Back to top

A fekete veszedelem

Hiába a korai szüret, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Pest megyei Szervezete, valamint a Mogyoródi Hegyközség által szervezett szőlő növényvédelmi tanácskozás évek óta komoly vonzerővel bír a szakemberek körében. Az érdeklődést látva természetes, hogy a kísérletekbe szívesen kapcsolódnak be a jelentősebb növényvédelmi és tápanyag utánpótlással foglalkozó cégek.

„A lisztharmat nem a szomszédból jön, mindenki magának neveli”- hívta fel a figyelmet a szőlő növényvédelmi kísérlet szemmel látható eredményére Dula Bencéné. A növényvédelmi mikológus szerint nem kell mindig külső tényezőkre hivatkozni, a szőlő gombabetegségek elleni védekezés nem tavasszal, hanem a szüretet követő lemosó permetezéssel kezdődik.

A növényvédelem nem ér véget a szürettel
Fotó: viniczai

Idén is megtelt a mogyoródi Ring Fogadó konferencia terme kíváncsi szőlőtermesztőkkel. Hiába a korai szüret, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Pest megyei Szervezete, valamint a Mogyoródi Hegyközség által szervezett szőlő növényvédelmi tanácskozás évek óta komoly vonzerővel bír a szakemberek körében. Az érdeklődést látva természetes, hogy a kísérletekbe szívesen kapcsolódnak be a jelentősebb növényvédelmi és tápanyag utánpótlással foglalkozó cégek.

Szívesen vesznek rész a cégek a kísérletben
Fotó: viniczai

Bár a termelők közül sokan szeretnének kiszámíthatóbb – úgymond unalmasabb – évjáratokat, mégsem adatik meg nekik.

Idén például elmaradt a tavasz, a telet követően áprilisban már 20 fokos átlaghőmérsékletekkel lehetett számolni, május 9-én Egerben az évszázad legkorábbi virágzását figyelhették meg, június közepén már fürtzáródásról szóltak a beszámolók, a korai fajták szürete pedig július végén megkezdődött. „A fajták összeérnek, amit a feldolgozók, pincészetek nehezen fognak tudni kezelni”- magyarázta Dula Bencéné.

Az idei év a lisztharmatról szólt, áprilisban már megkezdődött az aszkospórák szóródása, május elején pedig megjelentek a leveleken a tünetek.

A peronoszpóra országrészenként különböző problémát okozott. Míg Egerben későn - zsendüléskor – lehetett megfigyelni, a közép-dunántúli területeken súlyos fertőzést okozott. „Idén a peronoszpórát legyőztük, a fekete rothadás viszont győzött”- mutatott rá a szakember, hogy erre a betegségre először igazán 2004-ben figyeltek fel rá, azóta egyre nagyobb gazdasági kárt okoz. Míg a Vitis vinifera csoport tagjai érzékenyek, addig a kettős rezisztenciával – lisztharmat és peronoszpóra – rendelkező un. innovatív fajták szuperérzékenyek. Az ökológiai termesztésben kedvelt szőlők fő veszedelmévé vált, a biogazdáknak nincsen eszköz a kezükben az ellene való védekezésre.

A gondos munka eredménye a szép szőlő
Fotó: viniczai

A tanácskozást jól kiegészítette a Mogyoród határában található, több mint 120 hektáros szőlőültetvényben beállított kísérletek megtekintése. A Kékfrankos táblában a BASF Hungárai Kft., a Bayer CropScience, a Belchim Crop Protection Hungary Kft., a DOW AgroSciences Hungária Kft.- Du Pont Magyarország Kft., a Huminisz Kft., a Magyar Kwizda Kft., a Nufarm Hungária Kft., a Sumi Agro Hungary Kft., a Syngenta Kft. és a Yara Hungária Kft. növényvédelmi technológiájának eredményével ismerkedhettek a résztvevők.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vis maior helyzet a mezei pocok miatt

A jelenleg fennálló mezei pocok fertőzöttségre tekintettel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szükséghelyzeti engedélyt adott ki a Redentin 75RB rágcsálóirtó szer felhasználására. Az engedély csak a fertőzéssel érintett megyékre vonatkozik, területi kiterjesztése a fertőzés növekedésének megfelelően változhat. Részletek a Nébih honlapján (portal.nebih.gov.hu) találhatóak.

Most kell jelentkezni a Prowein közösségi standjára

Márciusban újra megrendezik Düsseldorfban a bor- és szeszesital-világpiacra egyedülálló kitekintést nyújtó Prowein Spirit kiállítást. Ha részt szeretne venni a magyar közösségi standon, az AMC-nél jelentkezhet október 31-ig.

Mit kell tudni a poloskákról?

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) összegyűjtötte a poloskákkal kapcsolatos főbb tudnivalókat és a „bogárinvázióval” szembeni védekezés hatékony módjait.

Mit tudnak a szőlőkombájnok?

A szőlőkombájnon belül különböző szállítóberendezések mozgatják az anyagot. A vízszintes irányú szállítást szállítószalagok, kaparószalagok, a ferde és függőleges irányú anyagmozgatást nyitott vagy zárt házban futó kaparóelemes, rekeszes szállítószalagok, illetve serleges felvonók biztosítják. A szállítóberendezések rendszert képeznek, a szállítás végpontja a gyűjtőtartály.

Agrárvonatkozású miniszteri rendeletek módosulnak októberben

A Magyar Közlönyben 2018. október 11-én megjelent a 30/2018. (X.11.) AM rendelet az egyes agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. A NAK elemzése következik:

Poloskacsapdát fejleszt az MTA

Tömegével húzódnak be a házakba, lakásokba a vándorpoloskák és a márványospoloskák. Ajánlatos minél előbb elpusztítani a bejutó egyedeket, mert az áttelelő példányokból lesznek a következő évi populációk. Rossz hír, hogy természetes ellenségeiket egyelőre nem ismerjük, jó hír viszont, hogy az MTA növényvédelmi kutatói már dolgoznak egy hatékony poloskacsapda kifejlesztésén.

Növényvédelmi előrejelzés – jön a mezei pocok

A mezei pocok ez idáig sem a szántóföldön, sem pedig a gyümölcsös ültetvényekben nem okozott gondot. Most azonban fordulat állt be, mindenütt aktivizálódását lehet megfigyelni. Jelentős, gócos kolóniák alakultak ki a füvesített sorközökben, ahol semmi sem gátolja a szaporodását.

Mindig úttörő volt a Varga Pincészet

Nem hiányzott a vállalkozó szellem Varga Péter családjából, derült ki az egyik legnagyobb hazai borászat, a Varga Pincészet 25 évét bemutató sajtótájékoztatón. A cégtulajdonos az első hazai magánvállalkozók között volt, és már gyakorlottként vásárolta meg a Badacsonyi Állami Gazdaság pincészetét, hogy negyedszázad alatta legnagyobb hazai borászattá fejlessze.

A magyar bor a külföldi turisták kedvence

Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy 850 palack bor fogy el egyetlen nap alatt a budapesti repülőtér duty-free üzleteiben. Késői szüretelésű tokaji édes fehérborból fogy a legtöbb a Liszt Ferenc Repülőtér duty-free üzleteiben, mert ez legnépszerűbb bor a magyar fővárost repülőgépen elhagyó utazók körében.

A Dunántúlon terem a legtöbb szelídgesztenye

A szelídgesztenye jellemzően októberben érik, így a napokban frissáruként megtalálható már a piacokon, az üzletek polcain; ha pedig beköszönt a hidegebb idő, az utcai gesztenyesütőknél is megjelenik. Hazánkban a legtöbb a Nyugat- és a Dél-Dunántúlon, valamint a Börzsönyben terem belőle.