Back to top

Kétarcú selyemfű: jó mézelő, de veszélyes gyomnövény

Bár a nem őshonos és agresszíven terjedő fajok közül legnagyobb ismertségre a parlagfű tett szert, vannak más kártékony növényfajok is. Gyorsan, nagy területeket hódított meg hazánkban a selyemkóró, mely irtásra van ítélve. A méhészek ugyanakkor kedvelik, hiszen kiváló mézelő fajta.

A selyemfű termései messze szállnak, de akár mezőgazdasági gépekre ragadva is tovább terjedhet.
A selyemfű termései messze szállnak, de akár mezőgazdasági gépekre ragadva is tovább terjedhet.
A Bükki ­Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) működési területén is egyre nagyobb teret hódít magának a selyemfűnek vagy vaddohánynak is nevezett növény. Éppen ezért a BNPI közleményben hívta fel az önkormányzatok figyelmét terjedése megakadályozásának fontosságára - írja a heol.hu.

Mint azt az igazgatóság természetvédelmi szakreferense elmondta, napi aktualitása van a selyemkóró elleni védekezésnek, hiszen folyamatosan, rohamosan terjed az országban. Farkas Roland tudatta:

az Észak-Amerikából származó növény először homokos területeken jelent meg hazánkban, később már szántóföldeken is felbukkant. Térhódítása a gazdálkodást is akadályozza amellett, hogy természetvédelmi szempontból is ártalmas.

– Amennyiben nagyobb területet is elfoglalt már magának a növény, akár terméskiesést is okozhat a gazdálkodónak – tudatja a szakember. Mindamellett a művelés alatt használt gépekkel – akaratuk ellenére – a földművelők maguk is továbbvihetik a magokat, így fontos lenne az eszközök tisztítása is a fertőzött terület művelése után.

Több szinten is lehet védekezni a növény ellen, attól függően, milyen fejlődési stádiumban van. A leghatásosabb azonban, ha a föld folyamatos művelés alatt áll, így kevés az esélye, hogy megtelepszik. Véleménye szerint nem jó módszer, ha csak kihúzzuk a selyemfüvet, hiszen nagyon hosszú gyökérzettel rendel­kezik.

– Mechanikai védekezés szempontjából a rendszeresen és intenzíven végzett kaszálás lehet jó megoldás. Emellett a kémiai védekezést szokták még használni, gyomirtókkal, főleg virágzás előtt – közölte.

Méhészeti szempontból azonban kedvelt növényről van szó, különleges terméket ad. A szakember ugyanakkor úgy véli, sokkal fontosabb más, hazai fajok védelme a selyemkóró felhasználásából készült méznél.

Ha terjedésének nem szabunk gátat, nagy esély van arra, hogy – akár a parlagfű estében – kiirthatatlanná váljon hazánkban.

Mézelőként azonban kiváló növény. Az Egri Méhész Műhely Egyesület elnöke elmondta, sok szakember kedveli, s használja is virágzáskor.

– Olyan időszakban ad nektárt, amikor más fajok nem igazán, az akác után és a napraforgó előtti időszakban – fogalmazott Bíró Péter. Úgy ­véli, e szempontból hiánypótló növényről van szó. A méze ráadásul egészen különleges, sokáig nem kristályosodik ki, akárcsak az akác. Íze fűszeres, illatos.

(Ugyanakkor ragadós virágába a rovarok, így a méhek is könnyen beleragadnak. Szerencsés esetben csak 1-2 lábukat vesztik el, de előfordulhat az is, hogy ott pusztulnak. /a szerk.)

Elmondása szerint sok fontos növény, amit hasznosítanak, invazív fajnak számít. Itt említi meg az akácot is, ami szintén egy külföldről betelepített, gyorsan terjeszkedő növény. Ám annak erdészeti haszna is van. Továbbá a gyalogakác, mely árterekben tenyészik, szintén invazív faj. Hozzáteszi, annyit sikerült elérnie a szakmának, hogy bár kötelező irtani, meg lehet tenni azt virágzás után is. Persze, egy gazdálkodónak a saját területe védelme érdekében nem ez a fő szempont.

Sok helyen már eltűnőben van

Előszeretettel vándorolnak a méhészek olyan területekre, ahol összefüggő, nagyobb – többhektárnyi – területen fedezhető fel a vaddohány. Antal József méhész szerint megyénkben ilyen területek még nem fordulnak elő, ám utazott már a selyemfűért Pest vagy Bács-Kiskun megyébe is. Kiemeli, nagyon karakteres ízvilágú mézet ad, mely igen édes, s nem hajlamos a kikristályosodásra. Úgy véli, ha eltűnik, bizonyos mértékben hiányozni fog a vásárlóknak a piacról.

Tapasztalatai szerint már visszaszorulóban vannak az elérhető helyek. Idén már ő sem utazott el messzebbre, kevésbé éri meg anyagilag. Szemlátomást ugyanis egyre többen vették fel a harcot e növény ellen.

A selyemkóró terjedésének megakadályozását uniós rendelet is szabályozza. Ez alapján a hazai gyakorlatba átültetett környezetvédelmi törvény is számos szabályozást tartalmaz. Tilos a növényt telepíteni, a földhasználóknak és termelőknek pedig kötelező védekezést ír elő a faj ellen.

Védekezés szempontjából a rendszeres kaszálás lehet jó megoldás
Forrás: 
heol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Méhzárlatot rendeltek el Pécsen

A Pécsi Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálya Pécs közigazgatási területen tartott méhállományokra azonnali hatállyal községi zárlatot rendelt el.

Hamarosan fizetik a méhészeti támogatásokat

A Magyar Államkincstár a Magyar Méhészeti Nemzeti Program 2017/2018-as végrehajtási időszakához kapcsolódóan az elmúlt hónapokban tizenkét alintézkedés keretében már összesen 502 millió forint támogatást fizetett ki a méhész-gazdálkodóknak, illetve méhész szervezeteknek.

A termelők együttműködésére van szükség a mezőgazdaságban

A mezőgazdasági ágazatokat sújtó legnagyobb probléma, hogy különvált a termelés és a feldolgozás, és ezen a termelők együttműködésével lehet változtatni - mondta Nagy István agrárminiszter szombaton a Nógrád megyei Karancskesziben.

Végső megoldás-e a természetes/mesterséges szelekció a varroa ellen?

Randy Oliver, akit főleg az oxálsav tartós hordozón való szószolójaként a hazai méhésztársadalom is jól ismer immár, ezúttal a varroa problematikájának megoldásáról értekezik. Értékes gondolatait érdemes megismerni a magyar méhészeknek is. A cél a varroát korlátozni képes családok szaporítása, illetve a varroa/DWV (Deformált szárny vírus) együtthatás megszüntetése.

Méhek eltájolása, méhlopások

A kaptáron kívül tartózkodó méhről sok mindent tudni kell, hiszen kész csoda, hogy a méh a lakása körüli légtérben eligazodik és legtöbbször hazatalál, elvégre a méh látása gyengébb az emberénél. Bár borús időben is „látja” a napot, mint tájékozódási pontot. Sőt, derűs időben az égboltról visszaverődő (sarkított) fényt is látja.

Betolok nekik 15 kiló cukrot és ennyi? Méhek betelelés előtt

Nemrég beszélgettem egy önbizalommal teli fiatal méhésszel a betelelésről és a következőket mondta: „…a betelelés az nem probléma. Betolok nekik 15 kiló cukrot és ennyi." Tapasztalataim szerint eléggé kockázatosnak ítélhető a betelelésnek az ilyesfajta leegyszerűsítése, sokkal inkább az egyre több munka- és időráfordítás jellemzi.

Közmunkában foglalkoznak a méhekkel

Borsod megyében egyedülálló programban vesznek részt egy kis falu, Furta közmunkásai, ugyanis sehol máshol nem foglalkoznak méhészkedéssel. Krucsó Antal polgármester szerint ebben nagy szerepet játszik az, hogy ő már korábban foglalkozott méhekkel.

A szövetkezeti együttműködés megoldást jelentene a méhészeknek

A szövetkezeti formában megvalósuló együttműködés előnyeit, lehetőségeit méltatta Nagy István agrárminiszter a Méhészeti Szövetkezet alakuló ülésén vasárnap, Domonyvölgyben.

A horgászok megtestesült rémálmai

A természetes vizeink partját járva egyre többektől halljuk, horgászat közben pedig magunk is tapasztalhatjuk: szinte mindenütt jelen vannak, falánkságuk pedig szinte nem ismer határt. Jelen esetben a gébekről van szó, amelyek eredetileg tengerben élő fajok: annak idején a Fekete-tengerből indultak „hódító” útjukra.

A méhcsaládok szaporítása

A méhészetben bármit mond is, az jó – az egyik vizsgázónak mondtam ezt néhány évvel ezelőtt az egyetemen, amikor nem jutott eszébe semmilyen jó gondolat a tételével kapcsolatban. Rögtön felcsillant a szeme és már mondott volna valamit, amikor hozzátettem: viszont meg kell indokolni. Sok más technológiai fogáshoz hasonlóan ilyen a méhcsaládok mesterséges szaporítása is.