Back to top

Hátrányosan érintheti a dísznövény-termelőket az EU készülő rendelete

Harminckilenc magas növény-egészségügyi kockázattal rendelkező fás szárú dísznövény, illetve trópusi szobanövény harmadik országokból történő importját korlátozná az Európai Bizottság rendelettervezete, amelyről az EB Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatósága (DG SANTE) július közepén on-line konzultációt indított.

A készülő rendelettel kapcsolatban a szakmai szervezetek és az érintetteknek augusztus 15-ig tehetnek észrevételeket. Eddig több mint száz hozzászólás érkezett, ami szinte teljes egészében a szigorítás ellen fogalmaz meg érveket. A briteket különösen érzékenyen érinti a tervezet, mivel a Brexit után ők is harmadik országgá válnak.

A 2016/2031-es új növény-egészségügyi rendelet készülő végrehajtási rendelet-tervezete ideiglenes behozatali tilalmat ír elő minden vagy bizonyos harmadik országból (Európai Unión kívülről) származó, előzetes értékelés alapján magas növény-egészségügyi kockázatúnak ítélt növényfaj behozatalára, a tervek szerint 2019. december 19-től.

Kidolgozás alatt van egy olyan lista is, amely azon növényeket tartalmazza, amelyek termései növény-egészségügyi bizonyítvány és vizsgálat nélkül jöhetnek majd be az EU-ba.

A készülő végrehajtási rendelet a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló 2016/2031 EU-s rendelet 42. cikke alkalmazására listába veszi azokat a növényfajokat, növényi és egyéb termékeket, amelyeket előzetes értékelés alapján magas növény-egészségügyi kockázatúnak ítélnek meg.

Az előzetes értékelés alapján az alábbi növénynemzetségeket értékelték magas növény-egészségügyi kockázatúra, amiknek ültetési anyagát minden EU-n kívüli országból tilos lesz behozni:

Acacia, Acer, Albizia, Alnus, Annona, Bauhinia, Berberis, Betula, Caesalpinia, Cassia, Castanea, Cornus, Corylus, Crataegus, Cycas, Diospyros, Eucalyptus, Fagus, Ficus, Fraxinus, Hamamelis, Jasminum, Juglans, Ligustrum, Lonicera, Malus, Nerium, Ostrya, Persea, Populus, Prunus, Quercus, Robinia, Salix, Sorbus, Syringa, Taxus, Tilia, Ulmus, valamint a gumós bazella (Ullucus tuberosus), aminek a burgonyához hasonlóan a gumóját fogyasztják, és látens módon hordozhat különböző kórokozókat.

A listán külön szerepel a keserű uborka (Momordica sp.) is, amit – ültetési anyagának kivételével – tilos behozni minden olyan harmadik országból vagy harmadik ország bizonyos részéből, ahol a Thrips palmi ismerten előfordul, vagy amelyekben nem alkalmaznak a károsító elleni hatékony védekezési intézkedéseket. A lista tartalmazza a szilt (Ulmus sp.) is, aminek kezeletlen faanyagát minden olyan harmadik országból vagy harmadik ország részéből tilos az EU-ba hozni, ahol a Saperda tridentat cincérfaj ismerten előfordul.

Az egyik feketelistás növény a fikusz
Az egyik feketelistás növény a fikusz

A 2016/2031 rendelet 73. cikke alkalmazására növény-egészségügyi bizonyítvány és -vizsgálat nélkül hozható be az ananász (Ananas comosus), a kókusz (Cocos nucifera), a durián (Durio zibethinus), a füge (Ficus carica), a banán (Musa spp.) és a datolya (Phoenix dactilifera) minden része, kivéve a szaporító és ültetési anyagot. Az előzetes értékelés szerint ugyanis ezek a termések nem tartalmaznak az EU-ban zárlati károsítókat, illetve olyan általánosan előforduló károsítókat, amelyek veszélyeztetnék az őshonos európai fajokat.

A „feketelistára” kerülő fajok – a tervezet megfogalmazása szerint – „olyan károsítók gyakori gazdanövényei, amelyek jelentős mértékben veszélyeztetik az Európai Unió számára nagy gazdasági, társadalmi vagy környezetvédelmi jentőséggel bíró növényfajokat.”

A faiskolai növények, virágzó cserepes növények, illetve levéldísznövények szaporítóanyagának nagy része a harmadik országokból érkezik az európai termelőkhöz, ezért Európai Bizottság ideiglenes importtilalmi javaslata a teljes európai dísznövényágazatra hátrányt jelenthet, sok vállalkozás csődjét okozhatja.

Többen érvelnek azzal, hogy immár 20-30 éve foglalkoznak ezen a fajok vagy szaporítóanyaguk importjával a hatályos növény-egészségügyi szabályok betartásával, de eddig még nem fordult elő növény-egészségügyi probléma.

Legális importtal még egyetlen esetben sem került be az EU területére karantén károsító, vélik a hozzászólók.

Míg a vadon élő növényeknél nagy a valószínűsége annak, hogy kapcsolatba kerülnek, illetve hordozzák ezeknek a károsítóknak valamely alakját, a zárt növényházakban, folyamatos növényvédelem és monitorozás mellett termesztett és dísznövényként értékesített fajok, fajták esetén ez az eshetőség minimális. A veszélyes károsítók többsége a járművek kerekein, kezeletlen fa raklapokon és „zsebimporttal” érkezik, állítják a véleményezők.

Az egyik francia importőr azzal érvel, hogy immár 25 éve vásárol juharokat Új-Zélandból, ahol még talán az európainál is tisztább környezetben nevelik a növényeket,

és az ország mentes sok más jelentős gazdasági kárt okozó károsító közül például a Xylella fastidiosa baktériumtól és az ázsiai cirtuscincértől (Anoplophora chinensis) is. A növények mosott gyökérrel, illetve lomb nélkül érkeznek, ami tovább csökkenti a károsítók behurcolásának veszélyét. A hozzászóló reméli, hogy az Európai Bizottság majd kijelöli a kivételt képező országokat. Mások azt javasolják, hogy a magas növény-egészségügyi kockázattal rendelkező fajok magjainak behozatalát ne korlátozzák, mivel vetőmaggal jóval kevesebb karantén károsító hurcolható be, mint más növényi részekkel.

A tervezet kivonatos magyar szövegét a NÉBIH véleményezésre megküldte a Magyar Díszkertészek Szövetségének. Az említett felületen azonban bárki magánszemélyként is hozzászólhat a készülő tervezethez.

A konzultáció és a tervezet szövege angol nyelven az ec.europa.eu/info/law/better-regulation/initiatives/ares-2018-3819666_en honlapon érhető el.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több ezer belga sertés kerülhet vágóhídra a pestis miatt

Belgium mintegy négyezer sertést vágna le a nemrégiben, összesen kilenc vaddisznó esetében kimutatott afrikai sertéspestis terjedésének megelőzése érdekében - közölte a La Libre Belgique című belga napilap hétfőn.

Életbe léptek az újabb amerikai és kínai pótvámok

Az Egyesült Államok és Kína életbe léptette hétfőn az újabb, kölcsönösen megemelt vámokat; a világ két legnagyobb gazdasága nem adja jelét a meghátrálásnak egyre elkeseredettebb kereskedelmi vitájukban, amely alááshatja a világgazdasági növekedést.

Hét szűk esztendőre számítanak a „Brexit gazdák”

Körvonalazódnak azok a törvények, melyek a farmerek támogatását hivatottak biztosítani azután, hogy az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból. Az első reakciók vegyesek. Míg a kormány a Brexit előnyeit hangsúlyozza, a brit gazdák nehéz időszakra számítanak.

Rossz hatással volt az időjárás a hagymafélék termesztésére

Rossz hatással volt a száraz időjárás a hagymafélék és a burgonya termesztésére, miközben jó évet zárt a napraforgó és a paradicsom - közölte a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója vasárnap az M1 aktuális csatornán.

Csak ellenőrzött vetőmagot!

Minden termesztéstechnológiai elem kiindulópontja a vetőmag, hiszen erre lehet a talajművelést, a növényvédelmet vagy éppen a betakarítást alapozni. „A hazai vetőmagvak hivatalos laboratóriumi vizsgálatának kezdete 1878-ra datálódik”- magyarázta Károlyi Gyula a Fórum Sátorban tartott előadásában, aki a fémzárolt vetőmaghasználat fontosságára hívta fel a figyelmet.

Kétszer annyi szóját importál az EU Amerikából, mint egy éve

Kétszeresére nőtt az amerikai szójabab részesedése az Európai Unió teljes importjában az egy évvel korábbiakhoz képest, ma már az Egyesült Államok messze a legnagyobb exportőr - közölte csütörtökön az Európai Bizottság.

Egyre többen keresik a GMO-mentes szóját

Jelentősen nőtt a szója termőterülete és ezzel párhuzamosan a betakarított szójabab mennyisége is az utóbbi években. Magyarország célja a kedvező folyamat erősítése, hiszen idehaza is nagy a kereslet a GMO-mentes takarmány-alapanyagra és külföldön is szívesen vásárolják a magyar szóját – erről is beszélt Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár kedden, Héderváron egy szója fajtabemutatón.

Elfogadhatatlan az uniós agrártámogatások csökkentése

A magyar gazdák számára elfogadhatatlan a közös uniós agrártámogatások csökkentése - mondta Kis Miklós Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke az M1 aktuális csatornán kedden.

Súlyos hiba a piacnyitás a NAK szerint

Súlyos hátrányokat lennének kénytelenek elviselni az európai agrártermelők az Európai Unió és a dél-amerikai közös piac, az Argentínát, Brazíliát, Paraguayt és Uruguayt tömörítő Mercosur között tervezett szabadkereskedelmi szerződés életbelépése következtében – állítja az uniós agrártermelési modell sérülését elfogadhatatlannak tartó Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Tovább durvul az amerikai-kínai vámháború

Donald Trump amerikai elnök hétfőn közleményben jelentette be, hogy 200 milliárd dollár értékű kínai importtermékekre készül 10 százalékos védővámot kivetni.