Back to top

Teljes körű neonikotinoid-tilalmat vezetett be Franciaország

Franciaország a méhnépesség csökkenéséért felelősnek tartott neonikotinoidok használata elleni harc frontvonalában lépett, és 2018. szeptember elsejétől öt hatóanyagot tiltott be ebből a csoportból. Mostantól tilos permetezéseket végezni a klotianidin, az imidakloprid, a tiametoxám, a thiakloprid és az acetamiprid hatóanyagú készítményekkel, szabadföldön és hajtatásban egyaránt.

Az Európai Bizottság áprilisi döntése értelmében december 19-én hatályba lép három neonikotinoid hatóanyag, a klotianidin, az imidakloprid és a tiametoxám használatának tilalma a szabadföldi kultúrákban.

Franciaország azonban ennél is szigorúbb, és ezek mellett további két hatóanyag, a thiakloprid és az acetamiprid használatát tiltotta be már szeptembertől, nemcsak a szabadföldön, hanem az üvegházi termesztésben is.

A jelentős mezőgazdasággal rendelkező Franciaország kormánya a méhészek érdekeit helyezte előtérbe az agrártermelőkkel szemben, akik azzal érvelnek, hogy a teljes körű tilalomnak komoly gazdasági következményei lehetnek, mivel ezeknek a készítményeknek, amelyekkel számos veszélyes kártevőt fékeznek meg, nincsenek megfelelően hatékony alternatívái. Szerintük a neonikotionok méhpusztító hatására nincsenek egyértelmű bizonyítékok, és termékeik versenyhátrányba kerülnek az import áruval szemben. Az Anses közegészségügyi kormányügynökség képviselője még májusban a Radio France-nak azt nyilatkozta, hogy léteznek „kellően hatékony és működőképes” helyettesítői a neonikotinoidoknak. A francia gazdaszövetség, az FNSEA képviselői arra kérték a kormányt, hogy tegyenek kivételt a nem méhporozta kukorica és cukorrépa esetében, mivel ezekben a kultúrákban a számottevő károkat okozó kártevők más készítményekkel nem irthatók elég hatékonyan.

A neonikotinoid hatóanyagok használata a nem mezőgazdasági felhasználású rovarölő készítményekben, például házikedvencek bolhairtó nyakörveiben, valamint háztartási légyfogókban továbbra is engedélyezett.

A neonikotinod-harcban alul maradt az enyhítés mellett kampányoló Stéphane Travert francia agrárminiszter Nicolas Hulot környezetügyi miniszterrel szemben, aki a szigorítás mellett állt, bár végül – egyéb okok miatt is – lemondott tisztségéről, mondván egyedül maradt bizonyos környezetvédelmi kérdésekben.

Forrás: 
freshfruitprotal.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mézhamisítás: újratanulni Kínát

Magyarországon a méhészek körében a „kínai hamisított méz" egyfajta szitokszóvá vált, aminek már a közvéleményben is érzékelhető hatása van. Számos fogyasztó és méhész egyaránt úgy véli: a magyar méz értékesítésének egyik akadálya, hogy kínai méz „jön be" az országba. Ez persze jórészt a figyelem elterelése más, égetőbb gondokról.

Börtönbüntetés és kártérítés az elpusztult méhekért

Négy hónap börtönre ítélték az ausztriai Karintiában a Szövetségi Gyümölcstermesztők Egyesületének egyik vezetőségi tagját. A mezőgazdász klórpirifoszt (egy méhekre káros szert) juttatott ki szakszerűtlenül a gyümölcsfákra, mely két méhész méhcsaládjainak pusztulását okozta.

Új kihívások előtt az új Bayer

Korszakváltásnak lehetünk tanui a világ kukorica termesztésében. Ennek egyik előszele, hogy a Bayer megvásárolta Monsantot, s ezzel hatékonyabb munkát tud végezni a mezőgazdaság területén. A Kecsekeméten tartott tudományos konferenciájuk sem véletlenül kapta a „New Cornology” címet, ezzel is utalni akartak a kukoricaágazatban lejátszódó változásokra.

Biomarkerekkel a méhpusztulás ellen

A kanadai Québecben 2013-ban figyeltek meg abnormálisan magas mézelőméh-halálozási arányokat. A számos lehetséges tényező közül kiemelt fontosságúnak azonosították a méhek peszticidekkel történő érintkezését, ami növekvő aggodalomra adott okot.

Kikészíti a kertészeket a spanyol csupaszcsiga

Nagy területen károsít a spanyol csupaszcsiga Magyarországon, irtása hosszú távon nem elég hatékony, a legeredményesebbnek a biológiai védekezés, az indiai futókacsa "alkalmazása" bizonyult - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) növényvédelmi intézete az MTI-vel szerdán.

Egymillió méh pusztult el

Legkevesebb egymillió méh hullott el Dél-Afrikában, valószínűleg a borászok által használt vegyszer lehet a bűnös.

Méhekre kell tervezni a vetést

Újfajta mezőgazdasági stratégiát javasol a méhek és egyéb beporzók populációi hanyatlásának megállítására egy kutatócsoport, amely elképzeléseit a gyakorlatban is sikerre vitte Üzbegisztánban és Marokkóban.

A borászati szennyvizek feltáratlan ügye

Nincs olyan nap és szinte nincs olyan hírportál, amelyik ne foglalkozna a klímaváltozással és a környezetszennyezés kérdésével. A borászat, mint iparág nagy mennyiségű szennyvizet termel, amelyet ha nem megfelelően kezelnek, jelentős környezetkárosító hatással jár.

Hosszú élet a kaptárban

A “téli” méhek a hideg évszakban 6-8 hónapot, míg a nyáriak pusztán 5-6 hetet élnek. Ennek szabályozója egy fehérje, a vitellogenin, melyet a zsírtestükben halmoznak fel.

Kevert kínai méz Spanyolországból

Egy régi meghívásnak tettem eleget, amikor idén nyáron Spanyolországban jártam. Az ország középkeleti részén látogattam meg egy méhészszövetkezetet, méhészetet és beszélgethettem méhészekkel. (Bross Péter beszámolója)