A legtöbb a – borkészítésre és étkezésre is hasznosított – saszlából (Chasselas) fogy, aminek háromnegyede Heves és Bács-Kiskun megyében terem. Emellett az országban 1000 hektáron termesztenek egyéb csemegeszőlőt, a legnagyobb területen Bács-Kiskunban, Somogyban és Tolnában.
Ezeket követte a most is vásárolható Arkadija, Pannónia kincse, Éva, a napokban pedig már a középérésű saszla is piacképes. Pár héten belül pedig megjelenhet a piacon a Guzal kara, az Itália, a Kozma Pálné muskotály és a Moldova. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképe szerint általánosságban jó minőségű termés várható idén, a megkérdezett gazdálkodók szerint az átlaghoz képest 5-10 százalékkal több csemegeszőlőt szüretelnek.
A csemegeszőlő-piacon a tapasztalatok szerint nagy tisztulást hozott az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer bevezetése, és az importszállítmányok ellenőrzése, ami számos tisztességtelen szereplőt szorított ki a kereskedelemből. A saszla nagybani piaci ára jelenleg 250-300 forint körül van, a nagyobb bogyójú szőlőké nagyságrendileg 350-500 forint. A kiskereskedelemben változó árréssel kerül a fogyasztókhoz az áru.
A csemegeszőlő-fogyasztás alapvetően augusztus végére és az őszre jellemző, de idén várhatóan – miként más gyümölcsök „szezonja” is – előbbre hozódik. A napokban már 50-50 százalék a hazai és az import szőlő aránya az árusítóhelyeken. Egyébként Magyarországon gyakorlatilag az év minden napján kapható csemegeszőlő, sajnos 90 százalékban import áruként.
A csemegeszőlő-termesztés a borszőlőhöz képest munkaigényesebb tevékenység, valamint az időjárás is hatványozottan befolyásolja. Fontos az adott területnek, lehetőségeknek megfelelő fajtaválasztás. Mindezt nehezíti, hogy nincsenek új hazai nemesítésű fajták, azokat külföldről kell behozni, melyek érzékenyebbek a hazai viszonyokra, hajlamosabbak a betegségekre. A csemegeszőlő-termesztésben a tőkepusztulás kockázata nagy, sok gombás betegség támadja a fás részeket, emellett vírusos és bakteriális fertőzések is pusztíthatják az állományt.
