Back to top

A Kárpát-medence kincsei

“Hagyomány, elkötelezettség és sok munka”- összegezte az alföldi gazda filozófiáját Gaál József. Kecskemét város alpolgármestere az Alföldi kenyér, szőlő és bor, a Kárpát-medence kincsei határon innen és túl címmel rendezett konferencia és kiállítás megnyitóján emlékeztette a hallgatóságot, a 650 éves település a homok közepén is tudott fejlődni.

A rendezvény mára komoly eseménnyé nőtte ki magát, ahol a szőlőt és a bort összeköti mindazon számos szakmai kihívás, ami mindkét kultúra esetében meghatározza a gazdálkodás sikerét.

A 2004 óta évről-évre megtartott rendezvény célja, hogy kutatók és nemesítők találkozzanak és értékeljék a mögöttük álló esztendőt.

A másfél évtizede indult, a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete és a szegedi Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. által kezdeményezett és szervezett esemény megvalósításában közreműködött a kecskeméti Mathiász János Borrend, a Magyar Növénynemesítők Egyesülete, Kecskemét MJV, valamint az MTA Növénynemesítési Tudományos Bizottsága és a Szegedi Területi Bizottság Kertészeti Munkabizottsága. A támogatók között pedig ott találjuk az Agrárminisztériumot és a Szegedi Sütödék Kft-t is.

(balról jobbra) Gyuricza Csaba, Gaál József és Rideg László köszöntötte a résztvevőket
Fotó: viniczai

A legekre és a kiemelkedő eredményekre hívta fel a figyelmet Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke. Bács-Kiskun megye az ország legnagyobb területű megyéje, ahol a mezőgazdasági termelésnek óriási a jelentősége. Hajóson található hazánk legnagyobb pincefaluja, a fűszerpaprika fele, a sárgadinnye és a petrezselyem döntő többsége is itt terem. A minőségi élelmiszer iránt egyre nagyobb a kereslet, nem csakmegőrizni és megtartani, hanem fejleszteni is kell az értékeinket.

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója köszöntőjében felhívta a figyelmet, hogy a közel 1200 alkalmazottal dolgozó intézet hazánk legnagyobb agrárinnovációs hálózata, ahol minden egyes személy azért dolgozik, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar még versenyképesebb legyen. Bács-Kiskun megye fontos a NAIK számára, hiszen Kecskeméten működik a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt. csakúgy, mint a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, valamint Kalocsán a Fűszerpaprika Kutató-Fejlesztő Nonprofit Kht. A főigazgató kiemelte, a mezőgazdaságban minden nap ünnep, az aratással, az aratás befejezésével elkezdődik egy újabb esztendő, a szőlő-bor ágazatban pedig a szürettel egy nagyon fontos időszak veszi kezdetét. A szakember rámutatótt, hogy ne csak gabonáról és szőlőről, hanem kennyérről és borról beszélünk.

Nem alapanyagokban, hanem minél magasabb fokon feldolgozott termékekben kell gondolkodnunk, ami csökkenti a kiszolgáltatottságunkat a piacon.

Terményáldásra várva
Fotó: viniczai

A szakmai előadások keretében Gyulai Ferenc, a Szent István Egyetem professzora a Kárpát-medencei búza- és szőlőmagvak azonosításában megjelent új módszerekről beszélt. Mint elmondta, hazánkban az archeobotanika 150 éves múltra tekint vissza, egyedül csak a svájciak előznek meg minket. Vizsgálatok kimutatták, a régióban az első búzák az alakor és a tönke voltak. A nemesítés kezdetei már az őskorra nyúlnak vissza, a szelekciónak köszönhetően ökotípusokat, tájfajtákat lehet megkülönböztetni.

A kenyér ezer alakja
Fotó: viniczai

A szőlőmag analízisből kiderült, hogy a Berettyóújfaluban talált leletek 8000 éves szőlő- és borkultúráról mesélnek. Egy Miskolc melletti kútból előkerült középkori magokból pedig azt is meg lehetett állapítani, hogy Ezerjóra, Sárga muskotályra emlékeztető fajták voltak.

„A szőlő- és borkultúra jelképrendszere végigkövethető a történelmi korokon”- kezdte előadását Németh Krisztina. A NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének tudományos munkatársa elmondta, Egyiptomban temetkezési bort készítettek, Indiában a külön istene volt a bornak, a keltáknál az erő és az eltökéltség jelképeként szerepelt. Az Újszövetségben is sokat szerepel, de a mai napig csak találgatják, szőlőléről, mustról vagy kész borról volt szó.

A rendezvényt termékbemutató zárta, melynek során megismerkedhettek a résztvevők gabona- és sütőipari termékekkel, csemegeszőlő fajtákkal, kóstolhattak bort és mustot - határon innen és túlról -, valamint különböző zöldségfélék találkozhattak a résztvevők. Az eseményen megáldották a helyi termékeket.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egri Borműhely: közös célok

Az Egri Borműhelyt tíz egri borász közös gondolkodása, együttműködésre való törekvése hozta létre. Világos volt számukra, hogy egymással összefogva messzebbre jutnak el, és így érhetnek el eredményeket a borvidék ismertségének növelésében.

Történetekkel teli borospalackok Vidáéktól

A szekszárdi családi pincészet és egy spanyol dizájner közös, egyéves munkájával megszületett új címkék, arculat és portfólió egy következő fejezetet nyitnak meg a Vida Borbirtoknál.

KSH: jelentősen drágult a gabona tavaly

A mezőgazdasági termelői árak tavaly decemberben 2017 azonos időszakához képest 5,8 százalékkal nőttek. A gyümölcsök ára 15 százalékkal mérséklődött, ezen belül az alma ára számottevően, 27 százalékkal. A burgonya ára 44, a zöldségféléké 30, a paradicsomé 22 százalékkal emelkedett, a vöröshagymáé pedig majdnem duplájára nőtt.

Nő a bioszőlők területe

A világ biotermékpiacát 2016-ban 84,7 milliárd euró értékűre becsülték, ennek 40%-át az Európai Unió teszi ki kb. 34 milliárd euróval. Igen dinamikusan fejlődő piacról van szó, hiszen tíz év alatt megháromszorozódott a világon a biotermékek iránti kereslet.

Viaskodó ölyvcsontvázak, okos talpbetét

Az idei FeHoVa is sok újdonsággal szolgált nemcsak a szűken vett szakmabelieknek, hanem azoknak is, akik érdeklődnek az újdonságok, ritkaságok iránt, melyet a gyártók a horgászok, vadászok munkájának hatékonyabbá, kényelmesebbé tételére fejlesztettek ki. De legalább ekkora vonzerőt jelentett a látogatók számára az immár hagyományos kutyakiállítás is.

Jaj a levéltetveknek!

Új hatóanyagcsoportba tartozó rovarölő szert mutatott be a Bayer, amellyel a kertészek és szőlészek védekezhetnek a levéltetvek, a körte-levélbolha, a kabócák és a molytetvek ellen. A klímaváltozás várhatóan a szúró-szívó kártevők szaporodásával is jár, ezért is nagy jelentőségű egy ilyen fejlesztés.

Új magyar borászati kifejezések uniós oltalom alatt

Előrelépés történt a magyar borok uniós oltalma területén, ugyanis az Európai Bizottság foglalkozik a már öt éve benyújtott hagyományos magyar borászati kifejezések kérdésével, és hamarosan sor kerülhet ezek hivatalos bejegyzésére - közölte Erdős Norbert fideszes EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Nemcsak kártevő lehet a rovar a szőlőben

A növényvédelemben minden olyan élőlény, amely károsítókkal táplálkozik, hasznosnak tekinthető. A biológiai védelem nemcsak az ökológiai gazdálkodásban valósítható meg, hanem a környezetbarát, a hasznos élő szervezeteket kímélő szőlőtermesztési technológiákban is.

Átadták az ország egyetlen búzakeményítő üzemét Visontán

Magyarország egyetlen és Közép-Európa legmodernebb búzakeményítő üzemét avatták hétfőn Visontán. Az Opus Global Nyrt. többségi tulajdonában lévő, 33 milliárd forintból megvalósult gyár a beszállítókkal együtt mintegy 700 embernek ad munkát a térségben.

Támogatás a szőlőkabóca elleni védekezéshez

Támogatási kérelem nyújtható be március 1-jétől a szőlőültetvényeken megvalósuló amerikai szőlőkabóca elleni megelőző védekezéshez. A Magyar Államkincstárhoz 2019. március 1-31. között lehet benyújtani a szőlőültetvények növényegészségügyi megelőző védekezésére, amely az amerikai szőlőkabóca által terjesztett szőlő aranyszínű sárgaságot okozó fitplazma, terjedését hivatott megelőzni.