Back to top

Oviba megy a vadaspark

A Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Vadasparkja januártól újabb különleges programot kínál a természet iránt érdeklődőknek. Az intézmény népszerű természetismereti foglalkozásai a 3-7 éves korosztályt célozzák meg.

Az elmúlt években tanösvényeket és játszótereket is avattak a Budakeszi Vadasparkban, legutóbb az Erdész leszek játszótér nyílt meg. A pedagógiai programkínálata pedig a Házhoz megy a vadaspark cíművel gyarapodott. A szakképzett zoopedagógusok által tartott foglalkozások az óvoda falai közé csempészik a Kárpát-medence izgalmas élővilágát. Előnyük, hogy rossz idő esetén is megtarthatók, és az óvodások utaztatását sem kell megszervezni.

A különleges és igen nagy érdeklődésre számot tartó programok főszervezője Mészárosné Kiss Boglárka erdőmérnök, aki többgyermekes családanyaként is tudja, miként érdemes megismertetni a magyar rengeteg csodás világát a kicsikkel.

Az óvodásoknak szóló programok körülbelül 45 percesek, s az intézmény munkatársa akár élőállatot is visz magával.

A foglalkozás bemutatkozással, a téma felvezetéséhez egy-egy mesével, találós kérdésekkel kezdődik. Legizgalmasabb része pedig az, amikor olyan állatot mutatnak be, melyet a vadaspark munkatársai neveltek fel, így a gyerekek akár meg is simogathatják őket. Jelenleg a programban 12 választható téma szerepel: a Hallgatag erdő, titkot rejtő címűtől kezdve az Állatóvoda, valamint a Babóca és barátai az erdőben címűn keresztül egészen az Erdész leszek címűig.

Erdőmérnök és családanya

Mészárosné Kiss Boglárka három testvérével Pilismaróton nőtt föl, ahol erdőmérnök szülei már pici koruktól beléjük oltották a természet szeretetét. A Soproni Egyetem elvégzése után szintén erdész férjével Budapestre került, de mégse vált igazi városi emberré. A Budakeszi Vadasparkban kezdett el dolgozni, ahol a szakvezetések mellett gyerekprogramokat is szervezett. Munkája során tudatosult benne, milyen fontos, hogy a gyerekek játékosan mihamarabb megismerjék, s így tudatosan óvhassák, védhessék az őket körülvevő állat- és növényvilágot. Az évek során számos vadasparkba érkezett állatot felnevelt, közülük talán az a vadmalac volt a legemlékezetesebb, mely legkisebb gyermekével együtt cseperedett az otthonukban.

A foglalkozások gyakran épülnek Gryllus Vilmos dalaira, s ilyenkor a gyerekek a műben említett állatokról, növényekről, gombákról tudhatnak meg hasznos ismereteket. Fontos, hogy minden foglalkozás kellemes élményt jelentsen számukra, hiszen így jobban emlékeznek a hallottakra. A foglalkozásokra gyakran visznek mentett állatokat a vadaspark munkatársai, ezzel tudatosítják a gyerekekben, hogy ne vigyenek haza kisállatokat az erdőből sem, hiszen azoknak az anyjuk mellett van a legjobb helyük. A vadon élő állatok nagy részét sem etetni, sem simogatni nem kell. A foglalkozáson résztvevő állatok általában szelídek, sőt, némelyik hallgat a nevére is, így a gyerekek könnyebben kerülhetnek közel hozzájuk. Ugyanakkor csöndben, nyugalomban kell maradniuk, hiszen ha hangoskodnak, zavarják az állatokat, például a sün összegömbölyödve marad.

A vadaspark munkatársai gyakran még az óvónéniknek is tudnak újat mondani. Kevesen ismerik például, hogyan néz ki a katicabogár lárvája, vagy milyen egy frissen világra jött mezei kisnyúl.

Több óvodába már kétszer-háromszor visszahívták őket, hogy újabb és újabb témákban tartsanak foglalkozást a kicsiknek. Ez is bizonyítja annak igényét, hogy az apróságokat visszakalauzolják a virtuális világból a valós, természetes világba.

Az ehhez vezető játékoknak se szeri, se száma. Nagy közkedveltségnek örvend egyebek közt az a szoborjáték, amikor a gyerekek versengenek, hogy melyikük tud tovább mozdulatlan maradni, akárcsak az az őzgida, mely kővé dermedve próbál megmenekülni a ragadozótól.

De legalább ilyen sikere van annak is, amikor a gyerekek különféle állatbőrök alá bújhatnak, s maguk fedezik föl, hogy egy róka hossza megfelel egy ovis magasságának, míg egy vaddisznó mintegy három ovis méretű.

A foglalkozások tematikája a vadasparki tapasztalatokból épül, s nap mint nap gazdagodik. A foglalkozásvezetők is sokat tanulnak a gyerekektől, még nyelvi fordulatokat is. Az erdőben a morzsákat összegyűjtögető hangyákat egy kisfiú például egyszerűen az erdő porszívójának nevezte, azóta gyakran őt idézik a pedagógusok.

A vadasparkba az „elárvult” kis állatok legtöbbje tudatlanság miatt érkezik, ugyanis még ma is gyakori, hogy az emberek hozzányúlnak a csöppségekhez, így azokat utána már nem gondozza a szülője, mert érzi rajtuk az emberszagot. Felnevelésük kemény munka, mivel eleinte akár éjjel-nappal kell cumiztatni őket nehezen beszerezhető friss kecsketejjel, és még így sem biztos a siker.

A felvilágosító munkának hála, őzgidát ma már ritkán visznek be, de még most is szinte minden hónapnak megvannak a jellegzetes érkezői: például márciusban a vadmalacok, áprilisban a mezeinyúl- és mókus­fiak. Rajtuk kívül nyestet és milliónyi madárfaj fiókáit viszik a vadasparkba a tudatlan erdőt-mezőt járók. A nyestre gyakorta a padlásátépítések során bukkannak. A faj elvileg otthon is felnevelhető lenne, ez azonban mégsem tanácsos, hiszen a vadállat jobban igényli a szabadságot.

A házi­ked­vencként való tartásra az évszázadok alatt háziasított állatok alkalmasak, a Budakeszi Vadaspark óvodai programjainak választható témái között ezért is szerepel a Házikedvencek című foglalkozás, melynek során a gyerekek megismerkedhetnek a felelős állattartás alapszabályaival. Megtudhatják, melyik állat kinek ajánlható, s melyikről érdemes lemondaniuk maguk és az állatok jólléte érdekében, magyarázta Mészárosné Kiss Boglárka.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/03 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kávé illata serkenti a gondolkodást

A Journal of Environmental Psychology nevű folyóiratban megjelent egyik tanulmány szerint már pusztán a kávé illata is növeli a kognitív teljesítményt

Szakmai napot szervez a NAIK kezdő diótermesztők számára

Napjainkban nagy az érdeklődés a diótermesztés iránt, sokan akarnak belekezdeni, de nincs hozzá elég információjuk. Ezt fölismerve szervez kezdőknek diótermesztési szakmai napot a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet Érdi Kutató Állomása. A képzést 10 fő jelentkezése esetén indítják el 2017. november 8-án csütörtökön 10 órától. Jelentkezési határidő 2018. október 19.

Nébih farm a belvárosban

Két új városrésszel bővíti a MiniPoliszt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A hatóság egyúttal bekapcsolódik az interaktív kiállítás élménypedagógiai programjaiba is. E csatlakozásnak köszönhetően a jövőben a felelős állattartásról, az állatorvosi hivatásról, az élelmiszerlánc-biztonságról vagy éppen az erdőtűz-megelőzésről is tanulhatnak az érdeklődő gyermekek.

Felhívás Gábor Dénes díj felterjesztésre

Ez évben immár 30. alkalommal adják át a Gábor Dénes-díjat, amely a civil szféra legnevesebb műszaki alkotói elismerése ma Magyarországon. A NOVOFER Alapítvány felterjesztési felhívását adjuk közre. A felterjesztéseket 2018. október 10-ig várják. A kritériumokat tartalmazó részletes felhívás és az adatlapok a gabordenes.hu/palyazati-felhivas internetes címen érhetők el.

Vajon kik nyerik a harmadik erdőismereti vetélkedőt?

Vajon tényleg növekedett az erdőterület Magyarországon az elmúlt évszázadban? A trianoni veszteség után hogyan erdősítették a fátlan területeket? Mit tehetnek a mai emberek az ország természeti örökségének gyarapításáért? Mindezekben a témákban elmélyülhetnek azok a középiskolások, akik jelentkeznek az Országos Erdészeti Egyesület Fedezd fel az örökséged! erdőismereti vetélkedőjére.

Kalandos életút az erdő varázsában

Nem csak magas termetével tűnik ki a tömegből, észjárásával, több mint fél évszázados szakmai tapasztalatával, énekes kedvével, jóízű humorával a mai napig meghatározó tagja az erdész közösségeknek Schmotzer András.

Szarvasoktól hangos az erdő

Szombat este kisvonatra szállhattak mind azok, akik gímszarvasok énekére voltak kíváncsiak. Kora este, 5 órakor a felsőtárkányi állomásról családokkal, baráti társaságokkal megtelt szerelvények gördültek ki a Stimecz-ház állomás felé, ahol az EGERERDŐ Zrt. szakemberei szeretettel fogadták a népes társaságot.

Tapasztalatcsere a fenntartható erdőgazdálkodásról

A gazdasági, társadalmi és természetvédelmi elvárások közötti harmóniát biztosító többcélú erdőgazdálkodás tapasztalatainak átadását segíti az az Európai Unió által finanszírozott projekt, amelynek keretében hazánkban üdvözölhetjük a georgiai környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszterhelyettest és delegációját – mondta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a georgiai (grúz) szakemberek fogadásakor.

Zsákmány és látványosság: a jávorszarvas

Lehet-e egy szarvas haszonállat? Természetesen lehet, hiszen világszerte nem ritkák a szarvasfarmok, ahol jobbára az agancsukért és/vagy húsukért körbezárt területen tenyésztik őket. Ám, hogy egy vadon élő, tehát nem tenyésztett állat haszonállattá váljon, az mégiscsak furcsa. Ezért különleges a Svédországban élő jávorszarvas, amelynek húsa jelentős helyet foglal el a helyi gasztronómiában.

A Vendvidék kincsei: tökmagolaj, hajdina és köles

Az ország legnyugatibb részén, közel a Hármashatárhoz, ahol Ausztria, Szlovénia és Magyarország találkozik, él a hajdan vendnek nevezett közösség, a 6. században a területre költözött szlovénség. A Rába folyótól délre elterülő, 94 négyzetkilométeres Szlovén Rába-vidéknek nemcsak adottságai, története sajátos, a konyhája is különleges.