Back to top

Borszakírók a porondon

A nyár elején indított online borszakíróverseny első fordulója után a 6 zsűritag a 46 beérkezett írásból választotta ki a döntősöket, majd a közönség szavazhatott a kedvenc, döntőbe jutott írásra. Az írások magyar és angol nyelven érkezhettek, és nagy örömünkre a külföldi borírók is aktívak voltak: érkezett nevezés amerikai, ázsiai, szerb, orosz és spanyol szerzőtől.

Ami miatt nemcsak mi, szervezők, hanem mindenki más is örülhet: a verseny következtében 46 cikk született hazai borokról, amelyeket a szavazás során összesen 39 600 ember látott a 16 nap alatt. A döntősökre összesen 10113 voksot adtak le, amely óriási szám, tekintve, hogy egy IP-címről egy szavazat érkezhetett.

Fotó: viniczai

A zsűri szigorú volt, plágium miatt például kizártak egy versenyzőt – ahogy a kategória zsűritagjai erre felhívták a figyelmet:

„nem állíthatunk példaként mások elé egy olyan írást, amely szó szerint közölt két, más forrásból átvett mondatot is idézőjel használata vagy a forrás feltüntetése nélkül”.

Egy másik írás azért nem jutott a döntőbe, mert „iskolás dolgozatra emlékeztetett”. „Hihetetlenül unalmas, semmi izgalom, semmi pezsgés nincs benne, és egyáltalán nincs stílusa”– írta Simon J Woolf zsűritag az egyik amerikai szerző írásáról, aki nem keseredett el az eredményt olvasva, jövőre újra próbálkozik, alaposabb felkészülés után. Elizabeth Gabay MW sem bánt kesztyűs kézzel az írásokkal: egy cikk azért nem jutott a döntőbe, mert kusza volt, és volt benne néhány rosszul írt név.

Ugyancsak Elizabeth viszont a döntőben marasztalta az egyetlen magyar szerzőtől származó angol írást (Bruckner Máté cikkét), mert mint írta, „az angol megfogalmazás nem nevezhető briliánsnak, de megkapó történet ifjúkori felfedezésről”. Kajári Zsófia a Sokszínű Magyarország zsűrijében leginkább azt kifogásolta, hogy több írás nem teljesen felelt meg a kiírásnak, „nem csináltak kedvet”és nem közöltek kellő mennyiségű információt, Kling József pedig a vörösboros kategóriában a fantáziátlan, gondolattalan írásokat pontozta le.

Ercsey Dániel a Tokaj magyar és angol kategóriák zsűrijét erősítette, a zsűrizés után a következőképpen foglalta össze tapasztalatait: „A Tokaj kategória elég tág volt, de az elmúlt évtized fellendülése után komolyan bízhattunk abban, hogy friss szemlélettel, újszerű megközelítéssel találkozunk a beküldött írásokban. Sajnos a szövegek egy része nem váltotta be a reményeinket és még olyan hibákba is belefutottunk már megjelent cikkek esetében (!), amelyek a korrektúra és a szerkesztő teljes hiányát feltételezik.

Túl az ilyen jellegű problémákon, jellemző hiba volt, hogy nem volt meg a szövegek feszessége, vagyis nehezen kötötték le az olvasót. Üdítő kivételt jelentett a témáját tekintve a tokaji palackról szóló cikk, valamint a modern trendeket szépen lekövető, rövid szövegekkel és fotókkal operáló “kis édes” című blogbejegyzés.

Utóbbi – bár írástechnikailag nem kiemelkedő – egyre nagyobb teret nyer a kommunikáció minden platformján, a fiatalabb generáció pedig egyértelműen az ilyen írások mentén vonható be a bor bűvkörébe. Végezetül egy fontos tanács: az írás egy szakma, a bor ismerete egy másik, a kettő együtt egy harmadik. Aki belekezd a harmadikba, nem spórolhatja meg az első kettőt.”

És a győztesek:

  • Újra Tokaj (magyar): Szabó Hajnalka
  • Tokaj again (angol): Perica S. Radović
  • Csak a színe legyen vörös (magyar): Török Ferenc
  • Red is the colour (angol): Matthew Horkey
  • Sokszínű Magyarország (magyar): Szabó Zoltán
  • Colourful Hungary (angol): Đorđe Pešić
  • A közönségszavazat alapján az abszolút győztesek: Török Ferenc és Đorđe Pešić

 

 

 

Forrás: 
hungarianwines

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Húsvétra itt az új REDy

Tavaly indította fiatalos, könnyed közösségi borát a Villányi borvidék. A nagyon átgondolt marketinggel megjelenő REDy első tételei már elfogytak, az új évjárat a budapesti Doblo borbárban mutatkozott be. Valóban közösségi borról van szó, hiszen nemcsak az eredetvédelmi bizottság dönt arról, hogy egy tétel megfelel-e a REDy jellegének, hanem már korábban összejönnek a borászok és értékelik egymás borait.

Tovább szárnyal a gigantikus olasz borpiac

A várakozásnál is jobb évet zárt az olasz borexport 2018-ban. A világ legnagyobb bortermelő országa 6,2 milliárd euró értékben szállított külföldre, így tavaly 3,3 százalékkal növelte exportteljesítményét 2017-hez képest.

Magyar borok külföldön

Pro kontra: A borászati ágazat főbb kihívásai címmel rövid kerekasztal beszélgetésre ült le Mészáros Kálmán, a NÉBIH Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóság igazgatója, Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnöke és Schlotter András, a Lajvér Kft. ügyvezetője, hogy Tóth László Levente, az Agrár Figyelő főszerkesztője vezetésével néhány fontos kérdést tisztázzanak.

A magyar palackos borexport 27 százalékát a Lidl adta tavaly

Több mint 20,5 millió palack magyar bort értékesített a Lidl Magyarország 2018-ban, melynek több mint a felét külpiacokra juttatta el, ami a magyarországi teljes palackos borexport 27 százalékát jelenti - közölte a Lidl csütörtökön az MTI-vel.

A pinot noir a Húsvét bora

A báránysülthöz a pinot noir illik a legjobban, ezt ajánlják a szakácsok.

Boroscímkénk mint a pinty!

A Nagygombos Borászat a Mátrai borvidéken található, a 90 hektárról a fiatal női borász, Barta Anna készíti a borokat. A pincészet életében új fejezetet jelent a portfólió és az arculat megújítása.

Kiváló évjárat után vigyázzunk a termőegyensúlyra - szőlőmetszés videó

Jó év volt a tavalyi a szőlőtermesztésben, a szélsőségek ellenére mennyiségben és minőségben is kiemelkedő volt 2018. Metszéssel a tőkék termőegyensúlyát igyekezzünk megőrizni, figyelmeztetett Májer János a badacsonyi metszési bemutatón. Sem a túl-, sem az alulterhelés nem szerencsés, utóbbi esetében a tőke vegetatív túlsúlyba kerül, ami a termés minőségén is érződhet.

A hungarikum Bakator

Az érmelléki borászok szép példáját adták annak, hogy összefogással újra a fejlődés útjára lehet állítani az egykori történelmi borvidéket. Harmadik alkalommal rendeztek oltványosztást, hogy a Bakator nevű szőlőfajta ismét gyökeret verjen a történelmi borvidéken, amely a 17-18. században Debrecen szőlőskertje volt.

Afrikából Ázsiába került a falánk kártevő

A rettegett őszi sereghernyó nemcsak felbukkant, de meg is telepedett Ázsiában. Az ENSZ szerint a gazdáknak nincs választási lehetősége: kénytelenek lesznek megtanulni, hogyan éljenek együtt vele.

Kísérletező kedvű vincellér

A Soproni borvidéken sokféle bor készíthető, ugyanis három éghajlat hatásai érződnek a különböző dűlőkben. A globális fölmelegedés hatására fölértékelődnek az ottanihoz hasonló hűvösebb vagy kiegyenlített klímájú termőhelyek, és a nehezebb, agyagos talajok is előnyben lesznek.