0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

A jó talaj olyan, mint a jó kenyér

A növényvédelem után a tápanyag-gazdálkodás került terítékre a SMARTFARM precíziós növénytermesztési konferencián a Bábolnai Gazdanapokon. A precíziós technikák, megoldások alkalmazása a tápanyag-gazdálkodásban is újabb lehetőségeket tartogat, amelyből a gazdálkodók nemcsak pillanatnyilag profitálhatnak, hanem a talajélet megőrzésében, környezetünk védelmében is fontos szerepet játszhat.

A tápanyag-gazdálkodás kulcseleme a növénytermesztésnek, melynek megtervezésében szaktanácsadók segítik a termelőket. A szaktanácsadókat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tartja nyilván, 829-en szakosodtak a tápanyag-gazdálkodásra, talajvédelemre, de rajtuk kívül további szakértők, valamint piaci szereplők, forgalmazók is a gazdálkodók rendelkezésére állnak, hogy „ne csak földjük, hanem talajuk is legyen”, tudtuk meg Sztahura Erzsébettől.

A kamara vezető szakértője szerint  a termelők egy része még jelenleg is csak azért veszi igénybe a szaktanácsadó szolgáltatásait, mert jogszabály kötelezi a talajvizsgálatra és a tápanyag-gazdálkodási terv elkészítésére, pedig azokból  mindenki előnyt kovácsolhat.  A tápanyag-gazdálkodásra kötelezettek köre igen széles, hiszen az a nitrátérzékeny területeken – azaz a teljes mezőgazdasági terület mintegy háromnegyedén -, valamint az agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai gazdálkodás szereplőinek jogszabályi előírás. Kidobott pénz azonban, ha a gazdálkodó csak a kötelezettségét akarja letudni, és nem szakszerűen vesz talajmintát, és ezáltal az elkészíttetett tápanyag-gazdálkodási terv sem hasznosítható. A nyitott, hosszú távra tervező gazdálkodók ugyanakkor már online ingyenes programokkal bővíthetik tápanyag-gazdálkodási ismereteiket.

A hasznosítható tápanyag-gazdálkodási szaktanácsadás alapja mindenekelőtt a precíz mintavétel, és fontos, hogy a gazdálkodó a talajban lévő nitrogén, foszfor és kálium mennyiségén kívül ismerje a talaj állapotát, szerkezetét, mikroelem-tartalmát, előéletét is. És persze mit sem ér a szaktanács, ha a gazdálkodó nem tartja be a szakmailag megalapozott javaslatokat.  A jó talaj olyan, mint a jó kenyér, azaz van benne elegendő levegő, élet, szerves anyag is,  és ezáltal valamelyest ellensúlyozni tudja a klímaváltozás hatásait, a szárazságot.

youtube://v/AjyAVCSSOhw

 

A támogatásokért cserébe mindinkább elvárják a gazdálkodótól, hogy figyeljen a környezet, a talaj, a víz, a levegő védelmére is. A KAP 2020-ban is az az irány, hogy megőrizzük a talajok szervesanyag-tartalmát, és elképzelhető, hogy a támogatásokért a tápanyag-gazdálkodást mindenkire kiterjesztik, hangsúlyozta Sztahura Erzsébet gondolatébresztő eladásában.

A tápanyag-gazdálkodásból mára jórészt kivonult a hatóság, néhány szabály révén azonban továbbra is kapcsolódik hozzá, mondta Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnökhelyettese. Bár mindent az anyagi lehetőségek vezérelnek, tette hozzá, a gazdálkodásból eredő profit csak pillanatnyi eredmény, ha a termelők nem veszik figyelembe a fenntarthatóságot. Téves gazdálkodói következtetés például, hogy az agrár-környezetgazdálkodás csak a szaktanácsadóknak és a talajvizsgálatot végző laboratóriumoknak előnyös. Az AKG nem más, mint együttműködés a kormány és a gazdálkodók közt, és az utóbbiaknak a vissza nem térítendő támogatásért úgy kell gazdálkodniuk, hogy megőrizzék a biológiai sokszínűséget, óvják a talajt, a vízminőséget.  A saját érdekükben is. A fals mintáknak, eredményeknek semmi értelme.

A tápanyag-gazdálkodás az integrált növényvédelemhez is kapcsolódik, mivel az annak betartására kötelező uniós irányelv nyolc alapelvének egyike a talajvizsgálatra alapozott tápanyag-utánpótlásra kötelezi a gazdákat.  Bár eddig erre nem irányultak célzott ellenőrzések, az Európai Bizottság már jelezte kifogásait, mondta Jordán László.

A Nébih elnökhelyettese elismerte, hogy a termésnövelő anyagok hazai engedélyeztetése páratlanul bürokratikus és bonyolult. Hangsúlyozta azonban, hogy ezt két cél vezérli: arra törekszenek, hogy csak bizonyítottan hatásos és a növényekre, talajra nem toxikus anyagok kerüljenek forgalomba. Már készül azonban a jelenlegi helyzeten lazító új európai uniós rendelet, amely a tagállami hatáskörből kiveszi az engedélyeztetést. Ez várhatóan 2-3 év múlva megkönnyíti a termésnövelő anyagok forgalmazását hazánkban, de azzal is együtt jár, hogy az esetlegesen kifogásolható készítmények csak utólagos ellenőrzésekkel szűrhetők majd ki. Addig is dolgoznak az engedélyeztetés egyszerűsítésén.

A termőföld-védelmi törvényben az erózió elleni védekezés is szerepel, de annak betartatása lehetetlen, és a talajvédelem hatalmas költségét a gazdálkodók sem tudják felvállalni.  Elhanyagolni azonban nem szabad, ezért az arra irányuló intézkedések átalakításával szeretnének eredményeket elérni, illetve a talajművelés helyes irányba terelése is cél.

youtube://v/URJuJyfkPOc

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu