0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Nemzeti örökségünk a Bábolnai Ménes

A Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok több, mint kétszáz éve szolgálja a magyar lótenyésztést. A Bábolnai Gazdanapok alatt, a látogatók idegenvezető kísértében nyerhettek betekintést a birtok múltjába és jelenébe.

A Bábolnai Ménest 1789-ben II. József parancsára Csekonics József alapította. Az akkoriban még katonai ménesbirtokot azért hozták létre, hogy a mezőhegyesi ménes mellet, gyors és jó állóképességű lovakat tenyésszenek a hadsereg számára. Bábolnapuszta a Szapáry család birtokában volt, amit az Udvari Hadi Tanács rendelete alapján 450.000 arany forintért vett meg a Magyar Kamara.

A ménesben 1816-óta kizárólag arab mének fedeznek, később az 1800-as évek közepén andalúz lovak keresztezésével alakult ki a Shagya Arab, másnéven bábolnai arab, mely nagyobb, robosztusabb testalkatú, mint az arab telivér. A bábolnai arab lófajta kialakulása csak 23 évvel fiatalabb, mint az Angol Telivér Méneskönyv alapítása. A Shagya arab fajtát a Magyar Országgyűlés őshonossá nyilvánította. 

Az arab telivér őse a turáni ló. Mozgása térölelő, robbanékony. Rendkívül tanulékony, szelíd és igénytelen. Általában szürke színű, de lehet pej vagy fekete is. A világ összes melegvérű fajtájának nemesítésében, közvetlenül vagy közvetve szerepet játszott, még az angol telivérében is. Leginkább fajtanemesítésre, fogathajtásra, távlovaglásra és hobby lónak használják.

A Ménesudvar területén lévő épületegyüttes a nemzeti kulturális örökség részét képezi, a nevezetes épületek közé tartozik az ország egyik legszebb lovardája, a kocsimúzeum, a törzsmén- és a kancaistálló és a Tiszti- Kaszinóban található lovasmúzeum.

Az udvar közepén egy tökéletes Shagya lovat ábrázoló bronz szobor tiszteleg a háborúban elesett lovak emlékére. Külön érdekesség, hogy itt található az ország legidősebb akácfája is.

A ménes lovai világszínvonalú tenyészértéket képviselnek. Egy-egy csődör értéke akár a több tíz millió forintot is elérheti. A törzstenyészet kialakításában nagy szerepe volt a libanoni származású Fadlallah el Heddad Mihálynak, aki az 1800-as évek végén tett expedíciói alkalmával több alapító mént is vásárolt a Közel-Keletről. Ezek egyike volt O’ Bajan, eredeti arab törzsalapító mén, akit a ménes udvarán helyeztek örök nyugalomra.

A tenyésztés színvonala az Osztrák- Magyar Monarchia idején volt a legmagasabb. Az első és második világháború vérveszteségei miatt az állomány jelentősen megcsappant. A második világháború után a ménes katonai szerepe megszűnt és Állami Gazdaságként a Földművelési Minisztériumhoz került. A 60-as évektől baromfitenyésztés és nagyüzemi növénytermesztés indult el, ennek köszönhetően az ország legnagyobb mezőgazdasági üzemévé fejlődött. A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. jelenleg is állami tulajdonban van, a ménes 260 lovat számlál. A társaság a tenyésztés szerevezési feladatokon kívül a lovasképzésben, szakkiállítások, konferenciák rendezésében, versenyek lebonyolításában is élen jár. A társaság az év bármelyik napján szívesen fogadja a külföldi és hazai látogatókat.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu