Back to top

Ugrásra készen áll a nógrádi nyúlpiac

Az elmúlt két évtized leg­nehezebb időszakát éli a hazai nyúltenyésztés. A fogyasztás ugyan növekszik, de az előző évek külpiaci ­válsága rányomta bélyegét a felvásárlásra és a vágásra. A szakemberek összefogtak az egészséges és zsírmentes hús népszerűsítéséért.

Juráskó Róbert, a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke az idei Nyúltenyésztési Tudományos Napokon elmondta: az elmúlt két évtizedben még nem volt ilyen nehéz helyzetben az ágazat. A 2016-ban elkezdődött negatív folyamatok 2017-re sem szűntek meg, a felvásárlás sokfelé megszűnt, a tenyésztés csak a saját fogyasztásra korlátozódott - tájékoztat a nool.hu.

Ennek ellenére találunk még nagyüzemi nyúltelepeket az országban. Főleg pannon fehér és hycole állományt tenyésztenek.

A kistermelők portáin a magyar óriásnyulakkal is találkozhatunk, a nyilvántartások szerint mintegy 250–300 anya gondoskodik a szaporulatról. A prémtermelő telepeken castor rex fajtájú állatokat nevelnek. A néhány éve indított vakcinatámogatási program és a megemelt támogatási keret nagy segítséget jelent az ágazatnak.

Ünnepi eledel egyelőre a nyúlhús a magyar családok asztalán

A Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az Agrármarketing Centrummal közösen indított kampányt a múlt hónapban a nyúlhúsfogyasztás növelése érdekében. Az azóta eltelt időszakban 6 százalékkal növekedett az áruházláncokban értékesített nyúlhús ­mennyisége. A szakemberek célkitűzése, hogy belföldön is elérhető áron és megfelelő mennyiségben álljon rendelkezésre a jó minőségű, egészséges, zsírmentes nyúlhús. Szeretnék elérni, hogy

a jelenlegi 4–4,5 millió vágóállattal szemben 2020-ra 7 millió vágóállatot tenyésszenek a hazai kis- és nagytermelők.

Az éves nyúlhúsfogyasztás itthon fejenként 20 dekagramm, ezt szeretnék legalább fél kilóra növelni. A nyúltenyésztés jelenleg kifejezetten exportorientált ágazat, a Magyarországon előállított, évi több mint tízezer tonna nyúlhús 97–98 százaléka külföldi fogyasztókhoz kerül. A hazai nyulakat két vágóhídon, Lajosmizsén és Baján dolgozzák fel, 50–60 százalékos kihasználtság mellett. A nyúltenyésztő telepek e két város közelében találhatóak, de Békés és Északkelet-Magyarország is jelentős mennyiséget produkál.

Király Attila, a Magyar Nyúltenyésztők Országos Egyesületének Kisterenyén élő elnöke a megyei lapnak elmondta: sajnos a nyúlfelvásárlás Nógrád megyében nem igazán működik. Korábban sokan próbálkoztak tenyésztésből és eladásból megélni, a legtöbben már feladták. Nagyobb megyei telepről nem tud a szakember sem, elmondása szerint a családnak tartanak hobbiból, vagy fogyasztás céljára néhány példányt.

Egyelőre többet érnek a házikedvencként tenyésztett nyuszik, mint hústermelő társaik
Egyelőre többet érnek a házikedvencként tenyésztett nyuszik, mint hústermelő társaik

A „szegény ember disznajának” is nevezett nyúl húsának fogyasztását mindenkinek ajánlanám. Kevés, ennél egészségesebb fehérjeforrással találkozunk. Gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt jót tesz, az egészséges életmód és a diéta kiváló alapja lehet. Nevelése nem költséges, az állat megeszik szinte minden konyhai maradékot, a burgonya héját, a répát más zöldségeket. Szívesen fogyasztja a száraz kenyeret is – tudatta a kisterenyei elnök, aki egyébként a sport- és hobbinyúl tenyésztésében látja a jövőt.

Míg a leadásra szánt állatok kilójáért élősúlyban 4–500 forintot adnak a felvásárlók, addig egy különleges hobbiállatért kifizetnek 15–20, vagy akár 30 ezer forintot is. Ha gyengébb vagy küllemileg nem felel meg az elvárásoknak, még mindig levágható.

Az országos egyesület tagjai közé tartozik a Ságújfaluban élő, dísznyulak tartásával és versenyeztetésével is foglalkozó Godó Oszkár. A szervezeten belül részt vesz versenyeken és kiállításokon, tenyésztő- és fajtagyőztesi díjjal is büszkélkedhet. Az általa tenyésztett állatok évente kétszer fialnak, a törpenyulaknak kettő-három, az óriásoknak pedig hét-nyolc utódja születik egyszerre. Ezek egy részét értékesíti vagy a család elfogyasztja, a többit továbbtenyésztés céljából meghagyja.

Egy salgótarjáni hentesboltban dolgozó eladó elmondta: aki teheti, az otthon ­tenyészti a nyulakat, vagy kér rokonától, ismerősétől.

Az áruházakban kapható hús ára elég borsos: népszerű a máj, kilónkénti ára 1000 forint, a comb és a lapocka keresett, ezért 2000–2200 forintot kérnek. Az ínyencek eledelének tartott gerincfilé kilójáért akár 3000 forintot is ki kell fizetni.

A hentes szerint felismerték már az emberek a nyúlhús egészségre gyakorolt hatásait, hétköznap azonban nem főznek ilyen különleges alapanyagból: a kereslet mindig ünnepek előtt emelkedik meg.

Forrás: 
nool.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A méh, akinek két apja van

A mézelő méhek szaporodása máshogy működik, mint amit az emlősöknél megszoktunk. Ezért fordulhat elő, hogy egyes egyedeknek több apja és egy anyja van, vagy éppen két apja, de anyja egy szál sem.

Vegák lesznek a svédek?

A svédországi Mezőgazdasági Bizottság adatai szerint a svédek egyre kevesebb húst fogyasztanak. 2018 első 9 hónapjában több mint egy kilóval csökkent az egy főre jutó húsfogyasztás.

A házimacskák túlnőttek vad rokonaikon

A legtöbb háziasított állat kisebb lesz vad társainál – egy átlagos kutya például 25 százalékkal kisebb, mint vad rokona, a szürke farkas. Azonban a macskákkal valami furcsa dolog történt - a vikingek kora óta nagyobbak lettek.

Aflatoxin: ember és állat ellensége

Kirívóan gyakran halmozódik fel ez a méreganyag tejben és tejtermékekben, és bár kisebb mértékben, de húsban és tojásban is megtalálható. Sokan vallják, hogy a fertőzések gyakoribbá válása összefüggésben van a klímaváltozással. Megkérdeztük a témáról Győri Zoltán egyetemi tanárt, a Debreceni Egyetem Táplálkozástudományi Intézetének vezetőjét.

Eltűnőfélben a mezei nyulak

Bárhol is rójuk hazánk útjait, egyre ritkábban találkozunk mezei nyúllal. Úgy tűnik, több vidékről teljesen eltűnt. Valóban így van ez, vagy csupán az állatok egyszerűen távolabb húzódnak az embertől? Apróvadunk helyzetéről Szemethy László egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Vidékfejlesztési Intézet igazgatója tájékoztatott.

Óriási agrárholding jön létre

A Mészáros-csoport holdingba szervezi azokat a többségi tulajdonában lévő agrárérdekeltségeket, amelyek országszerte többféle mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatban tevékenykednek.

Saját sztorikkal jobban eladható a marhahús

Nagyszabású húsmarhatenyésztési tanácskozás zajlott Lengyelországban, amelyen a Magyar Állattenyésztők Szövetsége is képviseltette magát. A segítségükkel készült el az elhangzottakról szóló összefoglaló második része.

A vegetarianizmus a jövő útja?

A vegetarianizmus területén listavezető Németország, ahol minden tizedik ember húsmentes diétán él. Európa sok országában népszerűek a növényekből készült termékek. Egy kutatás szerint a válaszadók 3,7%-a vallotta magát vegetáriánusnak, 1,6%-a pedig a vegán étrendet követi. Az élelmiszeripar intenzíven reagál erre.

Különböző módokon folyik a marhahús-előállítás

Nagyszabású húsmarhatenyésztési tanácskozás zajlott Lengyelországban, amelyen a Magyar Állattenyésztők Szövetsége is képviseltette magát. A segítségükkel készült el az elhangzottakról szóló összefoglaló első része.

Negyedével több pulykát eszünk az ünnepek alatt

Mintegy 20-25 százalékkal bővülhet a növekvő kereslet miatt a pulykahús belföldi forgalma az év többi hónapjához viszonyítva decemberben, és az exportnál 35-40 százalékos növekedésre számít a Magyar Pulykaszövetség.