelőre csak madarakra, főleg feketerigókra jelent, de itt van, folyamatosan mutálódik, könnyen nagy baj lehet belőle. Az Usutu-vírus nemrég bukkant fel, de már több európai variánsa is kialakult, eddig az emberek egy százalékában mutatták ki.

A legtöbb méh Tolnában pusztult el

Példátlanul sok méh pusztult el Tolna megyében. Még az országos átlagnál is több, főleg Dombóvár környékén. Ennek az is oka lehet, hogy Dombóvár környékén nagyon magas a méh-sűrűség, az uniós átlag tízszerese.

Veszélyesek lehetnek a dietanolamint tartalmazó állatgyógyászati készítmények

A fogyasztókra jelentett esetleges veszélye miatt határozatlan időre felfüggesztette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hét, dietanolamint tartalmazó állatgyógyászati készítmény forgalmazását. A korlátozás bevezetésére Magyarországon ez év májusában került sor, azóta az Európai Unió több tagállama követte a hazai példát.

Nagy bajban vannak az északi vándormadarak

A csapadékos és táplálékban gazdag nyár után a gólyák és fecskék jó kondícióban hagyhatják el Magyarországot. Rossz helyzetben van viszont a skandináv területek madárállománya, amelyet megviselt az aszály, és amelyre az Ibériai-félszigeten is rendkívüli hőség és táplálékhiány vár.

Mit tegyünk, ha malacunkat „megüti a guta”?

Ebben az időszakban gyakori, hogy romlik a termelőképesség, szaporodásbiológiai zavarok jelentkezhetnek és nő az elhullások száma. A sertések alkatuknál fogva különösen érzékenyek a hőstresszre.