Back to top

A rókáknál lehet a háziasítás genetikájának kulcsa

A 20. század közepe táján Szibériában végeztek háziasítási kísérleteket ezüstrókákkal. Ennek eredményeképpen olyan állatok születtek, melyek viselkedése a kutyáékhoz hasonlít: keresik az ember társaságát, bújnak, nyüszítenek, akár egy golden retriver. Azonban eddig senki nem vizsgálta a rókákban lezajló genetikai változásokat.

Anna Kukekova viselkedési genetikus az Illinois Egyetemről ugyan olvasott korábban a szelíd rókákról, azonban teljesen ledöbbent, amikor élőben találkozott velük. Azonnal félretett minden munkát, hogy a rókák kutya-szerű viselkedése mögött álló genetikai hátteret felfedje. Most, nagyjából 16 évvel később ő és kollégái végre elmondhatják, hogy találtak valamit.

Az eredeti kísérlet

1959-ben a tudósok egy csapat vad ezüstrókát fogtak be, és kiválasztották közülük a legszelídebbeket – azokat, melyek nem haraptak, ha egy ember benyúlt a ketrecükbe. Ezeket tenyésztették tovább, és az utódok közül is mindig a legbarátságosabbakat választották ki. A nyolcadik generációban már olyan egyedek voltak, melyek kifejezetten keresték az ember társaságát és kedvesen viselkedtek a kétlábúakkal. Mára, közel 60 évvel a kísérletek kezdete után egyes rókák kifejezetten élvezik a hasuk vakargatását is.

Tame

 

1960-ban a tudósok egy agresszív ágat is kitenyésztettek ugyanezen rókákból. A generációk során ezek az állatok egyre kevésbé viselték el az ember közelségét, morogtak és rátámadtak azokra, akik a ketrecüket megközelítették.

Aggressive

 

A genetikai háttér

Ez fent említett kétféle kitenyésztett róka-típus, plusz egy harmadik csoport, mely sem agresszív, sem szelíd nem volt, alkották Kukekova új tanulmányának alapját. Miután a kollégái feltérképezték az ezüstrókák genetikai állományát, 30 róka-egyed DNS-ét elemezték ki: 10 szelíd, 10 agresszív és 10 „normál” egyedet vizsgáltak.

103 genetikai régiót azonosítottak, melyek jelentősen eltértek a három csoportnál. Ebből 45 olyan volt, mely átfedett a háziasításért felelős génekkel a kutyáknál. Másik 30-at pedig már korábban a rókák agresszív illetve szelíd viselkedéséhez kötöttek. Ez utóbbiakból kiemelkedett egy gén: a SorCS1. Ez felelős az idegrendszer jelzéseiért és szinapszisok (az ingerület egyik sejtről a másikra "ugrása") létrejöttéért felelős fehérjék átviteléért, illetve segíti az emlékek létrejöttét és a tanulást.

Ahhoz, hogy a SorCS1 gén működését megértsék, a csapat 1600 szelíd és agresszív róka emberekre adott válaszát mérte meg. Az adatgyűjtés 6 évig tartott.

Az adatok kiértékelése után rájöttek, hogy a rókák viselkedése összefüggésben áll azzal, hogy a SorCS1 gén melyik verzióját hordozta az adott egyed – írták a Nature Ecology & Evolution tudományos lapban.

A legtöbb szelíd róka ugyanazt a változatát hordozta a génnek, bár néhányuknál az agresszív rókáknál jellemző változat volt jelen. Ez alapján feltételezhető, hogy a rókák a háziasítási folyamat során olyan genetikai változáson mennek keresztül, mely javítja a tanulási képességet és a memóriát.

A viselkedést befolyásoló gének

A szibériai kísérlet eredményeképpen a szelíd rókák között többféle színváltozat is létezik.
A szibériai kísérlet eredményeképpen a szelíd rókák között többféle színváltozat is létezik.
Fotó: Kayfedewa/English Wikipedia
A SorCS1 mellett a csapat számos más olyan gént is talált, melyek az immunválaszért felelősek, embereknél pedig az autizmushoz, bipoláris zavarhoz, illetve a Williams-Beuren szindrómához köthető (ez utóbbi egy igen ritka genetikai rendellenesség, melynek jellegzetessége a manószerű arc és barátságos természet).

Egyelőre nem tudni, hogy ezek a gének a rókáknál mit okoznak. Constantina Theofanopoulou, a Barcelonai Egyetem neurológusa szerint – aki nem vett részt a tanulmányban – a fajok közötti összehasonlítás tudományos szempontból ígéretes.

Azok a genetikai változások, melyek az embereknél viselkedésbeli eltéréseket vagy szociális zavarokat okoznak, más fajoknál is ilyen változásokat idéznek elő.

Szerinte a jövőbeli tanulmányokhoz genetikailag módosított egereket kellene használni, amivel meghatározható, mely gének vagy gén-hálózatok felelősek a háziasításhoz köthető viselkedési formákhoz.

A mostani tanulmány egyik társszerzője volt Guojie Zhang, a Koppenhágai Egyetem és a Pekingi Genomikai Intézet evolúciós genetikusa. Véleménye szerint más fajokon is lehetne hasonló szelídségre és agresszivitásra szelektáló tenyésztési kísérleteket végezni, mint például a Puerto Ricóban élő szelíd „gyilkos méhek”. Ezzel még többet lehetne megtudni a rövid idő alatt a viselkedésben végbemenő változásokról.

Az újabb kutatások azonban felvetik a kérdést: hol húzzuk meg a határt a háziasított és a vadállatok között?

A háziasított állatoknál a genetikai változatok stabilak maradnak, miután a szelekció kigyomlálja a vad változatokat a génállományból. Ezért nem lesznek a kutyákból vadállatok, ha esetleg nem emberek közelében születnek meg. A rókáknál azonban nem ez a helyzet, hiszen némelyik még mindig hordoz magában „vad” géneket, melyeket tovább örökít az utódjaira.

Theofanopoulou szerint a mostani tanulmány megerősíti azt a feltevést, miszerint a vadállatok és a háziasítottak közötti szétválást egyfajta spektrumként kellene kezelnünk. Ha elég egyed genetikája változik meg ugyanabba az irányba, akkor már háziasítottnak tekinthetjük a fajt.

Forrás: 
www.sciencemag.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Haszongalambok takarmányozása (2. rész) - Takarmány-kiegészítők és természetes anyagok

Húsgalambjaink takarmányozásában az ásványi kiegészítők közül a konyhasó használata a leggyakoribb, mint erről már korábban is említést tettünk. Fontos a só tisztasága, és mivel nedvszívó anyag, gyorsan csomósodik. A galambok elé tett sóban előforduló sócsomók akár sómérgezést is okozhatnak.

Robot cowboy segít terelni a marhákat - videóval

Az USA egyik nagy marhavágóhídján egy robot is munkába állt. A távirányítású masina feladata, hogy az emberek munkáját biztonságosabbá tegye – elvégre napi 5000 darab, 600 kilónál is nehezebb marhát kell megmozgatniuk.

Repülő ékszerek

Gyönyörű színezetű tollazata kétségkívül a természet egyik remekműve. Hátoldala csillogó smaragdzöld és kék színben ragyog, torka és tarkófoltja fehér, a feje és testének alsó része pedig sárgásbarna. A jégmadár fenséges megjelenése más fajokkal összetéveszthetetlen, így bár ritkán kerül szemünk elé, könnyen azonosítható.

Kasztrálás csak teljes érzéstelenítéssel

Németországban 2021-től tilos lesz teljes érzéstelenítés nélkül állatokat kasztrálni. A 2018. decemberében elfogadott új törvény az eddigi legnagyobb lépés, amit az EU tett a malacok kasztrálásának befejezése felé.

Mogyorós pele – nem mogyorón él

Hazánkban három pelefaj él, melyek közül a mogyorós pele 7-9 centiméteres testhosszával és 6-7 centiméteres farkhosszával a legkisebbnek számít. Elnevezése minden bizonnyal a német fajnévből ered. Ám az utóbbi évek vizsgálatai egyértelműen bebizonyították, hogy a nálunk élő példányok nem a mogyoróra alapozzák takarmánybázisukat.

Ha kistermelőktől vásárolna, ezt az oldalt önnek találták ki

Nem szükséges többé zord téli időben a termelői kispiacon dideregni. Egy vállalkozó kedvű szegedi könyvelő egyszerű megoldása segítségével jóval könnyebben találkozhatnak a kistermelők és vevőik. A Microker új térképes kereső alkalmazása segít a termelőknek és a vevőknek egymásra találni.

Idén is lesz állásbörze az állatorvosoknak

A tavalyi első, állatorvosoknak szóló állásbörze sikerén felbuzdulva újabb, potenciális munkáltatóknak és lelkes pályakezdőknek szóló eseményt szerveznek idén is az Állatorvostudományi Egyetemen.

Kutyamentés Dél-Koreában

Dél-koreai állatvédő aktivisták akciót szerveztek kétszáz kutya megmentéséért. A derék négylábúakat ugyanis a koreai hagyományoknak megfelelően vendéglők étlapjaira szánták.

Nő az állatorvosi praxisok száma

Egyre több cég nyújt állatorvosi szolgáltatásokat, míg 2015-ben 866 vállalkozás jelölte meg fő tevékenységeként az állategészségügyi ellátást, addig számuk tavaly elérte a 881-et az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint.

Elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon

Drasztikusan elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, a szakemberek szerint az elmúlt évtizedekben még soha nem volt ekkora a számuk.