Back to top

Kis növények, nagy előnyök

Pillangósok, madáreleségek, cirok- és fűfélék, talajjavító készítmények és forgatás nélküli talajművelő eszközök kerültek terítékre a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézetének „Alternatív növények, alternatív talajművelés, talajkondícionálás” című konferenciáján.

Míg a növényeket a kutatóintézet ismertette, a talajállapotról az Impavidus Trade Kft. és a Timac Agro Kft. számolt be, addig a gépek bemutatását a Vaderstad Kft. vállalta.

Egyre nagyobb figyelmet követelnek maguknak az alternatív növények
Fotó: viniczai

„Az egyre extrémebb időjárási viszonyok között az alternatív növények szerepe felértékelődik”- hangsúlyozta Murányi Eszter. A Karcagi Kutatóintézet tudományos munkatársa kiemelte, a takarmánykeverékekben például a Zádor és az Albita szemescirkok akár 60 százalékban is helyettesíteni tudják a kukoricát. A Zádor korai érésű, kétvonalas hibrid, amely jó évjáratokban hektáronként 8 tonnás termést is hoz, ráadásul a nyersfehérje tartalma 12-13 százalék. Bár nyersfehérje tartalomban az Albita kicsit alulmarad, de a közepes-késői hibrid akár 10 tonna szemterméssel hálálja meg a bizalmat.

Murányi Eszter: Bár kicsi, ám annál jelentősebb növényekről van szó
Fotó: viniczai

A pillangósok a zöldítésben játszhatnak komolyabb szerepet. Így az NS Pionír őszi takarmányborsó, amelyet jó télállóság jellemez, áttelelés után erőteljesen fejlődik. Nagy tömegű, jó minőségű takarmányt – hektáronként 35-40 tonna zöldtömeget – ad.

A Béta pannonbükköny az őszi takarmánykeverékek pillangós társnövénye. Hektáronként 60-80 kiló bükkönyt ugyanennyi rozs vagy őszi búza támasztónövénnyel vetnek. Zölden már május elején kaszálható és szénaként is etethető.

Sokak számára nem ismeretlenek a lednekek. Magjaik abrakkeverékekben értékes fehérje – 24-26 százalék – források. Zöldtrágyázásra fő- és másodvetésben is termeszthetők.

A Karcagi fehérvirágú hüvelye és magja zölden és szárazon is alkalmas emberi fogyasztásra.

Zöldtakarmányként hektáronként 15-20 tonna zöldterméssel számolhatunk. A Karcagi kismagvú elsősorban zöldtakarmányozásra nemesített fajta, de szénakészítésre is alkalmas és zöldtrágyaként is megállja a helyét.

Nagy az érdeklődés az új növények iránt
Fotó: viniczai

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiskert a téli ablakban

A mikrosalátához nem kell kert, csak egy világos ablakpárkányra van szükség. Egy tálcára némi földet, vagy kókuszrostot kell önteni, benedvesíteni, rászórni a magokat, nedvesen tartani, és egy hét múlva vághatjuk is a saját, vegyszermentes, friss minisalátákat, azaz a mikrozöldeket.

Kevés a biogazda Magyarországon

Miközben az ökológiai gazdálkodásra alkalmas táblák összterülete egyre nagyobb, a biogazdaságokban tartott jószágok száma több fajta esetében jelentősen visszaesett az utóbbi időben.

Növelni kell a talajok széntartalmát

Európában ugyanakkor mintegy 12 millió hektárnyi területet érint a talaj minőségének romlása. Ehhez hasonló mértékű az a globális tendencia, amely az élelmiszer-ellátást és a természeti erőforrásokat, rajtuk keresztül pedig az emberi jólétet fenyegeti – figyelmeztet új jelentésében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC.

Kőzetgyapot, kókuszrost, netán farosttal kevert tőzeg? Melyiket válasszuk?

A talajt helyettesítő közegeken való termesztés leghasznosabb előnye, hogy kiküszöbölhető az összes talajból eredő gond. Kizárhatók a talajból eredő fertőzések, a káros sófölhalmozódás és a leromlott talajszerkezet sem rontja a termesztés eredményeit. Nem mellesleg a közeges termesztéshez társított klímaszabályozással, tápanyag-utánpótlással elérhető termésátlag túlszárnyalja a talajban elérhetőt.

Hallotta már a gyökerek növekedését?

A gyökerek növekedését meg lehet hallani, sőt, a talajban élő giliszták mozgását is. Az ETH Zürich és a Francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet egy új módszerrel állt elő a talajok vizsgálatához.

A növényorvosokon is múlik a mezőgazdaság jövője

Az élelmiszer-biztonság kulcsa a növényorvos szlogennel rendezték meg a XIII. Növényorvos Napot, ahol a résztvevők nagy tapssal fogadták annak bejelentését, hogy a növényorvosok szaktudását, munkájuk jelentőségét szakmai doktori címmel tervezik elismerni. Elvárás ugyanakkor, hogy olyan fenntartható növényvédelmet folytassunk, ahol az utolsó megoldás a növényorvosi vény kiállítása.

Földbe kerültek az első komlótövek Kastélyosdombón

Több mint két évtized után újra termelnek hazánkban komlót. A sör egyik ízesítő anyagaként szolgáló növény nagyüzemi termesztését Kastélyosdombón kezdték el.

Drágább lett termelni az agráriumban

Idén szeptemberében a mezőgazdasági termelői árak 2017 azonos időszakához képest 6,2 százalékkal nőttek, amit a növényi termékek árának 12 százalékos emelkedése, illetve az élő állatok és állati termékek árának 2,8 százalékos csökkenése eredményezett.

A magbankok sem mindenhatók

Nem minden növény magja alkalmas arra, hogy magbankokban tárolják. Így ha bármi történik, nem lesz honnan „újraéleszteni” az érzékeny fajokat. A kutatók megállapítása szerint a különösen veszélyeztetett fajok 36 százalékának magja érzékeny a szárításra és fagyasztásra – vagyis arra a módszerre, ahogyan a magbankokban megőrzik a szaporítóanyagokat.

A biológiai sokféleség megőrzendő érték

A Kárpát-medence Európa egyik legrégebbi mezőgazdasági kultúráját őrzi. Magyarország kiemelkedő természeti értékekkel rendelkezik, változatos ökológiai adottságai kedvezőek a biodiverzitásnak. Rendkívüli értéket jelentő haszonnövény fajtáink és állatfajaink hosszú évszázadok alatt, sajátos klimatikus és ökológiai viszonyok között alakultak ki - fogalmazott Farkas Sándor Eisenstadtban.