Back to top

Kétarcú selyemfű: jó mézelő, de veszélyes gyomnövény

Bár a nem őshonos és agresszíven terjedő fajok közül legnagyobb ismertségre a parlagfű tett szert, vannak más kártékony növényfajok is. Gyorsan, nagy területeket hódított meg hazánkban a selyemkóró, mely irtásra van ítélve. A méhészek ugyanakkor kedvelik, hiszen kiváló mézelő fajta.

A selyemfű termései messze szállnak, de akár mezőgazdasági gépekre ragadva is tovább terjedhet.
A selyemfű termései messze szállnak, de akár mezőgazdasági gépekre ragadva is tovább terjedhet.
A Bükki ­Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) működési területén is egyre nagyobb teret hódít magának a selyemfűnek vagy vaddohánynak is nevezett növény. Éppen ezért a BNPI közleményben hívta fel az önkormányzatok figyelmét terjedése megakadályozásának fontosságára - írja a heol.hu.

Mint azt az igazgatóság természetvédelmi szakreferense elmondta, napi aktualitása van a selyemkóró elleni védekezésnek, hiszen folyamatosan, rohamosan terjed az országban. Farkas Roland tudatta:

az Észak-Amerikából származó növény először homokos területeken jelent meg hazánkban, később már szántóföldeken is felbukkant. Térhódítása a gazdálkodást is akadályozza amellett, hogy természetvédelmi szempontból is ártalmas.

– Amennyiben nagyobb területet is elfoglalt már magának a növény, akár terméskiesést is okozhat a gazdálkodónak – tudatja a szakember. Mindamellett a művelés alatt használt gépekkel – akaratuk ellenére – a földművelők maguk is továbbvihetik a magokat, így fontos lenne az eszközök tisztítása is a fertőzött terület művelése után.

Több szinten is lehet védekezni a növény ellen, attól függően, milyen fejlődési stádiumban van. A leghatásosabb azonban, ha a föld folyamatos művelés alatt áll, így kevés az esélye, hogy megtelepszik. Véleménye szerint nem jó módszer, ha csak kihúzzuk a selyemfüvet, hiszen nagyon hosszú gyökérzettel rendel­kezik.

– Mechanikai védekezés szempontjából a rendszeresen és intenzíven végzett kaszálás lehet jó megoldás. Emellett a kémiai védekezést szokták még használni, gyomirtókkal, főleg virágzás előtt – közölte.

Méhészeti szempontból azonban kedvelt növényről van szó, különleges terméket ad. A szakember ugyanakkor úgy véli, sokkal fontosabb más, hazai fajok védelme a selyemkóró felhasználásából készült méznél.

Ha terjedésének nem szabunk gátat, nagy esély van arra, hogy – akár a parlagfű estében – kiirthatatlanná váljon hazánkban.

Mézelőként azonban kiváló növény. Az Egri Méhész Műhely Egyesület elnöke elmondta, sok szakember kedveli, s használja is virágzáskor.

– Olyan időszakban ad nektárt, amikor más fajok nem igazán, az akác után és a napraforgó előtti időszakban – fogalmazott Bíró Péter. Úgy ­véli, e szempontból hiánypótló növényről van szó. A méze ráadásul egészen különleges, sokáig nem kristályosodik ki, akárcsak az akác. Íze fűszeres, illatos.

(Ugyanakkor ragadós virágába a rovarok, így a méhek is könnyen beleragadnak. Szerencsés esetben csak 1-2 lábukat vesztik el, de előfordulhat az is, hogy ott pusztulnak. /a szerk.)

Elmondása szerint sok fontos növény, amit hasznosítanak, invazív fajnak számít. Itt említi meg az akácot is, ami szintén egy külföldről betelepített, gyorsan terjeszkedő növény. Ám annak erdészeti haszna is van. Továbbá a gyalogakác, mely árterekben tenyészik, szintén invazív faj. Hozzáteszi, annyit sikerült elérnie a szakmának, hogy bár kötelező irtani, meg lehet tenni azt virágzás után is. Persze, egy gazdálkodónak a saját területe védelme érdekében nem ez a fő szempont.

Sok helyen már eltűnőben van

Előszeretettel vándorolnak a méhészek olyan területekre, ahol összefüggő, nagyobb – többhektárnyi – területen fedezhető fel a vaddohány. Antal József méhész szerint megyénkben ilyen területek még nem fordulnak elő, ám utazott már a selyemfűért Pest vagy Bács-Kiskun megyébe is. Kiemeli, nagyon karakteres ízvilágú mézet ad, mely igen édes, s nem hajlamos a kikristályosodásra. Úgy véli, ha eltűnik, bizonyos mértékben hiányozni fog a vásárlóknak a piacról.

Tapasztalatai szerint már visszaszorulóban vannak az elérhető helyek. Idén már ő sem utazott el messzebbre, kevésbé éri meg anyagilag. Szemlátomást ugyanis egyre többen vették fel a harcot e növény ellen.

A selyemkóró terjedésének megakadályozását uniós rendelet is szabályozza. Ez alapján a hazai gyakorlatba átültetett környezetvédelmi törvény is számos szabályozást tartalmaz. Tilos a növényt telepíteni, a földhasználóknak és termelőknek pedig kötelező védekezést ír elő a faj ellen.

Védekezés szempontjából a rendszeres kaszálás lehet jó megoldás
Forrás: 
heol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Áttörés a méhek és a környezet megmentésében?

Történelmi mérföldkő lehet, hogy a héten Bajorországban több mint egymillió ember csatlakozott aláírásával a "Fajok Sokfélesége - Mentsétek meg a méheket" népi kezdeményezéshez. Ezért a tartományi törvényhozásnak szavaznia kell a népi kezdeményezés jogszabálytervezetéről, mely többek között a műtrágyázás és a növényvédő szerek alkalmazásának visszaszorításáról rendelkezik.

Eltüntetni nem, de gyéríteni lehet a poloskákat

Miközben a legtöbb ember már a néhány napos mínuszokat is tűrhetetlennek tartja, az életünket megkeserítő poloskáknak ez meg se kottyan. Ahhoz ugyanis, hogy a télen alvó állományuk megtizedelődjön, minimum háromhetes extrém hidegnek kellene lennie. A Magyar Tudományos Akadémia tavaly harcot hirdetett e rovarok ellen.

Varroa atka tenyésztése méhek nélkül

Egy kutató kidolgozta a varroa atka laborban való, méhek nélküli tartási módszerét. A módszer meggyorsíthatja a varroakutatást és elősegítheti az ellene való hatékony küzdelmet, akár genetikai síkon is.

Okostelefonnal a méhek egészségéért

A világ élelmiszerkészletének harmadát a méhek beporzó-tevékenységének köszönhetjük. A hasznos rovarok pusztulása tehát nagyban veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot is. A méhpopuláció pusztulása mögötti egyik ok pedig a különböző paraziták jelenléte. Az egyik gyakori parazita kimutatására fejlesztettek ki a tudósok egy olyan technológiát, mellyel helyben is kimutatható a betegség jelenléte.

Méhekre veszélyes: varroa elleni szert vont ki a Nébih

Újabb, kifejezetten mézelő méheknek szánt állatgyógyászati készítmény vont ki a forgalomból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A Nébih kéri, hogy aki rendelkezik a Destruktor 3,2% koncentrátum készítménnyel, semmiképp se használja fel!

Aggódva várják a tavaszt a méhészek

Évente egyre nagyobb gondot okoz a méhészeknek az, hogyan kezdik az új szezont. A nagy problémát egy kis ízeltlábú okozza.

Argentin mézharcos

Fernando Luis Esteban argentin méhész, élelmiszerkémikus, harminc éve az argentin méhészeti szaklap az Espacio Appicola főszerkesztője és tanácsadója, környezetvédelmi tudományok oktatója. Nem mellesleg az oxálsavas tartóshordozó megalkotója.

Fipronil a varroa elleni szerben

Fipronil szennyezés miatt megtiltotta az Oxxovar 5%-os oldat összes gyártási tételének forgalmazását, felhasználását és felhasználói szintig kivonta a terméket a piacról a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az oxálsav tartalmú gyógyhatású készítmény a mézelő méhek varroa atka okozta fertőzésének kiegészítő kezelésre szolgál.

A magyar méhészet Achilles-sarkai

Némi cím-magyarázattal ajánljuk olvasóink figyelmébe szerzőnk tartalmas írását. Dr. Tóth György (2014-ben volt a Méhészet Év Szerzője) a hazai méhészet Achilles sarkának a hatékonyság és a versenyképesség hiányát tartja. Hogy mit ért ezek alatt, azt a Méhészjövő jeligéjű vitasorozat részeként, 17 pontban fejti ki.

1,5 millió méhcsalád mandulán

Januári méhészhírek a nagyvilágból: A méhállomány fele mandulán; Méhtolvajt bírságoltak Németországban (Neckarsulm); Kis kaptárbogár elleni stratégiaváltás Dél-Olaszországban?