A kánikula Közép-Európában általában május és augusztus közötti időszakra tehető, amikor a nappali és az éjszakai hőmérséklet is tartósan magas, és csapadékra kicsi az esély.
Ez a kifejezés több nyelvben is visszaköszön, az angolok például dog days-nek nevezik a forró napokat, a németek kifejezése pedig a Hundstage, a kánikulai napokra.
A latin eredetű kánikula szó a magyar nyelvben a 16. században fordult elő először, és hő hónapot értettek rajta.
A kánikula elleni védekezés viszont sokkal régebbre nyúlik vissza, hiszen már az ősember is előnyös klímájú barlangokat, vermeket és árnyékot keresett a meleg ellen.
Az ókori Egyiptomban a víz párologtatásának hűtő hatását használták a meleg enyhítésére, az ókori Rómában szintén a vizet hívták segítségül, úgy hogy a vízhálózaton és a csatornarendszeren keresztül hűtötték a házak falait.
Manapság már elképzelhetetlen, hogy autóban, repülőgépen, lakásban, az áruházakban, vagy az irodákban ne legyen klímaberendezés. A modern klímaberendezés, röviden klíma az éghajlat szó után kapta a nevét, mivel a készülék mesterségesen képes adott hőmérsékletet, vagyis klímát létrehozni.
A modern légkondi készülék alapjai Michael Faraday fizikus és feltaláló nevéhez fűződik, aki 1820-ban Angliában
Ezen az elven működnek a hűtőszekrények is. Az első valódi klímákat ipari céllal gyártották, hiszen hatalmasak voltak, és nagyon sokba kerültek. Az elektromos légkondicionálás 1902-ben jelent meg, elsőként Amerikában, és számos fejlesztésen esett át, hogy elérje mai, modern rendszerét és alakját.
Manapság egy iparág fejlődött ki a berendezések gyártására és beszerelésére. Az elmúlt években pedig a használatának hatására az elektromos hálózatok csúcsterhelése a korábban szokásos téliről a nyári időszakra tevődött át.
