Back to top

Oviba megy a vadaspark

A Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Vadasparkja januártól újabb különleges programot kínál a természet iránt érdeklődőknek. Az intézmény népszerű természetismereti foglalkozásai a 3-7 éves korosztályt célozzák meg.

Az elmúlt években tanösvényeket és játszótereket is avattak a Budakeszi Vadasparkban, legutóbb az Erdész leszek játszótér nyílt meg. A pedagógiai programkínálata pedig a Házhoz megy a vadaspark cíművel gyarapodott. A szakképzett zoopedagógusok által tartott foglalkozások az óvoda falai közé csempészik a Kárpát-medence izgalmas élővilágát. Előnyük, hogy rossz idő esetén is megtarthatók, és az óvodások utaztatását sem kell megszervezni.

A különleges és igen nagy érdeklődésre számot tartó programok főszervezője Mészárosné Kiss Boglárka erdőmérnök, aki többgyermekes családanyaként is tudja, miként érdemes megismertetni a magyar rengeteg csodás világát a kicsikkel.

Az óvodásoknak szóló programok körülbelül 45 percesek, s az intézmény munkatársa akár élőállatot is visz magával.

A foglalkozás bemutatkozással, a téma felvezetéséhez egy-egy mesével, találós kérdésekkel kezdődik. Legizgalmasabb része pedig az, amikor olyan állatot mutatnak be, melyet a vadaspark munkatársai neveltek fel, így a gyerekek akár meg is simogathatják őket. Jelenleg a programban 12 választható téma szerepel: a Hallgatag erdő, titkot rejtő címűtől kezdve az Állatóvoda, valamint a Babóca és barátai az erdőben címűn keresztül egészen az Erdész leszek címűig.

Erdőmérnök és családanya

Mészárosné Kiss Boglárka három testvérével Pilismaróton nőtt föl, ahol erdőmérnök szülei már pici koruktól beléjük oltották a természet szeretetét. A Soproni Egyetem elvégzése után szintén erdész férjével Budapestre került, de mégse vált igazi városi emberré. A Budakeszi Vadasparkban kezdett el dolgozni, ahol a szakvezetések mellett gyerekprogramokat is szervezett. Munkája során tudatosult benne, milyen fontos, hogy a gyerekek játékosan mihamarabb megismerjék, s így tudatosan óvhassák, védhessék az őket körülvevő állat- és növényvilágot. Az évek során számos vadasparkba érkezett állatot felnevelt, közülük talán az a vadmalac volt a legemlékezetesebb, mely legkisebb gyermekével együtt cseperedett az otthonukban.

A foglalkozások gyakran épülnek Gryllus Vilmos dalaira, s ilyenkor a gyerekek a műben említett állatokról, növényekről, gombákról tudhatnak meg hasznos ismereteket. Fontos, hogy minden foglalkozás kellemes élményt jelentsen számukra, hiszen így jobban emlékeznek a hallottakra. A foglalkozásokra gyakran visznek mentett állatokat a vadaspark munkatársai, ezzel tudatosítják a gyerekekben, hogy ne vigyenek haza kisállatokat az erdőből sem, hiszen azoknak az anyjuk mellett van a legjobb helyük. A vadon élő állatok nagy részét sem etetni, sem simogatni nem kell. A foglalkozáson résztvevő állatok általában szelídek, sőt, némelyik hallgat a nevére is, így a gyerekek könnyebben kerülhetnek közel hozzájuk. Ugyanakkor csöndben, nyugalomban kell maradniuk, hiszen ha hangoskodnak, zavarják az állatokat, például a sün összegömbölyödve marad.

A vadaspark munkatársai gyakran még az óvónéniknek is tudnak újat mondani. Kevesen ismerik például, hogyan néz ki a katicabogár lárvája, vagy milyen egy frissen világra jött mezei kisnyúl.

Több óvodába már kétszer-háromszor visszahívták őket, hogy újabb és újabb témákban tartsanak foglalkozást a kicsiknek. Ez is bizonyítja annak igényét, hogy az apróságokat visszakalauzolják a virtuális világból a valós, természetes világba.

Az ehhez vezető játékoknak se szeri, se száma. Nagy közkedveltségnek örvend egyebek közt az a szoborjáték, amikor a gyerekek versengenek, hogy melyikük tud tovább mozdulatlan maradni, akárcsak az az őzgida, mely kővé dermedve próbál megmenekülni a ragadozótól.

De legalább ilyen sikere van annak is, amikor a gyerekek különféle állatbőrök alá bújhatnak, s maguk fedezik föl, hogy egy róka hossza megfelel egy ovis magasságának, míg egy vaddisznó mintegy három ovis méretű.

A foglalkozások tematikája a vadasparki tapasztalatokból épül, s nap mint nap gazdagodik. A foglalkozásvezetők is sokat tanulnak a gyerekektől, még nyelvi fordulatokat is. Az erdőben a morzsákat összegyűjtögető hangyákat egy kisfiú például egyszerűen az erdő porszívójának nevezte, azóta gyakran őt idézik a pedagógusok.

A vadasparkba az „elárvult” kis állatok legtöbbje tudatlanság miatt érkezik, ugyanis még ma is gyakori, hogy az emberek hozzányúlnak a csöppségekhez, így azokat utána már nem gondozza a szülője, mert érzi rajtuk az emberszagot. Felnevelésük kemény munka, mivel eleinte akár éjjel-nappal kell cumiztatni őket nehezen beszerezhető friss kecsketejjel, és még így sem biztos a siker.

A felvilágosító munkának hála, őzgidát ma már ritkán visznek be, de még most is szinte minden hónapnak megvannak a jellegzetes érkezői: például márciusban a vadmalacok, áprilisban a mezeinyúl- és mókus­fiak. Rajtuk kívül nyestet és milliónyi madárfaj fiókáit viszik a vadasparkba a tudatlan erdőt-mezőt járók. A nyestre gyakorta a padlásátépítések során bukkannak. A faj elvileg otthon is felnevelhető lenne, ez azonban mégsem tanácsos, hiszen a vadállat jobban igényli a szabadságot.

A házi­ked­vencként való tartásra az évszázadok alatt háziasított állatok alkalmasak, a Budakeszi Vadaspark óvodai programjainak választható témái között ezért is szerepel a Házikedvencek című foglalkozás, melynek során a gyerekek megismerkedhetnek a felelős állattartás alapszabályaival. Megtudhatják, melyik állat kinek ajánlható, s melyikről érdemes lemondaniuk maguk és az állatok jólléte érdekében, magyarázta Mészárosné Kiss Boglárka.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/03 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

135 éve oktatják az leendő erdészeteket Ásotthalmon

Egy iskola mindig hidat képez múlt, jelen és jövő között. Továbbörökíti a múlt tudását, alkalmazkodik a jelen kihívásaihoz és átadja azokat az ismereteket és készségeket a diákoknak, amelyekre szükségük lesz a jövőben – mondta köszöntőjében Farkas Sándor Ásotthalmon, a Bedő Albert Erdészeti Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 135 éves fennállásának alkalmából rendezett ünnepségen.

Divatszakmává vált a borászat

A felsőoktatásban szerzett tapasztalatok szerint a hallgatók 10-20 százaléka érkezik szőlész-borász gazdálkodói háttérből. Ők nem a család nyomására, vagy csak találomból jelentkeznek az egyetemre, hanem tudatosan készülnek a borász pályára.

Vadászat miatti lezárások Szilvásvárad környékén

A szokatlan novemberi meleg után hétfőtől kezdetét veszi a fagyosabb idő. A meteorológusok szerint vasárnap éjjel megérkezik a lehűlés és akár havas esőre, a magasabb régiókban pedig havazásra is számíthatunk. Érdemes még kihasználni a közelgő napos hétvégét egy őszi kiruccanásra, erdei túrázásra.

Az erdőfelújítástól a drónokig

Az erdészetben jelentkező problémákat nem lehet csak a kutatóműhelyekben megoldani - ez volt az egyik fő alapvetése a Pécsen tartott „Erdőgazdálkodás határon innen és határon túl” címmel rendezett konferenciának. Ennek jegyében a prezentációkat „tőmelletti”, terepen dolgozó erdőmérnökök tartották.

Kiszűrik a szabálytalanul kerékpározókat a Pilisben

Ellenőrzi a jelzett turistautakon a kerékpárok használatát a Pilisi Parkerdő. Az ország leglátogatottabb erdeinek számító pilisi hegyekben az őszi időszakban több útvonal gyalogosan is nehezen járható, ezért a biztonságos erdőlátogatás érdekében különösen fontos, hogy az erdőlátogatók betartsák az együttes úthasználat szabályait.

Az arborétum a második otthona

Vérbeli kiránduló izgalmával és ezernyi kérdéssel érkezem az Agostyáni Arborétumba. Amint belépek a nagy székely kapun, a csönd magával ragad. A lombok árnyékában közelítek a kicsi faházikó felé, ahol Rozmann Hajnalka mindig mosolygós arca fogad. Mint vendéget a házigazda köszönt, ő az arborétum vezetője.

Vállalatirányítási tanácsokkal is segíti tagjait a NAK

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által elindított „Együtt az élelmiszeriparért” konferenciasorozat a „Vállalatirányítási új irányelvek” témával folytatódik, 2018. november 20-án. A programsorozat célja, hogy minél több élelmiszeripari tevékenységhez kapcsolódó területen szolgáljon hasznos információkkal a kamarai tagoknak.

Rendhagyó kísérlet: mennyire kutya a törpemalac?

Az ELTE Etológia Tanszékén folyó Családi Törpemalac Program a sikeres tudományos eredményeket elért és világszerte közkedvelt Családi Kutya Programját vette alapul. Az összehasonlító neurobiológiai kutatássorozat, a törpemalacok kommunikációs és szociális képességeit vizsgálja.

Nagy István: A sikeres agráriumhoz megfelelő tudás szükséges

A sikeres agráriumhoz megfelelő tudásra van szükség, ez az üzenete az elmúlt kétszáz év hazai agrár-felsőoktatásának - mondta az agrárminiszter szombaton Mosonmagyaróváron, a helyi agrár-felsőoktatás kétszáz éves jubileumi ünnepségén.

Lassan betelnek a Mikulásjáratok

A hosszú hétvégék után most egy rövidebb elé nézünk. Ködös reggelekre, enyhe nappali időre, akár több órás napsütésre is számíthatnak november második hétvégéjén azok az erdőjárók, akik az őszi köntösbe öltözött Mátrát vagy Bükköt választják. A turistautak járhatók, erdei kalandra fel!