Back to top

Műanyag, ami lebomlik a tengervízben

A tengerek sós vízében lebomló műanyagot fejlesztettek ki a kutatók Kínában, remélve, hogy az új anyag segíthet megfékezni az óceánok műanyagszennyezettségének egyre súlyosbodó problémáját.

A Kínai Tudományos Akadémia fizikai és kémiai műszaki intézetének munkatársa, Vang Köhszia szerint

az új kompozit anyag lebomlási ideje néhány naptól néhány száz napig terjedhet, a hátramaradó apró molekulák pedig nem szennyezik a környezetet.

A kutatók becslései szerint jelenleg nagyjából 4,8-12,7 millió tonna műanyagszemét kerül évente a világ tengereibe, ami a 60-80 százalékát teszi ki az óceánokba jutó szilárd hulladékmennyiség egészének - írja az Élő Bolygónk blog az MTI-re hivatkozva.

Az emberi tevékenység és az óceáni áramlatok nyomán a hulladékok többsége a Csendes-óceán északi és déli, az Atlanti-óceán északi és déli, valamint az Indiai-óceán középső részén halmozódik fel. A szakemberek szerint a Kalifornia és Hawaii közötti óceánterületen elterülő „szemétsziget” immár 3,5 millió négyzetkilométeres lehet és évente 80 ezer négyzetkilométerrel nő a területe. A Világgazdasági Fórum pedig arra figyelmeztet, hogy az óceánokban lévő műanyagszemét súlya 2050-re meghaladhatja a teljes tengeri halállomány súlyát.

A Sky Ocean Rescue látványos kampánnyal hívja fel a figyelmet a mindent elborító műanyaghulladékkal.
A Sky Ocean Rescue látványos kampánnyal hívja fel a figyelmet a mindent elborító műanyaghulladékkal.
Fotó: Sky Ocean Rescue Twitter
Vang szerint a műanyagok minden típusa megtalálható a tengerekben, és lebegjenek akár a vízfelszínen, vagy süllyedjenek a tengerfenékre, évtizedekbe, vagy évszázadokba telhet, mire lebomlanak.

A napfény, az óceáni áramlatok és a különböző tengeri organizmusok öt milliméternél kisebb részecskékké – mikroműanyagokká – alakítják a műanyagszemetet, ami komoly fenyegetést jelent a tengeri élővilágra.

„Továbbra sincs hatékony módszerünk az óceáni műanyagszennyezettség leküzdésére” – mondta Vang, hozzátéve, hogy a tengerekből nem lehet úgy begyűjteni és feldolgozni a szétszóródott hulladékot, mint a szárazföldön. „A legésszerűbb megoldás, hogy hagyjuk az anyagokat maguktól lebomlani és eltűnni” – tette hozzá a szakember.

A Vang és kollégái által kifejlesztett új műanyagot a természetben előforduló mikrobák szén-dioxiddá és vízzé bontják le. Az intézet eddig négy kínai vállalkozásnak engedélyezte az általa kifejlesztett technológia alkalmazását.

Forrás: 
elobolygoblog.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Környezeti nevelésről egyeztetettek az erdészetek

November végén az Északerdő Zrt. Csanyiki Erdőházában tett látogatást az EGERERDŐ Zrt. közjóléti munkaszervezete. A szomszéd erdőgazdaságok találkozója jó hangulatban telt, mely alkalmat adott az erdészeti közjóléti rendezvények és erdei iskolai programok szervezőinek tapasztalatcseréjére.

Beindulhatnak a dunai fuvarok

A Duna vízszintjének emelkedésével megugrott a kereslet a folyami áruszállítás iránt, ennek következtében magasak az árak is. Ám a szakma jó pozíciója ingatag: folyik a folyami fuvarozók piacvesztése – minderről Bencsik Attila, az MBFSZ elnöke nyilatkozott a Világgazdaságnak.

A környezetszennyezés aggasztja leginkább a magyarokat

A klímaváltozást, illetve a környezetszennyezést tartják az egyik legnagyobb társadalmi kihívásnak annak a hét országnak a lakói, akiket az E.ON megbízásából kérdeztek meg egy reprezentatív kutatásban. A felmérésből az is kiderült, öt magyarból négy a saját eszközeivel is igyekszik tenni valamit az üvegházhatás ellen.

Jövőre láthatjuk a digitálisan felújított Vízipók-csodapókot

Március 22-én, a víz világnapján mutatják be a digitálisan felújított Vízipók-csodapók című egészestés rajzfilmet, amelynek vetítéseihez számos ismeretterjesztő program is kapcsolódik majd.

Aranybánya az élelmiszer-hulladék

A mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékekben igencsak hasznos anyagok találhatók, csak eddig vagy nem figyeltünk oda kellőképpen, vagy nem is tudtunk róla, hogy ez létezhet. Az ezzel kapcsolatos kutatás eredményét Hodúr Cecília, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar, Folyamatmérnöki Intézetének intézetvezető egyetemi tanára osztotta meg velünk.

Ismét Túrkevét választották a baglyok fővárosuknak

Magyarországon Túrkeve számít a baglyok fővárosának. A téli hónapokban ezernél is több bagoly tölti itt a napokat. A hideg idő beköszöntével már idén is megjelentek a nagyobb fákon, s a helybéliek ismerősként köszöntik őket.

Élen a vándorló vízimadarak védelmében

Az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás (AEWA) legfőbb döntéshozó szervének konferenciáját december 4-8. között tartották a dél-afrikai Durbanben. A háromévente megrendezendő találkozót legközelebb, a Magyar Kormány meghívására 2021-ben Budapesten tartják meg.

Medvegázolások Erdélyben

Két medvét gázoltak el két nap alatt az erdélyi utakon. Személyi sérülés egyszer sem történt, de az egyik állat elpusztult a balesetben, a másik pedig sérülten is elmenekült a helyszínről.

Téli madárvendégünk

A hósármány körülbelül jókora veréb nagyságú, viszonylag hosszúszárnyú madár. Téli szálláson hallható kapcsolattartó hangja dallamos „pirrit”, főleg felrepülve hallatja. Hazánkban változó számban megjelenő rendszeres téli vendég, fészkelőhazája Eurázsia és Amerika legészakibb tájai, Európában Skandinávia, Izland és Grönland, valamint Oroszország legészakibb vidékei.

Tények a Talaj Világnapja alkalmából

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) kezdeményezte a Talaj Világnapja létrejöttét, melynek célja hogy felhívja figyelmünket arra a fontos szerepre, amit a talaj betölt az életünkben. Mik is ezek?