A Bábolnai Ménest 1789-ben II. József parancsára Csekonics József alapította. Az akkoriban még katonai ménesbirtokot azért hozták létre, hogy a mezőhegyesi ménes mellet, gyors és jó állóképességű lovakat tenyésszenek a hadsereg számára. Bábolnapuszta a Szapáry család birtokában volt, amit az Udvari Hadi Tanács rendelete alapján 450.000 arany forintért vett meg a Magyar Kamara.
A ménesben 1816-óta kizárólag arab mének fedeznek, később az 1800-as évek közepén andalúz lovak keresztezésével alakult ki a Shagya Arab, másnéven bábolnai arab, mely nagyobb, robosztusabb testalkatú, mint az arab telivér. A bábolnai arab lófajta kialakulása csak 23 évvel fiatalabb, mint az Angol Telivér Méneskönyv alapítása. A Shagya arab fajtát a Magyar Országgyűlés őshonossá nyilvánította.
Az arab telivér őse a turáni ló. Mozgása térölelő, robbanékony. Rendkívül tanulékony, szelíd és igénytelen. Általában szürke színű, de lehet pej vagy fekete is. A világ összes melegvérű fajtájának nemesítésében, közvetlenül vagy közvetve szerepet játszott, még az angol telivérében is. Leginkább fajtanemesítésre, fogathajtásra, távlovaglásra és hobby lónak használják.
Az udvar közepén egy tökéletes Shagya lovat ábrázoló bronz szobor tiszteleg a háborúban elesett lovak emlékére. Külön érdekesség, hogy itt található az ország legidősebb akácfája is.
A ménes lovai világszínvonalú tenyészértéket képviselnek. Egy-egy csődör értéke akár a több tíz millió forintot is elérheti. A törzstenyészet kialakításában nagy szerepe volt a libanoni származású Fadlallah el Heddad Mihálynak, aki az 1800-as évek végén tett expedíciói alkalmával több alapító mént is vásárolt a Közel-Keletről. Ezek egyike volt O’ Bajan, eredeti arab törzsalapító mén, akit a ménes udvarán helyeztek örök nyugalomra.
A tenyésztés színvonala az Osztrák- Magyar Monarchia idején volt a legmagasabb. Az első és második világháború vérveszteségei miatt az állomány jelentősen megcsappant. A második világháború után a ménes katonai szerepe megszűnt és Állami Gazdaságként a Földművelési Minisztériumhoz került. A 60-as évektől baromfitenyésztés és nagyüzemi növénytermesztés indult el, ennek köszönhetően az ország legnagyobb mezőgazdasági üzemévé fejlődött. A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. jelenleg is állami tulajdonban van, a ménes 260 lovat számlál. A társaság a tenyésztés szerevezési feladatokon kívül a lovasképzésben, szakkiállítások, konferenciák rendezésében, versenyek lebonyolításában is élen jár. A társaság az év bármelyik napján szívesen fogadja a külföldi és hazai látogatókat.