Back to top

Egyre jobban megéri biogazdaságot üzemeltetni

Tolna megyéből kilenc termelő tagja a biokultúra egyesületnek. Közülük az egyik Komáromi János nagydorogi gazdálkodó. Munkája és igyekezete arra irányul, hogy minél több emberhez eljussanak a biotermékek.

– Kicsi gyermekként ismerkedtem meg a paraszti élettel – mondta a teol.hu-nak Komáromi János nagydorogi biogazdálkodó. – Az édesapám ugyan géplakatosként kereste meg a családunk mindennapi kenyerét, azonban az édesanyám a háztartási munkák mellett, a családunk jobb megélhetése érdekében minden évben vállalt valami mezőgazdasági munkát is. Alig múltam hároméves, amikor már mentem vele a határba.

A hatvanas évek elején még részt vehettem anyai nagyapám aratási munkáiban is. Akkor még nem ismerték a bio- és konvencionális gazdálkodási formákat.

Voltak gazdaságok, amelyek már műtrágyáztak és permeteztek is a nagyobb hozamok érdekében, de inkább a természetes körülmények adta lehetőségek között folyt a mezőgazdálkodás.

Fotó: teol.hu
– Mekkora területen gazdálkodik most?

– Jelenleg hatvan hektár szántóföldön gazdálkodom. A kárpótlás során a felmenőim által elszenvedett károk (államosított cséplőgép, tanya, szántóföldek és hadifogság) után járó kárpótlási jegyek reám eső részét felhasználva vásárolt, az édesanyámtól örökölt és a feleségem által örökölt részekből tevődik össze ez a terület. A feleségem nyugdíjba vonulás előtt álló pedagógus. Két leánygyermekem egyike, Virág építészmérnök, Lilla növénytermesztő mérnök és növényorvos, jelenleg a megyei növényvédő kamara elnöke.

– Hogyan kötött ki a biogazdálkodásnál?

– A rendszerváltás előtt azért, hogy saját otthont építhessek a családomnak, a munka mellett bérelt földön termeltem dohányt, dinnyét, macskagyökeret és kakukkfüvet. 1994-és 2009 között konvencionális gazdálkodást folytattam, közben tárolóhelyet, tisztítógépet és szárítót vásároltam.

2009-ben kezdtem el a biogazdálkodást gyakorolni négy másik gazdatársammal összefogva, akik velem együtt tagjai voltak a 2004-ben alakult Nagydorogi Gazdaszövetkezetnek.

Azóta további két gazdatárs is csatlakozott hozzánk. A területeimen főként gabonaféléket, kölest, őszi búzát, tönkölybúzát, évelő rozsot, kukoricát, olajnapraforgót, olajtököt és lucernát termesztek. Az értékesíthetőségen túl figyelembe vettem az alkalmazható növényvédelmi és gyomszabályozási módszereket, a termelt növény gyomelnyomó és a betegségellenálló képességét is.

Így esett a választásom az őszi búza esetében a Bánkúti 1201 nevű világhíres magyar fajtára, kukorica esetében a Mezőhegyesi Lófogú névvel jelölt, a múlt század első harmadában regisztrált fajtára, valamint barna kölesből a tápiószentmártoni fajtára.

A többi növény esetében biomagot vagy csávázatlan konvencionális magot vásárolok a hazai kínálatból.

– A termesztett növényfajok és fajták kiválasztásánál igen fontos szempont a saját feldolgozás lehetősége, illetve a feldolgozott termékek eladhatósága. Ön hogyan birkózik meg ezzel?

– Nyolc évvel ezelőtt elkezdtem egy feldolgozóüzem létesítését pályázati támogatás segítségével. Az üzem idén tavasszal kezdte meg biotermelvényekből a saját termékek előállítását. A késedelmes indulásnak az oka, hogy a kifogástalan minőség eléréséhez rendszerbe kellett állítanom még – a feldolgozó gépeken túl – a legmodernebb technológiai színvonalat képviselő optikai válogatót és gravitációs szeparátort is.

Ezek a gépek teszik lehetővé a tropánvázas alkaloidokat tartalmazó és egyéb gyommagvak maradéktalan eltávolítását.

Az itt előállított termékek: teljes kiőrlésű őszi búzaliszt, tönkölybúzaliszt és barnakölesliszt, valamint hántolt köles, kölesliszt, kukoricadara, kukoricaliszt, tökmagliszt, tökmagolaj és tisztított tönkölybúzapelyva.

– Van-e jelene a biotermékeknek a hazai piacon?

– A biotermékek után egy felvilágosultabb réteg érdeklődik elsősorban. Az ő indokaik állnak legközelebb az én gondolatiságomhoz, hisz’ a biogazdálkodást, mint a környezetünk komplex védelmét tartják szem előtt. Ők azok, akiknek arra is van gondjuk, mennyi környezetterheléssel jár az intenzív növénytermesztés, ők azok, akik elgondolkodnak azon is, hogy a termőföldekre kiszórt kémiai anyagok milyen károkat okoznak a talajéletben. Jelentősen visszaszorítható lenne a globális felmelegedés üteme a mezőgazdasági tevékenységek extenzívvé válása esetén.

A következő csoport, amely a bioélelmiszerek után érdeklődik, valamely betegségben, érzékenységben, vagy allergiában szenvedőkből áll.

Részükről szükségszerű az egészségesebb bioélelmiszerek fogyasztása akkor is, ha azt nehezen tudják megfizetni. Természetesen közöttük is nagyon sokan felismerték már a környezetvédelmi szempontokat is.

Be kell tartani a szigorú szabályokat

Sokan kérdezik, hogy mitől bio a bio. Röviden összefoglalva a válasz annyi, hogy a vonatkozó jogszabályban rögzített feltételek betartása, a biogazdálkodásban engedélyezett növényvédelmi célú természetes alapanyagú vagy mikrobiológiai készítmények használata esetén valósul meg a biogazdálkodás. Amennyiben a feltételrendszer betartását és az engedélyezett szerek használatát valamelyik akkreditált ellenőrző szervezet ellenőrizte és tanúsítvány kiállításával igazolta, akkor tekinthető csak bioterméknek a termény. Ugyanakkor a biogazdának az előbbieken túl előnyben kell részesítenie azokat az eljárásokat, amelyek a környezet harmóniáját eredményezhetik.

Vágjon bele!

Aki ezután tervez biogazdálkodást, az vágjon bele, ha érez magában annyi alázatot, hogy képes folytatni a gazdálkodását a szabályok szigorú betartása mellett, mondta Komáromi János. A termelendő növények kiválasztását igen erősen befolyásolja a piac, de van néhány növény, amely biztonsággal értékesíthető bioterményként is.

Forrás: 
teol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kukoricabetakarítási rekord: 8 óra alatt 1110 tonna

Egy Amerikában összeszerelt 503 LE-s motorral szerelt CLAAS Lexion 760 Terra Trac RotoPlus APS hibrid cséplőszerkezetű kombájn 8 óra alatt 1110 tonna kukoricát takarított be,

A csemegekukorica a sláger

Az ukrajnai agrárgazdaság egyik fő jellemzője, hogy hamar telítetté válik a piac. Dömping idején a gazdák gyakran még jóval önköltségi ár alatt sem tudják értékesíteni a terméküket. Ezekben a hetekben tehát jól át kell gondolniuk, hogy a hamarosan kezdődő idényben mely kultúráknak szavaznak bizalmat. Mindenesetre tény: akik az elmúlt évben a csemegekukorica mellett döntöttek, nem bánták meg.

Nő a bioszőlők területe

A világ biotermékpiacát 2016-ban 84,7 milliárd euró értékűre becsülték, ennek 40%-át az Európai Unió teszi ki kb. 34 milliárd euróval. Igen dinamikusan fejlődő piacról van szó, hiszen tíz év alatt megháromszorozódott a világon a biotermékek iránti kereslet.

Ausztria: a bio-termelés térnyerése

Az osztrák mezőgazdaságban magasabb a bio-módon megművelt termőföld aránya, mint Európa számos más országában; arányait tekintve pedig az Európában bio-módon megművelt földterület öt százaléka Ausztriában található.

Átadták az ország egyetlen búzakeményítő üzemét Visontán

Magyarország egyetlen és Közép-Európa legmodernebb búzakeményítő üzemét avatták hétfőn Visontán. Az Opus Global Nyrt. többségi tulajdonában lévő, 33 milliárd forintból megvalósult gyár a beszállítókkal együtt mintegy 700 embernek ad munkát a térségben.

Itt az újabb lisztdrágulás

Legutóbb no­vember tájékán emelték áraikat a malmok, akkor 7-8 százalékos áremelést sikerült keresztülvinniük – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Drágulnak az élelmiszerek

A tejtermékek, a növényi olajok és a cukor hajtotta az áremelkedést januárban a globális piacokon, míg a búza és a kukorica esetében csendes hónap volt a legutóbbi. Az ENSZ élelmezésügyi szervezete szerint ugyanakkor az átlagárak 1,8 százalékkal nőttek.

Idén csökken az orosz részesedés a globális búzapiacon

Oroszország részesedése a globális búzapiacon 19 százalékra csökken a június végéig tartó folyó mezőgazdasági évben az egy évvel korábbi 23 százalékról.

Ez a négy növény lepi el a világot

Világszerte csökken a nagyüzemek által termesztett növények száma, ezért mind egyhangúbbá válik a mezőgazdasági termesztés. Mára ott tartunk, hogy az agrárterületek felén négy növény osztozik.

Narancssárga és roppant egészséges az Amerikában piacra dobott kukorica

Az új fajta narancs színét a benne lévő karotinoidok adják. Ezek közé az antioxidánsok közé tartozik a béta-karotin is, mely az A vitamin elővitaminja, és a szem, illetve az immunrendszer egészséges működésében van szerepe.