Back to top

Ugrásra készen áll a nógrádi nyúlpiac

Az elmúlt két évtized leg­nehezebb időszakát éli a hazai nyúltenyésztés. A fogyasztás ugyan növekszik, de az előző évek külpiaci ­válsága rányomta bélyegét a felvásárlásra és a vágásra. A szakemberek összefogtak az egészséges és zsírmentes hús népszerűsítéséért.

Juráskó Róbert, a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke az idei Nyúltenyésztési Tudományos Napokon elmondta: az elmúlt két évtizedben még nem volt ilyen nehéz helyzetben az ágazat. A 2016-ban elkezdődött negatív folyamatok 2017-re sem szűntek meg, a felvásárlás sokfelé megszűnt, a tenyésztés csak a saját fogyasztásra korlátozódott - tájékoztat a nool.hu.

Ennek ellenére találunk még nagyüzemi nyúltelepeket az országban. Főleg pannon fehér és hycole állományt tenyésztenek.

A kistermelők portáin a magyar óriásnyulakkal is találkozhatunk, a nyilvántartások szerint mintegy 250–300 anya gondoskodik a szaporulatról. A prémtermelő telepeken castor rex fajtájú állatokat nevelnek. A néhány éve indított vakcinatámogatási program és a megemelt támogatási keret nagy segítséget jelent az ágazatnak.

Ünnepi eledel egyelőre a nyúlhús a magyar családok asztalán

A Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az Agrármarketing Centrummal közösen indított kampányt a múlt hónapban a nyúlhúsfogyasztás növelése érdekében. Az azóta eltelt időszakban 6 százalékkal növekedett az áruházláncokban értékesített nyúlhús ­mennyisége. A szakemberek célkitűzése, hogy belföldön is elérhető áron és megfelelő mennyiségben álljon rendelkezésre a jó minőségű, egészséges, zsírmentes nyúlhús. Szeretnék elérni, hogy

a jelenlegi 4–4,5 millió vágóállattal szemben 2020-ra 7 millió vágóállatot tenyésszenek a hazai kis- és nagytermelők.

Az éves nyúlhúsfogyasztás itthon fejenként 20 dekagramm, ezt szeretnék legalább fél kilóra növelni. A nyúltenyésztés jelenleg kifejezetten exportorientált ágazat, a Magyarországon előállított, évi több mint tízezer tonna nyúlhús 97–98 százaléka külföldi fogyasztókhoz kerül. A hazai nyulakat két vágóhídon, Lajosmizsén és Baján dolgozzák fel, 50–60 százalékos kihasználtság mellett. A nyúltenyésztő telepek e két város közelében találhatóak, de Békés és Északkelet-Magyarország is jelentős mennyiséget produkál.

Király Attila, a Magyar Nyúltenyésztők Országos Egyesületének Kisterenyén élő elnöke a megyei lapnak elmondta: sajnos a nyúlfelvásárlás Nógrád megyében nem igazán működik. Korábban sokan próbálkoztak tenyésztésből és eladásból megélni, a legtöbben már feladták. Nagyobb megyei telepről nem tud a szakember sem, elmondása szerint a családnak tartanak hobbiból, vagy fogyasztás céljára néhány példányt.

Egyelőre többet érnek a házikedvencként tenyésztett nyuszik, mint hústermelő társaik
Egyelőre többet érnek a házikedvencként tenyésztett nyuszik, mint hústermelő társaik

A „szegény ember disznajának” is nevezett nyúl húsának fogyasztását mindenkinek ajánlanám. Kevés, ennél egészségesebb fehérjeforrással találkozunk. Gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt jót tesz, az egészséges életmód és a diéta kiváló alapja lehet. Nevelése nem költséges, az állat megeszik szinte minden konyhai maradékot, a burgonya héját, a répát más zöldségeket. Szívesen fogyasztja a száraz kenyeret is – tudatta a kisterenyei elnök, aki egyébként a sport- és hobbinyúl tenyésztésében látja a jövőt.

Míg a leadásra szánt állatok kilójáért élősúlyban 4–500 forintot adnak a felvásárlók, addig egy különleges hobbiállatért kifizetnek 15–20, vagy akár 30 ezer forintot is. Ha gyengébb vagy küllemileg nem felel meg az elvárásoknak, még mindig levágható.

Az országos egyesület tagjai közé tartozik a Ságújfaluban élő, dísznyulak tartásával és versenyeztetésével is foglalkozó Godó Oszkár. A szervezeten belül részt vesz versenyeken és kiállításokon, tenyésztő- és fajtagyőztesi díjjal is büszkélkedhet. Az általa tenyésztett állatok évente kétszer fialnak, a törpenyulaknak kettő-három, az óriásoknak pedig hét-nyolc utódja születik egyszerre. Ezek egy részét értékesíti vagy a család elfogyasztja, a többit továbbtenyésztés céljából meghagyja.

Egy salgótarjáni hentesboltban dolgozó eladó elmondta: aki teheti, az otthon ­tenyészti a nyulakat, vagy kér rokonától, ismerősétől.

Az áruházakban kapható hús ára elég borsos: népszerű a máj, kilónkénti ára 1000 forint, a comb és a lapocka keresett, ezért 2000–2200 forintot kérnek. Az ínyencek eledelének tartott gerincfilé kilójáért akár 3000 forintot is ki kell fizetni.

A hentes szerint felismerték már az emberek a nyúlhús egészségre gyakorolt hatásait, hétköznap azonban nem főznek ilyen különleges alapanyagból: a kereslet mindig ünnepek előtt emelkedik meg.

Forrás: 
nool.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kétszeresére nő Kína sertésimportja az ASP miatt

Kína 2019-ben várhatóan kétszer annyi sertést importál, mint az előző évben – összesen 2 millió tonnát. Kína, mint a világ legnagyobb sertéspiaca jelentős károkat szenvedett el a sertéspestis első megjelenése óta különös tekintettel 2018 végére.

Sonka, tojás, csokinyúl a középpontban – megkezdődött a tavaszi élelmiszer mustra

Hétfőn indult a tavaszi szezonális élelmiszerlánc ellenőrzés. A Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár által elrendelt országos akció a húsvéti ünnepek végéig, azaz április 22-ig tart.

Idén elkezdődik a génmegőrzési stratégia végrehajtása

Az agrártárca a két kiemelt génmegőrzési intézmény összevonásával megalapítja a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot – jelentette be Nagy István agrárminiszter a Növényi Diverzitás Központ II. Magbörzéjén.

A méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztése

A fenti címmel jelent meg 2018 áprilisában kis kézikönyvem. Ezzel a témával összefüggésben osztok meg néhány részletet. Sőt, aktuális, remélhetőleg hasznos, de a könyvben nem szereplő gondolatokat is beleszövök az írásba.

Hat marha akár tízezer farmot is összeköthet

Az állatok adás-vétele a betegségek terjedésének megakadályozása szempontjából kockázatot jelent. Az Egyesült Királyságban egy kutatócsoport arra volt kíváncsi, hogy egy átlagos állattartó telep hány másikkal kerül kapcsolatba akkor, amikor új állatokat vásárol – az eredmény pedig megdöbbentő volt.

Tovább bővült az agrárium

A mezőgazdaság kibocsátásának 2010 óta tartó emelkedése 2018-ban is folytatódott, értéke 2720 milliárd forint volt. Ehhez mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés hozzájárult. A mezőgazdasági kibocsátás változatlan áron 3,6 százalékkal emelkedett, A növénytermesztés kibocsátásának volumene 2,6 százalékkal, az állattenyésztésé 5,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

Probiotikumok a lúd- és kacsatenyésztés szolgálatában

Hogyan lehet a probiotikus termékeket felhasználni a kacsa- és lúdágazatban, többek között erre is kereste a választ az a szakmai konferencia, melyet március 21-én rendeztek Kiskunfélegyházán, a probiotikumok forgalmazásával foglalkozó Greenman Kft. szervezésében.

Népszerűsítik a vadhúsból készülő ételeket

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Országos Magyar Vadászkamara Baranya Megyei Szervezetei által közösen útjára indított eseménysorozat keretében a vadhúsfogyasztás népszerűsítésére gasztronómiai bemutatót tart Pécsett március 22-én – jelentették be az esemény szervezői közösen tartott sajtótájékoztató keretében.

Gyep nélkül nincs húsmarhatartás

Mit jelent a legelő- és rétgazdálkodásban az innováció, hogyan növelhető a gyepek állateltartó képessége, milyen stratégiák léteznek a legelőgazdálkodásban? Tasi Julianna, a Szent István Egyetem docense szerint az ágazatban már az is innovációnak számít, ha szakszerűen, a jelenlegi gyakorlat helyett más megoldásokat alkalmazva gazdálkodunk.

Kitüntették dr. Kukovics Sándort

Érden, a március 15-ei ünnepségen, a Szepes Gyula Művelődési Központban adták át a városi kitüntetéseket. A közgyűlés Érdi Tudományos Díját az idén dr. Kukovics Sándor kapta, aki hosszú évek óta szerkeszti a Magyar Mezőgazdaság Juhászat című mellékletét.