Back to top

Német precízió: 5400 tonna hulladék 95 százalékát újrahasznosították

A környezetet romboló műanyagok Németországban heves társadalmi ellenállást váltanak ki. Egy szakmai fórumon a nyilvánosság előtt igyekeztek föltárni a kertészeti termesztés műanyaghasználatának kérdéseit és az újrahasznosítás kilátásait. Az eseményről a Gemüse szaklap adott hírt.

A kertészet műanyagfelhasználásáról különösen kora tavasszal ütköznek a vélemények, a fóliatengerré változó spárga- és szamócaföldek látványa sokakból ellenérzéseket vált ki, a közösségi csatornákra is több szidalmazó vagy siránkozó bejegyzés kerül föl.

A műanyaghasználat gazdasági előnyeiről azonban nem szívesen mondanak le a kertészek.

A zöldségtermesztésben a koraiság fokozására évek óta alkalmazott, jól bevált módszer a fóliás talaj-, illetve növénytakarás, amely bizonyítottan javítja a termésbiztonságot és a jövedelmezőséget, nem beszélve az annak köszönhető pontos időzítésről és a termesztőfelület bővítésének lehetőségéről. A kertészetek által használt műanyagok, mint például a koraiságnövelő fóliák, jéghálók, fátyolfóliák a termesztéstechnológiák részei, nélkülözhetetlen segédanyagai.

Nem mellőzhetik

A talajtakaró fóliák visszaszorítják a gyomosodást, a mulcsfóliák a késői fagyoktól védik az állományt (például a kisalagutas spárgaültetvényben mínusz 8 °C-ig). Tekintettel a műanyagok használatának és újrahasznosításának társadalmi jelentőségére, az említett szakmai fórumon a termelők igyekeztek mindenekelőtt üzemeltetési, technológiai és minőségi szempontból rávilágítani a fóliák kedvező tulajdonságaira. Világossá tették azt is, hogy nem tudják nélkülözni alkalmazásukat a termesztésben. Vázolták a fóliák használatának jogi kereteit is, amely szerint csak a fokozottan védett területeken korlátozható a felhasználásuk. A nyilvánosság tájékoztatását, illetve a párbeszéd folytatását a jövőben felvilágosító plakátokkal kívánják megoldani.

Bernhard Böckenhoff: Még nem tudjuk a spárgatermesztésben használt teljes fóliamennyiséget újrahasznosítani, de az első lépéseket már megtettük.
A műanyagok újrahasznosítása a hulladékok begyűjtésével kezdődik, amit Németországban a mezőgazdaság más területén, például a takarmányiparban (silózás, bálázás) rendszeresen megtesznek.

A begyűjtött hulladékot anyagfajtánkén különválasztják. Előírás szerint a hulladék nem tartalmazhat a fólia tömegének 15 százalékánál több szennyeződést, idegen anyagokat (pl. gumi, fa). Németország-szerte a 300 házhoz menő és a 180 mobil lerakóállomáson 2016-ban körülbelül 5400 tonna hulladék gyűlt össze, és annak a 95 százalékát bizonyíthatóan újrahasznosították.

A gyűjtőrendszert a nagyobb fóliagyártók üzemeltetik. Köztük a RIGK, amely a zöldségtermesztésben felhasználható homogén, tiszta síkfóliát, emellett a kiürült növényvédő szeres csomagolóanyagokat is begyűjti. Másutt új típusú, a gyümölcstermesztésben használt különféle anyagú jégvédő hálók visszagyűjtő rendszerét tesztelik, és a kezdeti eredmények ígéretesek. Egyszerűbb az újrahasznosítás, ha a fóliák nem érintkeznek talajjal, nincs rajtuk szennyeződés és idegen anyag.

Újdonságnak számít a kettős, felfújható fóliaborítású növényházak fedésére ajánlott hétrétegű fólia (technikailag eddig a négy-ötrétegű gyártása volt lehetséges). A rétegek különféle összetevőkből állnak, így minden kritériumnak (UV-ellenálló, cseppmentes, erős, infravörös fénytartományt kiszűrő) megfelelnek. A szorosan egymáshoz forrasztott rétegeknek köszönhető, hogy a fólia egyben kezelhető, a felhúzása, a rögzítése és a levegő befújása egyetlen műveletben elvégezhető.

Klasszikus konfliktushelyzet: egyetlen spárgatermesztő sem tudja a fóliatakarást nélkülözni. Társadalmi viták folynak a környezetet romboló műanyagok használatáról.
Nem várt veszély

A koraiság fokozására használt (sík)fóliák elég sok időt töltenek kint a terepen. A fórum egyik előadója egy fontos, ám keveset emlegetett jelenségre hívta föl a figyelmet velük kapcsolatban. Vigyázni kell velük, ha elfújja őket a szél, mert ha pont egy magasfeszültségű vezetéken landolnak, akár közvetlen életveszéllyel is járhat az érintésük.

A szennyeződés és nedvesség következtében elektromos vezetővé váló fóliák ugyanis rövidzárlatot okozhatnak a vezetékek között, ami nem jár együtt a hálózat azonnali leállásával.

Mivel az áram nem látható, ezért sosem tudhatjuk, hogy ez megtörtént-e, így semmi esetre se próbáljuk meg magunk leszedni az esetlegesen a vezetékeken ragadt fóliát. Sőt, az ilyen területet még megközelíteni sem szabad, le kell zárni, míg a szakemberek a megfelelő biztonsági intézkedést megteszik. A vezetékek és a fóliák elhelyezkedésétől függően akár több vezeték kikapcsolására is szükség lehet. Ez pedig utólag tetemesen növelheti a költségeket, mert a szélerőműveket működtető áramszolgáltató kártalanítási igénnyel léphet föl, ha hosszabb időn keresztül, pl. órákon át nem értékesíthet villamos energiát. Ilyen esetekre felelősségbiztosítás köthető.

Csepegtetőtömlő fóliáért

Bernhard Böckenhoff spárgatermesztő és fóliakereskedő a fekete-fehér „zsebes” fóliák újrahasznosításában elért eredményeit ismertette a szakmai fórumon. Fontos, hogy a zsebeket röviddel a betakarítás előtt a földön géppel fölvágják, így az utolsó szedéseknél a zsebeket töltő talaj nagy része kihull. Az üres zsebes fólia súlya 1000 méterenként 165 kilogramm, míg a megtöltötté 1000-1500 kilogramm. Az újrahasznosító üzemek nem szívesen foglalkoznak ezzel a fóliatípussal, mert az anyagában újrahasznosítás problémás, a hőerőművi hasznosítás során pedig túl sok hamu keletkezik a homokszennyeződés miatt. A Böckenhoff cég ezért maga dolgozott ki egy módszert az újrahasznosításra.

Az újonnan kifejlesztett eljárás szerint az üres fóliák javát föltekerik és visszáruként szállítják a feldolgozó üzembe.

Ott a fóliát egy gépben letekerik, és késhengerrel darabokra szaggatják. Közben vízpermettel hűtik, hogy a fólia ne melegedjen föl, és ne tapadjon a késhez. Azt követően a fóliadarabokat vízfürdőben mozgatják, és megtisztítják a szennyeződéstől. A kisebb fajsúlyuk miatt lebegő PE fóliadarabokat folyamatosan kimeregetik és bálába tömörítik, kipréselik közülük a vizet. A maradék fóliadarabokból több lépcsőben mesterkeverék és HDPE műanyag hozzáadásával új műanyaggranulátumot nyernek, amikből csepegtetőtömlőket készítenek továbbértékesítésre. Az előadó elképzelése az, hogy a használt fóliát beszállítók kedvezményes áron kapják majd a csöpögtetőtömlőket. Az anyag feldolgozása sikerült, megtörtént az első lépés az újrahasznosításhoz.

Prof. Dr. Karl Schockert írását Merényi Alexandra fordította

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2018/30 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szakmai napot szervez a NAIK kezdő diótermesztők számára

Napjainkban nagy az érdeklődés a diótermesztés iránt, sokan akarnak belekezdeni, de nincs hozzá elég információjuk. Ezt fölismerve szervez kezdőknek diótermesztési szakmai napot a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet Érdi Kutató Állomása. A képzést 10 fő jelentkezése esetén indítják el 2017. november 8-án csütörtökön 10 órától. Jelentkezési határidő 2018. október 19.

Hét szűk esztendőre számítanak a „Brexit gazdák”

Körvonalazódnak azok a törvények, melyek a farmerek támogatását hivatottak biztosítani azután, hogy az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból. Az első reakciók vegyesek. Míg a kormány a Brexit előnyeit hangsúlyozza, a brit gazdák nehéz időszakra számítanak.

A darázsölyvek is később vonultak

Az utóbbi hetek feltűnően meleg időjárása a madarak viselkedését is megváltoztatta. A legtöbb tőlünk vonuló tollas a megszokottnál később indult a hosszú utazásra, de északról sem jelentek meg idejében tömegesen a Kárpát-medencébe a szokásosan ősz közeledtével érkezők. Így még az elmúlt hetekben is megfigyelhetünk olyan fajokat – például a darázsölyvet –, melyek nálunk költenek, de télire elvándorolnak.

Rossz hatással volt az időjárás a hagymafélék termesztésére

Rossz hatással volt a száraz időjárás a hagymafélék és a burgonya termesztésére, miközben jó évet zárt a napraforgó és a paradicsom - közölte a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója vasárnap az M1 aktuális csatornán.

Hollóválság fenyegeti Nagy-Britanniát

Kezdenek elfogyni a hollók az angol műemlék kastélyokban, ez viszont egy prófécia szerint súlyos veszélyt jelez előre a királyságnak. A hatóságok ezért hollótenyésztési programot indítanak.

Neonikotinoidos táplálék-láncreakció: a méhek után a madarakat is vizsgálják

A neonikotionoidok nem csak a méhekre fejtenek ki pusztító hatást, de a Guelph-i Egyetem friss tanulmánya szerint a vadpulyka-állományra is. Vadászok felhívása okán kezdték el kutatni a témát és bizonyításra került, hogy ez az általánosan használt vegyszer a szabad földeken táplálkozó nagytestű madarakra is pusztító hatással van.

A kékhüvelycserje és az akebi

Az akebifélék családjába kilenc nemzetség mintegy 50 faja tartozik. Egyetlen kivétellel (Decaisnea) valamennyien örökzöld vagy lombhullató, fásszárú kúszónövények, liánok.

Az ország legnagyobb és legboldogabb tökei

Valószínűleg nem csak az országban a legnagyobb, de a legboldogabb tökök is Keszler László gárdonyi kertjében teremnek. A most hétvégi rácalmási tökfesztiválon idén is megvédte tökkirályi címét a gazda, akinek sok gondozási titka van Ezek közül azonban talán a leglényegesebb az odafigyelés, mellyel szeretett növényeit gondozza.

Lesz elég az értékes csonthéjasból

Már javában tart a dió betakarítása Magyarországon. Átlagos mennyiségre és megfelelő minőségre számít a FruitVeb Magyar Zöldség-, Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakmai igazgatója.

Újabb medvetámadás Székelyföldön

Medve támadt egy férfira szerda délután a székelyföldi Csíkkarcfalván - közölte az Agerpres hírügynökség, a Hargita megyei önkormányzat közleményére hivatkozva.