Back to top

Műanyag, ami lebomlik a tengervízben

A tengerek sós vízében lebomló műanyagot fejlesztettek ki a kutatók Kínában, remélve, hogy az új anyag segíthet megfékezni az óceánok műanyagszennyezettségének egyre súlyosbodó problémáját.

A Kínai Tudományos Akadémia fizikai és kémiai műszaki intézetének munkatársa, Vang Köhszia szerint

az új kompozit anyag lebomlási ideje néhány naptól néhány száz napig terjedhet, a hátramaradó apró molekulák pedig nem szennyezik a környezetet.

A kutatók becslései szerint jelenleg nagyjából 4,8-12,7 millió tonna műanyagszemét kerül évente a világ tengereibe, ami a 60-80 százalékát teszi ki az óceánokba jutó szilárd hulladékmennyiség egészének - írja az Élő Bolygónk blog az MTI-re hivatkozva.

Az emberi tevékenység és az óceáni áramlatok nyomán a hulladékok többsége a Csendes-óceán északi és déli, az Atlanti-óceán északi és déli, valamint az Indiai-óceán középső részén halmozódik fel. A szakemberek szerint a Kalifornia és Hawaii közötti óceánterületen elterülő „szemétsziget” immár 3,5 millió négyzetkilométeres lehet és évente 80 ezer négyzetkilométerrel nő a területe. A Világgazdasági Fórum pedig arra figyelmeztet, hogy az óceánokban lévő műanyagszemét súlya 2050-re meghaladhatja a teljes tengeri halállomány súlyát.

A Sky Ocean Rescue látványos kampánnyal hívja fel a figyelmet a mindent elborító műanyaghulladékkal.
A Sky Ocean Rescue látványos kampánnyal hívja fel a figyelmet a mindent elborító műanyaghulladékkal.
Fotó: Sky Ocean Rescue Twitter
Vang szerint a műanyagok minden típusa megtalálható a tengerekben, és lebegjenek akár a vízfelszínen, vagy süllyedjenek a tengerfenékre, évtizedekbe, vagy évszázadokba telhet, mire lebomlanak.

A napfény, az óceáni áramlatok és a különböző tengeri organizmusok öt milliméternél kisebb részecskékké – mikroműanyagokká – alakítják a műanyagszemetet, ami komoly fenyegetést jelent a tengeri élővilágra.

„Továbbra sincs hatékony módszerünk az óceáni műanyagszennyezettség leküzdésére” – mondta Vang, hozzátéve, hogy a tengerekből nem lehet úgy begyűjteni és feldolgozni a szétszóródott hulladékot, mint a szárazföldön. „A legésszerűbb megoldás, hogy hagyjuk az anyagokat maguktól lebomlani és eltűnni” – tette hozzá a szakember.

A Vang és kollégái által kifejlesztett új műanyagot a természetben előforduló mikrobák szén-dioxiddá és vízzé bontják le. Az intézet eddig négy kínai vállalkozásnak engedélyezte az általa kifejlesztett technológia alkalmazását.

Forrás: 
elobolygoblog.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

38 milliárd forintot természetvédelmi beruházásokra

Nyolc helyszínen több mint háromszáz millió forintból újultak meg az Aggteleki Nemzeti Park világörökség részét képező élő- és élettelen értékei - jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a beruházás zárórendezvényén, Jósvafőn.

Repülő ékszerek

Gyönyörű színezetű tollazata kétségkívül a természet egyik remekműve. Hátoldala csillogó smaragdzöld és kék színben ragyog, torka és tarkófoltja fehér, a feje és testének alsó része pedig sárgásbarna. A jégmadár fenséges megjelenése más fajokkal összetéveszthetetlen, így bár ritkán kerül szemünk elé, könnyen azonosítható.

Mogyorós pele – nem mogyorón él

Hazánkban három pelefaj él, melyek közül a mogyorós pele 7-9 centiméteres testhosszával és 6-7 centiméteres farkhosszával a legkisebbnek számít. Elnevezése minden bizonnyal a német fajnévből ered. Ám az utóbbi évek vizsgálatai egyértelműen bebizonyították, hogy a nálunk élő példányok nem a mogyoróra alapozzák takarmánybázisukat.

Megvan a klímaváltozás első emlős áldozata

Hivatalosan is kihaltnak nyilvánították a korallszirti mozaikfarkú patkányt: ez az első emlős, amely az ember okozta klímaváltozás áldozata lett. Az ausztrál környezetvédelmi minisztérium a héten jelentette be, hogy a korábban a Nagy-korallzátony egy távoli szigetén élő korallszirti mozaikfarkú patkányt (Melomys rubicola) hivatalosan is kihaltnak tekintik.

Elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon

Drasztikusan elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, a szakemberek szerint az elmúlt évtizedekben még soha nem volt ekkora a számuk.

Kipusztulás fenyegeti a hasznos rovarfajokat

Globálisan a rovarok teljes tömege évente 2,5 százalékkal csökken – állapította megy egy friss tanulmány. Nyolcszor olyan gyors a rovarfajok kihalása, mint az emlősöké, a madaraké vagy a hüllőké, ráadásul a fajok egyharmada veszélyeztetett kategóriába tartozik.

Áttörés a méhek és a környezet megmentésében?

Történelmi mérföldkő lehet, hogy a héten Bajorországban több mint egymillió ember csatlakozott aláírásával a "Fajok Sokfélesége - Mentsétek meg a méheket" népi kezdeményezéshez. Ezért a tartományi törvényhozásnak szavaznia kell a népi kezdeményezés jogszabálytervezetéről, mely többek között a műtrágyázás és a növényvédő szerek alkalmazásának visszaszorításáról rendelkezik.

Az EU két magyarországi környezetvédelmi kezdeményezést támogat

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaságra való európai átállás elősegítése érdekében az unió LIFE programjának új finanszírozási forrásai több mint 3,2 milliárd euró összegű kiegészítő támogatásban részesítik tíz tagállam környezetvédelmi és éghajlat-politikai projektjeit, köztük két magyar kezdeményezést.

Nagykoalíciós egyet nem értés

Németországban egy, a közelmúltban a Neue Osnabrücker Zeitung c. napilapnak adott interjúban Svenja Schulze (SPD) szövetségi környezetvédelmi miniszter azt vetette Julia Klöckner (CDU) élelmezési és mezőgazdasági miniszter szemére, hogy az agrártárca vezetőjeként a közös agrárpolitika (KAP) jövőjéről folytatott viták során nem veszi kellően figyelembe a környezetvédelem érdekeit.

Kína és India zöldíti a bolygónkat

A világ két legnagyobb szennyezője, Kína és India segíti a bolygó zöldülését is egy jelentés szerint – legalábbis egyelőre. Ez a hatás főleg abban gyökerezik, hogy Kínában igen ambiciózus faültetési kampány zajlik, illetve mindkét országban igen intenzív a mezőgazdasági termelés.