Back to top

Háromszáz év történelmének nyomai a kapun túl

A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok bő negyven éve, a kezdetektől helyszíne a Bábolnai Gazdanapoknak. Ennek az időszaknak a hossza csekély a birtok több száz éves, eseménydús történelméhez viszonyítva. Kevesen tudják:a kúriát anno Napóleon seregei égették fel.

A Bábolnát átszelő Mészáros utca mentén impozáns kastélyépület áll, amely a korabeli dokumentumok szerint a település legrégebbi épületeinek egyike. Az 1700-as évek elején épült kúria a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok központjaként szolgáló kastély sok mindent átélt – bizonyos esetekben inkább elszenvedett – a bő háromszáz év alatt.

A kúriát az 1800-as évek derekén a Bábolnára érkező napóleoni seregek gyújtották fel csalódottságukban, mivel szándékuk ellenére egyetlen egy lovat sem tudtak zsákmányolni a birtokról: nem sokkal érkezésük előtt a Bakonyba menekítették a ménest az épület akkori gazdái.

A birtok gazdái ezt követően sem tétlenkedtek: az épületegyüttest nem egészen 1 évvel később felújíttatták, akkor nyerte el mai formáját.

Akad azonban a birtok területén valami, amin a három évszázad történelme semmiféle csorbát nem ejtett: az épület udvarán azzal közel egyidős akácfa áll. Közép-Európában ez fajtája legöregebb példánya. Kora előtt márványtábla és kopjafa díszeleg. Nem messze tőle egy felnyergelt ló szobra áll, amely egy, az 1809-es győri csatából lovasa nélkül visszatérő lónak állít emléket. Az alkotás a bábolnai tenyésztésű ideális Shagya-arab lovat testesíti meg, és feliratával egyben az olykor „bábolnai arabnak” nevezett fajta előtt is tiszteleg.

A Ménesudvar egykori bejárata az 1938-ban épült Hősök Kapuja: itt márványtáblára írt nevek emlékeztetnek az 1848-49-es szabadságharcban és a két világháborúban elesett bábolnai hősökre. A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok udvarán mindezeken felül a régmúlt nagynevű bábolnai ménesparancsnokainak is emléket állítottak: szobor áll a ménest megalapító Csekonics József tiszteletére, nem messze tőle található Pettkó-Szandtner Tibor és a szír származású, kitűnő ménesparancsnokként számon tartott Fadlallah el Hedad Mihály mellszobra, valamint az ő kedvenc lova, O’Bajan emléktáblája is itt van.

A birtokon tenyésztett lovakkal kapcsolatban érdemes tudni, hogy az azóta világviszonylatban is híressé vált ménest 1789-ben alapították, a katonalovak iránti igény növekedésére válaszul.

A bábolnai ménes ma körülbelül kétszáznyolcvan lovat számlál, amelyek többsége Shagya-arab fajtájú, arab telivérekkel kiegészítve, a ménesbirtok dióspusztai ménese pedig kétszázharminc angol telivérből áll.

A ménesbirtok bő kétszáz éves hagyományairól az egykori tiszti kaszinóban látható kiállítás mesél, korabeli iratokkal, térképekkel, szobrokkal, festményekkel és tárgyakkal. Ez az épület 1902-ben épült, a birtokon élők szórakozási és kulturális igényeinek szolgálatára. A katonatisztek és gazdatisztek a kaszinó nagyobb és elegánsabb részt vették birtokba, az altisztek és az iparosok az épület másik szárnyában vigadhattak. A középső részen kocsma üzemelt, amit a cselédek és lovászok látogathattak. A kaszinót 1996-ban teljes körűen renoválták, és nemcsak a kiállítást hozták létre benne, hanem az Ötösfogat Étterem is ekkor nyitott meg.

A birtok ménesközpontjának épületcsoportja 1860-ben nyerte el mai formáját, a Ménesudvar két oldalát azóta szegélyezik a kanca- és ménistállók. Az udvar látképének további meghatározó eleme a művészi ácsmunkájú fedeles lovarda, amelyben egy tizenöt méter széles, negyvennégy méter hosszú lovaglóporond van, ami a napi munkavégzésé mellett lovasbemutatók helyszíne is. A lovarda melletti régi kocsiszínben a fogathajtás és a hajtósport történetét bemutató kocsigyűjtemény található, amelynek egyes darabjait manapság is használják a ménesbirtokon rendezett események alkalmával. Így lesz ez a szeptember 5-én kezdődő 31. Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok esetében is: a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok amellett, hogy különböző lovas bemutatókat szervez a látogatók szórakoztatására, a rendezvény négy napja alatt teljes egészében nyitva áll majd, betekintést nyújtva a birtokon folyó mindennapos munkába.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lovas legendák először együtt

Idén a fedeles fogathajtó világkupa-forduló kiegészítő programja egy világszenzáció volt. Együtt bemutatózott a világ három legismertebb lószelídítője: Monty Roberts, Lorenzo és Jean-Francois Pignon. A telt házas előadásokon a 32 tagú Magyar Nemzeti Díszegység is fellépett. A közönség a lovas show alkalmával Meskó Zsolt rendezésében egy kerekesszékes kisfiú történetét is megismerhette.

Egyre több az elhízott ló

A lovak fele túlsúlyosnak számít, mert a lótulajdonosok elfelejtették az egészséges lótartás alapelveit – figyelmeztetnek angol állatorvosok.

Két szakágban nyerő - Beszélgetés Koszta Botonddal

Koszta Botond az első olyan lovas a Talent Program eddigi történetében, aki egyszerre két szakágban is felvételt nyert az októberi vizsgán. A fiatal tehetségre már tavaly is felfigyelt az edzői kar, de akkor egy sajnálatos sérülés miatt nem tudta teljesíteni az egész szezont, ezért nem is záróvizsgázhatott. Idén újra nekifutott a felvételinek, amelyet két lóval teljesített két szakágban.

Regionális díjugrató kvalifikációs verseny Budapesten

Budapest rendezheti a 2020-as tokiói nyári olimpia egyik regionális díjugrató kvalifikációs versenyét.

A lovagoltatástól a marhatenyésztésig: egy családi gazdaság sikertörténete

Lovak, mangalicák, szarvasmarhák, mezőgazdaság, vendéglátás és idegenforgalom. Röviden így foglalható össze a Zala-völgyi Kustányban fekvő egykori Batthyány-birtok, ma zalaszentlászló-szentmihálypusztai gazdaság tevékenysége.

Esni tudni kell: testtudatosság a lovaglásban és a hétköznapokban

Lovas berkekben közismert mondás, hogy „csak az nem esik le, aki fel se ül a lóra”. Egy-két szerencsés kivételtől eltekintve az én lovas ismerősi körömben is jellemzően olyan lovasok vannak, akik már estek lóról – többnyire nem is egyszer.

Christoph Hess átfogó edzése

A nemzetközi IGEQ konferencia előestéjén továbbképzést tartott Christoph Hess, a szervezet élére újonnan megválasztott elnök, nemzetközi díjlovasés lovastusa-bíró, számos könyv, cikk szerzője, társszerzője. A továbbképzés tematikája a különböző korú és képzettségű lovak szemszögéből vizsgálta a képzés során felmerülő nehézségeket, mindezt különböző szakágakon keresztül.

Vannak még lehetőségek az exportban

Kedvező kamatozású hitelkonstrukciók, biztosítások és egyéb eszközök érhetők el abban a termékkörben, amellyel az EXIM az exportpiacokra való kilépésre bátorítja a magyar mező- és élelmiszergazdaság szereplőit – hangzott el a témában rendezett szakmai konferencián Bábolnán. A magyar adottságok jók, de sokat kellene még javítani a termelékenységen, a versenyképességen és a termékek feldolgozottsági szintjén.

A szabadonidomítás világklasszisai Budapesten

A világ legjobb fogathajtói mellett más hazai és nemzetközi lovas kiválóságok is bemutatják tudásukat különböző szakterületeken 2006 óta december elején Budapesten, a Papp László Arénában. Így volt ez idén is, amikor a jelenleg legsikeresebbnek tartott három szabadonidomító tréner lépett a porondra.

Lovasok rémálma: a kólika

A hétköznapi nyelvben kólika fogalmán általában a vékony- és vastagbeleket érintő elváltozásokat értjük. Maga a kólika szó hasi fájdalmat jelent, tehát nem egy bizonyos betegség definíciója, hanem számos olyan kórkép együttes tünete, amelyek hasi fájdalommal járnak. Fontos, hogy a lótartók minél hamarabb felismerjék a tüneteket, de még ennél is fontosabb a megelőzés.