Back to top

Nemzeti örökségünk a Bábolnai Ménes

A Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok több, mint kétszáz éve szolgálja a magyar lótenyésztést. A Bábolnai Gazdanapok alatt, a látogatók idegenvezető kísértében nyerhettek betekintést a birtok múltjába és jelenébe.

A Bábolnai Ménest 1789-ben II. József parancsára Csekonics József alapította. Az akkoriban még katonai ménesbirtokot azért hozták létre, hogy a mezőhegyesi ménes mellet, gyors és jó állóképességű lovakat tenyésszenek a hadsereg számára. Bábolnapuszta a Szapáry család birtokában volt, amit az Udvari Hadi Tanács rendelete alapján 450.000 arany forintért vett meg a Magyar Kamara.

A ménesben 1816-óta kizárólag arab mének fedeznek, később az 1800-as évek közepén andalúz lovak keresztezésével alakult ki a Shagya Arab, másnéven bábolnai arab, mely nagyobb, robosztusabb testalkatú, mint az arab telivér. A bábolnai arab lófajta kialakulása csak 23 évvel fiatalabb, mint az Angol Telivér Méneskönyv alapítása. A Shagya arab fajtát a Magyar Országgyűlés őshonossá nyilvánította. 

Az arab telivér őse a turáni ló. Mozgása térölelő, robbanékony. Rendkívül tanulékony, szelíd és igénytelen. Általában szürke színű, de lehet pej vagy fekete is. A világ összes melegvérű fajtájának nemesítésében, közvetlenül vagy közvetve szerepet játszott, még az angol telivérében is. Leginkább fajtanemesítésre, fogathajtásra, távlovaglásra és hobby lónak használják.

A Ménesudvar területén lévő épületegyüttes a nemzeti kulturális örökség részét képezi, a nevezetes épületek közé tartozik az ország egyik legszebb lovardája, a kocsimúzeum, a törzsmén- és a kancaistálló és a Tiszti- Kaszinóban található lovasmúzeum.

Az udvar közepén egy tökéletes Shagya lovat ábrázoló bronz szobor tiszteleg a háborúban elesett lovak emlékére. Külön érdekesség, hogy itt található az ország legidősebb akácfája is.

A ménes lovai világszínvonalú tenyészértéket képviselnek. Egy-egy csődör értéke akár a több tíz millió forintot is elérheti. A törzstenyészet kialakításában nagy szerepe volt a libanoni származású Fadlallah el Heddad Mihálynak, aki az 1800-as évek végén tett expedíciói alkalmával több alapító mént is vásárolt a Közel-Keletről. Ezek egyike volt O’ Bajan, eredeti arab törzsalapító mén, akit a ménes udvarán helyeztek örök nyugalomra.

A tenyésztés színvonala az Osztrák- Magyar Monarchia idején volt a legmagasabb. Az első és második világháború vérveszteségei miatt az állomány jelentősen megcsappant. A második világháború után a ménes katonai szerepe megszűnt és Állami Gazdaságként a Földművelési Minisztériumhoz került. A 60-as évektől baromfitenyésztés és nagyüzemi növénytermesztés indult el, ennek köszönhetően az ország legnagyobb mezőgazdasági üzemévé fejlődött. A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. jelenleg is állami tulajdonban van, a ménes 260 lovat számlál. A társaság a tenyésztés szerevezési feladatokon kívül a lovasképzésben, szakkiállítások, konferenciák rendezésében, versenyek lebonyolításában is élen jár. A társaság az év bármelyik napján szívesen fogadja a külföldi és hazai látogatókat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hölgyek nyeregben

Mezőhegyes 235 esztendővel ezelőtt alapított ménesbirtoka adott otthont a Lovász Szakma Kiváló Tanulója Országos Verseny idei döntőjének. A szervezők a hazai lovaskultúra szimbolikus helyszínének értékeit bemutatva igyekeztek ráirányítani a szélesebb közönség figyelmét e tradicionális hivatásra. Mint kiderült, a képzés különösen népszerű a hölgyek között: a döntőbe ugyanis kizárólag lányok jutottak be.

Gazdaság, génbank és gyakorlati helyszín egy helyen

A magyar mezőgazdaságnak szinte nincs olyan ágazata, amelyet a Georgikon Tanüzemben nem művelnek. Amellett, hogy termelnek, gazdálkodnak, génbankként és az egyetem hallgatóinak gyakorlati képzésének helyszíneként működnek, szakmai kísérleteikkel a környékbeli gazdákat is segítik.

Egy rövid kilovaglás is aranyat ér a lónak

Egy új kutatás szerint már napi 25 perc kevésbé megerőltető mozgás is jótékony hatással lehet a lovak egészségére, függetlenül attól, hozzájárul-e a súlyvesztésükhöz vagy sem.

Nem csak állva alszanak: a lovak pihenési szokásai

Mint minden élőlénynek, a lovaknak is szükségük van pihenésre, alvásra. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy sokszor lótulajdonosok sincsenek teljesen tisztában azzal, mikor pihen egy ló, és mikor van baja. A laikusok pedig végképp képesek pánikba esni egy fekvő ló láttán.

Így keltettek nagy hírverést az agrárszakmáknak

Mint arról beszámoltunk, véget ért az I. Agrár Szakma Sztár Fesztivál, amelyet a jó hangulat és a feszült pillanatok egyaránt jellemeztek. A hagyományteremtő célú rendezvényen alaposan körbenéztünk – következzenek bővebb tapasztalataink.

Új utakon a szaporítás - asszisztált reprodukció

A művi szaporítási eljárások térhódítása forradalmasította az állattenyésztést. Napjainkban is tart ez a folyamat, sőt mind nagyobb jelentősége lesz az újabb eljárásoknak, hiszen a termelés gazdaságosságának egyik kulcselemét jelenti.

Ménvizsga Tiszaföldváron

Idén április negyedikén immár harmadik alkalommal rendezték meg Tiszaföldvár határában, Homokréten a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület (MHLOE) tagjai által tenyésztett hidegvérű ménjelöltek saját teljesítményvizsgáját. A rendezvényt eredetileg azért is szervezték a Tiszántúlra, mert szerettek volna lehetőséget biztosítani a Kaposvártól messzebb lakóknak is.

A muraközi ló és a magyartarka

A szarvasmarha állományok mellett jól megfér egy-két muraközi ló. Ahol a lehetőségek és a körülmények engedik még munkára is használható, de akár hobbi lóként is van helye a családban, nyugodtsága, szelídsége okán a család bármely tagjának barátja lehet. Ez lehetőséget adhat arra, hogy a muraközi ló ismét fénykorát élje.

Tavaszi teendők lovainknál és a legelők körül

A lovas ember számára a tavasz nemcsak a lovaglás szépségét hozza el újra, hanem rengeteg teendőt is tartogat a lovak és az istálló körül. Megkezdődik az ellési időszak, a kancák fedeztetése, és beindul a versenyszezon. A lovaknál elkezdődik a szőrváltás, és a hosszú téli hónapok után újra legelőre kerülnek. Tehát a rendelkezésre álló gyepterületeinket is fel kell készítenünk a következő szezonra.

Fenntartható-e eredményesen a magyar lótenyésztés?

Hogyan vészelte át a rendszerváltás zavaros időszakát a lovaságazat? Nyereséges-e a tenyésztés? Lesznek-e még Kincsemek a Magyar Derbyn? Sok egyéb mellett ezekről a kérdésekről tanácskoztak gazdák, kutatók, tenyésztők és a szaktárca képviselői a „Fenntartható állattenyésztés Herceghalomból nézve” című szakmai rendezvénysorozat hatodik fórumán.