A szeptember 3-5. között tartott konferencia zárása után a szervezők, Balázs Ervin akadémikus, az MTA ATK főigazgatója és Sági László, az MTA ATK MGI tudományos főmunkatársa tájékoztatták a sajtót. Mint elöljáróban elmondták,
A konferenciának külön aktualitást adott az EU Legfelsőbb Bíróságának néhány hete kiadott, az eljárással kapcsolatos állásfoglalása. Az uniós testület a jelenleg érvényes, ám ma már majdnem 20 éves irányelvhez szigorúan ragaszkodva lényegében kijelentette, hogy az új eljárásokkal előállított szervezetek a genetikailag módosított szervezetekkel (GMO) azonos elbírálás alá kell essenek mindaddig, amíg biztonságosságukat a hagyományos mutációs eljárásokkal (pl. besugárzás, kémiai mutagének) előállított szervezetekéhez hasonló kategóriába nem sorolják.
Ezt az állásfoglalást elsősorban tudományos és szakmai körökben meglepetéssel, fenntartással, sőt erős kritikával fogadták, így nem meglepő, hogy a konferencia programjai közül is a genomszerkesztés szabályozásával foglalkozó munkaértekezlet váltotta ki a legnagyobb érdeklődést. Az itt előadást tartó Geert Glas jogász, ismertetve a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalását elmondta, hogy a tárgyaláson M. Bobek a Bíróság főtanácsnoka a tényanyag ismertetése során kiemelte, hogy
Ezért érte meglepetésként a tudományos világot az indoklás, amely szerint amíg nem áll rendelkezésre megfelelő információ a precíziós mutagenezissel előállított növényekről, addig velük kapcsolatban mindenképpen a GMO-törvény paragrafusait kell alkalmazni.
– Ez így nagyon nehezen értelmezhető, hiszen ezek alapján egyetlen új fajtát sem lehetne regisztrálni, mert ezek bevezetésével kapcsolatban sem volt korábban semmilyen tapasztalatunk – mondta Balázs Ervin. Az biztos, folytatta, hogy a molekuláris biológiával foglalkozó, főleg
Kérdésünkre válaszolva Balázs Ervin azt is elmondta, hogy a döntés ellen fellebbezési lehetőség nincs, hiszen az Európai Bíróság a legfelsőbb fórum Európában. Ráadásul közelednek az európai parlamenti választások, így 2020-ig biztosan nem történik semmi az ügyben. A kérdés inkább az, fogalmazott Balázs Ervin, hogy a már említett, majdnem húsz éves, 2000-ben elfogadott Cartagena Jegyzőkönyv nómenklatúráját nem kellene-e áttekinteni, hiszen a tudomány azóta sokat fejlődött.
Sági László mindehhez hozzátéve elmondta, hogy bár jogorvoslatra nincs, továbblépésre azért van némi remény. Az egyik lehetőség a jelenlegi szabályozás megváltoztatása, egy új GMO-törvény megalkotása. Ez lenne a legradikálisabb lépés, azonban ezt csak a választások, 2020 után lehetne megindítani, és nagyon sokáig tartana. A másik lehetőség a jelenlegi törvény módosítása, ám mint kiderült a konferencián, ez gyakorlatilag ugyanolyan procedúrát jelent, mint egy új törvény megalkotása. A harmadik lehetőség pedig egy másik, egy új beadvány elkészítése, amiben más kérdéssort tesznek fel, és amivel bizonyos értelemben újra lehetne gondoltatni a mostani ítéletet, mert megváltoztatni nem lehet. Azt ugyanis a Bíróság nem teheti. Megteheti viszont azt, hogy bizonyos kapukat megnyit vagy nyitva hagy ehhez a mostani ítélethez képest. Feltehetően ez lenne a leggyorsabb, egyben a legminimálisabb változtatás, ami elérhető, mondta végül Sági László.
