Back to top

A rókáknál lehet a háziasítás genetikájának kulcsa

A 20. század közepe táján Szibériában végeztek háziasítási kísérleteket ezüstrókákkal. Ennek eredményeképpen olyan állatok születtek, melyek viselkedése a kutyáékhoz hasonlít: keresik az ember társaságát, bújnak, nyüszítenek, akár egy golden retriver. Azonban eddig senki nem vizsgálta a rókákban lezajló genetikai változásokat.

Anna Kukekova viselkedési genetikus az Illinois Egyetemről ugyan olvasott korábban a szelíd rókákról, azonban teljesen ledöbbent, amikor élőben találkozott velük. Azonnal félretett minden munkát, hogy a rókák kutya-szerű viselkedése mögött álló genetikai hátteret felfedje. Most, nagyjából 16 évvel később ő és kollégái végre elmondhatják, hogy találtak valamit.

Az eredeti kísérlet

1959-ben a tudósok egy csapat vad ezüstrókát fogtak be, és kiválasztották közülük a legszelídebbeket – azokat, melyek nem haraptak, ha egy ember benyúlt a ketrecükbe. Ezeket tenyésztették tovább, és az utódok közül is mindig a legbarátságosabbakat választották ki. A nyolcadik generációban már olyan egyedek voltak, melyek kifejezetten keresték az ember társaságát és kedvesen viselkedtek a kétlábúakkal. Mára, közel 60 évvel a kísérletek kezdete után egyes rókák kifejezetten élvezik a hasuk vakargatását is.

Tame

 

1960-ban a tudósok egy agresszív ágat is kitenyésztettek ugyanezen rókákból. A generációk során ezek az állatok egyre kevésbé viselték el az ember közelségét, morogtak és rátámadtak azokra, akik a ketrecüket megközelítették.

Aggressive

 

A genetikai háttér

Ez fent említett kétféle kitenyésztett róka-típus, plusz egy harmadik csoport, mely sem agresszív, sem szelíd nem volt, alkották Kukekova új tanulmányának alapját. Miután a kollégái feltérképezték az ezüstrókák genetikai állományát, 30 róka-egyed DNS-ét elemezték ki: 10 szelíd, 10 agresszív és 10 „normál” egyedet vizsgáltak.

103 genetikai régiót azonosítottak, melyek jelentősen eltértek a három csoportnál. Ebből 45 olyan volt, mely átfedett a háziasításért felelős génekkel a kutyáknál. Másik 30-at pedig már korábban a rókák agresszív illetve szelíd viselkedéséhez kötöttek. Ez utóbbiakból kiemelkedett egy gén: a SorCS1. Ez felelős az idegrendszer jelzéseiért és szinapszisok (az ingerület egyik sejtről a másikra "ugrása") létrejöttéért felelős fehérjék átviteléért, illetve segíti az emlékek létrejöttét és a tanulást.

Ahhoz, hogy a SorCS1 gén működését megértsék, a csapat 1600 szelíd és agresszív róka emberekre adott válaszát mérte meg. Az adatgyűjtés 6 évig tartott.

Az adatok kiértékelése után rájöttek, hogy a rókák viselkedése összefüggésben áll azzal, hogy a SorCS1 gén melyik verzióját hordozta az adott egyed – írták a Nature Ecology & Evolution tudományos lapban.

A legtöbb szelíd róka ugyanazt a változatát hordozta a génnek, bár néhányuknál az agresszív rókáknál jellemző változat volt jelen. Ez alapján feltételezhető, hogy a rókák a háziasítási folyamat során olyan genetikai változáson mennek keresztül, mely javítja a tanulási képességet és a memóriát.

A viselkedést befolyásoló gének

A szibériai kísérlet eredményeképpen a szelíd rókák között többféle színváltozat is létezik.
A szibériai kísérlet eredményeképpen a szelíd rókák között többféle színváltozat is létezik.
Fotó: Kayfedewa/English Wikipedia
A SorCS1 mellett a csapat számos más olyan gént is talált, melyek az immunválaszért felelősek, embereknél pedig az autizmushoz, bipoláris zavarhoz, illetve a Williams-Beuren szindrómához köthető (ez utóbbi egy igen ritka genetikai rendellenesség, melynek jellegzetessége a manószerű arc és barátságos természet).

Egyelőre nem tudni, hogy ezek a gének a rókáknál mit okoznak. Constantina Theofanopoulou, a Barcelonai Egyetem neurológusa szerint – aki nem vett részt a tanulmányban – a fajok közötti összehasonlítás tudományos szempontból ígéretes.

Azok a genetikai változások, melyek az embereknél viselkedésbeli eltéréseket vagy szociális zavarokat okoznak, más fajoknál is ilyen változásokat idéznek elő.

Szerinte a jövőbeli tanulmányokhoz genetikailag módosított egereket kellene használni, amivel meghatározható, mely gének vagy gén-hálózatok felelősek a háziasításhoz köthető viselkedési formákhoz.

A mostani tanulmány egyik társszerzője volt Guojie Zhang, a Koppenhágai Egyetem és a Pekingi Genomikai Intézet evolúciós genetikusa. Véleménye szerint más fajokon is lehetne hasonló szelídségre és agresszivitásra szelektáló tenyésztési kísérleteket végezni, mint például a Puerto Ricóban élő szelíd „gyilkos méhek”. Ezzel még többet lehetne megtudni a rövid idő alatt a viselkedésben végbemenő változásokról.

Az újabb kutatások azonban felvetik a kérdést: hol húzzuk meg a határt a háziasított és a vadállatok között?

A háziasított állatoknál a genetikai változatok stabilak maradnak, miután a szelekció kigyomlálja a vad változatokat a génállományból. Ezért nem lesznek a kutyákból vadállatok, ha esetleg nem emberek közelében születnek meg. A rókáknál azonban nem ez a helyzet, hiszen némelyik még mindig hordoz magában „vad” géneket, melyeket tovább örökít az utódjaira.

Theofanopoulou szerint a mostani tanulmány megerősíti azt a feltevést, miszerint a vadállatok és a háziasítottak közötti szétválást egyfajta spektrumként kellene kezelnünk. Ha elég egyed genetikája változik meg ugyanabba az irányba, akkor már háziasítottnak tekinthetjük a fajt.

Forrás: 
www.sciencemag.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ritka, mint a fehér bivaly?

Október végén hófehér, kis bivaly született a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban, a Kis-Balatonon található Zalaváron. A szokatlan színű borjú egyelőre az anyja mellől szemléli a világot.

Jövőre drágul a baromfi

A fogyasztók számára jó hír, hogy idén karácsonykor nem lesz drágább a az ünnepi asztalra szánt pulyka, és általában sem emelkednek a baromfihús és készítmények árai. A rossz hír, hogy 2019-től ezek a termékek drágulnak és nem is kevéssel.

Gyerkőcök és a cinegék

Nem lehet eleget hangoztatni, milyen fontos a gyerekekkel megismertetni a természetet. Ehhez pedig nagyon fontosak az élmények és a személyes tapasztalatok: a gyerek, aki a kezébe foghatott és útjára bocsáthatott egy vadmadarat, másképp fog viszonyulni a minket körülvevő apró élőlényekhez.

Díjazott takarmánykeverő és -kiosztó

A takarmányozás napi feladatait több cég is komoly fejlesztésekkel próbálja megkönnyíteni. A robotizáció ezen a területen már jó ideje megjelent, a fejlesztők évről-évre izgalmas újításokkal jelennek meg a szakmai rendezvényeken.

Pocokirtás alvállalkozókkal: ebédlőasztal az ölyvnek, láda a vércsének

2018 időjárása ugyancsak változatos volt. Az enyhe, de igen csapadékos telet egy havas március zárta le, aztán áprilisban jött másfél hónap aszály. Az átlagos nyár végén háromnapos eső következett, majd a szűnni nem akaró száraz ősz. Ezek a hosszú esőtlen időszakok bizony igencsak kedvezőek voltak a talajban élő rágcsálók, különösen a mezei pocok számára.

Állatorvoslás és vállalkozás

Az állatorvosi pályán is mind nagyobb szükség van a szaktudás mellett üzletviteli ismeretekre. E felismerés jegyében rendezte meg december 17-én a 12. Praxismenedzsment konferenciát az Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. az Állatorvostudományi Egyetemen (ÁTE).

Elragadja a dámborjakat is a toportyán

Míg tíz éve még alig-alig hallhattuk, addig ma egyre gyakrabban töri meg az éjszaka csendjét a toportyán semmivel sem összetéveszthető hangja. Egyes szakemberek szerint Somogyban szinte már kontrollálhatatlanul elszaporodott az aranysakál.

Tovább terjedt az ASP

Újabb Bihar megyei településeken mutatta ki az afrikai sertéspestis kórokozóját a romániai állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakhatóság – közölte hétfőn az Agerpres hírügynökség.

Kevés a biogazda Magyarországon

Miközben az ökológiai gazdálkodásra alkalmas táblák összterülete egyre nagyobb, a biogazdaságokban tartott jószágok száma több fajta esetében jelentősen visszaesett az utóbbi időben.

Kaptárak lehallgatásával mentenek méheket

A mesterséges intelligencia és a technológiai fejlődés segíthet megállítani a világ méhpopulációjának drasztikus lecsökkenését. A kaptárakra hat érzékelőt helyeznek, melyekkel rögzítik a méhek zümmögését, a láb és szárny mozgásuk hangjait, az általuk termelt méz súlyát, a kaptár páratartalmát, továbbá a helyi időjárási és légszennyezettségi viszonyokat.