Back to top

Egyre jobban megéri biogazdaságot üzemeltetni

Tolna megyéből kilenc termelő tagja a biokultúra egyesületnek. Közülük az egyik Komáromi János nagydorogi gazdálkodó. Munkája és igyekezete arra irányul, hogy minél több emberhez eljussanak a biotermékek.

– Kicsi gyermekként ismerkedtem meg a paraszti élettel – mondta a teol.hu-nak Komáromi János nagydorogi biogazdálkodó. – Az édesapám ugyan géplakatosként kereste meg a családunk mindennapi kenyerét, azonban az édesanyám a háztartási munkák mellett, a családunk jobb megélhetése érdekében minden évben vállalt valami mezőgazdasági munkát is. Alig múltam hároméves, amikor már mentem vele a határba.

A hatvanas évek elején még részt vehettem anyai nagyapám aratási munkáiban is. Akkor még nem ismerték a bio- és konvencionális gazdálkodási formákat.

Voltak gazdaságok, amelyek már műtrágyáztak és permeteztek is a nagyobb hozamok érdekében, de inkább a természetes körülmények adta lehetőségek között folyt a mezőgazdálkodás.

Fotó: teol.hu
– Mekkora területen gazdálkodik most?

– Jelenleg hatvan hektár szántóföldön gazdálkodom. A kárpótlás során a felmenőim által elszenvedett károk (államosított cséplőgép, tanya, szántóföldek és hadifogság) után járó kárpótlási jegyek reám eső részét felhasználva vásárolt, az édesanyámtól örökölt és a feleségem által örökölt részekből tevődik össze ez a terület. A feleségem nyugdíjba vonulás előtt álló pedagógus. Két leánygyermekem egyike, Virág építészmérnök, Lilla növénytermesztő mérnök és növényorvos, jelenleg a megyei növényvédő kamara elnöke.

– Hogyan kötött ki a biogazdálkodásnál?

– A rendszerváltás előtt azért, hogy saját otthont építhessek a családomnak, a munka mellett bérelt földön termeltem dohányt, dinnyét, macskagyökeret és kakukkfüvet. 1994-és 2009 között konvencionális gazdálkodást folytattam, közben tárolóhelyet, tisztítógépet és szárítót vásároltam.

2009-ben kezdtem el a biogazdálkodást gyakorolni négy másik gazdatársammal összefogva, akik velem együtt tagjai voltak a 2004-ben alakult Nagydorogi Gazdaszövetkezetnek.

Azóta további két gazdatárs is csatlakozott hozzánk. A területeimen főként gabonaféléket, kölest, őszi búzát, tönkölybúzát, évelő rozsot, kukoricát, olajnapraforgót, olajtököt és lucernát termesztek. Az értékesíthetőségen túl figyelembe vettem az alkalmazható növényvédelmi és gyomszabályozási módszereket, a termelt növény gyomelnyomó és a betegségellenálló képességét is.

Így esett a választásom az őszi búza esetében a Bánkúti 1201 nevű világhíres magyar fajtára, kukorica esetében a Mezőhegyesi Lófogú névvel jelölt, a múlt század első harmadában regisztrált fajtára, valamint barna kölesből a tápiószentmártoni fajtára.

A többi növény esetében biomagot vagy csávázatlan konvencionális magot vásárolok a hazai kínálatból.

– A termesztett növényfajok és fajták kiválasztásánál igen fontos szempont a saját feldolgozás lehetősége, illetve a feldolgozott termékek eladhatósága. Ön hogyan birkózik meg ezzel?

– Nyolc évvel ezelőtt elkezdtem egy feldolgozóüzem létesítését pályázati támogatás segítségével. Az üzem idén tavasszal kezdte meg biotermelvényekből a saját termékek előállítását. A késedelmes indulásnak az oka, hogy a kifogástalan minőség eléréséhez rendszerbe kellett állítanom még – a feldolgozó gépeken túl – a legmodernebb technológiai színvonalat képviselő optikai válogatót és gravitációs szeparátort is.

Ezek a gépek teszik lehetővé a tropánvázas alkaloidokat tartalmazó és egyéb gyommagvak maradéktalan eltávolítását.

Az itt előállított termékek: teljes kiőrlésű őszi búzaliszt, tönkölybúzaliszt és barnakölesliszt, valamint hántolt köles, kölesliszt, kukoricadara, kukoricaliszt, tökmagliszt, tökmagolaj és tisztított tönkölybúzapelyva.

– Van-e jelene a biotermékeknek a hazai piacon?

– A biotermékek után egy felvilágosultabb réteg érdeklődik elsősorban. Az ő indokaik állnak legközelebb az én gondolatiságomhoz, hisz’ a biogazdálkodást, mint a környezetünk komplex védelmét tartják szem előtt. Ők azok, akiknek arra is van gondjuk, mennyi környezetterheléssel jár az intenzív növénytermesztés, ők azok, akik elgondolkodnak azon is, hogy a termőföldekre kiszórt kémiai anyagok milyen károkat okoznak a talajéletben. Jelentősen visszaszorítható lenne a globális felmelegedés üteme a mezőgazdasági tevékenységek extenzívvé válása esetén.

A következő csoport, amely a bioélelmiszerek után érdeklődik, valamely betegségben, érzékenységben, vagy allergiában szenvedőkből áll.

Részükről szükségszerű az egészségesebb bioélelmiszerek fogyasztása akkor is, ha azt nehezen tudják megfizetni. Természetesen közöttük is nagyon sokan felismerték már a környezetvédelmi szempontokat is.

Be kell tartani a szigorú szabályokat

Sokan kérdezik, hogy mitől bio a bio. Röviden összefoglalva a válasz annyi, hogy a vonatkozó jogszabályban rögzített feltételek betartása, a biogazdálkodásban engedélyezett növényvédelmi célú természetes alapanyagú vagy mikrobiológiai készítmények használata esetén valósul meg a biogazdálkodás. Amennyiben a feltételrendszer betartását és az engedélyezett szerek használatát valamelyik akkreditált ellenőrző szervezet ellenőrizte és tanúsítvány kiállításával igazolta, akkor tekinthető csak bioterméknek a termény. Ugyanakkor a biogazdának az előbbieken túl előnyben kell részesítenie azokat az eljárásokat, amelyek a környezet harmóniáját eredményezhetik.

Vágjon bele!

Aki ezután tervez biogazdálkodást, az vágjon bele, ha érez magában annyi alázatot, hogy képes folytatni a gazdálkodását a szabályok szigorú betartása mellett, mondta Komáromi János. A termelendő növények kiválasztását igen erősen befolyásolja a piac, de van néhány növény, amely biztonsággal értékesíthető bioterményként is.

Forrás: 
teol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megint kihagyjuk az őszt: jönnek a talajmenti fagyok

Az előző héten még 30 fokos nyári meleget most talajmenti fagyok követhetik a két hullámban érkezett hideg levegő hatására. A légkör lassan megnyugszik és péntekig napos, száraz idő várható, a következő hidegfront szombatra valószínű.

A sötétzöld arany titka

Ősszel se szeri se száma a tökkel kapcsolatos programoknak. Már ott vannak a tökök a falvak őszi díszleteinél, tökfesztiválokat hirdetnek a közösségek, tökfaragásos kézműves foglakozásokra invitálnak a művelődési házak, az iskolák.

Átmeneti mentességet kapnak egyes fertőzött másodvetések a növényvédőszer-használati tilalom alól

Az Európai Bizottság rendeletének módosítása értelmében 2018-tól a termelő ökológiai jelentőségű területeken tilos a növényvédőszerek-használata, ám bizonyos esetekben a védekezés szükségességét vis maior eseményként ismerhetik el.

Fajtaminősítés: a kukorica és a cukorrépa vitte a prímet

Huszonegy cég képviselője vehette át fajtaminősítő oklevelét Mezőhegyesen: a legtöbb elismerést - huszonhatot - a kukorica egyes fajtái kapták, mindemellett járt oklevél például szegletes led, szudánifű vagy éppen kender után is.

Több kukorica termett idén

A kedvező időjárásnak köszönhetően a tavalyinál valamivel több kukorica teremhet az idén, napraforgóból pedig a múlt évihez hasonló mennyiséget takaríthatnak be a gazdák - mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.

Az ország legnagyobb és legboldogabb tökei

Valószínűleg nem csak az országban a legnagyobb, de a legboldogabb tökök is Keszler László gárdonyi kertjében teremnek. A most hétvégi rácalmási tökfesztiválon idén is megvédte tökkirályi címét a gazda, akinek sok gondozási titka van Ezek közül azonban talán a leglényegesebb az odafigyelés, mellyel szeretett növényeit gondozza.

Jól szerepelt a magyar tökmagolaj

A Great Taste Awards szakmai zsűrije ismét 3 csillaggal díjazta a Donum Terrae Tökmagolaját, a cég Tökmagkrémje pedig végre belépett a 2 csillagosok táborába.

Komplex öntözési programra van szükség

A magyar gazdákat nem érintette olyan súlyosan az idei aszály, mint nyugat-európai társaikat, ugyanakkor a kormány komplex öntözési program bevezetésével szeretné elejét venni a hasonló problémáknak – mondta a mezőgazdaságért felelős államtitkár Mezőhegyesen, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai napján.

Megúszták nagy tüzek nélkül: jól halad a napraforgó betakarítása

A csapadékhiány miatt a kukoricától­ nem várható rekordtermés­, a napraforgó elfogadható lesz. Heves megyében a tavaszi vetésű növények idén várhatóan kevesebbet teremnek majd mint tavaly, Békés megyében az elmúlt időszakban 26 gabona eredetű tűzeset történt, ezek közül kiemelkedő, illetve magas riasztási fokú nem volt.

Magyarország keményen küzd a GMO ellen

Hazánk stratégiai kérdésként kezeli a mezőgazdaság GMO-mentes státuszának megőrzését, és az elsők között ismerte fel a génmegőrzés fontosságát.