Back to top

Elhunyt a magyarországi természetvédelem atyja

Életének 89. évében, szeptember 10-én elhunyt Rakonczay Zoltán erdőmérnök, az intézményes természetvédelem magyarországi atyja. A szakma az ő érdemének tartja a jelenleg 10 igazgatóságból álló magyarországi nemzetipark-hálózat kialakítását, a szükséges jogszabályi hátterének és működtetési rendszerének megteremtését.

A gyászhírt a Qubit közölte.

A Nemzetközi Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 1968-ban állt elő a természeti értékek védelmét célzó akciótervével, amely pár évvel később az ENSZ hivatalos programja lett. (Az ENSZ 1972-es stockholmi konferenciáján a résztvevő államok egyhangúlag döntöttek, az UNESCO azévi közgyűlése pedig el is fogadta a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezményt.)

A turizmust kiemelt népgazdasági ágazatként kezelő Magyarországon ennek hatására – az akkor elsősorban erdészek által felismert természetvédelmi irányelvek mentén – 1971-ben kormányrendelet született az országos jelentőségű természeti értékek védelméről. A felügyeletet a közvetlenül a Minisztertanács alá rendelt Országos Természetvédelmi Hivatal (OTvH) látta el, amelynek élére 1972-ben nevezték ki Rakonczayt. Bár az előkészítés már zajlott,

a Hortobágyi Nemzeti Park 1973-as megnyitása így neki is köszönhető. Ahogy a ma már Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületként ismert madártani egyesület 1974-es megalapítása is, amelynek bejegyzését ő járta ki a Minisztertanácsnál.

Rakonczay elnökségének második évében 96 gerinces állatfaj (48 emlős, 18 hal, 15–15 hüllő és kétéltű) került országos védelem alá – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően pénzben is meghatározva az így már korántsem csupán eszmei értéküket. Egy évvel később, 1975-ben a Duna–Tisza közén megalakult a Kiskunsági Nemzeti Park, az OTvH pedig a hatékonyság jegyében ésszerűsítette a természetvédelmi kategóriákat, országos és helyi jelentőségűekre osztva az természeti értékeket. Ugyanebben az évben létrejött a speciális törődést igénylő barlangoknak szentelt Barlangtani Intézet.

Rakonczay vezetésével készült el az az irányaiban máig érvényes 15 évre szóló távlati program is, amely az 1970-es évek közepén meglévő védett területek megötszörözését irányozta elő 1990-re. A két évvel később alapított Bükki Nemzeti Park mellett az évtized végére harmincnál is több tájvédelmi körzet, közel száz országos és félezer helyi jelentőségű természetvédelmi terület létesült az országban 450 ezer hektáron; a természetvédelem fennhatósága így az ország területének 5 százalékára terjedt ki.

Annyira jól csinálta a dolgát, hogy lefokozták

A természetvédelmi fejlesztések, elsősorban a védetté nyilvánítási hullám annyira jól sikerültek, hogy a Kádár-rezsim ismert logikája szerint átszervezéssel húzta be a féket a robogó vonaton. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatallá bővített OTvH élére egy megbízhatóbb elvtársat neveztek ki, Rakonczay 1979-től a hivatal második embereként intézhette a természetvédelemmel kapcsolatos ügyeket. Addigra viszont kiépültek a struktúrák, a tervgazdaságban pedig a már elfogadott tervekben kijelölt irányban haladtak a folyamatok: 1982-ben természetvédelmi bírság kirovására kaptak jogosítványt a széles hatáskörű természetvédelmi szolgálatok, ezzel a magyarországi természetvédelem elérte a nagykorúság határát.

Három évre rá nemzeti parkká léptették elő az Aggteleki Tájvédelmi Körzetet, 1987-ben pedig megalakult a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (KVVM), amelynek természetvédelmi főosztályát Rakonczayra bízták. Az 1991-ben megnyíló Fertő-Hanság Nemzeti Park előkészítését így 1990-es nyugdíjazásáig miniszterhelyettesként vezényelhette.

Nyugdíjazásának körülményeiről Rakonczay a 2006-ban megjelent Gyökerek és lombok – Erdészportrék című interjúkötetben bővebben is beszámolt. Eszerint 1989 végén Maróthy László miniszter – a természetvédőnek az utolsó november 7-i ünnepségen elmondott, Vlagyimir Iljics Lenint csak egy kaukázusi tiszafa-matuzsálem oltalmázása miatt dícsérő beszéde után – felkérte ugyan arra, hogy adja be nyugdíjkérelmét, ám ennek az erdőmérnök nem tett eleget. Már csak azért sem, mert nem sokkal később életveszélyes autóbalesetet szenvedett. Felmondólevelét végül korábbi sofőrje adta át neki, a rendszerváltozás hónapjaiban a minisztériumban ugyanis elfelejtették postára adni.

Rakonczay Zoltán a újonnan átadott sas-hegyi tanösvényen 2008-ban
Rakonczay Zoltán a újonnan átadott sas-hegyi tanösvényen 2008-ban
Fotó: www.oee.hu

1992 és 1996 között a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán egyetemi docensként a környezetvédelmi tanszék vezetője volt, de tanított a keszthelyi agráregyetemen és az ELTE több karán is. Ezután kérték fel arra, hogy a földkárpótlással magánkézbe került természeti területek állami birtokbavételét miniszteri biztosként irányítsa.

A több, mint 100 ezer hektár védetté nyilvánítása után, az 1998-ban hatalomra kerülő új kormánykoalíció kisgazda minisztere mentette fel 1999-ben. Ennek ellenére Rakonczay, bár csak közvetve, de a fennmaradó öt nemzeti park létrehozásában is kulcsszerepet játszott. Háromszáznál is több szakmai tanulmánya, több tucat kötete ma is az egyetemi ajánlott irodalom része.
Forrás: 
Qubit

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyelőre még rejtély, hogy miért mélyül a Dráva

Egy jelenleg zajló projektben vizsgálják a vízügyi szakemberek a Dráva medermélyülését. Ennek az eddig megállapított mértéke a hosszú távú adatok elemzése alapján átlagosan három centit jelent évente a folyó magyarországi szakaszán.

Egy okostelefon is elég a hétvégi bagolyszámláláshoz

A múlt hétvégi sas-szinkron után a mostanin a baglyokat számlálják az országban. Az évente ismétlődő erdei fülesbagoly telelőhely felmérésben bárki részt vehet. Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít.

Párt találtak Rómeónak, a világ legmagányosabb békájának - videóval!

A tudósok versenyfutása az idővel úgy tűnik, véget ért. Egy expedíció során ugyanis öt Sehuencas-vízibékát (ejtsd: széjuenkássz) találtak, melyek jelenleg a Rómeónak is otthont adó természettudományi múzeumban, karanténban várják a nagy találkozást.

A termeszek, mint az esőerdő megmentői

Ugyan hazánkban nem élnek, de valószínűleg mindenki hallott már arról, mekkora kárt képesek okozni a termeszek a fából készült tárgyakban. Ebből arra következtethetnénk, hogy az erdőben a jelenlétük a fáknak inkább gond, sem mint segítség. Azonban úgy tűnik, mégiscsak hasznosak ezek a rovarok az erdőnek.

Ahol a Kisalföld és a Bakony összeér

A Bakonyerdő Zrt.-ről elsőként a nevében szereplő hegyvidék, vagy a Balaton-felvidék jut legtöbbek eszébe, de területünk nem csupán e két tájra terjed ki. A hegyvidék lábánál, a Marcal folyó medencéjében fekvő Pápa–Devecseri síkság erdeinek jó részét is mi kezeljük, s e változatos, gyönyörű vidék számos fölfedezni valót tartogat az ide érkezőknek.

Kautzky Armand: az igénytelenség elkerül

Amikor a címe felől kérdeztem, biztos voltam benne, hogy nem a belvárosban kell majd keresnem Kautzky Armandot. A hegy lábánál az utolsó utcába kanyarodunk be, ott is az utolsó házat vásárolta meg évekkel ezelőtt a Kautzky család. Az erdő szinte összeér a kerttel, az udvaron még magasles is áll, a két kutyus, Csipke és Zsepi pedig türelmetlenül várja az erdei sétát, amit miattunk kellett elhalasztani.

Végig megőrizte vezető pozícióját a szavazáson az év vadvirága

A beérkezett szavazatok alapján az év vadvirága 2019-ben a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum). A szavazatok 47 százalékával maga mögé utasította a tündérfátyolt (32 százalék) és a macskaherét (21 százalék) is.

Agrárterületek madártani jelentősége

A kukoricatermesztés évek óta növekvő tendenciát mutat világszerte. Például míg Németországban 2005-ben csupán 1,7 millió hektáron termesztettek kukoricát, addig 2014-ben már 2,6 millió hektárt tett ki e növényi kultúra részesedése, ami az ország teljes területének 7,2 százalékának felel meg. A jövőben várható termőterület-növekedés és az intenzív művelés drasztikus hatással lehet madárvilágra.

Téli erdei kalandok

A vízkereszt után beköszöntő farsangi időszak kemény fagyokkal, még több hóval érkezett, mely remek alkalmat teremhet egy téli erdei kalandra. Az erdő „láthatatlan” kapuját kitárva szeretettel várjuk a kirándulókat az állami erdőkbe, azonban felhívjuk a figyelmet a téli kirándulás legfontosabb íratlan szabályaira.

Misztikumokkal övezett az idei év kétéltűje

Hűvös erdeink egzotikus küllemű kétéltűjét, a foltos szalamandrát választotta a Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az év kétéltűjének 2019-ben. A látványos színezetű állathoz kötődő számtalan mendemonda rengeteg példány vesztét okozta. De mi a valóság?