Back to top

A Nébih nagy sertéspestis térképe

Az elmúlt két hónapban több európai országban is rosszabbodott az afrikai sertéspestis (ASP) járványhelyzet. A Nébih összegyűjtötte a leginkább érintett országokkal kapcsolatos aktuális információkat.

Hazánkban a betegség házi sertésekre történő átterjedésének megakadályozása érdekében kiemelten fontos, hogy az állattartók, vadászok betartsák a járványvédelmi előírásokat.

Csehországban jelenleg megnyugtató az ASP járványhelyzet.

Idén eddig 28 vaddisznó esetet regisztráltak (az utolsót április végén), amelyek mindegyikét a korábban már korlátozás alá vont területen belül találták. Európa több más országában azonban rosszabbodott az ASP járványhelyzet az elmúlt két hónapban.

Romániában a legsúlyosabb a helyzet,

eddig mintegy 50 000 sertést kellett leölni. Az ország dél-keleti megyéiben (Konstanca, Tulcea, Ialomita, Braila, Galati), a Duna-deltában és környékén összesen 80 településen több mint 500 háztáji, valamint 3 nagyüzemi állományt számoltak fel a szakemberek. A magyar határhoz közeli Bihar, Szatmár és Szilágy megyékben már 14 településen állapították meg az ASP jelenlétét, vaddisznókban és házi sertésekben egyaránt. Ezek közül az egyik kitörés kevesebb, mint 10 kilométerre volt Magyarországtól.

Ukrajnában egyaránt jelentettek kitöréseket

a Duna-delta és Odessza környékén, a fehérorosz határ nyugati részén, valamint az ország középső területein.

Lengyelországban az elmúlt időszakban több mint 1 500 vaddisznó és 53 házi sertés esetében igazolták az ASP-t.

Immár az érintett területek mindegyikén (Varsó környéke, a Kalinyingrádi területtel szomszédos vidék, illetve az ország keleti határvidéke) növekvő számban fordulnak elő vaddisznó esetek és házi sertés kitörések is. A múlt héten az eddig ASP-vel nem érintett vajdaságban, a Kárpátaljai (Podkarpackie) vajdaság területén is kimutatták a vírust.

A Balti államok közül Litvániában és Lettországban a vaddisznó esetek száma nőtt meg jelentősen (több mint 1.500).

Litvániában emellett a házi sertés állományokban is folyamatosan terjed a vírus. A háztáji állományokon túl már egy 2.000 sertést tartó nagyüzemi gazdaságban is megállapították a betegséget. Észtországban idén „csak” 200 vaddisznóban igazolták az ASP jelenlétét.

Magyarországon eddig csak vaddisznóknál igazolta az ASP jelenlétét a Nébih laboratóriuma.

A háztáji állomány védelme érdekében kiemelten fontos, hogy az állattartók betartsák a járványvédelmi előírásokat. Meg kell akadályozni, hogy a házi sertések vaddisznóval érintkezzenek. A sertéseket állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszerhulladékkal („moslékkal”) tilos takarmányozni! Fontos, ha valaki sertésállományában hirtelen lázas megbetegedést, elhullást, vérzéses tüneteket észlel, 24 órán belül értesítse az állategészségügyi szolgálatot!

A járvány terjedésének megelőzéséért a lakosság is tehet. Esetükben a legfontosabb szabály, hogy utazásaik alkalmával ne hozzanak magukkal sertéshúst és abból készült termékeket azokból az ún. harmadik országokból, valamint EU-s területekről, ahol a betegség előfordul.

Forrás: 
Nébih

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kétszeresére nő Kína sertésimportja az ASP miatt

Kína 2019-ben várhatóan kétszer annyi sertést importál, mint az előző évben – összesen 2 millió tonnát. Kína, mint a világ legnagyobb sertéspiaca jelentős károkat szenvedett el a sertéspestis első megjelenése óta különös tekintettel 2018 végére.

Új növényegészségügyi rendelet - szakmai álláspont

Az Európai Faiskolák Szövetsége (ENA) kétségeket fogalmazott meg az Európai Unió 2019 decemberében hatályba lépő új növényegészségügyi rendeletével kapcsolatban. Ugyanakkor üdvözli a kártevők és kórokozók terjedésének megfékezésére tett intézkedéseket.

A méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztése

A fenti címmel jelent meg 2018 áprilisában kis kézikönyvem. Ezzel a témával összefüggésben osztok meg néhány részletet. Sőt, aktuális, remélhetőleg hasznos, de a könyvben nem szereplő gondolatokat is beleszövök az írásba.

Látszólag ok nélkül pusztulnak az észak-amerikai almafák

Hat évvel ezelőtt kellemetlen meglepetést érte Kari Peter növényorvost, aki egy pennsylvaniai almaültetvényen vizsgálódott. A fiatal almafák igen gyorsan pusztultak. Elsőre valamilyen kórokozóra gyanakodott, azonban a kémiai kezelések nem vezettek eredményre. A következő évre pedig USA és Kanada szerte az ültetvények 80 százalékáról jelentettek fapusztulást.

Klímaváltozás és betegségek: növekvő kockázat?

A klímaváltozás tényével vitába lehet szállni, de nemigen érdemes. Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy az időjárás változékonysága minden korábbi mértéken túlmutat. A híradások gyakran szólnak a természeti erők által okozott jelentős anyagi veszteségekről – de mi a helyzet a csendes hadviselőkkel, a kórokozókkal? A megváltozott időjárás hogyan befolyásolja a növényi betegségeket?

Hat marha akár tízezer farmot is összeköthet

Az állatok adás-vétele a betegségek terjedésének megakadályozása szempontjából kockázatot jelent. Az Egyesült Királyságban egy kutatócsoport arra volt kíváncsi, hogy egy átlagos állattartó telep hány másikkal kerül kapcsolatba akkor, amikor új állatokat vásárol – az eredmény pedig megdöbbentő volt.

Probiotikumok a lúd- és kacsatenyésztés szolgálatában

Hogyan lehet a probiotikus termékeket felhasználni a kacsa- és lúdágazatban, többek között erre is kereste a választ az a szakmai konferencia, melyet március 21-én rendeztek Kiskunfélegyházán, a probiotikumok forgalmazásával foglalkozó Greenman Kft. szervezésében.

Ingyenes állategészségügyi és járványvédelmi képzés

Tavasszal elsőként a viziszárnyastartók számára indítja el ingyenes állategészségügyi oktatását a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A képzés résztvevői számára a tananyagot, illetve az előadásokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei készítették el.

Madárinfluenza: nem lankadhat a figyelem

Európa több tagállamában, szórványosan továbbra is előfordul a magas patogenitású madárinfluenza megbetegedés házi és vadon élő madaraknál. A legújabb eseteket Bulgáriából jelentették, amelynek különös jelentősége, hogy hazánk ebbe az irányba élénk kereskedelmet folytat. A Nébih ezúton is felhívja az állattartók figyelmét a telepek járványvédelmi zártságának fontosságára.

Méhészek figyelem: április 8-ig kérhető támogatás a varroa elleni védekezéshez

A Magyar Államkincstár (Kincstár) felhívja a méhész-gazdálkodók figyelmét arra, hogy a méhészetek varroa atka elleni gyógyszeres védekezésének támogatására 2019. április 8-áig nyújthatják be kifizetési kérelmeiket személyesen vagy postai úton a lakhely/székhely szerint illetékes megyei kormányhivatalhoz.