0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Háromszáz év történelmének nyomai a kapun túl

A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok bő negyven éve, a kezdetektől helyszíne a Bábolnai Gazdanapoknak. Ennek az időszaknak a hossza csekély a birtok több száz éves, eseménydús történelméhez viszonyítva. Kevesen tudják:a kúriát anno Napóleon seregei égették fel.

A Bábolnát átszelő Mészáros utca mentén impozáns kastélyépület áll, amely a korabeli dokumentumok szerint a település legrégebbi épületeinek egyike. Az 1700-as évek elején épült kúria a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok központjaként szolgáló kastély sok mindent átélt – bizonyos esetekben inkább elszenvedett – a bő háromszáz év alatt.

A kúriát az 1800-as évek derekén a Bábolnára érkező napóleoni seregek gyújtották fel csalódottságukban, mivel szándékuk ellenére egyetlen egy lovat sem tudtak zsákmányolni a birtokról: nem sokkal érkezésük előtt a Bakonyba menekítették a ménest az épület akkori gazdái.

A birtok gazdái ezt követően sem tétlenkedtek: az épületegyüttest nem egészen 1 évvel később felújíttatták, akkor nyerte el mai formáját.

Akad azonban a birtok területén valami, amin a három évszázad történelme semmiféle csorbát nem ejtett: az épület udvarán azzal közel egyidős akácfa áll. Közép-Európában ez fajtája legöregebb példánya. Kora előtt márványtábla és kopjafa díszeleg. Nem messze tőle egy felnyergelt ló szobra áll, amely egy, az 1809-es győri csatából lovasa nélkül visszatérő lónak állít emléket. Az alkotás a bábolnai tenyésztésű ideális Shagya-arab lovat testesíti meg, és feliratával egyben az olykor „bábolnai arabnak” nevezett fajta előtt is tiszteleg.

A Ménesudvar egykori bejárata az 1938-ban épült Hősök Kapuja: itt márványtáblára írt nevek emlékeztetnek az 1848-49-es szabadságharcban és a két világháborúban elesett bábolnai hősökre. A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok udvarán mindezeken felül a régmúlt nagynevű bábolnai ménesparancsnokainak is emléket állítottak: szobor áll a ménest megalapító Csekonics József tiszteletére, nem messze tőle található Pettkó-Szandtner Tibor és a szír származású, kitűnő ménesparancsnokként számon tartott Fadlallah el Hedad Mihály mellszobra, valamint az ő kedvenc lova, O’Bajan emléktáblája is itt van.

A birtokon tenyésztett lovakkal kapcsolatban érdemes tudni, hogy az azóta világviszonylatban is híressé vált ménest 1789-ben alapították, a katonalovak iránti igény növekedésére válaszul.

A bábolnai ménes ma körülbelül kétszáznyolcvan lovat számlál, amelyek többsége Shagya-arab fajtájú, arab telivérekkel kiegészítve, a ménesbirtok dióspusztai ménese pedig kétszázharminc angol telivérből áll.

A ménesbirtok bő kétszáz éves hagyományairól az egykori tiszti kaszinóban látható kiállítás mesél, korabeli iratokkal, térképekkel, szobrokkal, festményekkel és tárgyakkal. Ez az épület 1902-ben épült, a birtokon élők szórakozási és kulturális igényeinek szolgálatára. A katonatisztek és gazdatisztek a kaszinó nagyobb és elegánsabb részt vették birtokba, az altisztek és az iparosok az épület másik szárnyában vigadhattak. A középső részen kocsma üzemelt, amit a cselédek és lovászok látogathattak. A kaszinót 1996-ban teljes körűen renoválták, és nemcsak a kiállítást hozták létre benne, hanem az Ötösfogat Étterem is ekkor nyitott meg.

A birtok ménesközpontjának épületcsoportja 1860-ben nyerte el mai formáját, a Ménesudvar két oldalát azóta szegélyezik a kanca- és ménistállók. Az udvar látképének további meghatározó eleme a művészi ácsmunkájú fedeles lovarda, amelyben egy tizenöt méter széles, negyvennégy méter hosszú lovaglóporond van, ami a napi munkavégzésé mellett lovasbemutatók helyszíne is. A lovarda melletti régi kocsiszínben a fogathajtás és a hajtósport történetét bemutató kocsigyűjtemény található, amelynek egyes darabjait manapság is használják a ménesbirtokon rendezett események alkalmával. Így lesz ez a szeptember 5-én kezdődő 31. Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok esetében is: a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok amellett, hogy különböző lovas bemutatókat szervez a látogatók szórakoztatására, a rendezvény négy napja alatt teljes egészében nyitva áll majd, betekintést nyújtva a birtokon folyó mindennapos munkába.

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság