0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Kinek csípi a szemét a hagyma?

“Egyre ritkább, hogy egy gazdaságban ötven hektár feletti mennyiségben termesztenének hagymát”- hangzott el a holland zöldségnemesítő Bejo Zaden és hazai kizárólagos importőre, a RIT-SAT Kft. Békéscsaba-Fényesre szervezett hagymabemutatóján.

A csökkenő területekért nem is elsősorban a technológia hiányban keresték a magyarázatot, ennél a kultúránál is egyre inkább szembe kell nézni a kézi munkaerő hiányával.

Más egy holland technikai felkészültsége összehasonlítva egy magyar gazdával. Itthon bizonyos műveletekre egyáltalán nincsen vagy nincsen elérhető árban gép. Így viszont nagy kérdés, hogy az egyre élesedő versenyben mi marad a hazai kertész kezében?

Zöldségfronton zajlik az árháború. Évek óta nem volt még, hogy a termelőtől 100 forintért vitte volna a kereskedő a hagymát – vagy 170 forintért a sárgarépát -, ráadásul most nincsen minőségi kifogás sem, mindent felraknak a teherautóra. Egy, a hallgatók sorában megfogalmazott vélemény szerint, aki idén nem tud nyereséget realizálni, az hagyjon fel a gazdálkodással.

A rendezvénynek teret biztosító Erdei Lajos elmondta, a korábbi évekhez képest idén kétharmad termést várnak, ám a kieső mennyiségért kárpótol a magasabb felvásárlási ár. A kertész szakember hozzátette, a nagyobb termés – az általános költségeket leszámítva – nagyobb ráfordítást is igényel. Itt a többlet válogatást, a zsákokat, a szállítást említette. Véleménye szerint a különböző intézkedéseknek köszönhetően tisztul a piac, a fekete áruk már alig kapnak teret a kereskedelemben. Termelői oldalról pedig egyre kevesebb a kalandor, a magas árakat látva az egyik évről a másikra hagymázásba vágyó gazda, hiszen csak maga a hektáronkénti 300-400 ezres vetőmagköltség megtöri a kedvet.

Erdei Lajos kiemelte, az alacsonyabb termésért elsősorban az időjárás okolható.

Az elhúzódó, enyhe tél hatására a talaj tömörödött, rossz talajszerkezettel indultak a szezonba, nehéz volt megfelelő magágyat készíteni. Ráadásul a vetési munkák is csúsztak, a magokat alig bírták április közepéig földbe tenni.

Ennek köszönhetően a hagyma szakaszosan kelt, ami már magában hordozta a kevesebb termés előszelét. A vegetáció első felében jött esők tovább rontották a helyzetet, a földeken megállt a víz, s a gombabetegségek is jól érezték magukat.

Ennek ellenére a szakember jó minőségű termésről számolt be. Mint elmondta, sikerült megvédenie az állományt, a levélen jelentkező fertőzések nem mentek át a hagymatestre.

Forrás: magyarmezogazdasag