Back to top

Út az életműdíjig: Tiffán Ede

Tiffán Ede szőlész-borásszal mindig élmény beszélgetni. Most azért kerestük föl, hogy gratuláljunk neki a Magyar Bor Akadémia életműdíjához, de szó esett az elismeréshez vezető életútról, borokról, szőlőről, virágokról és kvaterkázásról is.

Fotó: Zsoldos Alexandra
A pincészet közvetlenül a szőlőtáblák szomszédságában található, kánikulában a szőlőlevelek adnak árnyékot a pergola alatt, hatalmas dézsákban virágoznak a leanderek és élénkpiros muskátlik szegélyezik a teraszt. A füves pincetetőről pedig csodás kilátás nyílik a Szársomlyó hegyre.

A tőke közelében

• Az ön és Villány neve az évek során összefonódott. Mindig Villányban élt?

– Tulajdonképpen igen. Amikor 1965-ben végeztem a kertészeti főiskolán, a villányi állami gazdaságban helyezkedtem el. Amikor később az állami gazdaság a borforgalmival összeolvadva nagy borkombináttá vált, én Pécsre kerültem a központba. Másfél év után visszajöttem Villányba, mert szeretek a tőke közelében lenni.

• Hagyomány volt a családban a szőlőtermesztés, a borkészítés?

– A szüleim szőlőjét a szocializmusban elvették tőlük, ám amikor lehetett, újra vásároltak szőlőterületeket. A főiskola elvégzése után én is megvettem a saját földemet és a nagyüzemi munka mellett azt is műveltem.

• A családi hagyományok miatt lett szőlész-borász?

– Valójában nem ezt a pályát választottam, pedig ez lett volna a kézenfekvő, hiszen édesapám a villányi állami gazdaság szakembere volt. Én orvos akartam lenni, de édesapám betegsége miatt kérdéses lett, hogy a család tudja-e finanszírozni az orvosi tanulmányaimat. Közben a villányi gazdaságtól ösztöndíjat kaptam a kertészeti főiskolára azzal, hogy annak befejeztével térjek vissza Villányba, ami nem esett nehezemre. Így alakult, hogy 17 évig az állami gazdaságban, majd 10 évig a szövetkezetben dolgoztam. A rendszerváltással egy időben privatizáltam magam, és visszatértem a természetes közegembe.

Egy hektár szőlővel indultam és már az elején szállítottam a boraimból az angol Sunday Times Wine Clubnak is. Ez a klub minden évben tíz érmet ad ki a világ különböző országaiban dolgozó borászoknak, és ebből a tízből 1991-ben az egyik az enyém lett. Ez akkor nagy feltűnést keltett Magyarországon.

Ugyanabban az évben idehaza az Év Bortermelője lettem, amit szintén én kaphattam meg elsőként. A laudációt Láng György, a Gundel tulajdonosa tartotta, ami azt is jelentette, hogy azután nyitott ajtók fogadtak a gasztronómiában. Így könnyű volt az indulás – jegyzi meg szerényen Tiffán Ede.

Napfény és bor

• Miben rejlik a Villányi borvidék egyedisége?

– Villány az ország legdélebbi hegyvidéki borvidéke, kiváló a vörösborszőlő termesztésére. A globális fölmelegedés, leszámítva a szélsőségeket, egyelőre kedvező hatású a vörösbor-termelésre. Az idei jó évjáratnak néz ki, a vegetáció legalább három héttel előrébb van, a szüretek is évről évre egyre korábban kezdődnek. Villány a Villányi-hegység legkeletibb pontján helyezkedik el, annak legmagasabb csúcsa, a Szársomlyó oldalán lévő, a hűvös irányokból védett két medence klimatikus többletet ad a borvidéknek. Magas a napfényes órák száma és az éves átlaghőmérséklet, ezek kedvezően befolyásolják a kékszőlőtermesztést, a vörösborkészítést. A vörösbor mediterrán termék, és ide akadálytalanul áramlanak a mediterrán légtömegek, különösen a vénasszonyok nyarán – egészíti ki huncut mosollyal a tudományos magyarázatot. – De hozzá kell tennem, hogy nincs két egyforma borász, sőt nincs két egyforma bor sem, hiszen minden bor magában hordozza a borász egyéniségét.

• Az eddigiekből úgy tűnik, hogy kedvence elsősorban a szőlővirág lehet, beszéljünk most mégis a virágokról.

– Bár virágtermesztéssel nem foglalkoztam, szeretem a virágokat és szeretem, ha virágok vannak körülöttem. Ha körbenéz, rengeteg leandert, muskátlit, kaktuszt lát. A leander is délszaki növény, úgy tűnik, hogy szereti itt a helyét, hiszen hatalmasra nő. Az éghajlat mellett fontos az is, hogyan sikerül az átteleltetés.

A borász borízlése

• Azt tartják önről, hogy maximalista ember, a minőségből soha nem engedett.

– Erről voltam mindig híres, még a nagyüzemben sem ismertem el a középszerűséget. Fontosnak tartottam a fejlődést is, ezért évenként több alkalommal elmentem – néha a többi borásszal együtt – a világ különböző borvidékeire, hogy tanuljunk és tapasztalatokat szerezzünk. Ennek lett az eredménye például az is, hogy Magyarországon elsőként Villányban alakult borút, és a mai napig népszerű.

• Melyik borára a legbüszkébb? És számon tartja-e, hogy mennyi érmet hozott el a borversenyekről?

– Nem tudok egyetlen bort kiemelni, amire a legbüszkébb vagyok, mert sok ilyen van, hiszen az elmúlt közel 30 évben a nagy évjáratokban nagy borok készültek. Ezek, mint például a Grande Selection, az Elysium a világ nagy borversenyein komoly díjakat kaptak. A legutóbbi sikerünk, hogy ebben az évben a Challenge International du Vinen aranyérmet nyert a 2015-ös Grande Selection borunk, amely csak év végén kerül forgalomba. Azt nem tudom, hogy mennyi érmet kaptak a boraim a pályafutásom alatt, de a legfontosabb elismerések a kóstolótermek falain láthatók.

• Vajon milyen bort szeret az ország egyik legjobb borásza, milyen a borízlése?

– Egyfelől szeretem a nagy borokat a megfelelő fogásokkal párosítva. És nagyon szeretek kvaterkázni, arra pedig könnyebb, lágyabb, kerekebb, bársonyosabb nedűt választok.

Mindig hangoztatom, hogy oportó, portugieser-ivó ember vagyok, természetesen a sajátomból választok, mert minden borász a saját ízlésére alkotja a borait.

Most a legkedvesebb kvaterkázós borom az Immortal nevű cuvée, amit kifejezetten ahhoz készítettem, és ebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia bora is lett. Egyébként csak vörösbort iszom, viccesen meg szoktam jegyezni, hogy sajnálnám, ha egyetlen szürke agysejtem is nem vörösbortól halna el.

• Ön sikeres, megszámlálhatatlan díj és elismerés birtokosa, mit jelent az ön számára, ha megkoronázzák mindezt egy életműdíjjal is?

– Az ember 76 éves korában már nem igazán vár elismerést, ezért ez meglepetésként ért. A díjat most alapították, és első alkalommal én kaptam meg – mint annak idején az Év Bortermelője díjat is –, állítólag egyhangúlag szavaztak rám. Ez rendkívül megtisztelő, megható és váratlan volt.

Ifjú Tiffán a borászatnál

A családi borászatban megjelent a legifjabb nemzedék is, ifj. Tiffán Zsolt, az unoka. Elvégezte a kertészeti egyetemet, aztán a franciaországi Montpellier-ben és Németországban folytatta tanulmányait mesterképzésen, és az idén főszerepet kapott a borászatban.

• Az ember úgy gondolja, hogy a családban felnövőknek meghatározott az útjuk, ezért talán nem véletlen, hogy ön is borásznak állt – elegyedünk szóba a legifjabb Tiffánnal.

– Meghatározó volt a borászat, hiszen ebben nőttünk föl, de érdekelt is, ezért választottam. Ez szerencsés együttállás, de ha más szakmát választok, biztosan beleegyezett volna a család, nem volt rajtam nyomás, hogy nekem ezt kell csinálnom.

• A nagyapja szerint önök kiválóan tudnak együtt dolgozni. Nincsenek generációs gondjaik?

Nagyapa-unoka viszonylatban szerintem kevésbé. Én elismerem nagyapám szakmai tapasztalatát, ami nekem még nincs, de szeretném tőle megtanulni, ezért a szakmai döntéseit elfogadom. Ő viszont kevésbé járatos a marketingben, így abban elfogadja az én véleményemet.

• Mit tud ilyen fiatalon hozzátenni a borászat értékéhez?

– A borok minősége változatlan, de a dizájnt kicsit frissíteni fogjuk, és szeretnénk erősíteni az online jelenlétet. Ugyanakkor nem szeretnénk teljesen meglovagolni az aktuális trendeket, kissé igazodunk a mostani borfogyasztási divathoz, de a hagyományainkhoz hűek maradunk a borkészítésben.

• Mit gondol, mit fog csinálni tíz év múlva?

– Itt a pincészetnél dolgozom, a termelésben is szeretnék részt venni.

Tiffán Ede a választ hallva elégedetten sóhajt, továbbra is jó kezekben lesz a borkészítés a családi pincészetben.

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2018/07-08 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bormarketing: inspiráció a világ túlsó feléről

Sokat beszélünk manapság a közösségben való gondolkodásról, együttműködésről. Természetes, hogy a pontos megvalósításra számtalan módszer kínálkozik. Inspirációként utazzunk most el gondolatban Ausztráliába, és ismerjük meg Új-Dél-Wales nemrég nyilvánosságra hozott, a bort, a borturizmust és a gasztronómiát támogató, a 2018–2022 közötti időszakra vonatkozó akciótervét!

Sikeres magyar szereplés a világ legnagyobb borvásárán

A Magyar Turisztikai Ügynökség jóvoltából Magyarország idei részvétele minden eddiginél sikeresebb volt a bor és szeszesital ágazat legjelentősebb szakvásárán, a 2019. március 17. és 19. között megrendezett 25. ProWein Düsseldorf borvásáron.

Nagy-Somló a bio útra lép - az ÖMKi oktatással segíti az átállást

Magyarország legkisebb történelmi borvidéke márciustól többek között az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet közreműködésével tér át ökológiai művelésre.A folyamat eredményeként Magyarország olyan történelmi borvidékkel gazdagodik, amelyen itthon úttörő módon egységesen ökológiai módon termelnek borszőlőt.

Megdőlt a sörre bor népi bölcsesség

Mindegy milyen sorrendben, ha sokat iszunk, berúgunk, ezt állapították meg egy kísérlet eredményeképpen német és angol tudósok. Ezzel évszázados népi bölcsességet döntöttek meg.

Gergely Róbert: jó, ha figyelünk egymásra

Gergely Róbert igazi kerttulajdonos, olyan, aki ápolja és együtt lélegzik a növényeivel. Sokat mesél a kertjéről, nagyon boldog volt, amikor megtalálta azt a házat, amelyhez egy védett udvar is tartozott. Azonnal hozzálátott, hogy kellemes, bensőséges életteret varázsoljon belőle, rengeteg virággal, puha pázsittal, kényelmes kerti bútorokkal, izgalmas kis zugokkal.

Tavaszi boros programok Egerben

Eger városa pezsgő kulturális és gasztronómiai helyszín, ahol lépten-nyomon a történelembe botlunk, és persze jócskán akad borélmény is. A tavasz folyamán ehhez az igazán színes és vidám évszakhoz illő gasztroesemények, koncertek, fesztiválok csábítják a túristákat, és az Egri Borműhely tagjai is számos borkóstolóval, pincelátogatással, borvacsorával készülnek az idelátogatóknak.

Összeállt a borválogatás

Huszonegy magyar bort választottak a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) borválogatásába. A magyar termőhelyek jellegzetességeit jól bemutató borcsomagok Magyarország külképviseletein erősítik majd a magyar borról kialakult képet.

Borkészletfelmérés! Március 13. a határidő

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának honlapján megjelent felhívás szerint a már megszokott május 31-i országos borkészletfelmérés mellett készül egy korábbi is, február 28-i fordulónapra vonatkozóan. Március 13-ig kell megadni az adatokat, viszont az adminisztratív feladatok megkönnyítése érdekében 10 hektoliteres pontossággal.

Aranyszínű sárgaság, a szőlő új veszedelme

A Bayer növényvédelmi fórumon Székely Tamás, a NÉBIH Növényegészségügyi Osztályának vezetője, aki a szőlő aranyszínű sárgaságát – Flavescence dorée - vette górcső alá, kis visszatekintéssel kezdte előadását. Mint elmondta, az európában honos kórokozó akkor vált igazán veszélyforrássá, amikor megjelent a vektora, a szőlőkabóca.

Badacsony – New York - Róma

A tavasz első nagy, borvidéki kóstolójára hagyományosan a budapesti New York Palotában kerül sor. 2012-ben mutatkozott be először a Badacsonyi Borvidék, idén március 9-én pedig már nyolcadik alkalommal vettek részt a rendezvényen. Mivel mind a kiállítói, mind a vendéglétszám folyamosan nőtt az elmúlt években, így a New York Palota kávéházából tavaly átköltöztek a jóval nagyobb Róma terembe.