Back to top

A lengyelek Európa málna-nagyhatalma

Míg Magyarországon jelentősen csökkent a málnatermelés, addig néhány szomszédos és közeli országban eredményes ez a tevékenység – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet zöldség-, gyümölcs- és borpiaci jelentéséből.

A KSH adatai szerint Magyarországon málnából a kilencvenes évek elején 27 ezer tonna termett, ez mára 1,2-1,5 ezer tonnára csökkent - írja a nak.hu. A málnaültetvények elöregedtek, a jövedelmezőség csökkent, sokan felhagytak a munkaigényes gyümölcs termesztésével.

A málnatermesztés visszaesésének hátterében a klimatikus viszonyok átalakulása áll, valamint a versenytársak (szerb és lengyel), akik gazdasági előnyüket kedvezőbb klímájuknak és olcsóbb munkaerejüknek köszönhetik.

Mindezek mellett gondot jelent a munkaerőhiány is. A gombás betegségekkel szemben ellenállóbb, valamint a folyton termő fajták használata adhatna lendületet a málnatermesztésnek.

A friss és a fagyasztott málna külkereskedelmi egyenlege negatív. A friss málna behozatala 121 százalékkal 268 tonnára nőtt, ugyanakkor a kivitele 62 százalékkal 2,3 tonnára csökkent 2017-ben az előző évihez képest. Az export elsősorban júliusra és augusztusra koncentrálódik, és döntő hányada Romániába kerül.

Az idei év első öt hónapjában a friss málna behozatala (elsősorban Spanyolországból) 64,3 tonnáról 74,9 tonnára nőtt az egy esztendővel korábbihoz képest.

A Budapesti Nagybani Piac kínálatában az elmúlt évihez képest idén két héttel később – a 23. héten – került piacra a belföldi málna 1175 forint/kilogramm termelői átlagáron.

Az ENSZ FAO adatai szerint a világon a málna termésmennyisége emelkedő tendenciát mutat. A legnagyobb málnatermesztők: Oroszország, Egyesült Államok, Lengyelország, Szerbia, Ukrajna és Bosznia-Hercegovina. Az Európai Unióban Lengyelország termeli a legtöbb málnát, ahol a málna termőterülete 30 ezer hektár körüli, termése évente 110-120 ezer tonna között alakul. Lengyelországban csökkent a málna ára 2018-ban, ennek okai között szakértők a málna harmadik országokból (Szerbiából és Ukrajnából) származó behozatalának növekedését, a jelentős munkaerőhiányt, valamint a tartósan magas hőmérsékletet és a szárazságot említették.Szerbiában 2017-ben több mint 109 ezer tonna málnát termesztettek, ennek legnagyobb részét külföldön értékesítették.

Tekintettel arra, hogy 90 százalékban egy fajtát, Willamette-et termesztenek, rövid időre koncentrálódik a betakarítás időszaka. Ez növeli a termelés kockázatát, és átmeneti túlkínálatot idézhet elő, ami lenyomhatja az árakat.

Az Eurostat adatai szerint az EU belső piacán Spanyolország a legnagyobb frissmálna-exportőr, a vezető importőr Németország. Az unió belső piacán a legnagyobb fagyasztottmálna-exportőr Lengyelország, -importőr pedig Németország.

Forrás: 
nak.u

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az agrárcégek vezetői nem örülnek az autógyárnak

Egyes hajdúsági agrárcégek vezetői nem örülnek a megye leendő autógyárának, mivel hosszú távon tovább ronthatja az amúgy is kedvezőtlen helyzetüket. A hazai fejlesztéspolitikát pedig túlságosan pályázatfüggőnek érzik.

Így kéne átalakítani az agráradózást

„Merész tervek: teljes reform előtt az agráradózás?” című beszélgetés során a NAK egyik közelmúltbeli javaslatát vitatták meg szakemberek Hajdúböszörményben. Az áfacsökkentés folytatását és a családi mezőgazdasági vállalkozási forma bevezetését egyöntetűen kedvezően fogadták.

GMO-méh a láthatáron?

Mind a méhészek között, mind tudományos körökben elfogadott az a nézet, hogy megfelelő varroa atkakezelés nélkül a háziméhcsaládok menthetetlenül elpusztulnak. Ha pusztán gazdaállat – parazita alapon nézzük ezt a tényt, akkor ez nyilvánvaló evolúciós zsákutca. Ha egy parazita elpusztítja a gazdaszervezetet, amitől saját léte függ, akkor saját sorsát ő sem kerülheti el, maga is pusztulásra ítélt.

Kiemelkedő a búzatermés a tamási járásban

Az országos átlagot meghaladó mennyiségű termést takarítottak be eddig Tolna megyében őszi árpából, őszi búzából és repcéből, a búza minősége azonban elmarad a várttól – mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tolna megyei igazgatója.

Az ágazat érdekében cselekedett, megrovást kapott

Hegedűs Imre sok éven át szervezett demonstrációkat a tejágazatban korábban uralkodó áfacsalások, az önköltség alatti nyerstejárak, a kiskereskedelmi láncok gyakorlata miatt. Egyik 2014-es akciója kapcsán nemrég elmarasztalta a bíróság, ami ellen fellebbez. Mint mondja, nem a törvény szerint, de a saját és szaktársai igazságérzete mentén cselekedett.

Extrém alacsony a Duna vízszintje, veszélyben a vízi áruszállítás

A Duna extrém alacsony vízállása hátráltatja a hajózást, az árufuvarozók kapacitásuk egyharmadát tudják csak kihasználni, a személyszállító hajók forgalmát korlátozták, a kikötők kihasználtsága is csökken.

Több termett meggyből és a főbb növényekből Vas megyében

Magyarországon tavalyhoz képest, a szélsőséges időjárás miatt, minden szántóföldi növényből 200–300 ezer tonnával kevesebb termett. Vas megyében szinte mindenből több termett, mint az országos átlag, meggyből különösen jól teljesítettek a helyi gazdálkodók.

Nem éri meg ennyiért almát termeszteni, tüntetnek a gazdák

Méltatlan helyzetbe hozza a termelőket az ipari alma kirívóan alacsony ára, mivel a jelenlegi kilogrammonként 13 forintos felvásárlási ár mellett a termelők önköltsége, így a betakarítás és a beszállítás költsége sem térül meg.

Szilvakülönlegességek Érden

A 19. században még a szilvafajták fele sárga gyümölcsű volt, néhányukat ma is láthatjuk a NAIK Gyümölcstermeszáti kutatóintézet érdi génbankjában. ahol nyitott napon mutatták be a fajtákat. A kutatóintézet három állomásán is találhatók szilvaváltozatok, Érden 348, Cegléden 220, Újfehértón 138 fajta és tájfajta.

A rókáknál lehet a háziasítás genetikájának kulcsa

A 20. század közepe táján Szibériában végeztek háziasítási kísérleteket ezüstrókákkal. Ennek eredményeképpen olyan állatok születtek, melyek viselkedése a kutyáékhoz hasonlít: keresik az ember társaságát, bújnak, nyüszítenek, akár egy golden retriver. Azonban eddig senki nem vizsgálta a rókákban lezajló genetikai változásokat.