Back to top

Kétarcú selyemfű: jó mézelő, de veszélyes gyomnövény

Bár a nem őshonos és agresszíven terjedő fajok közül legnagyobb ismertségre a parlagfű tett szert, vannak más kártékony növényfajok is. Gyorsan, nagy területeket hódított meg hazánkban a selyemkóró, mely irtásra van ítélve. A méhészek ugyanakkor kedvelik, hiszen kiváló mézelő fajta.

A selyemfű termései messze szállnak, de akár mezőgazdasági gépekre ragadva is tovább terjedhet.
A selyemfű termései messze szállnak, de akár mezőgazdasági gépekre ragadva is tovább terjedhet.
A Bükki ­Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) működési területén is egyre nagyobb teret hódít magának a selyemfűnek vagy vaddohánynak is nevezett növény. Éppen ezért a BNPI közleményben hívta fel az önkormányzatok figyelmét terjedése megakadályozásának fontosságára - írja a heol.hu.

Mint azt az igazgatóság természetvédelmi szakreferense elmondta, napi aktualitása van a selyemkóró elleni védekezésnek, hiszen folyamatosan, rohamosan terjed az országban. Farkas Roland tudatta:

az Észak-Amerikából származó növény először homokos területeken jelent meg hazánkban, később már szántóföldeken is felbukkant. Térhódítása a gazdálkodást is akadályozza amellett, hogy természetvédelmi szempontból is ártalmas.

– Amennyiben nagyobb területet is elfoglalt már magának a növény, akár terméskiesést is okozhat a gazdálkodónak – tudatja a szakember. Mindamellett a művelés alatt használt gépekkel – akaratuk ellenére – a földművelők maguk is továbbvihetik a magokat, így fontos lenne az eszközök tisztítása is a fertőzött terület művelése után.

Több szinten is lehet védekezni a növény ellen, attól függően, milyen fejlődési stádiumban van. A leghatásosabb azonban, ha a föld folyamatos művelés alatt áll, így kevés az esélye, hogy megtelepszik. Véleménye szerint nem jó módszer, ha csak kihúzzuk a selyemfüvet, hiszen nagyon hosszú gyökérzettel rendel­kezik.

– Mechanikai védekezés szempontjából a rendszeresen és intenzíven végzett kaszálás lehet jó megoldás. Emellett a kémiai védekezést szokták még használni, gyomirtókkal, főleg virágzás előtt – közölte.

Méhészeti szempontból azonban kedvelt növényről van szó, különleges terméket ad. A szakember ugyanakkor úgy véli, sokkal fontosabb más, hazai fajok védelme a selyemkóró felhasználásából készült méznél.

Ha terjedésének nem szabunk gátat, nagy esély van arra, hogy – akár a parlagfű estében – kiirthatatlanná váljon hazánkban.

Mézelőként azonban kiváló növény. Az Egri Méhész Műhely Egyesület elnöke elmondta, sok szakember kedveli, s használja is virágzáskor.

– Olyan időszakban ad nektárt, amikor más fajok nem igazán, az akác után és a napraforgó előtti időszakban – fogalmazott Bíró Péter. Úgy ­véli, e szempontból hiánypótló növényről van szó. A méze ráadásul egészen különleges, sokáig nem kristályosodik ki, akárcsak az akác. Íze fűszeres, illatos.

(Ugyanakkor ragadós virágába a rovarok, így a méhek is könnyen beleragadnak. Szerencsés esetben csak 1-2 lábukat vesztik el, de előfordulhat az is, hogy ott pusztulnak. /a szerk.)

Elmondása szerint sok fontos növény, amit hasznosítanak, invazív fajnak számít. Itt említi meg az akácot is, ami szintén egy külföldről betelepített, gyorsan terjeszkedő növény. Ám annak erdészeti haszna is van. Továbbá a gyalogakác, mely árterekben tenyészik, szintén invazív faj. Hozzáteszi, annyit sikerült elérnie a szakmának, hogy bár kötelező irtani, meg lehet tenni azt virágzás után is. Persze, egy gazdálkodónak a saját területe védelme érdekében nem ez a fő szempont.

Sok helyen már eltűnőben van

Előszeretettel vándorolnak a méhészek olyan területekre, ahol összefüggő, nagyobb – többhektárnyi – területen fedezhető fel a vaddohány. Antal József méhész szerint megyénkben ilyen területek még nem fordulnak elő, ám utazott már a selyemfűért Pest vagy Bács-Kiskun megyébe is. Kiemeli, nagyon karakteres ízvilágú mézet ad, mely igen édes, s nem hajlamos a kikristályosodásra. Úgy véli, ha eltűnik, bizonyos mértékben hiányozni fog a vásárlóknak a piacról.

Tapasztalatai szerint már visszaszorulóban vannak az elérhető helyek. Idén már ő sem utazott el messzebbre, kevésbé éri meg anyagilag. Szemlátomást ugyanis egyre többen vették fel a harcot e növény ellen.

A selyemkóró terjedésének megakadályozását uniós rendelet is szabályozza. Ez alapján a hazai gyakorlatba átültetett környezetvédelmi törvény is számos szabályozást tartalmaz. Tilos a növényt telepíteni, a földhasználóknak és termelőknek pedig kötelező védekezést ír elő a faj ellen.

Védekezés szempontjából a rendszeres kaszálás lehet jó megoldás
Forrás: 
heol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A méheket pusztítja az atka, sok az üres kaptár Tolna megyében

A hosszan tartó meleg őszi napoknak nem örültek a megye méhészei. Attól tartanak ugyanis, hogy a kaptárakban a téli időszakra szánt mézkészlet idő előtt elfogyhat. Az idei év amúgy is sok bosszúságot okozott a termelőknek. A méztermés közepesre sikerült, az atkás betegség pedig sok kaptárt meggyérített.

Kaptárak lehallgatásával mentenek méheket

A mesterséges intelligencia és a technológiai fejlődés segíthet megállítani a világ méhpopulációjának drasztikus lecsökkenését. A kaptárakra hat érzékelőt helyeznek, melyekkel rögzítik a méhek zümmögését, a láb és szárny mozgásuk hangjait, az általuk termelt méz súlyát, a kaptár páratartalmát, továbbá a helyi időjárási és légszennyezettségi viszonyokat.

„Méhcsípés-terápia” Kairóban

Ezerszámra tenyészti a méheket Omar Abulhassan Kairó külvárosában – de nem a méz, hanem a méreg miatt.

Mézes reggeli Tatán

November 16-án, pénteken Tatán ünnepélyes keretek között kezdődött el a Mézes reggeli nevű idei mézfogyasztást ösztönző kampány, melyet Szlovéniában indítottak el, s célja, hogy a gyermekeket a mézfogyasztásra ösztönözze, megismertesse velük a méz és más méztermékek kiváló élettani hatásait.

Ha megjön a hideg, összebújnak a méhek

A téli időszak az összehúzódás időszaka a kaptárban. A méhek telelőfürtben vészelik át a hideget, melyben állandó hőmérsékletet tartanak. Máig megfejtetlen, miként szabályozzák a fürt hőmérsékletét. A fürtbe húzódás egyúttal jelzés a méhész számára.

Árulkodó méhek

Méheket több évtizede használnak környezeti terhelések megfigyelésére. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának kutatói, ipari partnerek bevonásával 2015-ben kezdtek méhcsaládokra alapozott biomonitoring rendszer fejlesztésébe. Eddigi tapasztalataikat konferencia keretében számoltak be.

Őshonos fákra cserélik az invazívakat Pécsen

A Tettye környékén bálványfákat vágtak ki. A fák ugyan egészségesek voltak, azonban inváziós fajnak számítanak, így egy kormányrendelet értelmében irtani kell őket. A város azonban gondoskodik a pótlásukról ott, ahol szükséges: helyükre őshonos fafajok kerülnek.

„Kapj rá!” a Várkert Bazárban

Ötven kiállító, több mint ezer termékével találkozhatnak a látogatók a Magyar Ízek Őszi Vásárán a Várkert Bazárban, 2018. november 17-én, szombaton.

Üvegházi felhasználásra korlátozták a neonikotinoidokat

Az Európai Bizottság döntése alapján 2018. december 19-től kizárólag zárt termesztő berendezésben lehet felhasználni a házi méhekre és egyéb beporzó szervezetekre kockázatosnak ítélt három neonikotinod hatóanyagot (imidakloprid, klotianidin, tiametoxam) tartalmazó növényvédő szereket.

Össze kell fogni a magyar mézért

A magyar méz a minőségét tekintve a legfelső kategóriába tartozik a világon, összefogással jelentősen nőhetne a mézágazat jövedelemtermelő képessége - mondta Nagy István agrárminiszter Siófokon pénteken.