0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Tudja mi a három legkedveltebb zöldség Magyarországon?

Nem költöttek többet a magyar háztartások a kényelmi termékeknek számító feldolgozott és fagyasztott zöldségekre a 2017. májustól 2018. áprilisig tartó 12 hónapban. Bár a háztartásonként számított átlagosan megvásárolt mennyiség nem változott a korábbi szinthez képest, de a vásárlói bázis csökkenése miatt összességében kevesebbet költöttek a háztartások a fenti kategóriákra.

Míg a 2017 áprilisáig tartó 12 havi időszak során a magyar háztartások 75 százaléka – azaz tízből nagyságrendileg hét háztartás − vásárolt legalább egyszer fagyasztott zöldséget, és 85 százalékuk zöldségkonzervet, addig ez az arány egy évvel később 71 illetve 83 százalékra mérséklődött.

Egy-egy háztartás átlagosan 7-8 alkalommal vásárolt zöldségkonzervet a 12 havi időszak során. Ehhez képest a fagyasztott zöldségek vásárlási gyakorisága valamivel alacsonyabb, évi 6 alkalom volt.

A zöldségkonzervek kilogrammjának átlagára az elmúlt 12 hónapban 563 forint volt, míg a fagyasztott zöldségek valamivel olcsóbban, kilogrammonként 502 forintos áron kerültek a vásárlók kosarába.

A 3-4 évvel korábban tapasztalt nagyobb mértékű áremelkedés után a tavalyi évben nem, illetve csak mérsékelten emelkedett az árszínvonal. A zöldségkonzervek esetében 1 százalék alatt maradt az árváltozás mértéke, míg a fagyasztott zöldségek esetében 3 százalékkal terhelte meg jobban a háztartások pénztárcáját a termékek beszerzése.

A diszkont csatorna szerepe − a korábbi évek tendenciáját követve − tovább erősödik ezekben a kényelmiélelmiszer-kategóriákban.

A 2018 áprilisáig tartó 12 hónapos időszakban a háztartások által megvásárolt fagyasztott zöldség mennyiségének 43 százaléka származott a diszkont csatornából (szemben az előző év azonos időszakában mért 40 százalékkal), és hasonlóan, a zöldség konzervek esetében is 5 százalékpontos növekedés tapasztalható a csatorna részesedésében (melynek piacrésze egy évvel korábban 35 százalék volt).

A sajátmárkák aránya mindkét kategória esetében jelentős, 60 százalék felett van. A zöldségkonzervek piacán az elmúlt két évben nagymértékben erősödött a láncok nevével fémjelzett kereskedelmi márkák részaránya a háztartások kiadásaiban. Míg 2013-ban az arányuk 51 százalék volt, addig az elmúlt 12 hónapban ez az arány 66 százalékra nőtt. A fagyasztott zöldségek piacán az elmúlt 12 hónap során 64 százalék volt a sajátmárkás termékek részesedése a háztartások költéseiből. A feldolgozott zöldségek vásárlói között arányosan magasabb a gyerekes családok aránya a kategóriák forgalmából, mint a teljes napi fogyasztási cikk piacon általában. Ennek megfelelően a szenior korú − vagyis 60 évnél idősebb − vásárlók aránya valamivel elmarad a teljes FMCG-piaci átlagtól, és a 30-50 éves korosztály szerepe erősebb.

A háztartások jövedelmi szintje kevésbé befolyásolja a kategóriák vásárlását, inkább az jellemző, hogy a falun élő háztartások arányaiban kevesebbet vásárolnak a feldolgozott zöldségekből, hiszen sokszor saját maguk is meg tudják termelni ezeket.

Hasonlóan a feldolgozott zöldségekhez, a háztartások fogyasztása a friss zöldségek piacán sem bővült. A különbség annyi, hogy míg a kategória vásárlói bázisa gyakorlatilag nem változott, addig a háztartások által megvásárolt átlagos mennyiség csökkent le − mintegy 3 százalékkal − az elmúlt 12 hónapban, az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A 2018 áprilisáig tartó 12 hónapos időszakban minden háztartás (pontosabban a háztartások 99,6 százaléka) vásárolt valamilyen zöldséget legalább egy alkalommal. A vizsgált időszakban átlagosan 90 alkalommal vásárolt egy-egy háztartás zöldséget, alkalmanként 1,8 kilogrammot.

A zöldségek közül a legtöbbet burgonyára, illetve vöröshagymára és paprikára költöttek.

A friss zöldségek piacán a diszkont csatorna szerepe – a feldolgozott zöldségek piacához hasonlóan – igen jelentős, és évről évre egyre inkább erősödik, viszont a részesedése nem éri még el az egyharmados szintet. Ennek oka az, hogy a piacok és a zöldségesek szerepe hagyományosan jelentős.

Szerző: Bakonyi-Kovács Kriszta, GfK

Forrás: NAK Élelmiszeripari Hírlevél