Back to top

Háromszáz év történelmének nyomai a kapun túl

A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok bő negyven éve, a kezdetektől helyszíne a Bábolnai Gazdanapoknak. Ennek az időszaknak a hossza csekély a birtok több száz éves, eseménydús történelméhez viszonyítva. Kevesen tudják:a kúriát anno Napóleon seregei égették fel.

A Bábolnát átszelő Mészáros utca mentén impozáns kastélyépület áll, amely a korabeli dokumentumok szerint a település legrégebbi épületeinek egyike. Az 1700-as évek elején épült kúria a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok központjaként szolgáló kastély sok mindent átélt – bizonyos esetekben inkább elszenvedett – a bő háromszáz év alatt.

A kúriát az 1800-as évek derekén a Bábolnára érkező napóleoni seregek gyújtották fel csalódottságukban, mivel szándékuk ellenére egyetlen egy lovat sem tudtak zsákmányolni a birtokról: nem sokkal érkezésük előtt a Bakonyba menekítették a ménest az épület akkori gazdái.

A birtok gazdái ezt követően sem tétlenkedtek: az épületegyüttest nem egészen 1 évvel később felújíttatták, akkor nyerte el mai formáját.

Akad azonban a birtok területén valami, amin a három évszázad történelme semmiféle csorbát nem ejtett: az épület udvarán azzal közel egyidős akácfa áll. Közép-Európában ez fajtája legöregebb példánya. Kora előtt márványtábla és kopjafa díszeleg. Nem messze tőle egy felnyergelt ló szobra áll, amely egy, az 1809-es győri csatából lovasa nélkül visszatérő lónak állít emléket. Az alkotás a bábolnai tenyésztésű ideális Shagya-arab lovat testesíti meg, és feliratával egyben az olykor „bábolnai arabnak” nevezett fajta előtt is tiszteleg.

A Ménesudvar egykori bejárata az 1938-ban épült Hősök Kapuja: itt márványtáblára írt nevek emlékeztetnek az 1848-49-es szabadságharcban és a két világháborúban elesett bábolnai hősökre. A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok udvarán mindezeken felül a régmúlt nagynevű bábolnai ménesparancsnokainak is emléket állítottak: szobor áll a ménest megalapító Csekonics József tiszteletére, nem messze tőle található Pettkó-Szandtner Tibor és a szír származású, kitűnő ménesparancsnokként számon tartott Fadlallah el Hedad Mihály mellszobra, valamint az ő kedvenc lova, O’Bajan emléktáblája is itt van.

A birtokon tenyésztett lovakkal kapcsolatban érdemes tudni, hogy az azóta világviszonylatban is híressé vált ménest 1789-ben alapították, a katonalovak iránti igény növekedésére válaszul.

A bábolnai ménes ma körülbelül kétszáznyolcvan lovat számlál, amelyek többsége Shagya-arab fajtájú, arab telivérekkel kiegészítve, a ménesbirtok dióspusztai ménese pedig kétszázharminc angol telivérből áll.

A ménesbirtok bő kétszáz éves hagyományairól az egykori tiszti kaszinóban látható kiállítás mesél, korabeli iratokkal, térképekkel, szobrokkal, festményekkel és tárgyakkal. Ez az épület 1902-ben épült, a birtokon élők szórakozási és kulturális igényeinek szolgálatára. A katonatisztek és gazdatisztek a kaszinó nagyobb és elegánsabb részt vették birtokba, az altisztek és az iparosok az épület másik szárnyában vigadhattak. A középső részen kocsma üzemelt, amit a cselédek és lovászok látogathattak. A kaszinót 1996-ban teljes körűen renoválták, és nemcsak a kiállítást hozták létre benne, hanem az Ötösfogat Étterem is ekkor nyitott meg.

A birtok ménesközpontjának épületcsoportja 1860-ben nyerte el mai formáját, a Ménesudvar két oldalát azóta szegélyezik a kanca- és ménistállók. Az udvar látképének további meghatározó eleme a művészi ácsmunkájú fedeles lovarda, amelyben egy tizenöt méter széles, negyvennégy méter hosszú lovaglóporond van, ami a napi munkavégzésé mellett lovasbemutatók helyszíne is. A lovarda melletti régi kocsiszínben a fogathajtás és a hajtósport történetét bemutató kocsigyűjtemény található, amelynek egyes darabjait manapság is használják a ménesbirtokon rendezett események alkalmával. Így lesz ez a szeptember 5-én kezdődő 31. Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok esetében is: a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok amellett, hogy különböző lovas bemutatókat szervez a látogatók szórakoztatására, a rendezvény négy napja alatt teljes egészében nyitva áll majd, betekintést nyújtva a birtokon folyó mindennapos munkába.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hölgyek nyeregben

Mezőhegyes 235 esztendővel ezelőtt alapított ménesbirtoka adott otthont a Lovász Szakma Kiváló Tanulója Országos Verseny idei döntőjének. A szervezők a hazai lovaskultúra szimbolikus helyszínének értékeit bemutatva igyekeztek ráirányítani a szélesebb közönség figyelmét e tradicionális hivatásra. Mint kiderült, a képzés különösen népszerű a hölgyek között: a döntőbe ugyanis kizárólag lányok jutottak be.

Gazdaság, génbank és gyakorlati helyszín egy helyen

A magyar mezőgazdaságnak szinte nincs olyan ágazata, amelyet a Georgikon Tanüzemben nem művelnek. Amellett, hogy termelnek, gazdálkodnak, génbankként és az egyetem hallgatóinak gyakorlati képzésének helyszíneként működnek, szakmai kísérleteikkel a környékbeli gazdákat is segítik.

Egy rövid kilovaglás is aranyat ér a lónak

Egy új kutatás szerint már napi 25 perc kevésbé megerőltető mozgás is jótékony hatással lehet a lovak egészségére, függetlenül attól, hozzájárul-e a súlyvesztésükhöz vagy sem.

Nem csak állva alszanak: a lovak pihenési szokásai

Mint minden élőlénynek, a lovaknak is szükségük van pihenésre, alvásra. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy sokszor lótulajdonosok sincsenek teljesen tisztában azzal, mikor pihen egy ló, és mikor van baja. A laikusok pedig végképp képesek pánikba esni egy fekvő ló láttán.

Így keltettek nagy hírverést az agrárszakmáknak

Mint arról beszámoltunk, véget ért az I. Agrár Szakma Sztár Fesztivál, amelyet a jó hangulat és a feszült pillanatok egyaránt jellemeztek. A hagyományteremtő célú rendezvényen alaposan körbenéztünk – következzenek bővebb tapasztalataink.

Új utakon a szaporítás - asszisztált reprodukció

A művi szaporítási eljárások térhódítása forradalmasította az állattenyésztést. Napjainkban is tart ez a folyamat, sőt mind nagyobb jelentősége lesz az újabb eljárásoknak, hiszen a termelés gazdaságosságának egyik kulcselemét jelenti.

Ménvizsga Tiszaföldváron

Idén április negyedikén immár harmadik alkalommal rendezték meg Tiszaföldvár határában, Homokréten a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület (MHLOE) tagjai által tenyésztett hidegvérű ménjelöltek saját teljesítményvizsgáját. A rendezvényt eredetileg azért is szervezték a Tiszántúlra, mert szerettek volna lehetőséget biztosítani a Kaposvártól messzebb lakóknak is.

A muraközi ló és a magyartarka

A szarvasmarha állományok mellett jól megfér egy-két muraközi ló. Ahol a lehetőségek és a körülmények engedik még munkára is használható, de akár hobbi lóként is van helye a családban, nyugodtsága, szelídsége okán a család bármely tagjának barátja lehet. Ez lehetőséget adhat arra, hogy a muraközi ló ismét fénykorát élje.

Tavaszi teendők lovainknál és a legelők körül

A lovas ember számára a tavasz nemcsak a lovaglás szépségét hozza el újra, hanem rengeteg teendőt is tartogat a lovak és az istálló körül. Megkezdődik az ellési időszak, a kancák fedeztetése, és beindul a versenyszezon. A lovaknál elkezdődik a szőrváltás, és a hosszú téli hónapok után újra legelőre kerülnek. Tehát a rendelkezésre álló gyepterületeinket is fel kell készítenünk a következő szezonra.

Fenntartható-e eredményesen a magyar lótenyésztés?

Hogyan vészelte át a rendszerváltás zavaros időszakát a lovaságazat? Nyereséges-e a tenyésztés? Lesznek-e még Kincsemek a Magyar Derbyn? Sok egyéb mellett ezekről a kérdésekről tanácskoztak gazdák, kutatók, tenyésztők és a szaktárca képviselői a „Fenntartható állattenyésztés Herceghalomból nézve” című szakmai rendezvénysorozat hatodik fórumán.