Selmecen a leendő balekok még kötetlen módon – rendszerint a kocsmákban – tanulták el Firmáiktól az akadémista/főiskolás életmódot, s ez még a Sopronba való áttelepülés után is jó ideig így volt. A II. világháború után a balekoktatást az akkori uralmi rendszer a tantermek falai közé kényszerítette, emiatt sokat veszített eredeti jellegéből. A rendszerváltozás óta a selmeci diákhagyományokat ápoló intézmények városaiban (Sopron, Miskolc, Dunaújváros, Székesfehérvár) eltérő módon szervezik a balekoktatást, Sopronban az úgynevezett tanszékes rendszerű változat honosodott meg. Az idősebb hallgatók által szervezett tanszékek keretében kiscsoportokban foglalkoznak a leendő baleksággal.
A balekoktatás színhelye általában valamelyik soproni vendéglátóipari egység, ritkábban a kollégiumok klubhelyisége. Akár a vizsgára, a balekoktatásra is előzetesen fel kell iratkozni, az oktatás pedig a Firmák által készített „tanszéki kiírás” alapján történik.
A Firmák személyre szabott balekfeladatot is adnak a pogányoknak, és az elbírálásánál az számít, hogy azt mennyire szellemesen oldották meg. Aki nem megfelelően teljesíti a balekfeladatát, az UV-bárca (rendszerint egy-két üveg sör) kiváltása után próbálkozhat újra. A balekoktatás tanóráinak látogatását, a fontosabb eseményeket a balekindexben rögzítik. Ha ebben a szükséges aláírásokat megszerezte a pogány, akkor balekvizsgára bocsátható, de előtte még balek ZH-t (zárthelyi dolgozatot) kell írnia. Ez már összevontan zajlik, s részben tréfás, részben a diákhagyományok ismeretét boncolgató komoly kérdésekre kell felelni. Az UV természetesen itt sem ritka jelenség! A balekoktatás lényege, hogy éreztessék a leendő balekkal, hogy nem hagyják magára, törődnek vele, s ha kell, segítenek neki.
Sorsdöntő kérdések
A balekvizsgát általában novemberben tartják. Nagy a tétje, mert ott dől el, hogy a Firmák engedélyezik-e a pogányok megkeresztelését. Korábban a vizsgán alsóbb éves hallgatók, s egyetemi oktatók is előszeretettel részt vettek, ma inkább szűkebb körű. A vizsga színhelyét az alkalomnak megfelelően rendezik be (pl. kísérteties világítás, kínzóeszközök), a Firmák egy része professzornak öltözik, mások tanszéki pedellusként, orvosként segítik a vizsgabizottság munkáját.
A balekcsősz (Fuchsmajor) szólítására lép a terembe a pogány, s ha ezt jobb lábbal tette, azonnal kirúgják. (Ugyanis a megszületés, az egyetemre való jelentkezés után ez a harmadik ballépés az életében.) A vizsgabizottság elé jutó pogányt a balekcsősz botjával terelgeti, és a feltett tréfás kérdésekre szellemesen kellene válaszolnia. Ez gyakran kevésbé sikerül, ilyenkor a jelenlévők jót derülnek rajta, majd az UV-jegy megváltása után újra próbálkozhat a megrettent pogány.
A pogány istenek nevében
A balekkeresztelést az erre a célra rendezett szakestély (ennek részleteiről a későbbiekben szólunk) keretében tartják. Az első felében a balekvizsgán megfelelt pogányok még terítetlen asztalnál ülnek, és nem ihatnak. Majd egy megfelelő pillanatban a szakest elnöke a balekcsősz segítségével kiküldi a teremből a fiú pogányokat, ugyanis keresztelni csak őket szabad. Annak idején ugyanis a selmeci akadémiára csak fiúk jelentkezhettek, a férfias munkakörök (bányász, kohász, erdész) betöltésére a lányok nem voltak alkalmasak.
A fiúsítás után a balekcsősz a balekkeresztelő nóta intonálása közben a terembe bevezeti a pogányokat úgy, hogy azok a libasorban az előttük lévő fülét fogják. Az első pogány a leendő díszbalek, akit a Fuchsmajor fog a fülénél. A balekcsősz fölszólítja az első balekjelöltet, hogy válasszon magának keresztapát és keresztanyát az Isteni Fényben Tündöklő Dicső Firmák díszes társaságából.
Miután a pogány név szerint felkéri keresztszüleit, azok egy dézsa fölé állítják, majd így szólnak:
Közben sörrel nyakon öntik, majd átugratják a farbőrön (a bányászok által használt védőeszköz), miközben fenéken billentik. A farbőr jelzi a határvonalat az eddigi és az eljövendő élete között. Végül az arcát bekenik korommal, amit a díszbalek még a balekbálon is viselni köteles, s pipából mélyet szippantatnak vele. A ceremónia lezárásaképpen a balekok átveszik a keresztlevelet, amit a szakest elnöke és a két keresztszülő hitelesített. Ezzel az egyetemi diákélet teljesjogú tagjává váltak, amit az erre az alkalomra készíttetett díszkorsóból való sörivással is megpecsételnek.
Az első tánc
Selmecen a balekbált a balekkeresztelő szakestély után Katalin napkor tartották, ezért Katalin-bálnak is hívták.
A Vigadóban lévő bálterembe a Fuchsmajor vezette be a balekokat, élükön a díszbalekkal, ott tettek egy kört, majd a bálelnök a bál fővédnökétől, a rektortól engedélyt kért a bál megnyitására. Miután a fővédnök ünnepélyes szavak kíséretében megadta az engedélyt, a díszbalek felkérte a rektor feleségét, s a többiek csak az első néhány tánclépés megtétele után léphettek a táncparkettre. A bál kezdőtánca a balekok által bemutatott palotás vagy keringő volt. A balekbál szokása ebben a formában ma már csak Sopronban él.
