Back to top

Hátrányosan érintheti a dísznövény-termelőket az EU készülő rendelete

Harminckilenc magas növény-egészségügyi kockázattal rendelkező fás szárú dísznövény, illetve trópusi szobanövény harmadik országokból történő importját korlátozná az Európai Bizottság rendelettervezete, amelyről az EB Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatósága (DG SANTE) július közepén on-line konzultációt indított.

A készülő rendelettel kapcsolatban a szakmai szervezetek és az érintetteknek augusztus 15-ig tehetnek észrevételeket. Eddig több mint száz hozzászólás érkezett, ami szinte teljes egészében a szigorítás ellen fogalmaz meg érveket. A briteket különösen érzékenyen érinti a tervezet, mivel a Brexit után ők is harmadik országgá válnak.

A 2016/2031-es új növény-egészségügyi rendelet készülő végrehajtási rendelet-tervezete ideiglenes behozatali tilalmat ír elő minden vagy bizonyos harmadik országból (Európai Unión kívülről) származó, előzetes értékelés alapján magas növény-egészségügyi kockázatúnak ítélt növényfaj behozatalára, a tervek szerint 2019. december 19-től.

Kidolgozás alatt van egy olyan lista is, amely azon növényeket tartalmazza, amelyek termései növény-egészségügyi bizonyítvány és vizsgálat nélkül jöhetnek majd be az EU-ba.

A készülő végrehajtási rendelet a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló 2016/2031 EU-s rendelet 42. cikke alkalmazására listába veszi azokat a növényfajokat, növényi és egyéb termékeket, amelyeket előzetes értékelés alapján magas növény-egészségügyi kockázatúnak ítélnek meg.

Az előzetes értékelés alapján az alábbi növénynemzetségeket értékelték magas növény-egészségügyi kockázatúra, amiknek ültetési anyagát minden EU-n kívüli országból tilos lesz behozni:

Acacia, Acer, Albizia, Alnus, Annona, Bauhinia, Berberis, Betula, Caesalpinia, Cassia, Castanea, Cornus, Corylus, Crataegus, Cycas, Diospyros, Eucalyptus, Fagus, Ficus, Fraxinus, Hamamelis, Jasminum, Juglans, Ligustrum, Lonicera, Malus, Nerium, Ostrya, Persea, Populus, Prunus, Quercus, Robinia, Salix, Sorbus, Syringa, Taxus, Tilia, Ulmus, valamint a gumós bazella (Ullucus tuberosus), aminek a burgonyához hasonlóan a gumóját fogyasztják, és látens módon hordozhat különböző kórokozókat.

A listán külön szerepel a keserű uborka (Momordica sp.) is, amit – ültetési anyagának kivételével – tilos behozni minden olyan harmadik országból vagy harmadik ország bizonyos részéből, ahol a Thrips palmi ismerten előfordul, vagy amelyekben nem alkalmaznak a károsító elleni hatékony védekezési intézkedéseket. A lista tartalmazza a szilt (Ulmus sp.) is, aminek kezeletlen faanyagát minden olyan harmadik országból vagy harmadik ország részéből tilos az EU-ba hozni, ahol a Saperda tridentat cincérfaj ismerten előfordul.

Az egyik feketelistás növény a fikusz
Az egyik feketelistás növény a fikusz

A 2016/2031 rendelet 73. cikke alkalmazására növény-egészségügyi bizonyítvány és -vizsgálat nélkül hozható be az ananász (Ananas comosus), a kókusz (Cocos nucifera), a durián (Durio zibethinus), a füge (Ficus carica), a banán (Musa spp.) és a datolya (Phoenix dactilifera) minden része, kivéve a szaporító és ültetési anyagot. Az előzetes értékelés szerint ugyanis ezek a termések nem tartalmaznak az EU-ban zárlati károsítókat, illetve olyan általánosan előforduló károsítókat, amelyek veszélyeztetnék az őshonos európai fajokat.

A „feketelistára” kerülő fajok – a tervezet megfogalmazása szerint – „olyan károsítók gyakori gazdanövényei, amelyek jelentős mértékben veszélyeztetik az Európai Unió számára nagy gazdasági, társadalmi vagy környezetvédelmi jentőséggel bíró növényfajokat.”

A faiskolai növények, virágzó cserepes növények, illetve levéldísznövények szaporítóanyagának nagy része a harmadik országokból érkezik az európai termelőkhöz, ezért Európai Bizottság ideiglenes importtilalmi javaslata a teljes európai dísznövényágazatra hátrányt jelenthet, sok vállalkozás csődjét okozhatja.

Többen érvelnek azzal, hogy immár 20-30 éve foglalkoznak ezen a fajok vagy szaporítóanyaguk importjával a hatályos növény-egészségügyi szabályok betartásával, de eddig még nem fordult elő növény-egészségügyi probléma.

Legális importtal még egyetlen esetben sem került be az EU területére karantén károsító, vélik a hozzászólók.

Míg a vadon élő növényeknél nagy a valószínűsége annak, hogy kapcsolatba kerülnek, illetve hordozzák ezeknek a károsítóknak valamely alakját, a zárt növényházakban, folyamatos növényvédelem és monitorozás mellett termesztett és dísznövényként értékesített fajok, fajták esetén ez az eshetőség minimális. A veszélyes károsítók többsége a járművek kerekein, kezeletlen fa raklapokon és „zsebimporttal” érkezik, állítják a véleményezők.

Az egyik francia importőr azzal érvel, hogy immár 25 éve vásárol juharokat Új-Zélandból, ahol még talán az európainál is tisztább környezetben nevelik a növényeket,

és az ország mentes sok más jelentős gazdasági kárt okozó károsító közül például a Xylella fastidiosa baktériumtól és az ázsiai cirtuscincértől (Anoplophora chinensis) is. A növények mosott gyökérrel, illetve lomb nélkül érkeznek, ami tovább csökkenti a károsítók behurcolásának veszélyét. A hozzászóló reméli, hogy az Európai Bizottság majd kijelöli a kivételt képező országokat. Mások azt javasolják, hogy a magas növény-egészségügyi kockázattal rendelkező fajok magjainak behozatalát ne korlátozzák, mivel vetőmaggal jóval kevesebb karantén károsító hurcolható be, mint más növényi részekkel.

A tervezet kivonatos magyar szövegét a NÉBIH véleményezésre megküldte a Magyar Díszkertészek Szövetségének. Az említett felületen azonban bárki magánszemélyként is hozzászólhat a készülő tervezethez.

A konzultáció és a tervezet szövege angol nyelven az ec.europa.eu/info/law/better-regulation/initiatives/ares-2018-3819666_en honlapon érhető el.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A mezőgazdasági és kohéziós politikákra szánt összeg nem csökkenhet

Az Európai Parlament egy szerdai szavazással elfogadta az EU következő hosszú távú költségvetésére vonatkozó, az egyes programokra szánt konkrét összegeket is tartalmazó tárgyalási álláspontját.

Állatjólét: még mindig komoly hiányosságok vannak az EU-ban

Az állatjólétre irányuló uniós fellépések több szempontból is sikeresek voltak, de továbbra is hiányosságok tapasztalhatók a haszonállatokkal való bánásmód terén - ezt állapította meg egyebek mellett az Európai Számvevőszék szerdán közzétett jelentésében.

Kék színben érkezik a zöld virágcserép

A német Pöppelmann hollandiai képviselete bemutatta a TEKU cserepek környezetkímélő kék generációját, amely újrahasznosított polipropilén műanyagból készül és újrahasznosítható.

Nem éri majd meg élelmiszer-növényekből bioüzemanyagot gyártani

Az Európai Parlament jóváhagyta a megújuló vonatkozó kötelező, és az energiahatékonyságra vonatkozó indikatív célértéket. Mindkettőt 2030-ig kellene elérni. Ezek a célértékek kulcsszerepet játszanak az Unió éghajlatváltozási vállalásainak teljesítésében.

Folyamatosan emelkedik a baromfitermelés az unióban

Az Európai Unióban a baromfitermelés további erősödésére számítanak a szakemberek - olvasható a rövidtávra kiadott előrejelzésből. Az idén az első negyedévében közel 4 százalékkal több baromfit értékesítettek a tagállamok termelői, mint az azt megelőző félévben. A növekedés azóta ugyan lelassult, de éves szinten így is el fogja érni a 1,5 százalékot.

Virágkavalkáddal ünnepelt a virágpiac

Nagyszabású show-műsorral ünnepelte a Flora Hungaria Nagybani Virágpiac fennállásának 25. évfordulóját. A műsor összeállítói a száraz visszaemlékezés helyett virágkötészetre hangolt zenés-táncos műsort álmodtak meg az ünneplésre összegyűlt vendégek szórakoztatására.

Mi áll az extrém időjárás hátterében, és hogyan úszta meg a kukorica?

Kirívó aszály, hőség és egyéb időjárási anomáliák jellemezték az idei évet Nyugat-Európában, ami rányomta a bélyegét a terméseredményekre is. A jelenlegi helyzetből a jelek szerint a kukorica került ki győztesen.

Vizes megoldások

A víz igen hatásos elem a kertépítészetben, gondoljunk csak a szökőkút, a díszmedence, a kerti tó vagy a madáritató környékének hangulatára, látványára. Ám sok olyan vízinövényfaj szaporítása és üzemszerű termesztése folyik, amelyek önállóan is komoly díszértékkel bírnak.

„Bespájzonak” a brit cégek, megteltek a raktárak a Brexit miatt

Telepakolják a brit gyártók uniós nyersanyagokkal a raktáraikat. Elsősorban az élelmiszeripar szereplői tartanak attól, hogy az EU bekeményít és nem sikerül majd kedvező kereskedelmi egyezményt kötni.

Ki dönti el, hogy melyik növény divatos?

Ki dönti el, hogy melyik növény divatos ma? Hogyan vásárolnak be a nagykereskedők? Nagyjából ezeket a kérdéseket tárgyaltuk az idei Plantariumon a roppant energikus kommunikációs szakemberrel, Sydste Arens-szel.