Back to top

Hátrányosan érintheti a dísznövény-termelőket az EU készülő rendelete

Harminckilenc magas növény-egészségügyi kockázattal rendelkező fás szárú dísznövény, illetve trópusi szobanövény harmadik országokból történő importját korlátozná az Európai Bizottság rendelettervezete, amelyről az EB Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatósága (DG SANTE) július közepén on-line konzultációt indított.

A készülő rendelettel kapcsolatban a szakmai szervezetek és az érintetteknek augusztus 15-ig tehetnek észrevételeket. Eddig több mint száz hozzászólás érkezett, ami szinte teljes egészében a szigorítás ellen fogalmaz meg érveket. A briteket különösen érzékenyen érinti a tervezet, mivel a Brexit után ők is harmadik országgá válnak.

A 2016/2031-es új növény-egészségügyi rendelet készülő végrehajtási rendelet-tervezete ideiglenes behozatali tilalmat ír elő minden vagy bizonyos harmadik országból (Európai Unión kívülről) származó, előzetes értékelés alapján magas növény-egészségügyi kockázatúnak ítélt növényfaj behozatalára, a tervek szerint 2019. december 19-től.

Kidolgozás alatt van egy olyan lista is, amely azon növényeket tartalmazza, amelyek termései növény-egészségügyi bizonyítvány és vizsgálat nélkül jöhetnek majd be az EU-ba.

A készülő végrehajtási rendelet a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló 2016/2031 EU-s rendelet 42. cikke alkalmazására listába veszi azokat a növényfajokat, növényi és egyéb termékeket, amelyeket előzetes értékelés alapján magas növény-egészségügyi kockázatúnak ítélnek meg.

Az előzetes értékelés alapján az alábbi növénynemzetségeket értékelték magas növény-egészségügyi kockázatúra, amiknek ültetési anyagát minden EU-n kívüli országból tilos lesz behozni:

Acacia, Acer, Albizia, Alnus, Annona, Bauhinia, Berberis, Betula, Caesalpinia, Cassia, Castanea, Cornus, Corylus, Crataegus, Cycas, Diospyros, Eucalyptus, Fagus, Ficus, Fraxinus, Hamamelis, Jasminum, Juglans, Ligustrum, Lonicera, Malus, Nerium, Ostrya, Persea, Populus, Prunus, Quercus, Robinia, Salix, Sorbus, Syringa, Taxus, Tilia, Ulmus, valamint a gumós bazella (Ullucus tuberosus), aminek a burgonyához hasonlóan a gumóját fogyasztják, és látens módon hordozhat különböző kórokozókat.

A listán külön szerepel a keserű uborka (Momordica sp.) is, amit – ültetési anyagának kivételével – tilos behozni minden olyan harmadik országból vagy harmadik ország bizonyos részéből, ahol a Thrips palmi ismerten előfordul, vagy amelyekben nem alkalmaznak a károsító elleni hatékony védekezési intézkedéseket. A lista tartalmazza a szilt (Ulmus sp.) is, aminek kezeletlen faanyagát minden olyan harmadik országból vagy harmadik ország részéből tilos az EU-ba hozni, ahol a Saperda tridentat cincérfaj ismerten előfordul.

Az egyik feketelistás növény a fikusz
Az egyik feketelistás növény a fikusz

A 2016/2031 rendelet 73. cikke alkalmazására növény-egészségügyi bizonyítvány és -vizsgálat nélkül hozható be az ananász (Ananas comosus), a kókusz (Cocos nucifera), a durián (Durio zibethinus), a füge (Ficus carica), a banán (Musa spp.) és a datolya (Phoenix dactilifera) minden része, kivéve a szaporító és ültetési anyagot. Az előzetes értékelés szerint ugyanis ezek a termések nem tartalmaznak az EU-ban zárlati károsítókat, illetve olyan általánosan előforduló károsítókat, amelyek veszélyeztetnék az őshonos európai fajokat.

A „feketelistára” kerülő fajok – a tervezet megfogalmazása szerint – „olyan károsítók gyakori gazdanövényei, amelyek jelentős mértékben veszélyeztetik az Európai Unió számára nagy gazdasági, társadalmi vagy környezetvédelmi jentőséggel bíró növényfajokat.”

A faiskolai növények, virágzó cserepes növények, illetve levéldísznövények szaporítóanyagának nagy része a harmadik országokból érkezik az európai termelőkhöz, ezért Európai Bizottság ideiglenes importtilalmi javaslata a teljes európai dísznövényágazatra hátrányt jelenthet, sok vállalkozás csődjét okozhatja.

Többen érvelnek azzal, hogy immár 20-30 éve foglalkoznak ezen a fajok vagy szaporítóanyaguk importjával a hatályos növény-egészségügyi szabályok betartásával, de eddig még nem fordult elő növény-egészségügyi probléma.

Legális importtal még egyetlen esetben sem került be az EU területére karantén károsító, vélik a hozzászólók.

Míg a vadon élő növényeknél nagy a valószínűsége annak, hogy kapcsolatba kerülnek, illetve hordozzák ezeknek a károsítóknak valamely alakját, a zárt növényházakban, folyamatos növényvédelem és monitorozás mellett termesztett és dísznövényként értékesített fajok, fajták esetén ez az eshetőség minimális. A veszélyes károsítók többsége a járművek kerekein, kezeletlen fa raklapokon és „zsebimporttal” érkezik, állítják a véleményezők.

Az egyik francia importőr azzal érvel, hogy immár 25 éve vásárol juharokat Új-Zélandból, ahol még talán az európainál is tisztább környezetben nevelik a növényeket,

és az ország mentes sok más jelentős gazdasági kárt okozó károsító közül például a Xylella fastidiosa baktériumtól és az ázsiai cirtuscincértől (Anoplophora chinensis) is. A növények mosott gyökérrel, illetve lomb nélkül érkeznek, ami tovább csökkenti a károsítók behurcolásának veszélyét. A hozzászóló reméli, hogy az Európai Bizottság majd kijelöli a kivételt képező országokat. Mások azt javasolják, hogy a magas növény-egészségügyi kockázattal rendelkező fajok magjainak behozatalát ne korlátozzák, mivel vetőmaggal jóval kevesebb karantén károsító hurcolható be, mint más növényi részekkel.

A tervezet kivonatos magyar szövegét a NÉBIH véleményezésre megküldte a Magyar Díszkertészek Szövetségének. Az említett felületen azonban bárki magánszemélyként is hozzászólhat a készülő tervezethez.

A konzultáció és a tervezet szövege angol nyelven az ec.europa.eu/info/law/better-regulation/initiatives/ares-2018-3819666_en honlapon érhető el.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyanúsan olcsó import tej került forgalomba

A Penny Market Kft. – többszörös előzetes egyeztetés ellenére – drasztikusan alacsony, 135 forintos áron dobott piacra egy szlovákiai import UHT tejet 2019. március 21-én, az üzletlánc ezzel a lépéssel a hazai tejfeldolgozóknak és tejtermelőknek hosszabb távon is jelentős károkat okozhat. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (TTT) ezért hatósági ellenőrzést kezdeményezett.

Tisztább levegőre ad pénzt Brüsszel

Mintegy hárommillió lakost és tíz települést érintő, nyolc évig tartó projekt indul Hungairy néven azzal a céllal, hogy komplex módon javítsanak a levegő minőségén. Az uniós társfinanszírozással induló program 5 milliárd forintba kerül és egyebek mellett szemléletformáló kampányok, szakértői tanulmányok, közbringa-rendszer, valamint közlekedési applikációk is lesznek benne.

Növényvédelmi előrejelzés – itt az utolsó pillanat a tél végi lemosó permetezésekre

Aki még nem tette meg, az most még gyorsan szakíthat időt a lemosó permetezésre, de már legyünk óvatosak a töménységgel, mert bimbósak a gyümölcsfák. Az örökzöldeket is érdemes lemosni réztartalmú készítménnyel, a puszpángbokraink belsejét pedig alaposan nézzük át, mert már várható a puszpángmoly éledése.

Összefogás a termeléshez kötött agrártámogatások megtartásáért

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács március 18-i brüsszeli ülésén Magyarország Bulgáriával, Horvátországgal, Csehországgal, Lettországgal, Szlovákiával és Szlovéniával közös nyilatkozatban kérte a termeléshez kötött támogatások legalább jelenlegi szinten tartását, vagy akár növelését a 2020 utáni időszakban.

Greta után az Európai Parlament is lépéseket sürget

Az Európai Parlament március 13-ai ülésén a képviselők többek között a légszennyezés megfékezésére is tettek javaslatot, eszerint például a jövőbeli mezőgazdasági támogatásokat össze kell kapcsolni a légszennyezés mértékével.

Homályos fogalmak, de egyértelmű szándék

A jogállamisági kritériumok betartásához kötné az uniós támogatások folyósítását az Európai Parlament 2021-től. Szakértők attól tartanak, ezzel mintegy zsebbe vágóan is rögzülne az a gyakorlat, hogy az aktuálpolitika mondaná meg Brüsszelből, hogy ki és mi a jogállam. Elfogadható-e ez a gazdák számára- kérdeztük az agrárkamarától?

Agrárcégek is kérhetik a milliókat

A kis és közepes agrárcégek és az élelmiszer-feldolgozó KKV-k számára is elérhető az a hitelprogram, amelynek igényelhető keretét a napokban növelte meg a Magyar Fejlesztési Bank (MFB). A programban eddig 50 millió forintot lehetett kérni technológiai korszerűsítésre, ám a nagymértékű túligénylés miatt megháromszorozták az igényelhető összeg mértékét.

Az ökológiai vetőmagok elterjedéséért dolgoznak

Az ökológiai minősítésű vetőmagok piaci részesedése még mindig rendkívül alacsony Magyarországon - áll egy 2017-ben készült Európai Uniós jelentésben. E helyzet nem példa nélküli a kontinensen, így az unió egy 2021-ig tartó, nagyszabású projektet indított útjára. Az egyik cél, hogy az érintett országokban, műhelymunkák alkalmával szakértői csoportok jöjjenek létre.

Glifozát-ügy: nem ér titkolózni

Megsemmisítette az Európai Unió Bírósága az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) azt a döntését, mely szerint nem nyilvánosak a glifozát toxicitásával, illetve rákkeltő mivoltával kapcsolatos tanulmányok.

Jelenleg illegális tevékenységnek minősül a drónos légi permetezés

A rendezetlen jogszabályi környezet miatt permetezési célra jelenleg tilos drónokat használni. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – a társszervezetekkel egyetértésben – sürgeti a szükséges szabályozás megteremtését.