Back to top

Tudja mi a három legkedveltebb zöldség Magyarországon?

Nem költöttek többet a magyar háztartások a kényelmi termékeknek számító feldolgozott és fagyasztott zöldségekre a 2017. májustól 2018. áprilisig tartó 12 hónapban. Bár a háztartásonként számított átlagosan megvásárolt mennyiség nem változott a korábbi szinthez képest, de a vásárlói bázis csökkenése miatt összességében kevesebbet költöttek a háztartások a fenti kategóriákra.

Míg a 2017 áprilisáig tartó 12 havi időszak során a magyar háztartások 75 százaléka – azaz tízből nagyságrendileg hét háztartás − vásárolt legalább egyszer fagyasztott zöldséget, és 85 százalékuk zöldségkonzervet, addig ez az arány egy évvel később 71 illetve 83 százalékra mérséklődött.

Egy-egy háztartás átlagosan 7-8 alkalommal vásárolt zöldségkonzervet a 12 havi időszak során. Ehhez képest a fagyasztott zöldségek vásárlási gyakorisága valamivel alacsonyabb, évi 6 alkalom volt.

A zöldségkonzervek kilogrammjának átlagára az elmúlt 12 hónapban 563 forint volt, míg a fagyasztott zöldségek valamivel olcsóbban, kilogrammonként 502 forintos áron kerültek a vásárlók kosarába.

A 3-4 évvel korábban tapasztalt nagyobb mértékű áremelkedés után a tavalyi évben nem, illetve csak mérsékelten emelkedett az árszínvonal. A zöldségkonzervek esetében 1 százalék alatt maradt az árváltozás mértéke, míg a fagyasztott zöldségek esetében 3 százalékkal terhelte meg jobban a háztartások pénztárcáját a termékek beszerzése.

A diszkont csatorna szerepe − a korábbi évek tendenciáját követve − tovább erősödik ezekben a kényelmiélelmiszer-kategóriákban.

A 2018 áprilisáig tartó 12 hónapos időszakban a háztartások által megvásárolt fagyasztott zöldség mennyiségének 43 százaléka származott a diszkont csatornából (szemben az előző év azonos időszakában mért 40 százalékkal), és hasonlóan, a zöldség konzervek esetében is 5 százalékpontos növekedés tapasztalható a csatorna részesedésében (melynek piacrésze egy évvel korábban 35 százalék volt).

A magyar háztartások a zöldségek közül a legtöbbet burgonyára, illetve vöröshagymára és paprikára költöttek.
A magyar háztartások a zöldségek közül a legtöbbet burgonyára, illetve vöröshagymára és paprikára költöttek.

A sajátmárkák aránya mindkét kategória esetében jelentős, 60 százalék felett van. A zöldségkonzervek piacán az elmúlt két évben nagymértékben erősödött a láncok nevével fémjelzett kereskedelmi márkák részaránya a háztartások kiadásaiban. Míg 2013-ban az arányuk 51 százalék volt, addig az elmúlt 12 hónapban ez az arány 66 százalékra nőtt. A fagyasztott zöldségek piacán az elmúlt 12 hónap során 64 százalék volt a sajátmárkás termékek részesedése a háztartások költéseiből. A feldolgozott zöldségek vásárlói között arányosan magasabb a gyerekes családok aránya a kategóriák forgalmából, mint a teljes napi fogyasztási cikk piacon általában. Ennek megfelelően a szenior korú − vagyis 60 évnél idősebb − vásárlók aránya valamivel elmarad a teljes FMCG-piaci átlagtól, és a 30-50 éves korosztály szerepe erősebb.

A háztartások jövedelmi szintje kevésbé befolyásolja a kategóriák vásárlását, inkább az jellemző, hogy a falun élő háztartások arányaiban kevesebbet vásárolnak a feldolgozott zöldségekből, hiszen sokszor saját maguk is meg tudják termelni ezeket.

Hasonlóan a feldolgozott zöldségekhez, a háztartások fogyasztása a friss zöldségek piacán sem bővült. A különbség annyi, hogy míg a kategória vásárlói bázisa gyakorlatilag nem változott, addig a háztartások által megvásárolt átlagos mennyiség csökkent le − mintegy 3 százalékkal − az elmúlt 12 hónapban, az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A 2018 áprilisáig tartó 12 hónapos időszakban minden háztartás (pontosabban a háztartások 99,6 százaléka) vásárolt valamilyen zöldséget legalább egy alkalommal. A vizsgált időszakban átlagosan 90 alkalommal vásárolt egy-egy háztartás zöldséget, alkalmanként 1,8 kilogrammot.

A zöldségek közül a legtöbbet burgonyára, illetve vöröshagymára és paprikára költöttek.

A friss zöldségek piacán a diszkont csatorna szerepe – a feldolgozott zöldségek piacához hasonlóan – igen jelentős, és évről évre egyre inkább erősödik, viszont a részesedése nem éri még el az egyharmados szintet. Ennek oka az, hogy a piacok és a zöldségesek szerepe hagyományosan jelentős.

Szerző: Bakonyi-Kovács Kriszta, GfK

Forrás: 
NAK Élelmiszeripari Hírlevél

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A minőségi, édes pezsgőt keressük

Mindinkább a magasabb árfekvésű, minőségi pezsgők felé fordulnak a magyar fogyasztók – mondta a Világgazdaságnak Kovács György, a Törley Pezsgőpincészet ügyvezető igazgatója.

Kiskert a téli ablakban

A mikrosalátához nem kell kert, csak egy világos ablakpárkányra van szükség. Egy tálcára némi földet, vagy kókuszrostot kell önteni, benedvesíteni, rászórni a magokat, nedvesen tartani, és egy hét múlva vághatjuk is a saját, vegyszermentes, friss minisalátákat, azaz a mikrozöldeket.

Olcsóbb banánt enni, mint almát

A gyümölcsök ára átlagosan alacsonyabb, mint tavaly, ám még így is sok hazai fajta drágább, mint több egzotikus gyümölcs.

Jöhet a nemzeti védjegy

Az Agrárminisztérium olyan új, állami minősítési rendszert szeretne létrehozni, amely kiváltja az összes egyéb minőségi emblémát, egyetlen erős védjegyet teremtve - közölte az agrárminiszter szombaton Hévízen.

A marha nem csak steaknek jó

A mázsás állatok nem csak a tányérunkon végezhetik a vágás után. Manapság, a mindennapi élet során használt tárgyaink nagy része mesterséges alapanyagokból készül. Azonban akad néhány olyan termék, amely természetes, állati nyersanyagokat használ fel.

Kőzetgyapot, kókuszrost, netán farosttal kevert tőzeg? Melyiket válasszuk?

A talajt helyettesítő közegeken való termesztés leghasznosabb előnye, hogy kiküszöbölhető az összes talajból eredő gond. Kizárhatók a talajból eredő fertőzések, a káros sófölhalmozódás és a leromlott talajszerkezet sem rontja a termesztés eredményeit. Nem mellesleg a közeges termesztéshez társított klímaszabályozással, tápanyag-utánpótlással elérhető termésátlag túlszárnyalja a talajban elérhetőt.

A pálinkafőzés veszélyei

Amennyi örömöt, annyi veszélyt is jelenthet a pálinkafőzés, ha nem szakszerűen járunk el, és nem megfelelően tároljuk és fogyasztjuk ezt a nemes italt. Ezt alátámasztja több, az elmúlt években történt tragédia és baleset is. A Pálinka Nemzeti Tanács és annak elnöke, Mihályi László ezért úgy döntött, hogy listába szedi a leggyakoribb okokat, valamint tanácsokat, megoldásokat is kínál az otthoni párlatbalesetek elkerülésére.

Megméretett piros aranyunk

Nem egymást kell kiütnie a versenyből a szegedi és a kalocsai paprikának. Inkább az olcsó importtal és a tájékozatlansággal kell megküzdeniük a minőségi fűszereknek. A szegedi paprika ellenfele a rossz minőségű import mellett a tájékoztatás hiánya. Mindez akár lehetne az évek óta Szatymazon megszervezett fűszerpaprika – és bor – verseny mottója is.

Genetikától függ, szeretjük-e a kávét

A kávé keserű íze nem finom – mégis emberek milliói fogyasztják naponta mint kedvelt italt. Egy friss kutatás szerint genetikai alapokra vezethető vissza, ki szereti a kávét és ki nem.

Testünk őrei, a bioflavonoidok a fiatalság titkát rejtik

A citrusfélékben is megtalálható bioflavonoidok nemcsak a gyümölcsök és fűszerek ízét adják, de sejtjeink felett is őrködnek. Antioxidáns hatásuk pedig segít megőrizni a bőr fiatalságát.