Back to top

Háromszáz év történelmének nyomai a kapun túl

A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok bő negyven éve, a kezdetektől helyszíne a Bábolnai Gazdanapoknak. Ennek az időszaknak a hossza csekély a birtok több száz éves, eseménydús történelméhez viszonyítva. Kevesen tudják:a kúriát anno Napóleon seregei égették fel.

A Bábolnát átszelő Mészáros utca mentén impozáns kastélyépület áll, amely a korabeli dokumentumok szerint a település legrégebbi épületeinek egyike. Az 1700-as évek elején épült kúria a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok központjaként szolgáló kastély sok mindent átélt – bizonyos esetekben inkább elszenvedett – a bő háromszáz év alatt.

A kúriát az 1800-as évek derekén a Bábolnára érkező napóleoni seregek gyújtották fel csalódottságukban, mivel szándékuk ellenére egyetlen egy lovat sem tudtak zsákmányolni a birtokról: nem sokkal érkezésük előtt a Bakonyba menekítették a ménest az épület akkori gazdái.

A birtok gazdái ezt követően sem tétlenkedtek: az épületegyüttest nem egészen 1 évvel később felújíttatták, akkor nyerte el mai formáját.

Akad azonban a birtok területén valami, amin a három évszázad történelme semmiféle csorbát nem ejtett: az épület udvarán azzal közel egyidős akácfa áll. Közép-Európában ez fajtája legöregebb példánya. Kora előtt márványtábla és kopjafa díszeleg. Nem messze tőle egy felnyergelt ló szobra áll, amely egy, az 1809-es győri csatából lovasa nélkül visszatérő lónak állít emléket. Az alkotás a bábolnai tenyésztésű ideális Shagya-arab lovat testesíti meg, és feliratával egyben az olykor „bábolnai arabnak” nevezett fajta előtt is tiszteleg.

A Ménesudvar egykori bejárata az 1938-ban épült Hősök Kapuja: itt márványtáblára írt nevek emlékeztetnek az 1848-49-es szabadságharcban és a két világháborúban elesett bábolnai hősökre. A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok udvarán mindezeken felül a régmúlt nagynevű bábolnai ménesparancsnokainak is emléket állítottak: szobor áll a ménest megalapító Csekonics József tiszteletére, nem messze tőle található Pettkó-Szandtner Tibor és a szír származású, kitűnő ménesparancsnokként számon tartott Fadlallah el Hedad Mihály mellszobra, valamint az ő kedvenc lova, O’Bajan emléktáblája is itt van.

A birtokon tenyésztett lovakkal kapcsolatban érdemes tudni, hogy az azóta világviszonylatban is híressé vált ménest 1789-ben alapították, a katonalovak iránti igény növekedésére válaszul.

A bábolnai ménes ma körülbelül kétszáznyolcvan lovat számlál, amelyek többsége Shagya-arab fajtájú, arab telivérekkel kiegészítve, a ménesbirtok dióspusztai ménese pedig kétszázharminc angol telivérből áll.

A ménesbirtok bő kétszáz éves hagyományairól az egykori tiszti kaszinóban látható kiállítás mesél, korabeli iratokkal, térképekkel, szobrokkal, festményekkel és tárgyakkal. Ez az épület 1902-ben épült, a birtokon élők szórakozási és kulturális igényeinek szolgálatára. A katonatisztek és gazdatisztek a kaszinó nagyobb és elegánsabb részt vették birtokba, az altisztek és az iparosok az épület másik szárnyában vigadhattak. A középső részen kocsma üzemelt, amit a cselédek és lovászok látogathattak. A kaszinót 1996-ban teljes körűen renoválták, és nemcsak a kiállítást hozták létre benne, hanem az Ötösfogat Étterem is ekkor nyitott meg.

A birtok ménesközpontjának épületcsoportja 1860-ben nyerte el mai formáját, a Ménesudvar két oldalát azóta szegélyezik a kanca- és ménistállók. Az udvar látképének további meghatározó eleme a művészi ácsmunkájú fedeles lovarda, amelyben egy tizenöt méter széles, negyvennégy méter hosszú lovaglóporond van, ami a napi munkavégzésé mellett lovasbemutatók helyszíne is. A lovarda melletti régi kocsiszínben a fogathajtás és a hajtósport történetét bemutató kocsigyűjtemény található, amelynek egyes darabjait manapság is használják a ménesbirtokon rendezett események alkalmával. Így lesz ez a szeptember 5-én kezdődő 31. Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok esetében is: a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok amellett, hogy különböző lovas bemutatókat szervez a látogatók szórakoztatására, a rendezvény négy napja alatt teljes egészében nyitva áll majd, betekintést nyújtva a birtokon folyó mindennapos munkába.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Váratlan siker

Az idei CSIO-t a felújított Nemzeti Lovardában rendezték meg, a magyar díjugratás történetében első alkalommal, ötcsillagos nemzetközi szinten. A hatalmas hőség ellenére telt ház volt. Hazánkat az FEI jelölte ki a közel 500 ezer euró összdíjazású, ötcsillagos CSIO megrendezésére, amely egyben utolsó állomása is a Nemzetek Díja sorozatnak a barcelonai döntő előtt.

Gépújdonságok a gyakorlatban

A Bábolnai Gazdanapok egyik legnézettebb programja a gyakorlati gépbemutató volt. A mintegy 200 fős szakmai közönség előtt hét gépkapcsolás vonult fel, és közben az érdeklődőket szakszerűen tájékoztatták a gépek paramétereiről, munkájáról és teljesítményéről.

Lovasrendőrök versenyeztek Mezőhegyesen - videóval

A Magyar Készenléti Rendőrség a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. versenypályáján rendezte meg a IV. nemzetközi rendőr lovasversenyt több nemzet lovas rendőreinek a részvételével. A szlovák, a szerb és a lengyel nemzetiségű csapatok mellett az Országos Polgárőr Szövetség, a Hajdú-Bihar és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság, valamint a készenléti rendőrség lovas rendőrei vettek részt.

Másodszor Mágocson

A Távlovagló és Távhajtó Szakág ob II. versenysorozatának második fordulóját július első szombatján tartották a Baranya megyei Mágocson. Kontár Gergőt, a Mágocs Kupa ötletgazdáját, rendezőjét kérdeztük az előzményekről, illetve a némi kihívást is rejtegető szervezéséről.

Gazdálkodási Napló vezetése könnyedén

„Egy olyan program létrehozásán dolgoztunk, ami egyszerűvé, könnyen kezelhetővé és átláthatóvá teszi a Gazdálkodási Napló elkészítését”- hangsúlyozta Szávayné Baksa Gyöngyvér, az Arasz Informatikai Kft. ügyvezetője.

Informatika az istállóban

„Az informatika rendszerekben, míg a gazdálkodó megoldásokban gondolkodik”- hívta fel a figyelmet Kövesdi József. Az Okosfarm Kft. ügyvezetője hozzátette, informatikai kultúrát kell teremteni a mezőgazdaságban.

Okosan a földeken

„Nem csak műtrágyát árulunk, hanem okos eszközökkel és megoldásokkal igyekszünk megkönnyíteni a gazdák munkáját”- kezdte előadását Tóth Milena, a Yara Hungária Kft. szaktanácsadója.

Ikercsikók születtek Egyházasrádócon

Két hét eltelt az előrejelzett időponthoz képest, mikor megindult az ellés, de végül minden rendben ment. A tulajdonos nagyon büszke vagyok a lovára, hogy könnyen, egyedül a világra hozta az ikreket.

Védjük lovainkat a Nyugat-nílusi láztól!

A nyár és az ősz folyamán az Európai Unió több tagállamában, köztük Magyarországon is jelentették a lovak Nyugat-nílusi lázzal történő megfertőződését. 2018-ban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma hazánk 64 állattartó telepén mutatta ki a fertőzést.

Szükség van a „hantrugdosó” agrármérnökre

„A kiállítás kiváló találkozási hely, ahol a termelőkkel lehet a kapcsolatokat ápolni”- magyarázta Nagy Lajos, az IKR Agrár Kft. ügyvezetője, termékeiket is bemutathatják, s rendszeresen testvérvállalatukkal, az Agrotec Kft.-vel közösen állítanak ki. A Bábolnai Gazdanapokat 31. alkalommal rendezték meg, visszatekintve mindig komoly szakmai seregszemlének számított, az ágazat kiemelt ünnepe.