Back to top

A lengyelek Európa málna-nagyhatalma

Míg Magyarországon jelentősen csökkent a málnatermelés, addig néhány szomszédos és közeli országban eredményes ez a tevékenység – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet zöldség-, gyümölcs- és borpiaci jelentéséből.

A KSH adatai szerint Magyarországon málnából a kilencvenes évek elején 27 ezer tonna termett, ez mára 1,2-1,5 ezer tonnára csökkent - írja a nak.hu. A málnaültetvények elöregedtek, a jövedelmezőség csökkent, sokan felhagytak a munkaigényes gyümölcs termesztésével.

A málnatermesztés visszaesésének hátterében a klimatikus viszonyok átalakulása áll, valamint a versenytársak (szerb és lengyel), akik gazdasági előnyüket kedvezőbb klímájuknak és olcsóbb munkaerejüknek köszönhetik.

Mindezek mellett gondot jelent a munkaerőhiány is. A gombás betegségekkel szemben ellenállóbb, valamint a folyton termő fajták használata adhatna lendületet a málnatermesztésnek.

A friss és a fagyasztott málna külkereskedelmi egyenlege negatív. A friss málna behozatala 121 százalékkal 268 tonnára nőtt, ugyanakkor a kivitele 62 százalékkal 2,3 tonnára csökkent 2017-ben az előző évihez képest. Az export elsősorban júliusra és augusztusra koncentrálódik, és döntő hányada Romániába kerül.

Az idei év első öt hónapjában a friss málna behozatala (elsősorban Spanyolországból) 64,3 tonnáról 74,9 tonnára nőtt az egy esztendővel korábbihoz képest.

A Budapesti Nagybani Piac kínálatában az elmúlt évihez képest idén két héttel később – a 23. héten – került piacra a belföldi málna 1175 forint/kilogramm termelői átlagáron.

Az ENSZ FAO adatai szerint a világon a málna termésmennyisége emelkedő tendenciát mutat. A legnagyobb málnatermesztők: Oroszország, Egyesült Államok, Lengyelország, Szerbia, Ukrajna és Bosznia-Hercegovina. Az Európai Unióban Lengyelország termeli a legtöbb málnát, ahol a málna termőterülete 30 ezer hektár körüli, termése évente 110-120 ezer tonna között alakul. Lengyelországban csökkent a málna ára 2018-ban, ennek okai között szakértők a málna harmadik országokból (Szerbiából és Ukrajnából) származó behozatalának növekedését, a jelentős munkaerőhiányt, valamint a tartósan magas hőmérsékletet és a szárazságot említették.Szerbiában 2017-ben több mint 109 ezer tonna málnát termesztettek, ennek legnagyobb részét külföldön értékesítették.

Tekintettel arra, hogy 90 százalékban egy fajtát, Willamette-et termesztenek, rövid időre koncentrálódik a betakarítás időszaka. Ez növeli a termelés kockázatát, és átmeneti túlkínálatot idézhet elő, ami lenyomhatja az árakat.

Az Eurostat adatai szerint az EU belső piacán Spanyolország a legnagyobb frissmálna-exportőr, a vezető importőr Németország. Az unió belső piacán a legnagyobb fagyasztottmálna-exportőr Lengyelország, -importőr pedig Németország.

Forrás: 
nak.u

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kétszeresére nő Kína sertésimportja az ASP miatt

Kína 2019-ben várhatóan kétszer annyi sertést importál, mint az előző évben – összesen 2 millió tonnát. Kína, mint a világ legnagyobb sertéspiaca jelentős károkat szenvedett el a sertéspestis első megjelenése óta különös tekintettel 2018 végére.

GKI: márciusban folytatódott a GKI konjunktúraindex lassú romlása

Míg 2018 utolsó negyedévében folyamatosan emelkedett, 2019 első negyedévében kis lépésekkel, de folyamatosan csökkent a GKI konjunktúraindexe.

Az első magyar agrárhackathon

Március negyedik hétvégéjén rendezték meg az első éjjel-nappal zajló agrárinnovációs ötletversenyt Gazdálkodj okosan! NAK Agrotech Hackathon címmel. A rendezvény ideje alatt egyetemisták dolgoztak agrárszakértőkkel azon, hogy a legjobb, legújabb megoldások helyet találjanak maguknak az ágazatban, lehetővé téve agrárgazdaságunk fejlődését.

Klímaváltozás és betegségek: növekvő kockázat?

A klímaváltozás tényével vitába lehet szállni, de nemigen érdemes. Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy az időjárás változékonysága minden korábbi mértéken túlmutat. A híradások gyakran szólnak a természeti erők által okozott jelentős anyagi veszteségekről – de mi a helyzet a csendes hadviselőkkel, a kórokozókkal? A megváltozott időjárás hogyan befolyásolja a növényi betegségeket?

Tovább bővült az agrárium

A mezőgazdaság kibocsátásának 2010 óta tartó emelkedése 2018-ban is folytatódott, értéke 2720 milliárd forint volt. Ehhez mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés hozzájárult. A mezőgazdasági kibocsátás változatlan áron 3,6 százalékkal emelkedett, A növénytermesztés kibocsátásának volumene 2,6 százalékkal, az állattenyésztésé 5,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

Fenntartható-e eredményesen a magyar lótenyésztés?

Hogyan vészelte át a rendszerváltás zavaros időszakát a lovaságazat? Nyereséges-e a tenyésztés? Lesznek-e még Kincsemek a Magyar Derbyn? Sok egyéb mellett ezekről a kérdésekről tanácskoztak gazdák, kutatók, tenyésztők és a szaktárca képviselői a „Fenntartható állattenyésztés Herceghalomból nézve” című szakmai rendezvénysorozat hatodik fórumán.

Vizet mindenkinek! - az agrárium számára is elengedhetetlen a víz

Március 22. a Víz Világnapja, amely kapcsán érdemes számba venni az élelmiszerbiztonság szempontjából megfelelő mennyiségű és minőségű víz biztosításának módszereit és az elengedhetetlen tennivalókat. Vitathatatlan, hogy a víz- és élelmezési kihívások kielégítésének céljából dinamikus intézményeket és intézkedéseket vár a hazai gazdatársadalom.

Gyanúsan olcsó import tej került forgalomba

A Penny Market Kft. – többszörös előzetes egyeztetés ellenére – drasztikusan alacsony, 135 forintos áron dobott piacra egy szlovákiai import UHT tejet 2019. március 21-én, az üzletlánc ezzel a lépéssel a hazai tejfeldolgozóknak és tejtermelőknek hosszabb távon is jelentős károkat okozhat. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (TTT) ezért hatósági ellenőrzést kezdeményezett.

Klímaváltozás: a halak is költöznek

A természetes vizek szennyezettsége vagy kiszáradása, sőt még egyes madarak is veszélyeztetik hazánk őshonos halait. A klímaváltozás miatt az alföldi fajok a hegyvidékre vándorolnak, Hajdú-Bihar megye termálvizeiben viszont új közösséget találtak a Debreceni Egyetem kutatói.

Talajbaktérium, amelyik növényi anyagból állít elő műanyagot

A kísérletek során fásszárú növények sejtfalában található polimert bontotta le a módosított baktérium és a lebontási folyamatának végterméke egy PDC nevű vegyület lett - ez nagyon hasonlít a polietilén (PET) polimerhez, ám sokkal környezetbarátabb.