Back to top

Gyöngyös nyak, kedves hang

Hazánkban a rendszerváltásig a vadgalambkedvelőknek igen kevés faj állt rendelkezésére. Ezek közül egyik volt a nálunk is olykor-olykor felbukkanó gyöngyös nyakú gerle, melyeknek legtöbbjét a szerencsés madarászok a hajdani NSZK-ból vásárolták, de jellemzően csak egy-egy párt hoztak belőle, így vérfrissítés hiányában a faj rendre eltűnt a portákról.

A határok megnyíltával azonban merőben más helyzet alakult ki. Nemcsak Közép- és Nyugat-Európából érkeztek hozzánk madarak, hanem több vállalkozás is alakult, melyek távoli kontinensekről importálták az ott tenyésztett, illetve a vadon fogott madarakat. Így érkeztek hazánkba a ’90-es évek végén, illetve a 2000-es évek elején jelentősebb mennyiségben gyöngyös nyakú gerlék is.

A faj hatalmas elterjedési területtel bír: úgy az Indiai szubkontinenst, mint Délkelet-Ázsia jelentős részét magába foglalja. Mára azonban a világ számos pontjára betelepítették, így például az USA-ba, Mexikóba és Ausztráliába is. Ez utóbbi kontinensen olyannyira elterjedt, hogy a nagyvárosokban is közönségesnek számít, kedves turbékolása ma már hozzátartozik az ausztráliai hajnalokhoz.

Fotó: Szilva Lajos
Gerlénk testfelépítése viszonylag vékony, törékeny benyomást kelt, testhossza mintegy 28-32 centiméter körüli.

A hím és a tojó között nincs lényeges különbség, megkülönböztetésükhöz legbiztosabb a DNS-teszt, bár a tapasztalt tenyésztők nagy eséllyel a fejforma alapján meg tudják állapítani, melyik a tojó, melyik a hím.

Ez utóbbiak feje általában nagyobb és erősebb, rajtuk a szürke szín intenzívebb. Ám, mivel gyakorta alfajhibridekről van szó, ez a módszer sem megbízható.

Madarunknak ma már számos színváltozata ismert a tarkától a fehérig, s vannak országok, mint például Malajzia, ahol lágy turbékolását oly nagyra értékelik, hogy versenyeket rendeznek számukra, s a tenyésztők a siker függvényében szelektálják őket.

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nagy változások az állattenyésztésben: kihívások az EU-ban

A Keszthelyen megrendezett Országos Húsmarhatenyésztési konferencia központi témája az Európai Unió új állattenyésztési rendelete volt, amely a jövőben jelentősen megváltoztatja a tagországok eddigi tenyésztéssel kapcsolatos szabályozását.

Növekvő termelés, javuló jövedelmezőség a tejágazatban

A tejágazatban is a legfontosabb cél a versenyképesség növelése, ezért a tárca több intézkedéssel is segíti a tejelő tehéntartással foglalkozókat – mondta az Agrárminisztériumban szerdán megrendezett tejágazati fórumon Nagy István. Az agrárminiszter hozzátette: kívánatos a szarvasmarha állomány-létszámának növelése és a tej beltartalmi értékeinek javítása.

A nyulak is szenvednek a melegtől - és romlanak a szaporasági mutatók

Az utóbbi időben a híradásokban és szakmai körökben egyre gyakrabban esik szó a globális felmelegedésről és ennek hatásairól. A mezőgazdaságon belül a növénytermesztést sújtja legjobban az időjárás kiszámíthatatlan változása. Az állattenyésztés elszenvedője, de részben felelőse is a klímaváltozásnak.

Szépen araszol fölfelé a vágójuh ára

Augusztusban – 2017 azonos hónapjához képest – a vágójuh ára kilónként 38, a vágómarháé pedig 2 forinttal nőtt, ugyanakkor a vágósertésé 41 forinttal visszaesett. A vágóbaromfiért és a nyerstejért 1-1, az étkezési tojásért pedig 2 Ft-tal fizettek kevesebbet.

Az nem elég, ha ember van az állat mellett

A védett gyepet, a védelemre szoruló, majdnem kipusztult cikta juhok tartják karban a Nagydorog melletti Szenespusztán. Az állomány ma már szépen gyarapodik.

Új biológiai hulladéktechnológiát fejleszt a Profikomp Zrt.

Új, integrált biológiai hulladék feldolgozó technológiát fejleszt ki a gödöllői székhelyű Profikomp Környezettechnika Zrt. vezette konzorcium, amellyel elsősorban állattartó telepek állíthatnak elő új típusú szerves trágyát - közölték az MTI-vel.

A juhágazat hiányosságainak pótlása és új ismeretek szerzése a cél

"A hazai juhtartás eredményessége, termelékenysége, állategészségügyi helyzete, technológiai színvonala, és sajnos a juhtenyésztésé is elmarad az európai szinttől. Egy kutatóintézetnek nem feladata, hogy a hiányosság kialakulásának okát keresse. A mi feladatunk releváns megoldási javaslatok kidolgozása a felmerülő problémákra" - Dr. Monori István összefoglalóját olvashatják.

A bírálat nem hibakeresés

A ló törzskönyvezésének első lépése (a származásellenőrzés után) a küllemi és mozgás bírálat. Ezzel a munkával, szinte minden tenyésztő találkozik, aki törzskönyvezett lovat tart.

Hagyományos macskafajtáké a főszerep

Immár több mint másfél évtizedes hagyománya van annak, hogy a Magyar Macskamánia egyesület a Lurdy Házban rendezi meg kiállításait. Az idei első őszi seregszemlén különösen sok szép hazai tenyésztésű, fiatal állatot láthattunk. Ezek általában azon állatok leszármazottai, melyeket jellemzően 2005 és 2013 között pénzt, időt és fáradságot nem kímélve importáltak tulajdonosaik.

Magyar fejlesztés: új állategészségügyi és takarmányozási rendszer

Új állategészségügyi, szaporodásbiológiai és takarmányozási rendszert fejlesztett ki a komáromi Solum Zrt. és a balatonfüredi Adexgo Kft. 555 millió forintos beruházással - tájékoztatta a komáromi társaság vezérigazgatója az MTI-t.