Back to top

A fekete veszedelem

Hiába a korai szüret, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Pest megyei Szervezete, valamint a Mogyoródi Hegyközség által szervezett szőlő növényvédelmi tanácskozás évek óta komoly vonzerővel bír a szakemberek körében. Az érdeklődést látva természetes, hogy a kísérletekbe szívesen kapcsolódnak be a jelentősebb növényvédelmi és tápanyag utánpótlással foglalkozó cégek.

„A lisztharmat nem a szomszédból jön, mindenki magának neveli”- hívta fel a figyelmet a szőlő növényvédelmi kísérlet szemmel látható eredményére Dula Bencéné. A növényvédelmi mikológus szerint nem kell mindig külső tényezőkre hivatkozni, a szőlő gombabetegségek elleni védekezés nem tavasszal, hanem a szüretet követő lemosó permetezéssel kezdődik.

A növényvédelem nem ér véget a szürettel
Fotó: viniczai

Idén is megtelt a mogyoródi Ring Fogadó konferencia terme kíváncsi szőlőtermesztőkkel. Hiába a korai szüret, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Pest megyei Szervezete, valamint a Mogyoródi Hegyközség által szervezett szőlő növényvédelmi tanácskozás évek óta komoly vonzerővel bír a szakemberek körében. Az érdeklődést látva természetes, hogy a kísérletekbe szívesen kapcsolódnak be a jelentősebb növényvédelmi és tápanyag utánpótlással foglalkozó cégek.

Szívesen vesznek rész a cégek a kísérletben
Fotó: viniczai

Bár a termelők közül sokan szeretnének kiszámíthatóbb – úgymond unalmasabb – évjáratokat, mégsem adatik meg nekik.

Idén például elmaradt a tavasz, a telet követően áprilisban már 20 fokos átlaghőmérsékletekkel lehetett számolni, május 9-én Egerben az évszázad legkorábbi virágzását figyelhették meg, június közepén már fürtzáródásról szóltak a beszámolók, a korai fajták szürete pedig július végén megkezdődött. „A fajták összeérnek, amit a feldolgozók, pincészetek nehezen fognak tudni kezelni”- magyarázta Dula Bencéné.

Az idei év a lisztharmatról szólt, áprilisban már megkezdődött az aszkospórák szóródása, május elején pedig megjelentek a leveleken a tünetek.

A peronoszpóra országrészenként különböző problémát okozott. Míg Egerben későn - zsendüléskor – lehetett megfigyelni, a közép-dunántúli területeken súlyos fertőzést okozott. „Idén a peronoszpórát legyőztük, a fekete rothadás viszont győzött”- mutatott rá a szakember, hogy erre a betegségre először igazán 2004-ben figyeltek fel rá, azóta egyre nagyobb gazdasági kárt okoz. Míg a Vitis vinifera csoport tagjai érzékenyek, addig a kettős rezisztenciával – lisztharmat és peronoszpóra – rendelkező un. innovatív fajták szuperérzékenyek. Az ökológiai termesztésben kedvelt szőlők fő veszedelmévé vált, a biogazdáknak nincsen eszköz a kezükben az ellene való védekezésre.

A gondos munka eredménye a szép szőlő
Fotó: viniczai

A tanácskozást jól kiegészítette a Mogyoród határában található, több mint 120 hektáros szőlőültetvényben beállított kísérletek megtekintése. A Kékfrankos táblában a BASF Hungárai Kft., a Bayer CropScience, a Belchim Crop Protection Hungary Kft., a DOW AgroSciences Hungária Kft.- Du Pont Magyarország Kft., a Huminisz Kft., a Magyar Kwizda Kft., a Nufarm Hungária Kft., a Sumi Agro Hungary Kft., a Syngenta Kft. és a Yara Hungária Kft. növényvédelmi technológiájának eredményével ismerkedhettek a résztvevők.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Marihuánás bort karácsonyra?

Méregzöld bort kínál karácsonyra egy brit webáruház. A 9,5 százalék alkoholtartalmú, félédes, „Winabis” fantázianevű bor marihuánaszármazékot, pontosabban kannabiszolajat tartalmaz.

Borárverések újragondolva

Most először két tapasztalt fél összefog, hogy útjára indítson egy igazi, klasszikus kereskedelmi borárverést. Az Axioart valamint a Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft. egy karácsony előtti borárverést szervez abban bízva, hogy az elmúlt néhány évtizedben újra születtek kiemelkedő minőségű és sokáig eltartható bor tételek.

Mibe is kóstoltunk bele?

2018-ban izgalmas előadássorozatot hirdetett meg a Budapesti Gazdasági Egyetem Nemzetközi Bormarketing Akadémia címmel. A rendezvényt a BGE Marketing Tanszékének kollégái - Totth Gedeon, Harsányi Dávid és Szabó Zoltán - hívták életre, melynek nem titkolt célja volt, hogy megismertesse a fiatalokat és az érdeklődőket a borágazat fontos vonatkozásaival, marketing kihívásaival.

Két növényvédő hatóanyag megújítását utasította el az Európai Bizottság

Nem lehet majd forgalomba hozni és felhasználni az EU területén a tirám és a dikvát hatóanyagokat tartalmazó készítményeket. A tirám főleg vetőmagkezelésre használt gombaölő hatóanyag, míg a dikvátot tartalmazó gyomirtókat elsősorban állományszárításkor alkalmazzák.

Jönnek a lengyel borok?

A lengyel bort a jellegzetes ízéről és savasságáról lehet felismerni. Az európai desszertital piacon Lengyelország versenyképessé vált a jégborával. A lengyel borászatok már számos nemzetközi versenyen nyertek díjat boraikkal. A szakértők szerint Lengyelország hamarosan komoly versenytársa lesz az ismert bornagyhatalmaknak.

Buborékokkal teli borok a Dél-Balatonról

A Dél-Balaton számos szőlőfajtának ad otthont, de több tényező is közrejátszik abban, hogy remek habzó-, gyöngyözőborok és pezsgők készülnek a borvidéken. A löszös talaj miatt a borok gyümölcsösek, a Balaton közelsége és egyedi mikroklímája, az uralkodó északi szélirány, valamint az átlagosnál magasabb páratartalom pedig abban segít, hogy ne legyen perzselő forróság, és a savak is megmaradjanak.

A termelői közösségek az élő hagyományok, közös kincseink őrzői

A „Termelői Közösségek Napja” a hagyományos termékeket előállító közösségek ünnepére rendezett szakmai konferencia. A Termelői Közösségek Napjának évenkénti megszervezésével az agrártárca célul tűzte a hagyományos termékeket előállító közösségek tevékenységének szakmai támogatását, együttműködésük és tapasztalatcseréjük elősegítését.

Amiről szőlész eleink nem is hallottak: tőkepótlás szőlőültetvényeinkben

Ha az interneten kutakodunk a tőkepótlás témakörében, azt tapasztaljuk, hogy a keresőprogramok általában gazdasági-pénzügyi oldalak felé irányítanak bennünket. Olvasóinkat – gyanítjuk – jobban érdekli a pótlás gyakorlata, így jelen írásunkban ezt szeretnénk körüljárni egy elismert szőlész kollégánk megjegyzéseivel, tanácsaival kiegészítve.

Új stratégiát jelentett be a BASF

Ludwigshafenben ismertette a BASF új stratégiáját dr. Martin Brudermüller, a cég igazgatótanácsának elnöke. A német vegyipari vállalat 2012 óta töretlenül fejlődik, jövedelemnövekedése meghaladta a globális vegyipari termelés évi 3,7%-os növekedését. Az új stratégia legfőbb célja az értékesítés és a volumen növelése.

Biogazdaságokban "használt elemmel" trágyáznak

Érdekes, első hallásra egyenesen megdöbbentő innovációval állt elő egy finn cég, amely egy veszélyes hulladékból, használt alkálielemekből vonja ki a cinket és a mangánt. Az így kinyert anyagokból lombtrágyát állít elő, amit már a világ számos országában sikerrel értékesítenek.