0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Hátrányosan érintheti a dísznövény-termelőket az EU készülő rendelete

Harminckilenc magas növény-egészségügyi kockázattal rendelkező fás szárú dísznövény, illetve trópusi szobanövény harmadik országokból történő importját korlátozná az Európai Bizottság rendelettervezete, amelyről az EB Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatósága (DG SANTE) július közepén on-line konzultációt indított.

A készülő rendelettel kapcsolatban a szakmai szervezetek és az érintetteknek augusztus 15-ig tehetnek észrevételeket. Eddig több mint száz hozzászólás érkezett, ami szinte teljes egészében a szigorítás ellen fogalmaz meg érveket. A briteket különösen érzékenyen érinti a tervezet, mivel a Brexit után ők is harmadik országgá válnak.

A 2016/2031-es új növény-egészségügyi rendelet készülő végrehajtási rendelet-tervezete ideiglenes behozatali tilalmat ír elő minden vagy bizonyos harmadik országból (Európai Unión kívülről) származó, előzetes értékelés alapján magas növény-egészségügyi kockázatúnak ítélt növényfaj behozatalára, a tervek szerint 2019. december 19-től.

Kidolgozás alatt van egy olyan lista is, amely azon növényeket tartalmazza, amelyek termései növény-egészségügyi bizonyítvány és vizsgálat nélkül jöhetnek majd be az EU-ba.

A készülő végrehajtási rendelet a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló 2016/2031 EU-s rendelet 42. cikke alkalmazására listába veszi azokat a növényfajokat, növényi és egyéb termékeket, amelyeket előzetes értékelés alapján magas növény-egészségügyi kockázatúnak ítélnek meg.

Az előzetes értékelés alapján az alábbi növénynemzetségeket értékelték magas növény-egészségügyi kockázatúra, amiknek ültetési anyagát minden EU-n kívüli országból tilos lesz behozni:

Acacia, Acer, Albizia, Alnus, Annona, Bauhinia, Berberis, Betula, Caesalpinia, Cassia, Castanea, Cornus, Corylus, Crataegus, Cycas, Diospyros, Eucalyptus, Fagus, Ficus, Fraxinus, Hamamelis, Jasminum, Juglans, Ligustrum, Lonicera, Malus, Nerium, Ostrya, Persea, Populus, Prunus, Quercus, Robinia, Salix, Sorbus, Syringa, Taxus, Tilia, Ulmus, valamint a gumós bazella (Ullucus tuberosus), aminek a burgonyához hasonlóan a gumóját fogyasztják, és látens módon hordozhat különböző kórokozókat.

A listán külön szerepel a keserű uborka (Momordica sp.) is, amit – ültetési anyagának kivételével – tilos behozni minden olyan harmadik országból vagy harmadik ország bizonyos részéből, ahol a Thrips palmi ismerten előfordul, vagy amelyekben nem alkalmaznak a károsító elleni hatékony védekezési intézkedéseket. A lista tartalmazza a szilt (Ulmus sp.) is, aminek kezeletlen faanyagát minden olyan harmadik országból vagy harmadik ország részéből tilos az EU-ba hozni, ahol a Saperda tridentat cincérfaj ismerten előfordul.

A 2016/2031 rendelet 73. cikke alkalmazására növény-egészségügyi bizonyítvány és -vizsgálat nélkül hozható be az ananász (Ananas comosus), a kókusz (Cocos nucifera), a durián (Durio zibethinus), a füge (Ficus carica), a banán (Musa spp.) és a datolya (Phoenix dactilifera) minden része, kivéve a szaporító és ültetési anyagot. Az előzetes értékelés szerint ugyanis ezek a termések nem tartalmaznak az EU-ban zárlati károsítókat, illetve olyan általánosan előforduló károsítókat, amelyek veszélyeztetnék az őshonos európai fajokat.

A „feketelistára” kerülő fajok – a tervezet megfogalmazása szerint – „olyan károsítók gyakori gazdanövényei, amelyek jelentős mértékben veszélyeztetik az Európai Unió számára nagy gazdasági, társadalmi vagy környezetvédelmi jentőséggel bíró növényfajokat.”

A faiskolai növények, virágzó cserepes növények, illetve levéldísznövények szaporítóanyagának nagy része a harmadik országokból érkezik az európai termelőkhöz, ezért Európai Bizottság ideiglenes importtilalmi javaslata a teljes európai dísznövényágazatra hátrányt jelenthet, sok vállalkozás csődjét okozhatja.

Többen érvelnek azzal, hogy immár 20-30 éve foglalkoznak ezen a fajok vagy szaporítóanyaguk importjával a hatályos növény-egészségügyi szabályok betartásával, de eddig még nem fordult elő növény-egészségügyi probléma.

Legális importtal még egyetlen esetben sem került be az EU területére karantén károsító, vélik a hozzászólók.

Míg a vadon élő növényeknél nagy a valószínűsége annak, hogy kapcsolatba kerülnek, illetve hordozzák ezeknek a károsítóknak valamely alakját, a zárt növényházakban, folyamatos növényvédelem és monitorozás mellett termesztett és dísznövényként értékesített fajok, fajták esetén ez az eshetőség minimális. A veszélyes károsítók többsége a járművek kerekein, kezeletlen fa raklapokon és „zsebimporttal” érkezik, állítják a véleményezők.

Az egyik francia importőr azzal érvel, hogy immár 25 éve vásárol juharokat Új-Zélandból, ahol még talán az európainál is tisztább környezetben nevelik a növényeket,

és az ország mentes sok más jelentős gazdasági kárt okozó károsító közül például a Xylella fastidiosa baktériumtól és az ázsiai cirtuscincértől (Anoplophora chinensis) is. A növények mosott gyökérrel, illetve lomb nélkül érkeznek, ami tovább csökkenti a károsítók behurcolásának veszélyét. A hozzászóló reméli, hogy az Európai Bizottság majd kijelöli a kivételt képező országokat. Mások azt javasolják, hogy a magas növény-egészségügyi kockázattal rendelkező fajok magjainak behozatalát ne korlátozzák, mivel vetőmaggal jóval kevesebb karantén károsító hurcolható be, mint más növényi részekkel.

A tervezet kivonatos magyar szövegét a NÉBIH véleményezésre megküldte a Magyar Díszkertészek Szövetségének. Az említett felületen azonban bárki magánszemélyként is hozzászólhat a készülő tervezethez.

A konzultáció és a tervezet szövege angol nyelven az ec.europa.eu/info/law/better-regulation/initiatives/ares-2018-3819666_en honlapon érhető el.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu