Back to top

Nemzeti örökségünk a Bábolnai Ménes

A Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok több, mint kétszáz éve szolgálja a magyar lótenyésztést. A Bábolnai Gazdanapok alatt, a látogatók idegenvezető kísértében nyerhettek betekintést a birtok múltjába és jelenébe.

A Bábolnai Ménest 1789-ben II. József parancsára Csekonics József alapította. Az akkoriban még katonai ménesbirtokot azért hozták létre, hogy a mezőhegyesi ménes mellet, gyors és jó állóképességű lovakat tenyésszenek a hadsereg számára. Bábolnapuszta a Szapáry család birtokában volt, amit az Udvari Hadi Tanács rendelete alapján 450.000 arany forintért vett meg a Magyar Kamara.

A ménesben 1816-óta kizárólag arab mének fedeznek, később az 1800-as évek közepén andalúz lovak keresztezésével alakult ki a Shagya Arab, másnéven bábolnai arab, mely nagyobb, robosztusabb testalkatú, mint az arab telivér. A bábolnai arab lófajta kialakulása csak 23 évvel fiatalabb, mint az Angol Telivér Méneskönyv alapítása. A Shagya arab fajtát a Magyar Országgyűlés őshonossá nyilvánította. 

Az arab telivér őse a turáni ló. Mozgása térölelő, robbanékony. Rendkívül tanulékony, szelíd és igénytelen. Általában szürke színű, de lehet pej vagy fekete is. A világ összes melegvérű fajtájának nemesítésében, közvetlenül vagy közvetve szerepet játszott, még az angol telivérében is. Leginkább fajtanemesítésre, fogathajtásra, távlovaglásra és hobby lónak használják.

A Ménesudvar területén lévő épületegyüttes a nemzeti kulturális örökség részét képezi, a nevezetes épületek közé tartozik az ország egyik legszebb lovardája, a kocsimúzeum, a törzsmén- és a kancaistálló és a Tiszti- Kaszinóban található lovasmúzeum.

Az udvar közepén egy tökéletes Shagya lovat ábrázoló bronz szobor tiszteleg a háborúban elesett lovak emlékére. Külön érdekesség, hogy itt található az ország legidősebb akácfája is.

A ménes lovai világszínvonalú tenyészértéket képviselnek. Egy-egy csődör értéke akár a több tíz millió forintot is elérheti. A törzstenyészet kialakításában nagy szerepe volt a libanoni származású Fadlallah el Heddad Mihálynak, aki az 1800-as évek végén tett expedíciói alkalmával több alapító mént is vásárolt a Közel-Keletről. Ezek egyike volt O’ Bajan, eredeti arab törzsalapító mén, akit a ménes udvarán helyeztek örök nyugalomra.

A tenyésztés színvonala az Osztrák- Magyar Monarchia idején volt a legmagasabb. Az első és második világháború vérveszteségei miatt az állomány jelentősen megcsappant. A második világháború után a ménes katonai szerepe megszűnt és Állami Gazdaságként a Földművelési Minisztériumhoz került. A 60-as évektől baromfitenyésztés és nagyüzemi növénytermesztés indult el, ennek köszönhetően az ország legnagyobb mezőgazdasági üzemévé fejlődött. A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. jelenleg is állami tulajdonban van, a ménes 260 lovat számlál. A társaság a tenyésztés szerevezési feladatokon kívül a lovasképzésben, szakkiállítások, konferenciák rendezésében, versenyek lebonyolításában is élen jár. A társaság az év bármelyik napján szívesen fogadja a külföldi és hazai látogatókat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lovas legendák először együtt

Idén a fedeles fogathajtó világkupa-forduló kiegészítő programja egy világszenzáció volt. Együtt bemutatózott a világ három legismertebb lószelídítője: Monty Roberts, Lorenzo és Jean-Francois Pignon. A telt házas előadásokon a 32 tagú Magyar Nemzeti Díszegység is fellépett. A közönség a lovas show alkalmával Meskó Zsolt rendezésében egy kerekesszékes kisfiú történetét is megismerhette.

Egyre több az elhízott ló

A lovak fele túlsúlyosnak számít, mert a lótulajdonosok elfelejtették az egészséges lótartás alapelveit – figyelmeztetnek angol állatorvosok.

Két szakágban nyerő - Beszélgetés Koszta Botonddal

Koszta Botond az első olyan lovas a Talent Program eddigi történetében, aki egyszerre két szakágban is felvételt nyert az októberi vizsgán. A fiatal tehetségre már tavaly is felfigyelt az edzői kar, de akkor egy sajnálatos sérülés miatt nem tudta teljesíteni az egész szezont, ezért nem is záróvizsgázhatott. Idén újra nekifutott a felvételinek, amelyet két lóval teljesített két szakágban.

Regionális díjugrató kvalifikációs verseny Budapesten

Budapest rendezheti a 2020-as tokiói nyári olimpia egyik regionális díjugrató kvalifikációs versenyét.

A lovagoltatástól a marhatenyésztésig: egy családi gazdaság sikertörténete

Lovak, mangalicák, szarvasmarhák, mezőgazdaság, vendéglátás és idegenforgalom. Röviden így foglalható össze a Zala-völgyi Kustányban fekvő egykori Batthyány-birtok, ma zalaszentlászló-szentmihálypusztai gazdaság tevékenysége.

Esni tudni kell: testtudatosság a lovaglásban és a hétköznapokban

Lovas berkekben közismert mondás, hogy „csak az nem esik le, aki fel se ül a lóra”. Egy-két szerencsés kivételtől eltekintve az én lovas ismerősi körömben is jellemzően olyan lovasok vannak, akik már estek lóról – többnyire nem is egyszer.

Christoph Hess átfogó edzése

A nemzetközi IGEQ konferencia előestéjén továbbképzést tartott Christoph Hess, a szervezet élére újonnan megválasztott elnök, nemzetközi díjlovasés lovastusa-bíró, számos könyv, cikk szerzője, társszerzője. A továbbképzés tematikája a különböző korú és képzettségű lovak szemszögéből vizsgálta a képzés során felmerülő nehézségeket, mindezt különböző szakágakon keresztül.

A szabadonidomítás világklasszisai Budapesten

A világ legjobb fogathajtói mellett más hazai és nemzetközi lovas kiválóságok is bemutatják tudásukat különböző szakterületeken 2006 óta december elején Budapesten, a Papp László Arénában. Így volt ez idén is, amikor a jelenleg legsikeresebbnek tartott három szabadonidomító tréner lépett a porondra.

Lovasok rémálma: a kólika

A hétköznapi nyelvben kólika fogalmán általában a vékony- és vastagbeleket érintő elváltozásokat értjük. Maga a kólika szó hasi fájdalmat jelent, tehát nem egy bizonyos betegség definíciója, hanem számos olyan kórkép együttes tünete, amelyek hasi fájdalommal járnak. Fontos, hogy a lótartók minél hamarabb felismerjék a tüneteket, de még ennél is fontosabb a megelőzés.

Nagy tervek – szép kilátások

Sikeres budapesti ötcsillagos CSIO, helytállás Tryonban és a barcelonai kvalifikáció – melynek gyakorlati megvalósulása ugyan füstbe ment terv lett –, ezek a felnőtt magyar díjugratóválogatott-keret mérföldkövei a 2018-as évben. Megkérdeztük a szövetségi kapitányt, Németh Istvánt, hogyan értékeli a szerepléseket és ezek fényében, hogy alakulnak a jövő évi célok.