Back to top

Ugrásra készen áll a nógrádi nyúlpiac

Az elmúlt két évtized leg­nehezebb időszakát éli a hazai nyúltenyésztés. A fogyasztás ugyan növekszik, de az előző évek külpiaci ­válsága rányomta bélyegét a felvásárlásra és a vágásra. A szakemberek összefogtak az egészséges és zsírmentes hús népszerűsítéséért.

Juráskó Róbert, a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke az idei Nyúltenyésztési Tudományos Napokon elmondta: az elmúlt két évtizedben még nem volt ilyen nehéz helyzetben az ágazat. A 2016-ban elkezdődött negatív folyamatok 2017-re sem szűntek meg, a felvásárlás sokfelé megszűnt, a tenyésztés csak a saját fogyasztásra korlátozódott - tájékoztat a nool.hu.

Ennek ellenére találunk még nagyüzemi nyúltelepeket az országban. Főleg pannon fehér és hycole állományt tenyésztenek.

A kistermelők portáin a magyar óriásnyulakkal is találkozhatunk, a nyilvántartások szerint mintegy 250–300 anya gondoskodik a szaporulatról. A prémtermelő telepeken castor rex fajtájú állatokat nevelnek. A néhány éve indított vakcinatámogatási program és a megemelt támogatási keret nagy segítséget jelent az ágazatnak.

Ünnepi eledel egyelőre a nyúlhús a magyar családok asztalán

A Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az Agrármarketing Centrummal közösen indított kampányt a múlt hónapban a nyúlhúsfogyasztás növelése érdekében. Az azóta eltelt időszakban 6 százalékkal növekedett az áruházláncokban értékesített nyúlhús ­mennyisége. A szakemberek célkitűzése, hogy belföldön is elérhető áron és megfelelő mennyiségben álljon rendelkezésre a jó minőségű, egészséges, zsírmentes nyúlhús. Szeretnék elérni, hogy

a jelenlegi 4–4,5 millió vágóállattal szemben 2020-ra 7 millió vágóállatot tenyésszenek a hazai kis- és nagytermelők.

Az éves nyúlhúsfogyasztás itthon fejenként 20 dekagramm, ezt szeretnék legalább fél kilóra növelni. A nyúltenyésztés jelenleg kifejezetten exportorientált ágazat, a Magyarországon előállított, évi több mint tízezer tonna nyúlhús 97–98 százaléka külföldi fogyasztókhoz kerül. A hazai nyulakat két vágóhídon, Lajosmizsén és Baján dolgozzák fel, 50–60 százalékos kihasználtság mellett. A nyúltenyésztő telepek e két város közelében találhatóak, de Békés és Északkelet-Magyarország is jelentős mennyiséget produkál.

Király Attila, a Magyar Nyúltenyésztők Országos Egyesületének Kisterenyén élő elnöke a megyei lapnak elmondta: sajnos a nyúlfelvásárlás Nógrád megyében nem igazán működik. Korábban sokan próbálkoztak tenyésztésből és eladásból megélni, a legtöbben már feladták. Nagyobb megyei telepről nem tud a szakember sem, elmondása szerint a családnak tartanak hobbiból, vagy fogyasztás céljára néhány példányt.

Egyelőre többet érnek a házikedvencként tenyésztett nyuszik, mint hústermelő társaik
Egyelőre többet érnek a házikedvencként tenyésztett nyuszik, mint hústermelő társaik

A „szegény ember disznajának” is nevezett nyúl húsának fogyasztását mindenkinek ajánlanám. Kevés, ennél egészségesebb fehérjeforrással találkozunk. Gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt jót tesz, az egészséges életmód és a diéta kiváló alapja lehet. Nevelése nem költséges, az állat megeszik szinte minden konyhai maradékot, a burgonya héját, a répát más zöldségeket. Szívesen fogyasztja a száraz kenyeret is – tudatta a kisterenyei elnök, aki egyébként a sport- és hobbinyúl tenyésztésében látja a jövőt.

Míg a leadásra szánt állatok kilójáért élősúlyban 4–500 forintot adnak a felvásárlók, addig egy különleges hobbiállatért kifizetnek 15–20, vagy akár 30 ezer forintot is. Ha gyengébb vagy küllemileg nem felel meg az elvárásoknak, még mindig levágható.

Az országos egyesület tagjai közé tartozik a Ságújfaluban élő, dísznyulak tartásával és versenyeztetésével is foglalkozó Godó Oszkár. A szervezeten belül részt vesz versenyeken és kiállításokon, tenyésztő- és fajtagyőztesi díjjal is büszkélkedhet. Az általa tenyésztett állatok évente kétszer fialnak, a törpenyulaknak kettő-három, az óriásoknak pedig hét-nyolc utódja születik egyszerre. Ezek egy részét értékesíti vagy a család elfogyasztja, a többit továbbtenyésztés céljából meghagyja.

Egy salgótarjáni hentesboltban dolgozó eladó elmondta: aki teheti, az otthon ­tenyészti a nyulakat, vagy kér rokonától, ismerősétől.

Az áruházakban kapható hús ára elég borsos: népszerű a máj, kilónkénti ára 1000 forint, a comb és a lapocka keresett, ezért 2000–2200 forintot kérnek. Az ínyencek eledelének tartott gerincfilé kilójáért akár 3000 forintot is ki kell fizetni.

A hentes szerint felismerték már az emberek a nyúlhús egészségre gyakorolt hatásait, hétköznap azonban nem főznek ilyen különleges alapanyagból: a kereslet mindig ünnepek előtt emelkedik meg.

Forrás: 
nool.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zsinórban ötödször nagydíj: a juhtenyésztés élvonalában

A Vad Andrea-Barna Miklós házaspár története arra utal, nincs igaza a közmondásnak, ők „próféták lehettek a saját hazájukban”. Hódmezővásárhely melletti tanyájukban juhokat tenyésztenek, és az idén sorrendben ötödször nyerték el a gazdanapok Juhtenyésztési Nagydíját.

A szürkemarhának van jövője

A magyar szürkemarha sorsa a bizonyíték arra, hogy múltján és jelenén túl nagyon komoly jövő elé is néz - mondta Nagy István agrárminiszter a VI. Szürkemarha Fesztiválon szombaton Harsányban.

Mit tegyünk, ha malacunkat „megüti a guta”?

Ebben az időszakban gyakori, hogy romlik a termelőképesség, szaporodásbiológiai zavarok jelentkezhetnek és nő az elhullások száma. A sertések alkatuknál fogva különösen érzékenyek a hőstresszre.

A rókáknál lehet a háziasítás genetikájának kulcsa

A 20. század közepe táján Szibériában végeztek háziasítási kísérleteket ezüstrókákkal. Ennek eredményeképpen olyan állatok születtek, melyek viselkedése a kutyáékhoz hasonlít: keresik az ember társaságát, bújnak, nyüszítenek, akár egy golden retriver. Azonban eddig senki nem vizsgálta a rókákban lezajló genetikai változásokat.

Gyöngyös nyak, kedves hang

Hazánkban a rendszerváltásig a vadgalambkedvelőknek igen kevés faj állt rendelkezésére. Ezek közül egyik volt a nálunk is olykor-olykor felbukkanó gyöngyös nyakú gerle, melyeknek legtöbbjét a szerencsés madarászok a hajdani NSZK-ból vásárolták, de jellemzően csak egy-egy párt hoztak belőle, így vérfrissítés hiányában a faj rendre eltűnt a portákról.

Augusztus 18-án nyílik meg Szilvásváradon a lipicai lovasközpont

Augusztus 18-án nyílik meg Szilvásváradon a lipicai lovasközpont, ahol ezen a napon az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szervezésében családi napot rendeznek

Autótolvajt fogott a szarvasmarha csorda - videó

Egy floridai autótolvaj kis híján meglógott a rendőrség elől, ám néhány tehén az útját állta. Sőt, kommandósokat megszégyenítő módon, a tehéncsorda taktikai körbekerítést alkalmazott, majd a tehenek a rendőrség felé terelték a tettest.

Zebra-szamár hibrid: Levente a szamár átszökött Kenyához - fotók

Szabadulóművészekről már hallottunk, de beszabaduló szamarakról? A Nemzeti Cirkuszban Levente, az élelmes szamár egy éjszaka, kicselezve az éber őrséget, átszökött Kenyához, a zebrához. A meglepetés 12 hónap múlva érkezett: egy csíkos lábú, szürke testű "félvér" szerelemcsikó.

Bajban a baromfitermelők: drága a takarmány, de a hús ára nem nő

Hihetetlenül megugrott a búza ára Németországban. A helyi baromfitartók nem bírják egyedül viselni a terheket, az állam segítsége mellett a kiskereskedelmi láncok együttműködésére is számítanak.

Kékfejű juh Franciaországból

Hazánkban még kevésbé ismert juhfajtáról adunk rövid összefoglalót, amely felkeltheti az új iránt fogékony tenyésztők figyelmét. Kissé szokatlan küllemével, megjelenésével, nagy rámájával tarthat érdeklődést számunkra, nem szólva ikerellő képességéről. Ez egyre növekvő elterjedésével, idegen országok gazdáinak érdeklődésével nyer igazolást.