Back to top

Azonosították a halálos fertőzés forrásait a bajai hűtőházban

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság (Nébih) azt mondta, hogy információi szerint a Greenyard Frozen Hungary Kft. bajai üzemében azonosították a lisztériafertőzés forrásait.

Ez volt az a hűtőház, ahonnan azok a fagyasztott zöldségek származtak, amelyek fogyasztása Nyugat-Európában 9 halálos áldozatot követelt - írja a G7. Amikor július elején kiderült a fertőzés, és rengeteg fagyasztott zöldséget kellett visszahívni a boltokból és a vásárlóktól, nem a hatóság záratta be a bajai üzemet, hanem a cég függesztette fel a termelését. A Greenyardot is kérdezte a lap az eset miatt indított belső vizsgálatról, de nem árult el részleteket, vagyis a fertőzés pontos okát még nem hozta nyilvánosságra.

Az üzem jelenleg folyamatos ön- és hatósági ellenőrzés mellett csak próbagyártást végezhet, hogy ellenőrizze, a megtett intézkedések elegendőek-e. A hatóság és a vállalkozás is rendszeresen ellenőrzi a gépsor meghatározott pontjain a termékeket, valamint a késztermékből is mintát vesznek.

Az élelmiszeriparban az ehhez hasonló esetek különösen súlyosak lehetnek, a halálos fertőzés miatti reputáció-vesztés és az elhúzódó válságkezelés a cégre nézve akár végzetes is lehet. A Greenyard sokkal nagyobb szereplő annál, hogy emiatt bedőljön, de a kár mértéke óriásivá duzzadhat.

A Greenyard egyébként azt közölte, hogy előzetes becslései szerint a visszahívás körülbelül 30 millió eurós, azaz 9,6 milliárd forintos “pénzügyi hatással” lesz a számaira. Ez az összeg önmagában is elég nagy, ám a tényleges kárnál jóval kisebb, hiszen csak a biztosítás után értendő. A cégnek természetesen van a hasonló eseteket fedező biztosítása, de ezzel kapcsolatban csak azt közölte, hogy a károk felmérése elkezdődött.

Mindenesetre a 9,6 milliárd forint jóval meghaladja a bajai üzemet működtető magyar leányvállalat teljes éves árbevételét, amely a legutóbb közzétett, 2017 márciusában zárult pénzügyi évre vonatkozó beszámoló szerint 7,9 milliárd forint volt.

A Greenyard azt mondja, hogy a 30 millió euró kétharmada konkrét költség vagy elmaradt haszon (a tetemes mennyiségű élelmiszer visszaszállítását, tárolását és kezelését, az egész program megszervezését nyilván nem teljes egészében fizeti a biztosító, ráadásul hasonló szerződéseknél önrész is szokott lenni), az egyharmada pedig minden olyan, kevésbé megfogható elem, amely a cég jó hírének csorbulása miatt következik be.

Elég csak arra gondolni, hogy amikor a nagykereskedő forgalmazók vagy a kiskereskedelmi láncok leülnek tárgyalni a jövő évi szállításokról, akkor a Greenyard értékesítői milyen nehéz pozícióban lesznek.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) korábban közölte, hogy a magyar boltokból és a lakosságtól 29 ezer tonna fagyasztott zöldséget kell visszahívni, a valóságban azonban ennél jóval kisebb lehet a mennyiség, hiszen az értékesített zöldséget a vásárlók nagy része nem viszi vissza, vagy már fel is használta. (A fertőzés nem veszélyes, ha a zöldséget legalább 70 fokon és legalább két percig főzik tálalás előtt, ami általában meg szokott történni.)

A Nébih azt is mondja, hogy a külföldön kivont termékek mennyiségéről csak a külföldi hatóságok tudnak nyilatkozni. A Greenyard számaiból mindenesetre az derül ki, hogy a bajai üzem termelésének több mint 60 százaléka szokott exportra menni. Ennek alapján könnyen lehet, hogy a visszahívás külföldön akár a 40 ezer tonnát is elérheti.

A csoport tíz gyára egyébként évente összesen 450 ezer tonna fagyasztott élelmiszert állít elő.

A G7 rögtönzött piaci körképe alapján a magyar boltok többsége egy hónap alatt nagyjából túljutott a bajai üzem problémáin. Vannak olyan láncok, amelyek eleve nem is kaptak árut Bajáról, mások kénytelenek voltak alternatív beszerzési forrásokhoz fordulni, tapasztalataink szerint több-kevesebb sikerrel.

Mivel az árukra általában éves keretszerződéseket kötnek, és a gyártókapacitások le vannak kötve, év közben nem könnyű egy nagy piaci szereplő kiesését kezelni. Különösen akkor, ha az árut például egy boltlánc saját márkás csomagolásában szeretnék a polcokon látni.

A piacvezető Tesco azt mondta a lapnak, hogy a Greenyard cégcsoport más európai üzemeiben is gyártanak neki sajátmárkás termékeket, és a bajai forrás kiesése után ezekből továbbra is kapnak árut. Az Aldi bízik benne, hogy néhány héten belül zökkenőmentes lesz az ellátás.

A fertőzés azt is megmutatta, hogy a hasonló problémák ellen azok a láncok védettek leginkább, amelyek több forrásból is tartják ugyanazt a terméket, ebben az esetben például a fagyasztott kukoricát.

Ilyen volt például a Spar, amely különösen szerencsésen úszta meg a lisztériabotrányt, hiszen amint közölte velünk, eleve nem is állt szerződésben a Greenyarddal.

Az egyébként kiválóan teljesítő diszkont láncok (Aldi, Lidl és Penny Market) üzleti modelljére viszont pont az jellemző, hogy csak ésszerűen korlátozott termékkört tartanak és a saját márkás csomagolásokat helyezik előtérbe, vagyis sokkal nehezebben tudnak reagálni egy ilyen mértékű termékvisszahívásra.

Hogy honnan pótolták a bajai kiesést az üzletek, az üzleti titok. Ezt azért lehetetlen felfedni, mert a csomagoláson lévő információkból nem lehet biztosan következtetni a gyártás helyére. Ha például csak a forgalmazó neve van feltüntetve, akkor a vásárlónak esélye sincs megtudni a termék eredetét, de ha a gyártót nevesítik, akkor sincs feltétlenül könnyebb helyzetben. Ez azért van, mert ugyanannak a gyártónak több üzeme is lehet, de az is előfordul, hogy egy másik cégnél bérben gyártat le bizonyos termékeket.

Forrás: 
g7.24.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hogyan lehet hatékonyabb a kertészeti termelés?

A debreceni Farmer Expo kiállításon évek óta megrendezik a Hortico kertészeti konferenciát, ahol az idén a hatékonyságnövelés volt a fő téma. Figyelni kell a külföldi jó megoldásokat és főként számolni, hogy miként éri meg új beruházással javítani a minőséget, növelni a termésátlagokat, biztonságosabbá tenni a termesztést.

A prémium termék selejtjei: egy mangalica-telep az ASP árnyékában

Békés megyében, Elek határában működik egy mangalicasertés- telep. Zárt rendszerű a tartástechnológia, tehát nem szabadon kószálnak az állatok. Az afrikai sertéspestis okán ez a vállalkozás is veszteséget halmoz veszteségre az utóbbi pár hónapban.

Őszi felkészítő kiskertekhez

A szabadföldi kertészeti termesztést, így a kiskertek művelését is erősen befolyásolja az időjárás. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az éghajlatváltozás miatt a szélsőségekre, valamint számos újonnan megjelenő kártevőre, kórokozóra kell hosszú távon fölkészülnünk. Mit tehetünk mi, a kiskert-tulajdonosok? Figyeljük éberen a növényeinket, hogy a rendellenességekre gyorsan tudjunk válaszolni.

Nem minden olíva szűz

Az olívaolaj az olajfa (Olea europaea) terméséből, azaz az olajbogyóból préseléssel előállított zöldessárga, jellegzetes illatú, kellemes, édeskés ízű, folyékony növényi zsiradék.

A BASF-nél a Nunhems-fajták

Augusztus 16-án lezárult az ügylet, a BASF megvásárolta a Bayer zöldségvetőmag-üzletágát, amely leginkább a Nunhems márkáról ismert. 24 zöldségkultúra mintegy 2600 fajtájáról van szó, illetve természetesen a hozzá tartozó kutatási programokról – olvasható a német fruchthandel.de hírportálon.

A bűvös tizenkettő

Ha azt szeretnénk, hogy több zöldséget egyen a lakosság, az óvodánál kell kezdenünk. Ez a gondolat nem túl nagy újdonság, a részletekről viszont kiderül pár érdekes és döntő apróság a Wageningen Egyetem kutatásából. Például az, hogy tizenkétszer kell bemutatni egy-egy újdonságot, hogy elfogadják a gyerekek.

Jobban odafigyelünk az egészségünkre: előtérbe kerülnek a zöldségek

A tudatos fogyasztó egyre jobban figyel az élelmiszerek minőségére, származási helyére és összetevőire. Az hazai zöldség-gyümölcs fogyasztás előtérbe kerül a nyári időszakban, nem is szólva a biotermékekről, amelyeknek piaca dinamikusan bővül.

Kinek csípi a szemét a hagyma?

“Egyre ritkább, hogy egy gazdaságban ötven hektár feletti mennyiségben termesztenének hagymát”- hangzott el a holland zöldségnemesítő Bejo Zaden és hazai kizárólagos importőre, a RIT-SAT Kft. Békéscsaba-Fényesre szervezett hagymabemutatóján.

Ne akarja megkóstolni a világ legöregebb sajtját

Tehéntej és juh- vagy kecsketej keveréke alkotja a világ legrégebbi keménysajtját, amelyre az egyiptomi Szakkarában bukkantak a Kairói Egyetem régészei egy előkelőség sírjának feltárásakor. A sajtban ráadásul a brucellózis baktériumát mutatták ki, mely az állatokról emberre is átterjedő betegséget okoz.

Csirkemell helyett vágott virágot jelentett be az EKÁER-nek: lebukott

Száz tonna étolajat és 48 tonna kristálycukrot foglalt le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), mert egy élelmiszer-kereskedő cég úgy próbálta kijátszani az uniós áfaszabályokat, hogy hamis adatokkal rögzítette a szállítmányt - közölte a NAV csütörtökön az MTI-vel.