Back to top

Oviba megy a vadaspark

A Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Vadasparkja januártól újabb különleges programot kínál a természet iránt érdeklődőknek. Az intézmény népszerű természetismereti foglalkozásai a 3-7 éves korosztályt célozzák meg.

Az elmúlt években tanösvényeket és játszótereket is avattak a Budakeszi Vadasparkban, legutóbb az Erdész leszek játszótér nyílt meg. A pedagógiai programkínálata pedig a Házhoz megy a vadaspark cíművel gyarapodott. A szakképzett zoopedagógusok által tartott foglalkozások az óvoda falai közé csempészik a Kárpát-medence izgalmas élővilágát. Előnyük, hogy rossz idő esetén is megtarthatók, és az óvodások utaztatását sem kell megszervezni.

A különleges és igen nagy érdeklődésre számot tartó programok főszervezője Mészárosné Kiss Boglárka erdőmérnök, aki többgyermekes családanyaként is tudja, miként érdemes megismertetni a magyar rengeteg csodás világát a kicsikkel.

Az óvodásoknak szóló programok körülbelül 45 percesek, s az intézmény munkatársa akár élőállatot is visz magával.

A foglalkozás bemutatkozással, a téma felvezetéséhez egy-egy mesével, találós kérdésekkel kezdődik. Legizgalmasabb része pedig az, amikor olyan állatot mutatnak be, melyet a vadaspark munkatársai neveltek fel, így a gyerekek akár meg is simogathatják őket. Jelenleg a programban 12 választható téma szerepel: a Hallgatag erdő, titkot rejtő címűtől kezdve az Állatóvoda, valamint a Babóca és barátai az erdőben címűn keresztül egészen az Erdész leszek címűig.

Erdőmérnök és családanya

Mészárosné Kiss Boglárka három testvérével Pilismaróton nőtt föl, ahol erdőmérnök szülei már pici koruktól beléjük oltották a természet szeretetét. A Soproni Egyetem elvégzése után szintén erdész férjével Budapestre került, de mégse vált igazi városi emberré. A Budakeszi Vadasparkban kezdett el dolgozni, ahol a szakvezetések mellett gyerekprogramokat is szervezett. Munkája során tudatosult benne, milyen fontos, hogy a gyerekek játékosan mihamarabb megismerjék, s így tudatosan óvhassák, védhessék az őket körülvevő állat- és növényvilágot. Az évek során számos vadasparkba érkezett állatot felnevelt, közülük talán az a vadmalac volt a legemlékezetesebb, mely legkisebb gyermekével együtt cseperedett az otthonukban.

A foglalkozások gyakran épülnek Gryllus Vilmos dalaira, s ilyenkor a gyerekek a műben említett állatokról, növényekről, gombákról tudhatnak meg hasznos ismereteket. Fontos, hogy minden foglalkozás kellemes élményt jelentsen számukra, hiszen így jobban emlékeznek a hallottakra. A foglalkozásokra gyakran visznek mentett állatokat a vadaspark munkatársai, ezzel tudatosítják a gyerekekben, hogy ne vigyenek haza kisállatokat az erdőből sem, hiszen azoknak az anyjuk mellett van a legjobb helyük. A vadon élő állatok nagy részét sem etetni, sem simogatni nem kell. A foglalkozáson résztvevő állatok általában szelídek, sőt, némelyik hallgat a nevére is, így a gyerekek könnyebben kerülhetnek közel hozzájuk. Ugyanakkor csöndben, nyugalomban kell maradniuk, hiszen ha hangoskodnak, zavarják az állatokat, például a sün összegömbölyödve marad.

A vadaspark munkatársai gyakran még az óvónéniknek is tudnak újat mondani. Kevesen ismerik például, hogyan néz ki a katicabogár lárvája, vagy milyen egy frissen világra jött mezei kisnyúl.

Több óvodába már kétszer-háromszor visszahívták őket, hogy újabb és újabb témákban tartsanak foglalkozást a kicsiknek. Ez is bizonyítja annak igényét, hogy az apróságokat visszakalauzolják a virtuális világból a valós, természetes világba.

Az ehhez vezető játékoknak se szeri, se száma. Nagy közkedveltségnek örvend egyebek közt az a szoborjáték, amikor a gyerekek versengenek, hogy melyikük tud tovább mozdulatlan maradni, akárcsak az az őzgida, mely kővé dermedve próbál megmenekülni a ragadozótól.

De legalább ilyen sikere van annak is, amikor a gyerekek különféle állatbőrök alá bújhatnak, s maguk fedezik föl, hogy egy róka hossza megfelel egy ovis magasságának, míg egy vaddisznó mintegy három ovis méretű.

A foglalkozások tematikája a vadasparki tapasztalatokból épül, s nap mint nap gazdagodik. A foglalkozásvezetők is sokat tanulnak a gyerekektől, még nyelvi fordulatokat is. Az erdőben a morzsákat összegyűjtögető hangyákat egy kisfiú például egyszerűen az erdő porszívójának nevezte, azóta gyakran őt idézik a pedagógusok.

A vadasparkba az „elárvult” kis állatok legtöbbje tudatlanság miatt érkezik, ugyanis még ma is gyakori, hogy az emberek hozzányúlnak a csöppségekhez, így azokat utána már nem gondozza a szülője, mert érzi rajtuk az emberszagot. Felnevelésük kemény munka, mivel eleinte akár éjjel-nappal kell cumiztatni őket nehezen beszerezhető friss kecsketejjel, és még így sem biztos a siker.

A felvilágosító munkának hála, őzgidát ma már ritkán visznek be, de még most is szinte minden hónapnak megvannak a jellegzetes érkezői: például márciusban a vadmalacok, áprilisban a mezeinyúl- és mókus­fiak. Rajtuk kívül nyestet és milliónyi madárfaj fiókáit viszik a vadasparkba a tudatlan erdőt-mezőt járók. A nyestre gyakorta a padlásátépítések során bukkannak. A faj elvileg otthon is felnevelhető lenne, ez azonban mégsem tanácsos, hiszen a vadállat jobban igényli a szabadságot.

A házi­ked­vencként való tartásra az évszázadok alatt háziasított állatok alkalmasak, a Budakeszi Vadaspark óvodai programjainak választható témái között ezért is szerepel a Házikedvencek című foglalkozás, melynek során a gyerekek megismerkedhetnek a felelős állattartás alapszabályaival. Megtudhatják, melyik állat kinek ajánlható, s melyikről érdemes lemondaniuk maguk és az állatok jólléte érdekében, magyarázta Mészárosné Kiss Boglárka.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/03 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Élelmiszerbiztonság: Mese habbal?

Új elemmel, oktató jellegű mesekönyvvel bővült a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) oktatási programja. Az elsősorban 3. és 4. osztályosoknak szóló „Mese habbal, szülinappal” című történetet Gévai Csilla meseíró jegyzi. A kiadványt Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár mutatta be ma a Csillaghegyi Általános Iskolában.

Nagy az érdeklődés az erdészeti szakképzés iránt

A Pilisi Parkerdő Zrt. erdészetiszakmunkás-képzést indít, hogy megfeleljen a Budapest környéki erdőgazdálkodás kívánalmainak, és kiszámítható életpályát kínáljon az erdészeti vállalkozásoknál dolgozó szakembereknek. A főváros közelsége miatt ugyanis több szempontot és igényt kell figyelembe venni a terepi munkavégzéskor, miközben a térség munkaerő-felvevő képessége nagyobb az országos átlagnál.

Vasárnapig lehet jelentkezni az ősszel induló felsőoktatási képzésekre 

Vasárnap éjfélig lehet jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre - mondta az Oktatási Hivatal (OH) főosztályvezetője csütörtökön az M1-en.

Lelkesek a kis kertészek – hamar elfogytak a vetőmagcsomagok

A kiírás szerint február 15-ig lehetett a gyerekeknek a Vesd bele magad! programra jelentkezni, de jó egy héttel a megadott határidő lejárta előtt már minden vetőmagcsomag gazdára talált. Sokan későn kaptak észbe, és lekéstek az idei akcióról .

Sokkoló tudatlanság: megöl az agráripar

Tízezrek demonstrálnak „Elegünk van” mottóval Németország-szerte a KAP-pénzek társadalmilag igazságosabb elosztásáért, ugyanakkor megdöbbentő, hogy mennyire félretájékozottak a tüntetésük tárgyát képező ügyekben.

A Dél-Tiszántúl természeti kincseivel várják a kirándulókat

A Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark központi épületéből kilépve festői kép tárul elénk: a kastélyparkban évszázados fákkal övezett tanösvényeken juthatunk el a Kárpát-medence jellegzetes állataihoz. Cikkünkből kiderül, mire számíthatunk a tavaszi nyitást követően.

Agrártudományok a Csodák Palotájában

A Csodák Palotája együttműködési megállapodást kötött – a felsőoktatási intézmények közül elsőként – a Szent István Egyetemmel. A két intézmény a megállapodás keretében kívánja erősíteni az ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő tevékenységüket 2019-től.

Annyi ember halálát okozta Amerika gyarmatosítása, hogy megváltozott a klíma

Az európaiak letelepedése után hatalmas kiterjedésű mezőgazdasági területek maradtak műveletlenül, amit visszahódítottak a gyorsan növő fák és más növények.

Népszerű az iskolakert-fejlesztési program

Az iskolakert-fejlesztési programra nyolcszoros a túljelentkezés, és az Iskolakertekért Alapítvány szerint nem elegendő eszközökkel ellátni egy kezdő iskolakert-építő csapatot, szükség van a jó gyakorlatok átadására is, amit a programba épített pedagógusképzés biztosít majd.

Életműdíjat kapott Bálint György, a Kertészet és Szőlészet egykori főszerkesztője

A szakmai zsűri Ledó Ferencnek, a FruitVeb, Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnökének ítélte a 2018-as Az év agrárembere díjat, Bálint György kertészmérnök és Vancsura József, a gabonatermesztők szövetségének (GOSZ) tiszteletbeli elnöke életműdíjat kapott. A kitüntetettek munkáját Nagy István agrárminiszter méltatta az egri díjátadáson.