Back to top

Állattartó telep félmilliárd forintból

Sokkal nagyobb megbecsülést érdemelnek a természetvédelmi területek, nemzeti parkok - jelentette ki az agrárminiszter kedden Makó-Rákoson.

Nagy István a mintegy félmilliárd forintból létrehozott Montág-pusztai Állattartótelep átadásán elmondta, a kormány ebben az európai uniós ciklusban 37 milliárd forintot fordított arra, hogy 92 projektben 100 ezer hektárnyi terület környezetvédelmi megújítása valósuljon meg.

Emellett 4,4 milliárd forintot költöttek ökoturisztikai látványosságok, szolgáltatások fejlesztésére, valamint a Life programok és egyéb projektek keretében további 19 milliárd forintot a természet értékek megőrzésére - közölte a miniszter.

Ezek a beruházások a környezet védelme, a városi emberek számára biztosított kikapcsolódás lehetősége mellett azzal, hogy a fiatalokkal is megszerettetik a természetet, fontos szerepet játszanak agrárium utánpótlásának megteremtésében

- mondta Nagy István.

A politikus leszögezte, nem lehet gazdasági szempontokból felülírni a jövő örökségét. A Makó közelében megvalósult fejlesztésnek köszönhetően egy 700 jószágból álló újabb szürkemarha törzstenyészet jött létre, amelynek elsődleges feladata a génmegőrzés - tette hozzá.

Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója elmondta, a Montág-pusztai Állattartótelep komplex fejlesztésére több mint 496 millió forintot fordítottak. Elkészült egy új, 1280 négyzetméter alapterületű, három oldalról zárt istálló és a hozzá csatlakozó 7850 négyzetméteres karámrendszer, amely

mintegy hétszáz magyar szürkemarha teleléséhez biztosít megfelelő feltételeket.

Egy iroda- és fogadóépületet, valamint egy 320 négyzetméteres kiszolgáló épületet is emeltek, elkészült a szervestrágya-tároló, a csurgalékvízgyűjtő-akna és a szikkasztóárok-rendszer.

A nemzeti park 2620 egyedes szürkemarha-állományával az egyik legnagyobb hazai tenyésztőnek számít. A fejlesztés eredményeként a meglévő állatállomány bővítésével Csongrád megye legnagyobb szürkemarha-tenyészállománya jött létre - tudatta a szakember.

A projekt részeként mintegy 105 millió forintból Békés megyében, Tótkomlós térségében a puszták eredeti vízháztartásának helyreállítása, s ezzel a tavaszi vízborítások biztosítása érdekében két új műtárgy és három átjáró épült, és átalakítottak több csatornaszakaszt.

A 881 hektárnyi pusztát érintő beavatkozás hatására javulnak a védett vízi és mocsári fajok életfeltételei.

Lázár János, a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta, fontos az együttműködés a térség települései és a nemzeti park között a természet és ember közötti egyensúly helyreállítása érdekében. Hozzátette: a térségre kétszáz éve még jellemző pusztai életforma ma már csak szigetszerűen lelhető fel, ezért fontos a még megmaradt területek megóvása.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bozótosból lesz újra legelő

Mostanra elfeledett rétek helyreállítását kezdte meg az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság: természetvédelmi oltalom alatt áll az a mintegy 70 hektárnyi terület, amelyen a tervek szerint 2020 tavaszától szarvasmarhák legelnek majd.

Pulik és mudik lepték el Paksot a hétvégén

Pakson rendezte meg a Hungária Puli és a Fényes Mudi Klub a városi önkormányzat támogatásával a két fajtaklub kiállítását szombaton az Ürgemezőn.

Három év után újra odaítélték a "mintagazdaság díjat"

Bemutató mintateleppé nyilvánította a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség a Wittmann család vállalkozását. A díj 2011-es megalapítása óta mindössze tizenkét telep érdemelte ki a szövetség elismerését. Évente több százan is ellátogathatnak ezután a családi gazdaságba.

A marhahúsfogyasztás népszerűsítése a cél

A marhatartásnak hagyománya volt Zalában is, de a rendszerváltást követően ez a helyzet az egész országban megváltozott. Az utóbbi években azonban növekszik az állattenyésztés volumene, azon belül is kimagasló a húsmarhatartás jelentősége. A közelmúltban a megyében tartott regionális szakmai napot a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete.

Hogy kerülhetjük el a tollcsipkedést a baromfiudvarban?

A háztáji baromfitartóknak gyakori problémát okoz, hogy az állatok csipkedik egymást, olyannyira, hogy akár a testfelület jelentős részén tollhiányos állapot alakul ki, s komoly sebek is keletkezhetnek. A tollcsipkedés leggyakrabban két okra vezethető vissza.

Nébih farm a belvárosban

Két új városrésszel bővíti a MiniPoliszt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A hatóság egyúttal bekapcsolódik az interaktív kiállítás élménypedagógiai programjaiba is. E csatlakozásnak köszönhetően a jövőben a felelős állattartásról, az állatorvosi hivatásról, az élelmiszerlánc-biztonságról vagy éppen az erdőtűz-megelőzésről is tanulhatnak az érdeklődő gyermekek.

Hét szűk esztendőre számítanak a „Brexit gazdák”

Körvonalazódnak azok a törvények, melyek a farmerek támogatását hivatottak biztosítani azután, hogy az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból. Az első reakciók vegyesek. Míg a kormány a Brexit előnyeit hangsúlyozza, a brit gazdák nehéz időszakra számítanak.

A darázsölyvek is később vonultak

Az utóbbi hetek feltűnően meleg időjárása a madarak viselkedését is megváltoztatta. A legtöbb tőlünk vonuló tollas a megszokottnál később indult a hosszú utazásra, de északról sem jelentek meg idejében tömegesen a Kárpát-medencébe a szokásosan ősz közeledtével érkezők. Így még az elmúlt hetekben is megfigyelhetünk olyan fajokat – például a darázsölyvet –, melyek nálunk költenek, de télire elvándorolnak.

Hollóválság fenyegeti Nagy-Britanniát

Kezdenek elfogyni a hollók az angol műemlék kastélyokban, ez viszont egy prófécia szerint súlyos veszélyt jelez előre a királyságnak. A hatóságok ezért hollótenyésztési programot indítanak.

Neonikotinoidos táplálék-láncreakció: a méhek után a madarakat is vizsgálják

A neonikotionoidok nem csak a méhekre fejtenek ki pusztító hatást, de a Guelph-i Egyetem friss tanulmánya szerint a vadpulyka-állományra is. Vadászok felhívása okán kezdték el kutatni a témát és bizonyításra került, hogy ez az általánosan használt vegyszer a szabad földeken táplálkozó nagytestű madarakra is pusztító hatással van.