Back to top

Elhunyt a magyarországi természetvédelem atyja

Életének 89. évében, szeptember 10-én elhunyt Rakonczay Zoltán erdőmérnök, az intézményes természetvédelem magyarországi atyja. A szakma az ő érdemének tartja a jelenleg 10 igazgatóságból álló magyarországi nemzetipark-hálózat kialakítását, a szükséges jogszabályi hátterének és működtetési rendszerének megteremtését.

A gyászhírt a Qubit közölte.

A Nemzetközi Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 1968-ban állt elő a természeti értékek védelmét célzó akciótervével, amely pár évvel később az ENSZ hivatalos programja lett. (Az ENSZ 1972-es stockholmi konferenciáján a résztvevő államok egyhangúlag döntöttek, az UNESCO azévi közgyűlése pedig el is fogadta a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezményt.)

A turizmust kiemelt népgazdasági ágazatként kezelő Magyarországon ennek hatására – az akkor elsősorban erdészek által felismert természetvédelmi irányelvek mentén – 1971-ben kormányrendelet született az országos jelentőségű természeti értékek védelméről. A felügyeletet a közvetlenül a Minisztertanács alá rendelt Országos Természetvédelmi Hivatal (OTvH) látta el, amelynek élére 1972-ben nevezték ki Rakonczayt. Bár az előkészítés már zajlott,

a Hortobágyi Nemzeti Park 1973-as megnyitása így neki is köszönhető. Ahogy a ma már Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületként ismert madártani egyesület 1974-es megalapítása is, amelynek bejegyzését ő járta ki a Minisztertanácsnál.

Rakonczay elnökségének második évében 96 gerinces állatfaj (48 emlős, 18 hal, 15–15 hüllő és kétéltű) került országos védelem alá – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően pénzben is meghatározva az így már korántsem csupán eszmei értéküket. Egy évvel később, 1975-ben a Duna–Tisza közén megalakult a Kiskunsági Nemzeti Park, az OTvH pedig a hatékonyság jegyében ésszerűsítette a természetvédelmi kategóriákat, országos és helyi jelentőségűekre osztva az természeti értékeket. Ugyanebben az évben létrejött a speciális törődést igénylő barlangoknak szentelt Barlangtani Intézet.

Rakonczay vezetésével készült el az az irányaiban máig érvényes 15 évre szóló távlati program is, amely az 1970-es évek közepén meglévő védett területek megötszörözését irányozta elő 1990-re. A két évvel később alapított Bükki Nemzeti Park mellett az évtized végére harmincnál is több tájvédelmi körzet, közel száz országos és félezer helyi jelentőségű természetvédelmi terület létesült az országban 450 ezer hektáron; a természetvédelem fennhatósága így az ország területének 5 százalékára terjedt ki.

Annyira jól csinálta a dolgát, hogy lefokozták

A természetvédelmi fejlesztések, elsősorban a védetté nyilvánítási hullám annyira jól sikerültek, hogy a Kádár-rezsim ismert logikája szerint átszervezéssel húzta be a féket a robogó vonaton. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatallá bővített OTvH élére egy megbízhatóbb elvtársat neveztek ki, Rakonczay 1979-től a hivatal második embereként intézhette a természetvédelemmel kapcsolatos ügyeket. Addigra viszont kiépültek a struktúrák, a tervgazdaságban pedig a már elfogadott tervekben kijelölt irányban haladtak a folyamatok: 1982-ben természetvédelmi bírság kirovására kaptak jogosítványt a széles hatáskörű természetvédelmi szolgálatok, ezzel a magyarországi természetvédelem elérte a nagykorúság határát.

Három évre rá nemzeti parkká léptették elő az Aggteleki Tájvédelmi Körzetet, 1987-ben pedig megalakult a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (KVVM), amelynek természetvédelmi főosztályát Rakonczayra bízták. Az 1991-ben megnyíló Fertő-Hanság Nemzeti Park előkészítését így 1990-es nyugdíjazásáig miniszterhelyettesként vezényelhette.

Nyugdíjazásának körülményeiről Rakonczay a 2006-ban megjelent Gyökerek és lombok – Erdészportrék című interjúkötetben bővebben is beszámolt. Eszerint 1989 végén Maróthy László miniszter – a természetvédőnek az utolsó november 7-i ünnepségen elmondott, Vlagyimir Iljics Lenint csak egy kaukázusi tiszafa-matuzsálem oltalmázása miatt dícsérő beszéde után – felkérte ugyan arra, hogy adja be nyugdíjkérelmét, ám ennek az erdőmérnök nem tett eleget. Már csak azért sem, mert nem sokkal később életveszélyes autóbalesetet szenvedett. Felmondólevelét végül korábbi sofőrje adta át neki, a rendszerváltozás hónapjaiban a minisztériumban ugyanis elfelejtették postára adni.

Rakonczay Zoltán a újonnan átadott sas-hegyi tanösvényen 2008-ban
Rakonczay Zoltán a újonnan átadott sas-hegyi tanösvényen 2008-ban
Fotó: www.oee.hu

1992 és 1996 között a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán egyetemi docensként a környezetvédelmi tanszék vezetője volt, de tanított a keszthelyi agráregyetemen és az ELTE több karán is. Ezután kérték fel arra, hogy a földkárpótlással magánkézbe került természeti területek állami birtokbavételét miniszteri biztosként irányítsa.

A több, mint 100 ezer hektár védetté nyilvánítása után, az 1998-ban hatalomra kerülő új kormánykoalíció kisgazda minisztere mentette fel 1999-ben. Ennek ellenére Rakonczay, bár csak közvetve, de a fennmaradó öt nemzeti park létrehozásában is kulcsszerepet játszott. Háromszáznál is több szakmai tanulmánya, több tucat kötete ma is az egyetemi ajánlott irodalom része.
Forrás: 
Qubit

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kaptárak lehallgatásával mentenek méheket

A mesterséges intelligencia és a technológiai fejlődés segíthet megállítani a világ méhpopulációjának drasztikus lecsökkenését. A kaptárakra hat érzékelőt helyeznek, melyekkel rögzítik a méhek zümmögését, a láb és szárny mozgásuk hangjait, az általuk termelt méz súlyát, a kaptár páratartalmát, továbbá a helyi időjárási és légszennyezettségi viszonyokat.

A vadludak védelmében nem lehet tűzijátékozni

A tatai Öreg-tavon több ezer vadmadár telel minden évben. A vadludak azonban érzékenyek a zavarásra, és a szilveszteri tűzijátékok már korábban is hetekre elriasztották őket. Amellett, hogy fölösleges stresszt okoznak az állatoknak, az éjszaka megriadó nappali madarak a sötétben nem tudnak úgy tájékozódni, és akár halálos baleset is érheti őket.

Vadászat miatti lezárások Szilvásvárad környékén

A szokatlan novemberi meleg után hétfőtől kezdetét veszi a fagyosabb idő. A meteorológusok szerint vasárnap éjjel megérkezik a lehűlés és akár havas esőre, a magasabb régiókban pedig havazásra is számíthatunk. Érdemes még kihasználni a közelgő napos hétvégét egy őszi kiruccanásra, erdei túrázásra.

Az erdőfelújítástól a drónokig

Az erdészetben jelentkező problémákat nem lehet csak a kutatóműhelyekben megoldani - ez volt az egyik fő alapvetése a Pécsen tartott „Erdőgazdálkodás határon innen és határon túl” címmel rendezett konferenciának. Ennek jegyében a prezentációkat „tőmelletti”, terepen dolgozó erdőmérnökök tartották.

Az arborétum a második otthona

Vérbeli kiránduló izgalmával és ezernyi kérdéssel érkezem az Agostyáni Arborétumba. Amint belépek a nagy székely kapun, a csönd magával ragad. A lombok árnyékában közelítek a kicsi faházikó felé, ahol Rozmann Hajnalka mindig mosolygós arca fogad. Mint vendéget a házigazda köszönt, ő az arborétum vezetője.

A mérgezett méhek antiszociálisak lesznek

A méhek szociális viselkedése nagyon fontos az életmódjuk szempontjából: akár táplálkoznak, élelmet gyűjtenek, az utódaikat nevelik vagy éppen a fészküket hűtik, fűtik, építik és javítják, a kolónia minden feladatot egy egységként végez.

Kék színben érkezik a zöld virágcserép

A német Pöppelmann hollandiai képviselete bemutatta a TEKU cserepek környezetkímélő kék generációját, amely újrahasznosított polipropilén műanyagból készül és újrahasznosítható.

Magyar fejlesztés: szén-dioxidot átalakító elektrokémiai reaktor

Az egyik legjelentősebb globális problémára, a növekvő szén-dioxid kibocsátás káros hatásaira is megoldást kínál a ThalesNano Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közös kutatás-fejlesztési projektje.

Több információt osztanának meg Pilisi bioszféra-rezervátumról a turistákkal

Az UNESCO továbbra is védett területként tartja számon a Pilisi bioszféra-rezervátumot. A területen intenzívebbé tennék a turisták közvetlen tájékoztatását.

A magbankok sem mindenhatók

Nem minden növény magja alkalmas arra, hogy magbankokban tárolják. Így ha bármi történik, nem lesz honnan „újraéleszteni” az érzékeny fajokat. A kutatók megállapítása szerint a különösen veszélyeztetett fajok 36 százalékának magja érzékeny a szárításra és fagyasztásra – vagyis arra a módszerre, ahogyan a magbankokban megőrzik a szaporítóanyagokat.