Back to top

Azonosították a halálos fertőzés forrásait a bajai hűtőházban

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság (Nébih) azt mondta, hogy információi szerint a Greenyard Frozen Hungary Kft. bajai üzemében azonosították a lisztériafertőzés forrásait.

Ez volt az a hűtőház, ahonnan azok a fagyasztott zöldségek származtak, amelyek fogyasztása Nyugat-Európában 9 halálos áldozatot követelt - írja a G7. Amikor július elején kiderült a fertőzés, és rengeteg fagyasztott zöldséget kellett visszahívni a boltokból és a vásárlóktól, nem a hatóság záratta be a bajai üzemet, hanem a cég függesztette fel a termelését. A Greenyardot is kérdezte a lap az eset miatt indított belső vizsgálatról, de nem árult el részleteket, vagyis a fertőzés pontos okát még nem hozta nyilvánosságra.

Az üzem jelenleg folyamatos ön- és hatósági ellenőrzés mellett csak próbagyártást végezhet, hogy ellenőrizze, a megtett intézkedések elegendőek-e. A hatóság és a vállalkozás is rendszeresen ellenőrzi a gépsor meghatározott pontjain a termékeket, valamint a késztermékből is mintát vesznek.

Az élelmiszeriparban az ehhez hasonló esetek különösen súlyosak lehetnek, a halálos fertőzés miatti reputáció-vesztés és az elhúzódó válságkezelés a cégre nézve akár végzetes is lehet. A Greenyard sokkal nagyobb szereplő annál, hogy emiatt bedőljön, de a kár mértéke óriásivá duzzadhat.

A Greenyard egyébként azt közölte, hogy előzetes becslései szerint a visszahívás körülbelül 30 millió eurós, azaz 9,6 milliárd forintos “pénzügyi hatással” lesz a számaira. Ez az összeg önmagában is elég nagy, ám a tényleges kárnál jóval kisebb, hiszen csak a biztosítás után értendő. A cégnek természetesen van a hasonló eseteket fedező biztosítása, de ezzel kapcsolatban csak azt közölte, hogy a károk felmérése elkezdődött.

Mindenesetre a 9,6 milliárd forint jóval meghaladja a bajai üzemet működtető magyar leányvállalat teljes éves árbevételét, amely a legutóbb közzétett, 2017 márciusában zárult pénzügyi évre vonatkozó beszámoló szerint 7,9 milliárd forint volt.

A Greenyard azt mondja, hogy a 30 millió euró kétharmada konkrét költség vagy elmaradt haszon (a tetemes mennyiségű élelmiszer visszaszállítását, tárolását és kezelését, az egész program megszervezését nyilván nem teljes egészében fizeti a biztosító, ráadásul hasonló szerződéseknél önrész is szokott lenni), az egyharmada pedig minden olyan, kevésbé megfogható elem, amely a cég jó hírének csorbulása miatt következik be.

Elég csak arra gondolni, hogy amikor a nagykereskedő forgalmazók vagy a kiskereskedelmi láncok leülnek tárgyalni a jövő évi szállításokról, akkor a Greenyard értékesítői milyen nehéz pozícióban lesznek.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) korábban közölte, hogy a magyar boltokból és a lakosságtól 29 ezer tonna fagyasztott zöldséget kell visszahívni, a valóságban azonban ennél jóval kisebb lehet a mennyiség, hiszen az értékesített zöldséget a vásárlók nagy része nem viszi vissza, vagy már fel is használta. (A fertőzés nem veszélyes, ha a zöldséget legalább 70 fokon és legalább két percig főzik tálalás előtt, ami általában meg szokott történni.)

A Nébih azt is mondja, hogy a külföldön kivont termékek mennyiségéről csak a külföldi hatóságok tudnak nyilatkozni. A Greenyard számaiból mindenesetre az derül ki, hogy a bajai üzem termelésének több mint 60 százaléka szokott exportra menni. Ennek alapján könnyen lehet, hogy a visszahívás külföldön akár a 40 ezer tonnát is elérheti.

A csoport tíz gyára egyébként évente összesen 450 ezer tonna fagyasztott élelmiszert állít elő.

A G7 rögtönzött piaci körképe alapján a magyar boltok többsége egy hónap alatt nagyjából túljutott a bajai üzem problémáin. Vannak olyan láncok, amelyek eleve nem is kaptak árut Bajáról, mások kénytelenek voltak alternatív beszerzési forrásokhoz fordulni, tapasztalataink szerint több-kevesebb sikerrel.

Mivel az árukra általában éves keretszerződéseket kötnek, és a gyártókapacitások le vannak kötve, év közben nem könnyű egy nagy piaci szereplő kiesését kezelni. Különösen akkor, ha az árut például egy boltlánc saját márkás csomagolásában szeretnék a polcokon látni.

A piacvezető Tesco azt mondta a lapnak, hogy a Greenyard cégcsoport más európai üzemeiben is gyártanak neki sajátmárkás termékeket, és a bajai forrás kiesése után ezekből továbbra is kapnak árut. Az Aldi bízik benne, hogy néhány héten belül zökkenőmentes lesz az ellátás.

A fertőzés azt is megmutatta, hogy a hasonló problémák ellen azok a láncok védettek leginkább, amelyek több forrásból is tartják ugyanazt a terméket, ebben az esetben például a fagyasztott kukoricát.

Ilyen volt például a Spar, amely különösen szerencsésen úszta meg a lisztériabotrányt, hiszen amint közölte velünk, eleve nem is állt szerződésben a Greenyarddal.

Az egyébként kiválóan teljesítő diszkont láncok (Aldi, Lidl és Penny Market) üzleti modelljére viszont pont az jellemző, hogy csak ésszerűen korlátozott termékkört tartanak és a saját márkás csomagolásokat helyezik előtérbe, vagyis sokkal nehezebben tudnak reagálni egy ilyen mértékű termékvisszahívásra.

Hogy honnan pótolták a bajai kiesést az üzletek, az üzleti titok. Ezt azért lehetetlen felfedni, mert a csomagoláson lévő információkból nem lehet biztosan következtetni a gyártás helyére. Ha például csak a forgalmazó neve van feltüntetve, akkor a vásárlónak esélye sincs megtudni a termék eredetét, de ha a gyártót nevesítik, akkor sincs feltétlenül könnyebb helyzetben. Ez azért van, mert ugyanannak a gyártónak több üzeme is lehet, de az is előfordul, hogy egy másik cégnél bérben gyártat le bizonyos termékeket.

Forrás: 
g7.24.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hidrokultúrás veresegyházi paradicsom télen-nyáron

December 14-én pénteken, Veresegyházon a Veresi Paradicsom Kft. új üvegházának átadásán Nagy István agrárminiszter a rendezvény fővédnökeként mondott köszöntő beszédet, melyben Magyarország versenyképes élelmiszer termelését, továbbá a kertészet mezőgazdaságban betöltött szerepét és támogatásának jelentőségét részletezte.

Precíziós kenyér: három szuperrobot figyeli a búzamezőket

A Tom, Dick és Harry nevű robotok februártól kezdhetik meg a munkát a 4000 hektáros dél-angliai földterületen. A hároméves kísérleti időszakot a tervek szerint nemcsak több termés, hanem kevesebb vegyszerhasználat is jellemzi majd.

Aflatoxin: ember és állat ellensége

Kirívóan gyakran halmozódik fel ez a méreganyag tejben és tejtermékekben, és bár kisebb mértékben, de húsban és tojásban is megtalálható. Sokan vallják, hogy a fertőzések gyakoribbá válása összefüggésben van a klímaváltozással. Megkérdeztük a témáról Győri Zoltán egyetemi tanárt, a Debreceni Egyetem Táplálkozástudományi Intézetének vezetőjét.

Mégsem pusztul ki a banán?

Decemberben megkezdődött a szedés a világ első talaj nélkül nevelt banánállományában, számol be róla a freshfruitportal.com. A holland Wageningen Egyetem és a Chiquita Brands International együttműködésében megvalósuló kísérleti projekt célja, hogy megfékezzék a banánültetvényekben mérhetetlenül nagy károkat okozó ún. Panama-betegség terjedését.

Dél-Afrika száműzi az uniós baromfitermékeket

Arányos ellenintézkedésekkel kellene sújtania az Európai Uniónak a Dél-Afrikai Köztársaságot amiatt, hogy jelentős vámot léptetett életbe az EU-ból származó baromfitermékekre. Japánba viszont megindulhat az EU exportja.

A magas vérnyomás csökkenthető - ezeket együk!

A magas vérnyomás népbetegségnek számít manapság, pedig egyszerű életmódváltással és helyes, kiegyensúlyozott étkezéssel megelőzhető, gyógyítható lenne a probléma. Az alábbi 7 élelmiszer fogyasztása javasolt a magas vérnyomással küzdőknek.

Nébih vizsgálat: nem mindegyik citrom állta ki a próbát

Citromokat vizsgált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Szupermenta programjában. A szakemberek 10 különböző, hálós kiszerelésű déligyümölcsöt vontak komplex ellenőrzés alá.

Későbbre csúszott a karfioldömping

Ellentmondásosan alakult az idei őszi karfiolpiac, a szeptemberi, októberi áruhiányt november közepére erős dömping váltotta föl, azaz a szokásosnál később alakult ki túlkínálat. Mindez a karfiolok fejlődését befolyásoló őszi időjárás következménye.

Menő a fair trade azaz a méltányos kereskedelem

Sosem látott növekedést produkált 2017-ben a méltányos kereskedelmi (fair trade)termékek forgalma hazánkban. A növekedés nyolcszoros az előző évhez képest – derül ki a Tudatos Vásárlók Egyesületének jelentéséből.

Több fémzárolt vetőmag került idén a földbe

A Magyarországon előállított, fémzárolt vetőmag mennyisége tavaly összesen 316,3 ezer tonnát tett ki – közölte az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI).