Back to top

Német precízió: 5400 tonna hulladék 95 százalékát újrahasznosították

A környezetet romboló műanyagok Németországban heves társadalmi ellenállást váltanak ki. Egy szakmai fórumon a nyilvánosság előtt igyekeztek föltárni a kertészeti termesztés műanyaghasználatának kérdéseit és az újrahasznosítás kilátásait. Az eseményről a Gemüse szaklap adott hírt.

A kertészet műanyagfelhasználásáról különösen kora tavasszal ütköznek a vélemények, a fóliatengerré változó spárga- és szamócaföldek látványa sokakból ellenérzéseket vált ki, a közösségi csatornákra is több szidalmazó vagy siránkozó bejegyzés kerül föl.

A műanyaghasználat gazdasági előnyeiről azonban nem szívesen mondanak le a kertészek.

A zöldségtermesztésben a koraiság fokozására évek óta alkalmazott, jól bevált módszer a fóliás talaj-, illetve növénytakarás, amely bizonyítottan javítja a termésbiztonságot és a jövedelmezőséget, nem beszélve az annak köszönhető pontos időzítésről és a termesztőfelület bővítésének lehetőségéről. A kertészetek által használt műanyagok, mint például a koraiságnövelő fóliák, jéghálók, fátyolfóliák a termesztéstechnológiák részei, nélkülözhetetlen segédanyagai.

Nem mellőzhetik

A talajtakaró fóliák visszaszorítják a gyomosodást, a mulcsfóliák a késői fagyoktól védik az állományt (például a kisalagutas spárgaültetvényben mínusz 8 °C-ig). Tekintettel a műanyagok használatának és újrahasznosításának társadalmi jelentőségére, az említett szakmai fórumon a termelők igyekeztek mindenekelőtt üzemeltetési, technológiai és minőségi szempontból rávilágítani a fóliák kedvező tulajdonságaira. Világossá tették azt is, hogy nem tudják nélkülözni alkalmazásukat a termesztésben. Vázolták a fóliák használatának jogi kereteit is, amely szerint csak a fokozottan védett területeken korlátozható a felhasználásuk. A nyilvánosság tájékoztatását, illetve a párbeszéd folytatását a jövőben felvilágosító plakátokkal kívánják megoldani.

Bernhard Böckenhoff: Még nem tudjuk a spárgatermesztésben használt teljes fóliamennyiséget újrahasznosítani, de az első lépéseket már megtettük.
A műanyagok újrahasznosítása a hulladékok begyűjtésével kezdődik, amit Németországban a mezőgazdaság más területén, például a takarmányiparban (silózás, bálázás) rendszeresen megtesznek.

A begyűjtött hulladékot anyagfajtánkén különválasztják. Előírás szerint a hulladék nem tartalmazhat a fólia tömegének 15 százalékánál több szennyeződést, idegen anyagokat (pl. gumi, fa). Németország-szerte a 300 házhoz menő és a 180 mobil lerakóállomáson 2016-ban körülbelül 5400 tonna hulladék gyűlt össze, és annak a 95 százalékát bizonyíthatóan újrahasznosították.

A gyűjtőrendszert a nagyobb fóliagyártók üzemeltetik. Köztük a RIGK, amely a zöldségtermesztésben felhasználható homogén, tiszta síkfóliát, emellett a kiürült növényvédő szeres csomagolóanyagokat is begyűjti. Másutt új típusú, a gyümölcstermesztésben használt különféle anyagú jégvédő hálók visszagyűjtő rendszerét tesztelik, és a kezdeti eredmények ígéretesek. Egyszerűbb az újrahasznosítás, ha a fóliák nem érintkeznek talajjal, nincs rajtuk szennyeződés és idegen anyag.

Újdonságnak számít a kettős, felfújható fóliaborítású növényházak fedésére ajánlott hétrétegű fólia (technikailag eddig a négy-ötrétegű gyártása volt lehetséges). A rétegek különféle összetevőkből állnak, így minden kritériumnak (UV-ellenálló, cseppmentes, erős, infravörös fénytartományt kiszűrő) megfelelnek. A szorosan egymáshoz forrasztott rétegeknek köszönhető, hogy a fólia egyben kezelhető, a felhúzása, a rögzítése és a levegő befújása egyetlen műveletben elvégezhető.

Klasszikus konfliktushelyzet: egyetlen spárgatermesztő sem tudja a fóliatakarást nélkülözni. Társadalmi viták folynak a környezetet romboló műanyagok használatáról.
Nem várt veszély

A koraiság fokozására használt (sík)fóliák elég sok időt töltenek kint a terepen. A fórum egyik előadója egy fontos, ám keveset emlegetett jelenségre hívta föl a figyelmet velük kapcsolatban. Vigyázni kell velük, ha elfújja őket a szél, mert ha pont egy magasfeszültségű vezetéken landolnak, akár közvetlen életveszéllyel is járhat az érintésük.

A szennyeződés és nedvesség következtében elektromos vezetővé váló fóliák ugyanis rövidzárlatot okozhatnak a vezetékek között, ami nem jár együtt a hálózat azonnali leállásával.

Mivel az áram nem látható, ezért sosem tudhatjuk, hogy ez megtörtént-e, így semmi esetre se próbáljuk meg magunk leszedni az esetlegesen a vezetékeken ragadt fóliát. Sőt, az ilyen területet még megközelíteni sem szabad, le kell zárni, míg a szakemberek a megfelelő biztonsági intézkedést megteszik. A vezetékek és a fóliák elhelyezkedésétől függően akár több vezeték kikapcsolására is szükség lehet. Ez pedig utólag tetemesen növelheti a költségeket, mert a szélerőműveket működtető áramszolgáltató kártalanítási igénnyel léphet föl, ha hosszabb időn keresztül, pl. órákon át nem értékesíthet villamos energiát. Ilyen esetekre felelősségbiztosítás köthető.

Csepegtetőtömlő fóliáért

Bernhard Böckenhoff spárgatermesztő és fóliakereskedő a fekete-fehér „zsebes” fóliák újrahasznosításában elért eredményeit ismertette a szakmai fórumon. Fontos, hogy a zsebeket röviddel a betakarítás előtt a földön géppel fölvágják, így az utolsó szedéseknél a zsebeket töltő talaj nagy része kihull. Az üres zsebes fólia súlya 1000 méterenként 165 kilogramm, míg a megtöltötté 1000-1500 kilogramm. Az újrahasznosító üzemek nem szívesen foglalkoznak ezzel a fóliatípussal, mert az anyagában újrahasznosítás problémás, a hőerőművi hasznosítás során pedig túl sok hamu keletkezik a homokszennyeződés miatt. A Böckenhoff cég ezért maga dolgozott ki egy módszert az újrahasznosításra.

Az újonnan kifejlesztett eljárás szerint az üres fóliák javát föltekerik és visszáruként szállítják a feldolgozó üzembe.

Ott a fóliát egy gépben letekerik, és késhengerrel darabokra szaggatják. Közben vízpermettel hűtik, hogy a fólia ne melegedjen föl, és ne tapadjon a késhez. Azt követően a fóliadarabokat vízfürdőben mozgatják, és megtisztítják a szennyeződéstől. A kisebb fajsúlyuk miatt lebegő PE fóliadarabokat folyamatosan kimeregetik és bálába tömörítik, kipréselik közülük a vizet. A maradék fóliadarabokból több lépcsőben mesterkeverék és HDPE műanyag hozzáadásával új műanyaggranulátumot nyernek, amikből csepegtetőtömlőket készítenek továbbértékesítésre. Az előadó elképzelése az, hogy a használt fóliát beszállítók kedvezményes áron kapják majd a csöpögtetőtömlőket. Az anyag feldolgozása sikerült, megtörtént az első lépés az újrahasznosításhoz.

Prof. Dr. Karl Schockert írását Merényi Alexandra fordította

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2018/30 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ritka, mint a fehér bivaly?

Október végén hófehér, kis bivaly született a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban, a Kis-Balatonon található Zalaváron. A szokatlan színű borjú egyelőre az anyja mellől szemléli a világot.

Gyerkőcök és a cinegék

Nem lehet eleget hangoztatni, milyen fontos a gyerekekkel megismertetni a természetet. Ehhez pedig nagyon fontosak az élmények és a személyes tapasztalatok: a gyerek, aki a kezébe foghatott és útjára bocsáthatott egy vadmadarat, másképp fog viszonyulni a minket körülvevő apró élőlényekhez.

Erősödhet a helyi gazdák szerepe a földforgalom ellenőrzésében

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmát szabályozó, illetve az agrárium szereplőinek versenyképességét javító törvénymódosításokat kezdeményezett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége.

Épül a fenékküszöb az Ó-Dráván

A vízvisszatartást biztosító úgynevezett fenékküszöb építésével a legnagyobb, egyben legfontosabb részéhez ért a Barcs és Péterhida között található Ó-Dráva holtág négy éve tartó élőhely-revitalizációs projektje - mondta a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetmegőrzési osztályvezetője kedden Barcson.

Pocokirtás alvállalkozókkal: ebédlőasztal az ölyvnek, láda a vércsének

2018 időjárása ugyancsak változatos volt. Az enyhe, de igen csapadékos telet egy havas március zárta le, aztán áprilisban jött másfél hónap aszály. Az átlagos nyár végén háromnapos eső következett, majd a szűnni nem akaró száraz ősz. Ezek a hosszú esőtlen időszakok bizony igencsak kedvezőek voltak a talajban élő rágcsálók, különösen a mezei pocok számára.

Legenda a sárgarépáról

A sárgarépa narancs színben pompázik, vagy éppen sárga a sárgarépa, de egyre kedveltebbek – főként saláta keverékekben – a fehér vagy lila sárgarépák. A hétköznapi és ünnepi konyha szerves részei, de mit is tudunk róla?

Ahol más nem terem: a csicsóka hasznosítási lehetőségei

A jól bevált növényfajok mellett a globális vagy éppen a lokális kihívások, törvényi szabályozás, illetve a fogyasztói preferenciák teret engedhetnek némely növényfaj át- vagy újraértékelésének. Az egyik ilyen növény az észak-amerikai géncentrumból származó csicsóka.

Olcsóbb banánt enni, mint almát

A gyümölcsök ára átlagosan alacsonyabb, mint tavaly, ám még így is sok hazai fajta drágább, mint több egzotikus gyümölcs.

Kaptárak lehallgatásával mentenek méheket

A mesterséges intelligencia és a technológiai fejlődés segíthet megállítani a világ méhpopulációjának drasztikus lecsökkenését. A kaptárakra hat érzékelőt helyeznek, melyekkel rögzítik a méhek zümmögését, a láb és szárny mozgásuk hangjait, az általuk termelt méz súlyát, a kaptár páratartalmát, továbbá a helyi időjárási és légszennyezettségi viszonyokat.

Gesztenye és aszalt szilva

A gesztenyére keresleti piac van, az árak folyamatosan emelkednek, érdemes termelni - hangzott el a Pölöskén tartott aszalt szilva és gesztenye szakmai napon. Gesztenyéből jelenleg mintegy 300-400 hektárnyi területen körülbelül 1000 tonna terem az országban.