Back to top

Borszakírók a porondon

A nyár elején indított online borszakíróverseny első fordulója után a 6 zsűritag a 46 beérkezett írásból választotta ki a döntősöket, majd a közönség szavazhatott a kedvenc, döntőbe jutott írásra. Az írások magyar és angol nyelven érkezhettek, és nagy örömünkre a külföldi borírók is aktívak voltak: érkezett nevezés amerikai, ázsiai, szerb, orosz és spanyol szerzőtől.

Ami miatt nemcsak mi, szervezők, hanem mindenki más is örülhet: a verseny következtében 46 cikk született hazai borokról, amelyeket a szavazás során összesen 39 600 ember látott a 16 nap alatt. A döntősökre összesen 10113 voksot adtak le, amely óriási szám, tekintve, hogy egy IP-címről egy szavazat érkezhetett.

Fotó: viniczai

A zsűri szigorú volt, plágium miatt például kizártak egy versenyzőt – ahogy a kategória zsűritagjai erre felhívták a figyelmet:

„nem állíthatunk példaként mások elé egy olyan írást, amely szó szerint közölt két, más forrásból átvett mondatot is idézőjel használata vagy a forrás feltüntetése nélkül”.

Egy másik írás azért nem jutott a döntőbe, mert „iskolás dolgozatra emlékeztetett”. „Hihetetlenül unalmas, semmi izgalom, semmi pezsgés nincs benne, és egyáltalán nincs stílusa”– írta Simon J Woolf zsűritag az egyik amerikai szerző írásáról, aki nem keseredett el az eredményt olvasva, jövőre újra próbálkozik, alaposabb felkészülés után. Elizabeth Gabay MW sem bánt kesztyűs kézzel az írásokkal: egy cikk azért nem jutott a döntőbe, mert kusza volt, és volt benne néhány rosszul írt név.

Ugyancsak Elizabeth viszont a döntőben marasztalta az egyetlen magyar szerzőtől származó angol írást (Bruckner Máté cikkét), mert mint írta, „az angol megfogalmazás nem nevezhető briliánsnak, de megkapó történet ifjúkori felfedezésről”. Kajári Zsófia a Sokszínű Magyarország zsűrijében leginkább azt kifogásolta, hogy több írás nem teljesen felelt meg a kiírásnak, „nem csináltak kedvet”és nem közöltek kellő mennyiségű információt, Kling József pedig a vörösboros kategóriában a fantáziátlan, gondolattalan írásokat pontozta le.

Ercsey Dániel a Tokaj magyar és angol kategóriák zsűrijét erősítette, a zsűrizés után a következőképpen foglalta össze tapasztalatait: „A Tokaj kategória elég tág volt, de az elmúlt évtized fellendülése után komolyan bízhattunk abban, hogy friss szemlélettel, újszerű megközelítéssel találkozunk a beküldött írásokban. Sajnos a szövegek egy része nem váltotta be a reményeinket és még olyan hibákba is belefutottunk már megjelent cikkek esetében (!), amelyek a korrektúra és a szerkesztő teljes hiányát feltételezik.

Túl az ilyen jellegű problémákon, jellemző hiba volt, hogy nem volt meg a szövegek feszessége, vagyis nehezen kötötték le az olvasót. Üdítő kivételt jelentett a témáját tekintve a tokaji palackról szóló cikk, valamint a modern trendeket szépen lekövető, rövid szövegekkel és fotókkal operáló “kis édes” című blogbejegyzés.

Utóbbi – bár írástechnikailag nem kiemelkedő – egyre nagyobb teret nyer a kommunikáció minden platformján, a fiatalabb generáció pedig egyértelműen az ilyen írások mentén vonható be a bor bűvkörébe. Végezetül egy fontos tanács: az írás egy szakma, a bor ismerete egy másik, a kettő együtt egy harmadik. Aki belekezd a harmadikba, nem spórolhatja meg az első kettőt.”

És a győztesek:

  • Újra Tokaj (magyar): Szabó Hajnalka
  • Tokaj again (angol): Perica S. Radović
  • Csak a színe legyen vörös (magyar): Török Ferenc
  • Red is the colour (angol): Matthew Horkey
  • Sokszínű Magyarország (magyar): Szabó Zoltán
  • Colourful Hungary (angol): Đorđe Pešić
  • A közönségszavazat alapján az abszolút győztesek: Török Ferenc és Đorđe Pešić

 

 

 

Forrás: 
hungarianwines

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nagy-Somló a bio útra lép - az ÖMKi oktatással segíti az átállást

Magyarország legkisebb történelmi borvidéke márciustól többek között az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet közreműködésével tér át ökológiai művelésre.A folyamat eredményeként Magyarország olyan történelmi borvidékkel gazdagodik, amelyen itthon úttörő módon egységesen ökológiai módon termelnek borszőlőt.

Megdőlt a sörre bor népi bölcsesség

Mindegy milyen sorrendben, ha sokat iszunk, berúgunk, ezt állapították meg egy kísérlet eredményeképpen német és angol tudósok. Ezzel évszázados népi bölcsességet döntöttek meg.

Tavaszi boros programok Egerben

Eger városa pezsgő kulturális és gasztronómiai helyszín, ahol lépten-nyomon a történelembe botlunk, és persze jócskán akad borélmény is. A tavasz folyamán ehhez az igazán színes és vidám évszakhoz illő gasztroesemények, koncertek, fesztiválok csábítják a túristákat, és az Egri Borműhely tagjai is számos borkóstolóval, pincelátogatással, borvacsorával készülnek az idelátogatóknak.

Összeállt a borválogatás

Huszonegy magyar bort választottak a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) borválogatásába. A magyar termőhelyek jellegzetességeit jól bemutató borcsomagok Magyarország külképviseletein erősítik majd a magyar borról kialakult képet.

Borkészletfelmérés! Március 13. a határidő

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának honlapján megjelent felhívás szerint a már megszokott május 31-i országos borkészletfelmérés mellett készül egy korábbi is, február 28-i fordulónapra vonatkozóan. Március 13-ig kell megadni az adatokat, viszont az adminisztratív feladatok megkönnyítése érdekében 10 hektoliteres pontossággal.

Aranyszínű sárgaság, a szőlő új veszedelme

A Bayer növényvédelmi fórumon Székely Tamás, a NÉBIH Növényegészségügyi Osztályának vezetője, aki a szőlő aranyszínű sárgaságát – Flavescence dorée - vette górcső alá, kis visszatekintéssel kezdte előadását. Mint elmondta, az európában honos kórokozó akkor vált igazán veszélyforrássá, amikor megjelent a vektora, a szőlőkabóca.

Badacsony – New York - Róma

A tavasz első nagy, borvidéki kóstolójára hagyományosan a budapesti New York Palotában kerül sor. 2012-ben mutatkozott be először a Badacsonyi Borvidék, idén március 9-én pedig már nyolcadik alkalommal vettek részt a rendezvényen. Mivel mind a kiállítói, mind a vendéglétszám folyamosan nőtt az elmúlt években, így a New York Palota kávéházából tavaly átköltöztek a jóval nagyobb Róma terembe.

Magyar a világ legdrágább bora

40 ezer dollárt, vagyis több mint 11 millió forintot kérnek egy üveg 2008-as Royal Tokaji Esszenciáért, írja a Fortune. Az újság szerint ezzel a magyar bor a legdrágább az egész világon.

Honnan kerülhet nehézfém a sörbe és borba?

Nagyobb mennyiségben fogyasztott arzén, ólom és kadmium veszélyes az egészségre, emiatt az USA Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelete (FDA) határértékeket szabott meg az ételekben és italokban megengedhető nehézfémsók mennyiségére. Bár néhány tanulmányban már leírták, hogy megemelkedett szinteket találtak ezekből borban és sörben, eddig nem derült ki, hogyan kerülnek ilyen anyagok ezekbe az italokba.

Miről mesélnek a boroscímkék?

Újra két, sokakat érintő téma került terítékre a Magyar Bor Akadémia legutóbbi borklubján. Míg Hegedűs Péter, a BGE Turizmus Tanszékének tanára a magyar bor és a gasztronómia szerepét taglalta az idegenforgalom tükrében, ifj. Vida Péter, a szekszárdi Vida Borbirtok szakembere a boroscímkék értékközvevtítő szerepéről beszélt.