Back to top

Azonosították a halálos fertőzés forrásait a bajai hűtőházban

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság (Nébih) azt mondta, hogy információi szerint a Greenyard Frozen Hungary Kft. bajai üzemében azonosították a lisztériafertőzés forrásait.

Ez volt az a hűtőház, ahonnan azok a fagyasztott zöldségek származtak, amelyek fogyasztása Nyugat-Európában 9 halálos áldozatot követelt - írja a G7. Amikor július elején kiderült a fertőzés, és rengeteg fagyasztott zöldséget kellett visszahívni a boltokból és a vásárlóktól, nem a hatóság záratta be a bajai üzemet, hanem a cég függesztette fel a termelését. A Greenyardot is kérdezte a lap az eset miatt indított belső vizsgálatról, de nem árult el részleteket, vagyis a fertőzés pontos okát még nem hozta nyilvánosságra.

Az üzem jelenleg folyamatos ön- és hatósági ellenőrzés mellett csak próbagyártást végezhet, hogy ellenőrizze, a megtett intézkedések elegendőek-e. A hatóság és a vállalkozás is rendszeresen ellenőrzi a gépsor meghatározott pontjain a termékeket, valamint a késztermékből is mintát vesznek.

Az élelmiszeriparban az ehhez hasonló esetek különösen súlyosak lehetnek, a halálos fertőzés miatti reputáció-vesztés és az elhúzódó válságkezelés a cégre nézve akár végzetes is lehet. A Greenyard sokkal nagyobb szereplő annál, hogy emiatt bedőljön, de a kár mértéke óriásivá duzzadhat.

A Greenyard egyébként azt közölte, hogy előzetes becslései szerint a visszahívás körülbelül 30 millió eurós, azaz 9,6 milliárd forintos “pénzügyi hatással” lesz a számaira. Ez az összeg önmagában is elég nagy, ám a tényleges kárnál jóval kisebb, hiszen csak a biztosítás után értendő. A cégnek természetesen van a hasonló eseteket fedező biztosítása, de ezzel kapcsolatban csak azt közölte, hogy a károk felmérése elkezdődött.

Mindenesetre a 9,6 milliárd forint jóval meghaladja a bajai üzemet működtető magyar leányvállalat teljes éves árbevételét, amely a legutóbb közzétett, 2017 márciusában zárult pénzügyi évre vonatkozó beszámoló szerint 7,9 milliárd forint volt.

A Greenyard azt mondja, hogy a 30 millió euró kétharmada konkrét költség vagy elmaradt haszon (a tetemes mennyiségű élelmiszer visszaszállítását, tárolását és kezelését, az egész program megszervezését nyilván nem teljes egészében fizeti a biztosító, ráadásul hasonló szerződéseknél önrész is szokott lenni), az egyharmada pedig minden olyan, kevésbé megfogható elem, amely a cég jó hírének csorbulása miatt következik be.

Elég csak arra gondolni, hogy amikor a nagykereskedő forgalmazók vagy a kiskereskedelmi láncok leülnek tárgyalni a jövő évi szállításokról, akkor a Greenyard értékesítői milyen nehéz pozícióban lesznek.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) korábban közölte, hogy a magyar boltokból és a lakosságtól 29 ezer tonna fagyasztott zöldséget kell visszahívni, a valóságban azonban ennél jóval kisebb lehet a mennyiség, hiszen az értékesített zöldséget a vásárlók nagy része nem viszi vissza, vagy már fel is használta. (A fertőzés nem veszélyes, ha a zöldséget legalább 70 fokon és legalább két percig főzik tálalás előtt, ami általában meg szokott történni.)

A Nébih azt is mondja, hogy a külföldön kivont termékek mennyiségéről csak a külföldi hatóságok tudnak nyilatkozni. A Greenyard számaiból mindenesetre az derül ki, hogy a bajai üzem termelésének több mint 60 százaléka szokott exportra menni. Ennek alapján könnyen lehet, hogy a visszahívás külföldön akár a 40 ezer tonnát is elérheti.

A csoport tíz gyára egyébként évente összesen 450 ezer tonna fagyasztott élelmiszert állít elő.

A G7 rögtönzött piaci körképe alapján a magyar boltok többsége egy hónap alatt nagyjából túljutott a bajai üzem problémáin. Vannak olyan láncok, amelyek eleve nem is kaptak árut Bajáról, mások kénytelenek voltak alternatív beszerzési forrásokhoz fordulni, tapasztalataink szerint több-kevesebb sikerrel.

Mivel az árukra általában éves keretszerződéseket kötnek, és a gyártókapacitások le vannak kötve, év közben nem könnyű egy nagy piaci szereplő kiesését kezelni. Különösen akkor, ha az árut például egy boltlánc saját márkás csomagolásában szeretnék a polcokon látni.

A piacvezető Tesco azt mondta a lapnak, hogy a Greenyard cégcsoport más európai üzemeiben is gyártanak neki sajátmárkás termékeket, és a bajai forrás kiesése után ezekből továbbra is kapnak árut. Az Aldi bízik benne, hogy néhány héten belül zökkenőmentes lesz az ellátás.

A fertőzés azt is megmutatta, hogy a hasonló problémák ellen azok a láncok védettek leginkább, amelyek több forrásból is tartják ugyanazt a terméket, ebben az esetben például a fagyasztott kukoricát.

Ilyen volt például a Spar, amely különösen szerencsésen úszta meg a lisztériabotrányt, hiszen amint közölte velünk, eleve nem is állt szerződésben a Greenyarddal.

Az egyébként kiválóan teljesítő diszkont láncok (Aldi, Lidl és Penny Market) üzleti modelljére viszont pont az jellemző, hogy csak ésszerűen korlátozott termékkört tartanak és a saját márkás csomagolásokat helyezik előtérbe, vagyis sokkal nehezebben tudnak reagálni egy ilyen mértékű termékvisszahívásra.

Hogy honnan pótolták a bajai kiesést az üzletek, az üzleti titok. Ezt azért lehetetlen felfedni, mert a csomagoláson lévő információkból nem lehet biztosan következtetni a gyártás helyére. Ha például csak a forgalmazó neve van feltüntetve, akkor a vásárlónak esélye sincs megtudni a termék eredetét, de ha a gyártót nevesítik, akkor sincs feltétlenül könnyebb helyzetben. Ez azért van, mert ugyanannak a gyártónak több üzeme is lehet, de az is előfordul, hogy egy másik cégnél bérben gyártat le bizonyos termékeket.

Forrás: 
g7.24.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csirkemell helyett vágott virágot jelentett be az EKÁER-nek: lebukott

Száz tonna étolajat és 48 tonna kristálycukrot foglalt le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), mert egy élelmiszer-kereskedő cég úgy próbálta kijátszani az uniós áfaszabályokat, hogy hamis adatokkal rögzítette a szállítmányt - közölte a NAV csütörtökön az MTI-vel.

Egyre jobban megéri biogazdaságot üzemeltetni

Tolna megyéből kilenc termelő tagja a biokultúra egyesületnek. Közülük az egyik Komáromi János nagydorogi gazdálkodó. Munkája és igyekezete arra irányul, hogy minél több emberhez eljussanak a biotermékek.

Tápanyaghiányok szőlőültetvényben

A termőhelyek adottságain belül a talaj tápanyag-szolgáltató képessége a legjelentősebb környezeti tényezők egyike, hiszen egy-egy tápelem növények számára fölvehető formáinak hiánya, illetve az akadályozott felvételi folyamata korlátozhatja a sikeres szőlőtermesztést.

Hogyan működik a gépesített sárgarépa-betakarítás?

A gyökérzöldségeket (sárgarépa, petrezselyem, paszternák, gumós zeller) ásó vagy nyűvő rendszerű eljárással lehet betakarítani. Mindkét esetben ki kell emelni a terményt a talajból, el kell távolítani róla a lombot, megtisztítani a gyökereket, végül szállítójárműre rakni. A két betakarítási mód eltérő felépítésű gépet igényel.

Tudja mi a három legkedveltebb zöldség Magyarországon?

Nem költöttek többet a magyar háztartások a kényelmi termékeknek számító feldolgozott és fagyasztott zöldségekre a 2017. májustól 2018. áprilisig tartó 12 hónapban. Bár a háztartásonként számított átlagosan megvásárolt mennyiség nem változott a korábbi szinthez képest, de a vásárlói bázis csökkenése miatt összességében kevesebbet költöttek a háztartások a fenti kategóriákra.

Pusztulnak a vadgesztenyék Németországban

Gyógyíthatatlan betegség támadja a németországi vadgesztenyefákat, és akár az állomány kétharmadát kipusztíthatja - írta az MTI a Bild című német lap a hírportálja alapján.

A visegrádi országok szigorúbb fellépést szorgalmaznak a tisztességtelen forgalmazókkal szemben

A visegrádi országok szigorúbb fellépést szorgalmaznak a tisztességtelen forgalmazói magatartásokkal szemben - közölte az Agrárminisztérium (AM) szerdán az MTI-vel.

Iszonyatos pazarlás: a zöldség és gyümölcs 30 százaléka végzi a kukában

Az Európai Unió polgárai évente több mint 17 milliárd kilogramm friss gyümölcsöt és zöldséget dobnak ki. Ez fejenként 35,3 kilogrammot jelent, amelyből 14,2 kilogramm kidobása elkerülhető lenne, 21,4 kilogrammé azonban elkerülhetetlen - derítette ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának kutatása.

A legtöbb méh Tolnában pusztult el

Példátlanul sok méh pusztult el Tolna megyében. Még az országos átlagnál is több, főleg Dombóvár környékén. Ennek az is oka lehet, hogy Dombóvár környékén nagyon magas a méh-sűrűség, az uniós átlag tízszerese.

Extrém alacsony a Duna vízszintje, veszélyben a vízi áruszállítás

A Duna extrém alacsony vízállása hátráltatja a hajózást, az árufuvarozók kapacitásuk egyharmadát tudják csak kihasználni, a személyszállító hajók forgalmát korlátozták, a kikötők kihasználtsága is csökken.