Back to top

Műanyag, ami lebomlik a tengervízben

A tengerek sós vízében lebomló műanyagot fejlesztettek ki a kutatók Kínában, remélve, hogy az új anyag segíthet megfékezni az óceánok műanyagszennyezettségének egyre súlyosbodó problémáját.

A Kínai Tudományos Akadémia fizikai és kémiai műszaki intézetének munkatársa, Vang Köhszia szerint

az új kompozit anyag lebomlási ideje néhány naptól néhány száz napig terjedhet, a hátramaradó apró molekulák pedig nem szennyezik a környezetet.

A kutatók becslései szerint jelenleg nagyjából 4,8-12,7 millió tonna műanyagszemét kerül évente a világ tengereibe, ami a 60-80 százalékát teszi ki az óceánokba jutó szilárd hulladékmennyiség egészének - írja az Élő Bolygónk blog az MTI-re hivatkozva.

Az emberi tevékenység és az óceáni áramlatok nyomán a hulladékok többsége a Csendes-óceán északi és déli, az Atlanti-óceán északi és déli, valamint az Indiai-óceán középső részén halmozódik fel. A szakemberek szerint a Kalifornia és Hawaii közötti óceánterületen elterülő „szemétsziget” immár 3,5 millió négyzetkilométeres lehet és évente 80 ezer négyzetkilométerrel nő a területe. A Világgazdasági Fórum pedig arra figyelmeztet, hogy az óceánokban lévő műanyagszemét súlya 2050-re meghaladhatja a teljes tengeri halállomány súlyát.

muanyag_balna_sky_ocean_rescue_twitter.jpg

A Sky Ocean Rescue látványos kampánnyal hívja fel a figyelmet a mindent elborító műanyaghulladékkal.
A Sky Ocean Rescue látványos kampánnyal hívja fel a figyelmet a mindent elborító műanyaghulladékkal.
Fotó: Sky Ocean Rescue Twitter
Vang szerint a műanyagok minden típusa megtalálható a tengerekben, és lebegjenek akár a vízfelszínen, vagy süllyedjenek a tengerfenékre, évtizedekbe, vagy évszázadokba telhet, mire lebomlanak.

A napfény, az óceáni áramlatok és a különböző tengeri organizmusok öt milliméternél kisebb részecskékké – mikroműanyagokká – alakítják a műanyagszemetet, ami komoly fenyegetést jelent a tengeri élővilágra.

„Továbbra sincs hatékony módszerünk az óceáni műanyagszennyezettség leküzdésére” – mondta Vang, hozzátéve, hogy a tengerekből nem lehet úgy begyűjteni és feldolgozni a szétszóródott hulladékot, mint a szárazföldön. „A legésszerűbb megoldás, hogy hagyjuk az anyagokat maguktól lebomlani és eltűnni” – tette hozzá a szakember.

A Vang és kollégái által kifejlesztett új műanyagot a természetben előforduló mikrobák szén-dioxiddá és vízzé bontják le. Az intézet eddig négy kínai vállalkozásnak engedélyezte az általa kifejlesztett technológia alkalmazását.

Forrás: 
elobolygoblog.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A természet megóvása csak közös összefogással lehetséges

Hazánk természeti öröksége, nemzeti kincs, amit közösen kell megóvnunk - jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület megalapításának 60. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen.

Lehalásszák a hortobágyi halastavakat

Megkezdődött az idei őszi lehalászás a hortobágyi halastavakon - közölte a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. vezérigazgatója kedden az MTI-vel.

A gemenci sztárpár

Televíziók, hírportálok, újságok – köztük lapunk is – foglalkoznak hónapról hónapra Tóbiás és Sára magánéletével. Talán nincs is az országban olyan médiafogyasztó, aki ne hallott volna a híres gemenci feketególyapár életének egy-egy szívmelengető vagy éppen fájdalmas eseményéről.

Rekord alacsony a Duna: az iszap fogságába estek a kishajók Neszmélynél

Komáromtól Esztergomig régen nem látott alacsony vízállást mérnek a Dunán. A szakemberek véleménye szerint pedig ez még nem is a „mélypont”, hiszen az elkövetkező napokban legalább húsz-harminc centis további apadás várható.

Nagy átalakítást sürgetnek a klímaváltozás elleni harcban

A növényi eredetű ételekben gazdag, de húsban szegény flexitáriánus étrendre való áttérés, az élelmiszerhulladék felére csökkentése, valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztése a három kulcslépés, hogy az emberiség fenntartható jövőt építsen ki magának 2050-re.

A Debreceni Nagyerdő védetté nyilvánítására emlékeztek

79 éve, 1939. október 10-én nyilvánították védetté a Debreceni Nagyerdő észak-keleti sarkának egy harminchektáros tölgyesét. A magyar Természetvédelmi Törzskönyv első tételeként jegyezték be ezt a területet és alább még öt kisebb darabot.

Együttélési kisokos az emberért és a medvéért

Az utóbbi időkben gyakoribbá váltak a medveészlelések hazánk területén. Bár ez alapvetően jót jelent, mindannyiunk közös érdeke, hogy elkerüljük a közvetlen találkozásokat, és néhány apró praktikával minimalizáljuk a konfliktusokat az együttélés érdekében. A WWF Magyarország ezért egy szórakoztató infografika-sorozatot indít, amelyből mindannyian tanulhatunk.

Spontán jelent meg a poloskák ellensége

Az ázsiai márványpoloska az amerikai gyümölcsösökben is rengeteg kárt okoz. Mivel ott is inváziós fajnak számít, nincs természetes ellensége. A tudósok ezért eredeti otthonából, Ázsiából próbáltak behozni egy apró darázs-fajt, mely felveheti a versenyt a bűzös rovarral.

Mandulatej - pro és kontra

Szinte minden nap hallunk olyan új típusú ételekről, amelyek egészségesebbé teszik az életünket, mégis néhány trendi fittness élelmiszer sokkal bonyolultabb módon hat az életünkre, mint gondolnánk.

A lakosság nélkül nem sikerülhet az özönfajok visszaszorítása

Szeptember elején a Visegrádi-hegység több pontján erdészek és természetvédők közösen léptek fel a védett erdőkben megjelenő inváziós fajok ellen. Ez esetben a lágyszárúka közül a japánkeserűfű és a selyemkóró visszaszorításán dolgoztak. A kezelések sikerültek, de a Visegrádi-hegység őshonos növénytakarójának fennmaradásához a helyi lakosság segítségét is kérik.