Back to top

Egyre jobban megéri biogazdaságot üzemeltetni

Tolna megyéből kilenc termelő tagja a biokultúra egyesületnek. Közülük az egyik Komáromi János nagydorogi gazdálkodó. Munkája és igyekezete arra irányul, hogy minél több emberhez eljussanak a biotermékek.

– Kicsi gyermekként ismerkedtem meg a paraszti élettel – mondta a teol.hu-nak Komáromi János nagydorogi biogazdálkodó. – Az édesapám ugyan géplakatosként kereste meg a családunk mindennapi kenyerét, azonban az édesanyám a háztartási munkák mellett, a családunk jobb megélhetése érdekében minden évben vállalt valami mezőgazdasági munkát is. Alig múltam hároméves, amikor már mentem vele a határba.

A hatvanas évek elején még részt vehettem anyai nagyapám aratási munkáiban is. Akkor még nem ismerték a bio- és konvencionális gazdálkodási formákat.

Voltak gazdaságok, amelyek már műtrágyáztak és permeteztek is a nagyobb hozamok érdekében, de inkább a természetes körülmények adta lehetőségek között folyt a mezőgazdálkodás.

Fotó: teol.hu
– Mekkora területen gazdálkodik most?

– Jelenleg hatvan hektár szántóföldön gazdálkodom. A kárpótlás során a felmenőim által elszenvedett károk (államosított cséplőgép, tanya, szántóföldek és hadifogság) után járó kárpótlási jegyek reám eső részét felhasználva vásárolt, az édesanyámtól örökölt és a feleségem által örökölt részekből tevődik össze ez a terület. A feleségem nyugdíjba vonulás előtt álló pedagógus. Két leánygyermekem egyike, Virág építészmérnök, Lilla növénytermesztő mérnök és növényorvos, jelenleg a megyei növényvédő kamara elnöke.

– Hogyan kötött ki a biogazdálkodásnál?

– A rendszerváltás előtt azért, hogy saját otthont építhessek a családomnak, a munka mellett bérelt földön termeltem dohányt, dinnyét, macskagyökeret és kakukkfüvet. 1994-és 2009 között konvencionális gazdálkodást folytattam, közben tárolóhelyet, tisztítógépet és szárítót vásároltam.

2009-ben kezdtem el a biogazdálkodást gyakorolni négy másik gazdatársammal összefogva, akik velem együtt tagjai voltak a 2004-ben alakult Nagydorogi Gazdaszövetkezetnek.

Azóta további két gazdatárs is csatlakozott hozzánk. A területeimen főként gabonaféléket, kölest, őszi búzát, tönkölybúzát, évelő rozsot, kukoricát, olajnapraforgót, olajtököt és lucernát termesztek. Az értékesíthetőségen túl figyelembe vettem az alkalmazható növényvédelmi és gyomszabályozási módszereket, a termelt növény gyomelnyomó és a betegségellenálló képességét is.

Így esett a választásom az őszi búza esetében a Bánkúti 1201 nevű világhíres magyar fajtára, kukorica esetében a Mezőhegyesi Lófogú névvel jelölt, a múlt század első harmadában regisztrált fajtára, valamint barna kölesből a tápiószentmártoni fajtára.

A többi növény esetében biomagot vagy csávázatlan konvencionális magot vásárolok a hazai kínálatból.

– A termesztett növényfajok és fajták kiválasztásánál igen fontos szempont a saját feldolgozás lehetősége, illetve a feldolgozott termékek eladhatósága. Ön hogyan birkózik meg ezzel?

– Nyolc évvel ezelőtt elkezdtem egy feldolgozóüzem létesítését pályázati támogatás segítségével. Az üzem idén tavasszal kezdte meg biotermelvényekből a saját termékek előállítását. A késedelmes indulásnak az oka, hogy a kifogástalan minőség eléréséhez rendszerbe kellett állítanom még – a feldolgozó gépeken túl – a legmodernebb technológiai színvonalat képviselő optikai válogatót és gravitációs szeparátort is.

Ezek a gépek teszik lehetővé a tropánvázas alkaloidokat tartalmazó és egyéb gyommagvak maradéktalan eltávolítását.

Az itt előállított termékek: teljes kiőrlésű őszi búzaliszt, tönkölybúzaliszt és barnakölesliszt, valamint hántolt köles, kölesliszt, kukoricadara, kukoricaliszt, tökmagliszt, tökmagolaj és tisztított tönkölybúzapelyva.

– Van-e jelene a biotermékeknek a hazai piacon?

– A biotermékek után egy felvilágosultabb réteg érdeklődik elsősorban. Az ő indokaik állnak legközelebb az én gondolatiságomhoz, hisz’ a biogazdálkodást, mint a környezetünk komplex védelmét tartják szem előtt. Ők azok, akiknek arra is van gondjuk, mennyi környezetterheléssel jár az intenzív növénytermesztés, ők azok, akik elgondolkodnak azon is, hogy a termőföldekre kiszórt kémiai anyagok milyen károkat okoznak a talajéletben. Jelentősen visszaszorítható lenne a globális felmelegedés üteme a mezőgazdasági tevékenységek extenzívvé válása esetén.

A következő csoport, amely a bioélelmiszerek után érdeklődik, valamely betegségben, érzékenységben, vagy allergiában szenvedőkből áll.

Részükről szükségszerű az egészségesebb bioélelmiszerek fogyasztása akkor is, ha azt nehezen tudják megfizetni. Természetesen közöttük is nagyon sokan felismerték már a környezetvédelmi szempontokat is.

Be kell tartani a szigorú szabályokat

Sokan kérdezik, hogy mitől bio a bio. Röviden összefoglalva a válasz annyi, hogy a vonatkozó jogszabályban rögzített feltételek betartása, a biogazdálkodásban engedélyezett növényvédelmi célú természetes alapanyagú vagy mikrobiológiai készítmények használata esetén valósul meg a biogazdálkodás. Amennyiben a feltételrendszer betartását és az engedélyezett szerek használatát valamelyik akkreditált ellenőrző szervezet ellenőrizte és tanúsítvány kiállításával igazolta, akkor tekinthető csak bioterméknek a termény. Ugyanakkor a biogazdának az előbbieken túl előnyben kell részesítenie azokat az eljárásokat, amelyek a környezet harmóniáját eredményezhetik.

Vágjon bele!

Aki ezután tervez biogazdálkodást, az vágjon bele, ha érez magában annyi alázatot, hogy képes folytatni a gazdálkodását a szabályok szigorú betartása mellett, mondta Komáromi János. A termelendő növények kiválasztását igen erősen befolyásolja a piac, de van néhány növény, amely biztonsággal értékesíthető bioterményként is.

Forrás: 
teol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kitettek magukért a nógrádi szántóföldek

Végeztek az idei betakarítási munkákkal a megyei gazdák. Az agrárkamara összesítése alapján a jelentősebb szántóföldi növények hozamai meghaladták a tavalyi évét.

Minden növény megsínyli a csapadékhiányos időt

Gazdaszemmel nézve nem jól megyünk a télbe, ugyanis majdnem minden elvetett növény vízhiánnyal küzd. Hetvenöt napja nem esett számottevő eső, és úgy tűnik, a következő hetekre sem várható csapadék.

Kiskert a téli ablakban

A mikrosalátához nem kell kert, csak egy világos ablakpárkányra van szükség. Egy tálcára némi földet, vagy kókuszrostot kell önteni, benedvesíteni, rászórni a magokat, nedvesen tartani, és egy hét múlva vághatjuk is a saját, vegyszermentes, friss minisalátákat, azaz a mikrozöldeket.

Kevés a biogazda Magyarországon

Miközben az ökológiai gazdálkodásra alkalmas táblák összterülete egyre nagyobb, a biogazdaságokban tartott jószágok száma több fajta esetében jelentősen visszaesett az utóbbi időben.

A mezőgazdaság teljesítménye is segítette a GDP növekedést

Kiugróan jól teljesített a magyar gazdaság a harmadik negyedévben. A bruttó hazai termék (GDP) 5,0 százalékkal nőtt ebben az időszakban az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az eredményhez a mezőgazdaság is hozzájárult – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatójából. A mezőgazdaság mely területe volt ennyire sikeres - kérdeztük a szakminisztériumtól?

Ezért kell emelni a kenyér árát

Újabb áremelkedésre számíthatunk a sütőipari ágazatban, akár 20–30 százalékkal is emelkedhet a kenyérgabona ára év végéig. Így persze a kenyér is többe kerül majd a boltokban.

Olajos magvak feldolgozására épült agrárlogisztikai központ Nakon

Olajos magvak feldolgozására épült agrárlogisztikai központ a Tolna megyei Nakon a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 110 millió forintos támogatásával.

Jön a hideg, de marad az aszály

Az elmúlt hét eseménytelen, csendes őszi időjárása után a héten két hidegfront is érinti térségünket, de számottevő csapadék sajnos továbbra sem várható.

Mi áll az extrém időjárás hátterében, és hogyan úszta meg a kukorica?

Kirívó aszály, hőség és egyéb időjárási anomáliák jellemezték az idei évet Nyugat-Európában, ami rányomta a bélyegét a terméseredményekre is. A jelenlegi helyzetből a jelek szerint a kukorica került ki győztesen.

Messze még a mezőgazdasági év vége

A régi népi hagyomány szerint Márton-napkor, azaz november 11-én lezárul a mezőgazdasági év, a földművelők nemcsak a Szent Mártont, hanem addig szinte látástól vakulásig tartó munkájuk befejezését is ünneplik. Idén azonban elhúzódnak a munkálatok – aminek tavasszal is meglesz a hatása, ez már most biztos.