Back to top

Nagy a baj az Egri borvidéken

Nem hogy nem jöttek be a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) által prognosztizált szőlőárak Heves megye borvidékein, de van, ahol árak sincsenek, lévén felvásárlók sem. A gazdák szerint katasztrofális a helyzet.

A szüret előtt még bizakodóan nyilatkozott a heol.hu-nak a borszőlőár-előrejelzéssel kapcsolatban Bartók Miklósné, a Novaji hegyközség elnöke, ám a helyzet azóta jócskán megváltozott. Mint mondja, azokkal az árakkal egyetértene ma is, de jelenleg szó sincs olyan számokról, sőt, egyáltalán árakról sem igen lehet beszélni, lévén nincsenek felvásárlók. Hangsúlyozta:

sok termelő nem is tud szüretelni, mert nincs, aki átvegye a szőlőjét.

– Tavaly négy-öt nem borvidéki felvásárló is volt a térségben, ma egy sincs – ­húzta alá, hozzátéve:

a ­felvásárlási árak – ha vannak is – sokszor nagyon alacsonyak, bőven az önköltség alattiak, örül, aki nullára ki tudja hozni a szüretet, de még ettől is rosszabb, hogy lesz, akinek az egész éves munkája kárba vész, mert a tőkén kell hagynia a szőlőt.

A leánykapiac gyakorlatilag összeomlott

Azt, hogy nagy a baj, többen is megerősítették. Egy ­egri gazda úgy nyilatkozott: a leánykapiac, ami eddig jól működött, mára teljesen összeomlott, gyakorlatilag egyáltalán nincs rá kereslet,

ebből a fajtából és rizlingszilvániből legalább 4000 mázsa kint van a tőkén, s nincs gazdája.

A termelő szavai szerint ugyanilyen probléma lehet majd hamarosan a kékfrankossal. Azért hamarosan, mert – mint arra többen is rávilágítottak – sok fajta egyszerre érik, van, aki jövő héten már leszedi a merlot-ját. Ráadásul korábban kezdődött a szüret, így a termelőknek kevesebb idejük volt eladni a bort is. Gyakorlatilag bárkit kerestünk, szóba került, hogy valószínűleg számos gazda felhagy az ágazattal az idei év után, s lévén, hogy az Egervin „bedőlése” óta nincs igazán nagy felvevőpiac az Egri borvidéken, reménytelennek látszik a helyzet.

Könyörögnek a gazdák, vegyék át a szőlőt

A nyolc hektáron ­gazdálkodó Pallagi Miklós azt mondta: már tavaly is érezték a gondot, ráadásul akkor a HNT árprognózisa még nem borvidéki bontásban szerepelt, de végül kialakult egy kilónként 100 forintos minimum, ami elfogadható volt. Most azonban, mint fogalmazott, katasztrofális a helyzet.

– A blauburgerért tavaly 105 forintot kínáltak, idén 85-öt, annak aki szerencsés, és talál felvásárlót. Ha valakinek nincs szerződése, kilátástalan a helyzete. A saját szememmel láttam, ahogy könyörögnek a gazdák, hogy vegyék át tőlük a szőlőt… Idén hétszer permeteztem, s most már szinte annak is örülök, ha a legalább a vegyszer ára visszajön – mondta.

Szavai szerint állami segítségre van szükség, mert a gazdák hasonló cipőben járnak, mint az almatermesztők, s nem kizárt, hogy a szőlészeknek is radikális lépést kell tenniük.

– Már az is megfordult a fejemben, hogy kiborítunk egy-két konténernyi kékfrankost a Dobó térre, hadd lássák az emberek, milyen kereslet van a hungarikummá nyilvánított egri bikavér alapjára! – csattant fel.

Úgy tudjuk, a gazdák levélben fordulnak segítségért Nyitrai Zsolthoz, a térség országgyűlési képviselőjéhez, illetve dr. Pajtók Gábor megyei kormánymegbízotthoz és Habis László egri polgármesterhez, mert mint írják „bár az állam nem szólhat bele a piacba, de nem nézhet mindent tétlenül”.

Nagyrédén sztrájk hozott eredményt

Nagyrédén a gazdák sztrájkot hirdettek az alacsony felvásárlási árak miatt, amelynek végül lett eredménye – tudatta a hegybíró. – A megállapodás szerint a rizlingszilváni kilónkénti ára 65 forintról 80-ra emelkedett, az ottonel muskotályt 80 helyett 90 forintért vette meg a helyi felvásárlói cég a hegyközség tagjaitól – ismertette Csernyik István. Hozzátette, az egyezség szerint a szerződött mennyiség fölötti termést a beígért fél helyett teljes áron fogják felvásárolni. A cég a szerződött mennyiség árát még idén kifizeti.

– Sok a szőlő, nem tudjuk hová rakni a bort – mondta Molnár Gábor abasári borász, kiemelve: egyszerre érnek a fajták.

– A minőséggel nincs gond, az a probléma, hogy az üzemek nem tudják fogadni a beérkező – a szerződöttől 10–20 százalékkal nagyobb – mennyiséget.

Forrás: 
heol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növényvédelmi előrejelzés – az őszi lemosó permetezés ideje

A hosszan tartó csendes, nyugodt nyárvégi időszakban semmi sem zavarta a betakarítási munkákat, az alma és a körte szüretelése javában tart, a szőlőé pedig a finiséhez közelít. Az amerikai szőlőkabóca és a tarka szőlőmoly már nem rajzik, a szőlőtőkéken maradt bogyókon viszont különböző rovarok tömege táplálkozik. A korai szüret miatt rég volt már az utolsó permetezés, ezért terjed a lisztharmat és a peronoszpóra.

Apró kezek is segédkeznek a szőlő szüretelésében

Az Eszterházy szőlőbirtokon 2016 óta fogadnak óvodás csoportokat szüretelni, az esemény célja, hogy a gyermekek már kiskorukban megismerkedjenek a szőlőtermesztés és a borkészítés mikéntjével.

Az utolsó permetezés

A növényvédőszer-maradvány kérdése mind a termelők, mind a borászok, mind a fogyasztók szempontjából kardinális kérdés. A kijuttatott növényvédő szereknél az élelmezés-egészségügyi és munkaegészségügyi várakozási idők betartása kötelező nemcsak az egészség és a környezet veszélyeztetése miatt, hanem az erjedés és a bor minősége szempontjából is.

Áremelkedés várható az élelmiszereknél

Az élelmiszerárak felfelé húzzák az idén az inflációt, de az élelmiszeripar és a termelők a gyengébb érdekérvényesítő képességük miatt a kereskedőknél kisebb mértékben lesznek képesek emelni áraikat – vetítette előre a Világgazdaságnak Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője.

Zúg a kombájn, tartályban már a bornak való

Javában tart a szüret a balatonboglári szőlőben. A Viti Coop Kft. jelenleg a fehérszőlőket szedi, s úgy tűnik jó bor, illetve pezsgő készülhet a beszállított szőlőből.

A tojás árát is felfelé hajtja az aszály

Az aszály miatt dráguló takarmányok hajthatják felfelé a tojás árát a hazai piacon. Az ágazati szereplőket összefogó szervezet szerint a termelőknek a megnövekedett költségeik miatt emelniük kell az átadási árakon, a fogyasztók ugyanakkor ennél kisebb mértékű drágulással találkozhatnak majd a boltokban.

Szőlőtermelés permetezés és betegségek nélkül

Amellett, hogy nem terheljük vegyszerekkel a környezetünket, a permetezés elhagyásával, minimalizálásával a szőlőtermelés költségeit is csökkentjük, ha a rezisztens fajták mellett tesszük le a voksunkat. Igaz, a gyümölcs, illetve a belőle készült bor minőségén még van mit „csiszolni”, de a szakemberek jó úton járnak.

Fogynak a balatoni szőlőterületek - lép az Agrárminisztérium is

A balatoni bortermelők aggasztónak tartják, hogy a nyaralóépítések miatt is fogyatkoznak a tó körüli szőlőterületek. A probléma miatt levelet írtak Nagy István agrárminiszternek, aki az InfoRádió kérdésére reagált a borászok felvetéseire.

Keserédes dinnyeszezon

Nem panaszkodhattak a szezon egyhangúsága miatt idén a magyar görögdinnye-termelők. A korai meleget júliusban erős lehűlés és eső követte, ami a termésmennyiséget és a keresletet is visszavetette, az exportpia­cokon is nagyon nyomott árak alakultak ki. Bár az augusztusi hőségnek köszönhetően megugrott forgalom az árakra is jó hatással volt, ez már nem tudta kompenzálni a korábbi veszteségeket.

Darázsinvázió sújtja a gyümölcsösöket

Későn jött és több kárt okozott, mint hasznot az elmúlt hetek szélsőségesen csapadékos időjárása a mezőgazdaságban. Az elmúlt napok bőséges égi áldásának nem örültek a gyümölcskertészetekben. Bár a legtöbb gyümölcsöt már leszüretelték, de még sok szőlőültetvényben a tőkéken érnek a fürtök.