Back to top

A rókáknál lehet a háziasítás genetikájának kulcsa

A 20. század közepe táján Szibériában végeztek háziasítási kísérleteket ezüstrókákkal. Ennek eredményeképpen olyan állatok születtek, melyek viselkedése a kutyáékhoz hasonlít: keresik az ember társaságát, bújnak, nyüszítenek, akár egy golden retriver. Azonban eddig senki nem vizsgálta a rókákban lezajló genetikai változásokat.

Anna Kukekova viselkedési genetikus az Illinois Egyetemről ugyan olvasott korábban a szelíd rókákról, azonban teljesen ledöbbent, amikor élőben találkozott velük. Azonnal félretett minden munkát, hogy a rókák kutya-szerű viselkedése mögött álló genetikai hátteret felfedje. Most, nagyjából 16 évvel később ő és kollégái végre elmondhatják, hogy találtak valamit.

Az eredeti kísérlet

1959-ben a tudósok egy csapat vad ezüstrókát fogtak be, és kiválasztották közülük a legszelídebbeket – azokat, melyek nem haraptak, ha egy ember benyúlt a ketrecükbe. Ezeket tenyésztették tovább, és az utódok közül is mindig a legbarátságosabbakat választották ki. A nyolcadik generációban már olyan egyedek voltak, melyek kifejezetten keresték az ember társaságát és kedvesen viselkedtek a kétlábúakkal. Mára, közel 60 évvel a kísérletek kezdete után egyes rókák kifejezetten élvezik a hasuk vakargatását is.

Tame

 

1960-ban a tudósok egy agresszív ágat is kitenyésztettek ugyanezen rókákból. A generációk során ezek az állatok egyre kevésbé viselték el az ember közelségét, morogtak és rátámadtak azokra, akik a ketrecüket megközelítették.

Aggressive

 

A genetikai háttér

Ez fent említett kétféle kitenyésztett róka-típus, plusz egy harmadik csoport, mely sem agresszív, sem szelíd nem volt, alkották Kukekova új tanulmányának alapját. Miután a kollégái feltérképezték az ezüstrókák genetikai állományát, 30 róka-egyed DNS-ét elemezték ki: 10 szelíd, 10 agresszív és 10 „normál” egyedet vizsgáltak.

103 genetikai régiót azonosítottak, melyek jelentősen eltértek a három csoportnál. Ebből 45 olyan volt, mely átfedett a háziasításért felelős génekkel a kutyáknál. Másik 30-at pedig már korábban a rókák agresszív illetve szelíd viselkedéséhez kötöttek. Ez utóbbiakból kiemelkedett egy gén: a SorCS1. Ez felelős az idegrendszer jelzéseiért és szinapszisok (az ingerület egyik sejtről a másikra "ugrása") létrejöttéért felelős fehérjék átviteléért, illetve segíti az emlékek létrejöttét és a tanulást.

Ahhoz, hogy a SorCS1 gén működését megértsék, a csapat 1600 szelíd és agresszív róka emberekre adott válaszát mérte meg. Az adatgyűjtés 6 évig tartott.

Az adatok kiértékelése után rájöttek, hogy a rókák viselkedése összefüggésben áll azzal, hogy a SorCS1 gén melyik verzióját hordozta az adott egyed – írták a Nature Ecology & Evolution tudományos lapban.

A legtöbb szelíd róka ugyanazt a változatát hordozta a génnek, bár néhányuknál az agresszív rókáknál jellemző változat volt jelen. Ez alapján feltételezhető, hogy a rókák a háziasítási folyamat során olyan genetikai változáson mennek keresztül, mely javítja a tanulási képességet és a memóriát.

A viselkedést befolyásoló gének

A szibériai kísérlet eredményeképpen a szelíd rókák között többféle színváltozat is létezik.
A szibériai kísérlet eredményeképpen a szelíd rókák között többféle színváltozat is létezik.
Fotó: Kayfedewa/English Wikipedia
A SorCS1 mellett a csapat számos más olyan gént is talált, melyek az immunválaszért felelősek, embereknél pedig az autizmushoz, bipoláris zavarhoz, illetve a Williams-Beuren szindrómához köthető (ez utóbbi egy igen ritka genetikai rendellenesség, melynek jellegzetessége a manószerű arc és barátságos természet).

Egyelőre nem tudni, hogy ezek a gének a rókáknál mit okoznak. Constantina Theofanopoulou, a Barcelonai Egyetem neurológusa szerint – aki nem vett részt a tanulmányban – a fajok közötti összehasonlítás tudományos szempontból ígéretes.

Azok a genetikai változások, melyek az embereknél viselkedésbeli eltéréseket vagy szociális zavarokat okoznak, más fajoknál is ilyen változásokat idéznek elő.

Szerinte a jövőbeli tanulmányokhoz genetikailag módosított egereket kellene használni, amivel meghatározható, mely gének vagy gén-hálózatok felelősek a háziasításhoz köthető viselkedési formákhoz.

A mostani tanulmány egyik társszerzője volt Guojie Zhang, a Koppenhágai Egyetem és a Pekingi Genomikai Intézet evolúciós genetikusa. Véleménye szerint más fajokon is lehetne hasonló szelídségre és agresszivitásra szelektáló tenyésztési kísérleteket végezni, mint például a Puerto Ricóban élő szelíd „gyilkos méhek”. Ezzel még többet lehetne megtudni a rövid idő alatt a viselkedésben végbemenő változásokról.

Az újabb kutatások azonban felvetik a kérdést: hol húzzuk meg a határt a háziasított és a vadállatok között?

A háziasított állatoknál a genetikai változatok stabilak maradnak, miután a szelekció kigyomlálja a vad változatokat a génállományból. Ezért nem lesznek a kutyákból vadállatok, ha esetleg nem emberek közelében születnek meg. A rókáknál azonban nem ez a helyzet, hiszen némelyik még mindig hordoz magában „vad” géneket, melyeket tovább örökít az utódjaira.

Theofanopoulou szerint a mostani tanulmány megerősíti azt a feltevést, miszerint a vadállatok és a háziasítottak közötti szétválást egyfajta spektrumként kellene kezelnünk. Ha elég egyed genetikája változik meg ugyanabba az irányba, akkor már háziasítottnak tekinthetjük a fajt.

Forrás: 
www.sciencemag.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A marhahúsfogyasztás népszerűsítése a cél

A marhatartásnak hagyománya volt Zalában is, de a rendszerváltást követően ez a helyzet az egész országban megváltozott. Az utóbbi években azonban növekszik az állattenyésztés volumene, azon belül is kimagasló a húsmarhatartás jelentősége. A közelmúltban a megyében tartott regionális szakmai napot a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete.

Hogy kerülhetjük el a tollcsipkedést a baromfiudvarban?

A háztáji baromfitartóknak gyakori problémát okoz, hogy az állatok csipkedik egymást, olyannyira, hogy akár a testfelület jelentős részén tollhiányos állapot alakul ki, s komoly sebek is keletkezhetnek. A tollcsipkedés leggyakrabban két okra vezethető vissza.

Öntözési és vízgazdálkodási kutatóintézet alakult Szarvason

Az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet kutatási programjainak legfőbb célja a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése, létrehozását a jövőnk, földünk megóvása érdekében vállalt felelősség vezérelte - mondta az agrárminiszter szombaton Szarvason, amikor felavatta az újjáalakult kutatóintézetet.

Nébih farm a belvárosban

Két új városrésszel bővíti a MiniPoliszt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A hatóság egyúttal bekapcsolódik az interaktív kiállítás élménypedagógiai programjaiba is. E csatlakozásnak köszönhetően a jövőben a felelős állattartásról, az állatorvosi hivatásról, az élelmiszerlánc-biztonságról vagy éppen az erdőtűz-megelőzésről is tanulhatnak az érdeklődő gyermekek.

A darázsölyvek is később vonultak

Az utóbbi hetek feltűnően meleg időjárása a madarak viselkedését is megváltoztatta. A legtöbb tőlünk vonuló tollas a megszokottnál később indult a hosszú utazásra, de északról sem jelentek meg idejében tömegesen a Kárpát-medencébe a szokásosan ősz közeledtével érkezők. Így még az elmúlt hetekben is megfigyelhetünk olyan fajokat – például a darázsölyvet –, melyek nálunk költenek, de télire elvándorolnak.

Hollóválság fenyegeti Nagy-Britanniát

Kezdenek elfogyni a hollók az angol műemlék kastélyokban, ez viszont egy prófécia szerint súlyos veszélyt jelez előre a királyságnak. A hatóságok ezért hollótenyésztési programot indítanak.

Felhívás Gábor Dénes díj felterjesztésre

Ez évben immár 30. alkalommal adják át a Gábor Dénes-díjat, amely a civil szféra legnevesebb műszaki alkotói elismerése ma Magyarországon. A NOVOFER Alapítvány felterjesztési felhívását adjuk közre. A felterjesztéseket 2018. október 10-ig várják. A kritériumokat tartalmazó részletes felhívás és az adatlapok a gabordenes.hu/palyazati-felhivas internetes címen érhetők el.

Sorra nyeri kutyáival a nemzetközi versenyeket

Franciaországban rendezett, nemzetközi kutyakiállításon szerzett első helyezést a hónap elején Chloe nevű kutyájával a kisterenyei Verebélyi Orsolya. A tizenkét, gyönyörű bordeaux-i dogból álló tenyészet tulajdonosa beszélt az ebekkel való mély kapcsolatáról, a versenyekre való felkészítésről és a külföldi megmérettetéseken átélt ­izgalmakról.

Vitaminoktól a rovarokig: mit is eszünk?

Új élelmiszerekről és komponensekről, valamint innovatív technológiákról tanácskoznak az Európai Unió táplálkozástudományi szakemberei a Debreceni Egyetemen. A 3. Food Structure Design Konferencián tradicionális helyi termékeket is bemutatnak a külföldi kutatóknak.

Informatika az istállóban

„Az informatika rendszerekben, míg a gazdálkodó megoldásokban gondolkodik”- hívta fel a figyelmet Kövesdi József. Az Okosfarm Kft. ügyvezetője hozzátette, informatikai kultúrát kell teremteni a mezőgazdaságban.