Back to top

Nagy a baj az Egri borvidéken

Nem hogy nem jöttek be a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) által prognosztizált szőlőárak Heves megye borvidékein, de van, ahol árak sincsenek, lévén felvásárlók sem. A gazdák szerint katasztrofális a helyzet.

A szüret előtt még bizakodóan nyilatkozott a heol.hu-nak a borszőlőár-előrejelzéssel kapcsolatban Bartók Miklósné, a Novaji hegyközség elnöke, ám a helyzet azóta jócskán megváltozott. Mint mondja, azokkal az árakkal egyetértene ma is, de jelenleg szó sincs olyan számokról, sőt, egyáltalán árakról sem igen lehet beszélni, lévén nincsenek felvásárlók. Hangsúlyozta:

sok termelő nem is tud szüretelni, mert nincs, aki átvegye a szőlőjét.

– Tavaly négy-öt nem borvidéki felvásárló is volt a térségben, ma egy sincs – ­húzta alá, hozzátéve:

a ­felvásárlási árak – ha vannak is – sokszor nagyon alacsonyak, bőven az önköltség alattiak, örül, aki nullára ki tudja hozni a szüretet, de még ettől is rosszabb, hogy lesz, akinek az egész éves munkája kárba vész, mert a tőkén kell hagynia a szőlőt.

A leánykapiac gyakorlatilag összeomlott

Azt, hogy nagy a baj, többen is megerősítették. Egy ­egri gazda úgy nyilatkozott: a leánykapiac, ami eddig jól működött, mára teljesen összeomlott, gyakorlatilag egyáltalán nincs rá kereslet,

ebből a fajtából és rizlingszilvániből legalább 4000 mázsa kint van a tőkén, s nincs gazdája.

A termelő szavai szerint ugyanilyen probléma lehet majd hamarosan a kékfrankossal. Azért hamarosan, mert – mint arra többen is rávilágítottak – sok fajta egyszerre érik, van, aki jövő héten már leszedi a merlot-ját. Ráadásul korábban kezdődött a szüret, így a termelőknek kevesebb idejük volt eladni a bort is. Gyakorlatilag bárkit kerestünk, szóba került, hogy valószínűleg számos gazda felhagy az ágazattal az idei év után, s lévén, hogy az Egervin „bedőlése” óta nincs igazán nagy felvevőpiac az Egri borvidéken, reménytelennek látszik a helyzet.

Könyörögnek a gazdák, vegyék át a szőlőt

A nyolc hektáron ­gazdálkodó Pallagi Miklós azt mondta: már tavaly is érezték a gondot, ráadásul akkor a HNT árprognózisa még nem borvidéki bontásban szerepelt, de végül kialakult egy kilónként 100 forintos minimum, ami elfogadható volt. Most azonban, mint fogalmazott, katasztrofális a helyzet.

– A blauburgerért tavaly 105 forintot kínáltak, idén 85-öt, annak aki szerencsés, és talál felvásárlót. Ha valakinek nincs szerződése, kilátástalan a helyzete. A saját szememmel láttam, ahogy könyörögnek a gazdák, hogy vegyék át tőlük a szőlőt… Idén hétszer permeteztem, s most már szinte annak is örülök, ha a legalább a vegyszer ára visszajön – mondta.

Szavai szerint állami segítségre van szükség, mert a gazdák hasonló cipőben járnak, mint az almatermesztők, s nem kizárt, hogy a szőlészeknek is radikális lépést kell tenniük.

– Már az is megfordult a fejemben, hogy kiborítunk egy-két konténernyi kékfrankost a Dobó térre, hadd lássák az emberek, milyen kereslet van a hungarikummá nyilvánított egri bikavér alapjára! – csattant fel.

Úgy tudjuk, a gazdák levélben fordulnak segítségért Nyitrai Zsolthoz, a térség országgyűlési képviselőjéhez, illetve dr. Pajtók Gábor megyei kormánymegbízotthoz és Habis László egri polgármesterhez, mert mint írják „bár az állam nem szólhat bele a piacba, de nem nézhet mindent tétlenül”.

Nagyrédén sztrájk hozott eredményt

Nagyrédén a gazdák sztrájkot hirdettek az alacsony felvásárlási árak miatt, amelynek végül lett eredménye – tudatta a hegybíró. – A megállapodás szerint a rizlingszilváni kilónkénti ára 65 forintról 80-ra emelkedett, az ottonel muskotályt 80 helyett 90 forintért vette meg a helyi felvásárlói cég a hegyközség tagjaitól – ismertette Csernyik István. Hozzátette, az egyezség szerint a szerződött mennyiség fölötti termést a beígért fél helyett teljes áron fogják felvásárolni. A cég a szerződött mennyiség árát még idén kifizeti.

– Sok a szőlő, nem tudjuk hová rakni a bort – mondta Molnár Gábor abasári borász, kiemelve: egyszerre érnek a fajták.

– A minőséggel nincs gond, az a probléma, hogy az üzemek nem tudják fogadni a beérkező – a szerződöttől 10–20 százalékkal nagyobb – mennyiséget.

Forrás: 
heol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pénteken kezdődik a Szőlő és klíma konferencia Kőszegen

Április 26-27-én ismét megrendezik Kőszegen a Szőlő és klíma konferenciát, ahol az éghajlatváltozásnak a szőlőre gyakorolt hatásáról és a lehetséges alkalmazkodási módokról lesz szó. Minden érdeklődőt várnak, regisztrálni vagy előre jelentkezni sem kell a részvételhez. Kőszegen a Szőlő jövésnek könyvében 1740-től vezetnek följegyzéseket a szőlő fejlődési állapotáról.

Gazdaság, génbank és gyakorlati helyszín egy helyen

A magyar mezőgazdaságnak szinte nincs olyan ágazata, amelyet a Georgikon Tanüzemben nem művelnek. Amellett, hogy termelnek, gazdálkodnak, génbankként és az egyetem hallgatóinak gyakorlati képzésének helyszíneként működnek, szakmai kísérleteikkel a környékbeli gazdákat is segítik.

Jó helyek a Dél-Balatonon

Bár rengeteg online felület ajánl utazási tippeket, mégis legszívesebben a helyiek tanácsát fogadjuk meg. Így sokszor olyan helyekre juthatunk el, egyedi élményeket szerezve, amelyekről az útikönyvek sem írnak.

A tápanyagellátás befolyásolja a vörösborok minőséget

Olaszországban mind nagyobb szerepet kap a szőlőtermesztésben az öntözés, a klímaváltozás közvetlen következményeként. Ezt lehetőségként fogják föl, amivel a vörösborok minőségén is javíthatnak. Tápoldatozással ugyanis térben és időben precíziósan tudják szabályozni a tápanyagellátást, a szőlő fejlődési szakaszaihoz igazítva.

Ökológiai vagy bio?

Az ökológiai vagy biotermesztés fogalmának tisztázása igen időszerű, hiszen nemcsak a hazai termesztésben, hanem a külföldi megnevezésekben is sokszor zavaros a két módszer megkülönböztetése.

Nem segített a húsvét a tojástermelőkön

Nem változott a néhány héttel ezelőtti helyzet, idén húsvét előtt sok helyen csökkentek a tojásárak, ami az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva szinte példátlan - írta a Világgazdaság csütörtökön.

Folytatódott a termelői árak drágulása

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint februárban – 2018 második havához viszonyítva – a vágójuh kilónkénti ára 23 forinttal nőtt, a vágómarháé viszont 42, a vágósertésé 13, a vágóbaromfié pedig 4 forinttal olcsóbb lett. A nyerstejért ugyanannyit, az étkezési tojásért 1 forinttal fizettek kevesebbet, mint az elmúlt évben. A gabona 14,8 százalékkal került többe.

Nagyon megugrottak a sertésárak

Négy héttel ezelőtt jelentős felvásárlási áremelkedés indult a vágósertés-piacon. A 11. héten a kilogrammonkénti átlagár még 347,10 Ft volt, ami a 12. héten 2 Ft-tal, a 13. héten 17,50 Ft-tal, a 14. héten pedig példátlanul magasan, 28,40 Ft-tal, 395 Ft-ra drágult. Négy hét alatt ez közel 50 forintos árnövekedés! Természetesen mindezt persze nagy örömmel nyugtázzák a termelők.

Így védték a szőlőt a fagytól

Franciaország középső tájain egyes helyeken -5, -6 fokos hideg is előfordult. Ezért paraffingyertyás ültetvényfűtéssel védték a szőlőt a késői fagyoktól.

A villányiak végeztek az élen

A Szőlész-Borász Szakma Kiváló Tanulója verseny országos döntőjét Villányban tartották. A nemes vetélkedés házigazdája idén ismét az AM DASzK Teleki Zsigmond Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium volt.