Back to top

Német precízió: 5400 tonna hulladék 95 százalékát újrahasznosították

A környezetet romboló műanyagok Németországban heves társadalmi ellenállást váltanak ki. Egy szakmai fórumon a nyilvánosság előtt igyekeztek föltárni a kertészeti termesztés műanyaghasználatának kérdéseit és az újrahasznosítás kilátásait. Az eseményről a Gemüse szaklap adott hírt.

A kertészet műanyagfelhasználásáról különösen kora tavasszal ütköznek a vélemények, a fóliatengerré változó spárga- és szamócaföldek látványa sokakból ellenérzéseket vált ki, a közösségi csatornákra is több szidalmazó vagy siránkozó bejegyzés kerül föl.

A műanyaghasználat gazdasági előnyeiről azonban nem szívesen mondanak le a kertészek.

A zöldségtermesztésben a koraiság fokozására évek óta alkalmazott, jól bevált módszer a fóliás talaj-, illetve növénytakarás, amely bizonyítottan javítja a termésbiztonságot és a jövedelmezőséget, nem beszélve az annak köszönhető pontos időzítésről és a termesztőfelület bővítésének lehetőségéről. A kertészetek által használt műanyagok, mint például a koraiságnövelő fóliák, jéghálók, fátyolfóliák a termesztéstechnológiák részei, nélkülözhetetlen segédanyagai.

Nem mellőzhetik

A talajtakaró fóliák visszaszorítják a gyomosodást, a mulcsfóliák a késői fagyoktól védik az állományt (például a kisalagutas spárgaültetvényben mínusz 8 °C-ig). Tekintettel a műanyagok használatának és újrahasznosításának társadalmi jelentőségére, az említett szakmai fórumon a termelők igyekeztek mindenekelőtt üzemeltetési, technológiai és minőségi szempontból rávilágítani a fóliák kedvező tulajdonságaira. Világossá tették azt is, hogy nem tudják nélkülözni alkalmazásukat a termesztésben. Vázolták a fóliák használatának jogi kereteit is, amely szerint csak a fokozottan védett területeken korlátozható a felhasználásuk. A nyilvánosság tájékoztatását, illetve a párbeszéd folytatását a jövőben felvilágosító plakátokkal kívánják megoldani.

Bernhard Böckenhoff: Még nem tudjuk a spárgatermesztésben használt teljes fóliamennyiséget újrahasznosítani, de az első lépéseket már megtettük.
A műanyagok újrahasznosítása a hulladékok begyűjtésével kezdődik, amit Németországban a mezőgazdaság más területén, például a takarmányiparban (silózás, bálázás) rendszeresen megtesznek.

A begyűjtött hulladékot anyagfajtánkén különválasztják. Előírás szerint a hulladék nem tartalmazhat a fólia tömegének 15 százalékánál több szennyeződést, idegen anyagokat (pl. gumi, fa). Németország-szerte a 300 házhoz menő és a 180 mobil lerakóállomáson 2016-ban körülbelül 5400 tonna hulladék gyűlt össze, és annak a 95 százalékát bizonyíthatóan újrahasznosították.

A gyűjtőrendszert a nagyobb fóliagyártók üzemeltetik. Köztük a RIGK, amely a zöldségtermesztésben felhasználható homogén, tiszta síkfóliát, emellett a kiürült növényvédő szeres csomagolóanyagokat is begyűjti. Másutt új típusú, a gyümölcstermesztésben használt különféle anyagú jégvédő hálók visszagyűjtő rendszerét tesztelik, és a kezdeti eredmények ígéretesek. Egyszerűbb az újrahasznosítás, ha a fóliák nem érintkeznek talajjal, nincs rajtuk szennyeződés és idegen anyag.

Újdonságnak számít a kettős, felfújható fóliaborítású növényházak fedésére ajánlott hétrétegű fólia (technikailag eddig a négy-ötrétegű gyártása volt lehetséges). A rétegek különféle összetevőkből állnak, így minden kritériumnak (UV-ellenálló, cseppmentes, erős, infravörös fénytartományt kiszűrő) megfelelnek. A szorosan egymáshoz forrasztott rétegeknek köszönhető, hogy a fólia egyben kezelhető, a felhúzása, a rögzítése és a levegő befújása egyetlen műveletben elvégezhető.

Klasszikus konfliktushelyzet: egyetlen spárgatermesztő sem tudja a fóliatakarást nélkülözni. Társadalmi viták folynak a környezetet romboló műanyagok használatáról.
Nem várt veszély

A koraiság fokozására használt (sík)fóliák elég sok időt töltenek kint a terepen. A fórum egyik előadója egy fontos, ám keveset emlegetett jelenségre hívta föl a figyelmet velük kapcsolatban. Vigyázni kell velük, ha elfújja őket a szél, mert ha pont egy magasfeszültségű vezetéken landolnak, akár közvetlen életveszéllyel is járhat az érintésük.

A szennyeződés és nedvesség következtében elektromos vezetővé váló fóliák ugyanis rövidzárlatot okozhatnak a vezetékek között, ami nem jár együtt a hálózat azonnali leállásával.

Mivel az áram nem látható, ezért sosem tudhatjuk, hogy ez megtörtént-e, így semmi esetre se próbáljuk meg magunk leszedni az esetlegesen a vezetékeken ragadt fóliát. Sőt, az ilyen területet még megközelíteni sem szabad, le kell zárni, míg a szakemberek a megfelelő biztonsági intézkedést megteszik. A vezetékek és a fóliák elhelyezkedésétől függően akár több vezeték kikapcsolására is szükség lehet. Ez pedig utólag tetemesen növelheti a költségeket, mert a szélerőműveket működtető áramszolgáltató kártalanítási igénnyel léphet föl, ha hosszabb időn keresztül, pl. órákon át nem értékesíthet villamos energiát. Ilyen esetekre felelősségbiztosítás köthető.

Csepegtetőtömlő fóliáért

Bernhard Böckenhoff spárgatermesztő és fóliakereskedő a fekete-fehér „zsebes” fóliák újrahasznosításában elért eredményeit ismertette a szakmai fórumon. Fontos, hogy a zsebeket röviddel a betakarítás előtt a földön géppel fölvágják, így az utolsó szedéseknél a zsebeket töltő talaj nagy része kihull. Az üres zsebes fólia súlya 1000 méterenként 165 kilogramm, míg a megtöltötté 1000-1500 kilogramm. Az újrahasznosító üzemek nem szívesen foglalkoznak ezzel a fóliatípussal, mert az anyagában újrahasznosítás problémás, a hőerőművi hasznosítás során pedig túl sok hamu keletkezik a homokszennyeződés miatt. A Böckenhoff cég ezért maga dolgozott ki egy módszert az újrahasznosításra.

Az újonnan kifejlesztett eljárás szerint az üres fóliák javát föltekerik és visszáruként szállítják a feldolgozó üzembe.

Ott a fóliát egy gépben letekerik, és késhengerrel darabokra szaggatják. Közben vízpermettel hűtik, hogy a fólia ne melegedjen föl, és ne tapadjon a késhez. Azt követően a fóliadarabokat vízfürdőben mozgatják, és megtisztítják a szennyeződéstől. A kisebb fajsúlyuk miatt lebegő PE fóliadarabokat folyamatosan kimeregetik és bálába tömörítik, kipréselik közülük a vizet. A maradék fóliadarabokból több lépcsőben mesterkeverék és HDPE műanyag hozzáadásával új műanyaggranulátumot nyernek, amikből csepegtetőtömlőket készítenek továbbértékesítésre. Az előadó elképzelése az, hogy a használt fóliát beszállítók kedvezményes áron kapják majd a csöpögtetőtömlőket. Az anyag feldolgozása sikerült, megtörtént az első lépés az újrahasznosításhoz.

Prof. Dr. Karl Schockert írását Merényi Alexandra fordította

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2018/30 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tetemes bírság fakivágásért

15 ezer font (5,4 millió forint) bírsággal sújtott a brightoni törvényszéki bíróság egy ingatlanbefektetőt, mely engedélye nélkül vágott ki három bükkfát a Londontól délnyugatra fekvő Dorking természetvédelmi területen még 2017 nyarán.

A németek megfeleznék a kidobott élelmiszer mennyiségét

Az élelmiszerhulladék 50 százalékos csökkentését célzó stratégiát fogadott el szerdai ülésén a német kormány, az évente 11 millió tonnás mennyiséget 2030-ig kellene megfelezni.

38 milliárd forintot természetvédelmi beruházásokra

Nyolc helyszínen több mint háromszáz millió forintból újultak meg az Aggteleki Nemzeti Park világörökség részét képező élő- és élettelen értékei - jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a beruházás zárórendezvényén, Jósvafőn.

Szamócát szermaradék nélkül

Akkor lehet növényvédő szerek és műtrágyák nélkül szamócát termeszteni, ha mindent megteszünk azért, hogy a növény jól érezze magát és a talajéletet igyekszünk gazdagítani, derült ki a FruitVeB és a ZFW Hortiservice Kft. szakmai napján Kecskeméten. Az sem árt persze, ha a termesztett fajta nem érzékeny a betegségekre, főként a nehezen leküzdhető talajban élő kórokozókkal szemben ellenálló.

Még nem kell félniük a hétvégi fagyoktól a gyümölcstermesztőknek

Aggódnak a gyümölcstermesztők. A héten volt olyan nap, amikor 15-17 C-fokot is mértek, de napközben országszerte is 8-10 C-fok körül alakult a hőmérséklet. A hétvégére viszont erős lehűlést jeleztek a meteorológusok. A bogyós gyümölcsök már elkezdtek hajtani, mi lesz így a növényekkel – kérdeztük Ledó Ferenctől FruitVeB elnökétől.

Repülő ékszerek

Gyönyörű színezetű tollazata kétségkívül a természet egyik remekműve. Hátoldala csillogó smaragdzöld és kék színben ragyog, torka és tarkófoltja fehér, a feje és testének alsó része pedig sárgásbarna. A jégmadár fenséges megjelenése más fajokkal összetéveszthetetlen, így bár ritkán kerül szemünk elé, könnyen azonosítható.

Kasztrálás csak teljes érzéstelenítéssel

Németországban 2021-től tilos lesz teljes érzéstelenítés nélkül állatokat kasztrálni. A 2018. decemberében elfogadott új törvény az eddigi legnagyobb lépés, amit az EU tett a malacok kasztrálásának befejezése felé.

Mogyorós pele – nem mogyorón él

Hazánkban három pelefaj él, melyek közül a mogyorós pele 7-9 centiméteres testhosszával és 6-7 centiméteres farkhosszával a legkisebbnek számít. Elnevezése minden bizonnyal a német fajnévből ered. Ám az utóbbi évek vizsgálatai egyértelműen bebizonyították, hogy a nálunk élő példányok nem a mogyoróra alapozzák takarmánybázisukat.

Megvan a klímaváltozás első emlős áldozata

Hivatalosan is kihaltnak nyilvánították a korallszirti mozaikfarkú patkányt: ez az első emlős, amely az ember okozta klímaváltozás áldozata lett. Az ausztrál környezetvédelmi minisztérium a héten jelentette be, hogy a korábban a Nagy-korallzátony egy távoli szigetén élő korallszirti mozaikfarkú patkányt (Melomys rubicola) hivatalosan is kihaltnak tekintik.

Elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon

Drasztikusan elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, a szakemberek szerint az elmúlt évtizedekben még soha nem volt ekkora a számuk.