Back to top

Kis növények, nagy előnyök

Pillangósok, madáreleségek, cirok- és fűfélék, talajjavító készítmények és forgatás nélküli talajművelő eszközök kerültek terítékre a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézetének „Alternatív növények, alternatív talajművelés, talajkondícionálás” című konferenciáján.

Míg a növényeket a kutatóintézet ismertette, a talajállapotról az Impavidus Trade Kft. és a Timac Agro Kft. számolt be, addig a gépek bemutatását a Vaderstad Kft. vállalta.

Egyre nagyobb figyelmet követelnek maguknak az alternatív növények
Fotó: viniczai

„Az egyre extrémebb időjárási viszonyok között az alternatív növények szerepe felértékelődik”- hangsúlyozta Murányi Eszter. A Karcagi Kutatóintézet tudományos munkatársa kiemelte, a takarmánykeverékekben például a Zádor és az Albita szemescirkok akár 60 százalékban is helyettesíteni tudják a kukoricát. A Zádor korai érésű, kétvonalas hibrid, amely jó évjáratokban hektáronként 8 tonnás termést is hoz, ráadásul a nyersfehérje tartalma 12-13 százalék. Bár nyersfehérje tartalomban az Albita kicsit alulmarad, de a közepes-késői hibrid akár 10 tonna szemterméssel hálálja meg a bizalmat.

Murányi Eszter: Bár kicsi, ám annál jelentősebb növényekről van szó
Fotó: viniczai

A pillangósok a zöldítésben játszhatnak komolyabb szerepet. Így az NS Pionír őszi takarmányborsó, amelyet jó télállóság jellemez, áttelelés után erőteljesen fejlődik. Nagy tömegű, jó minőségű takarmányt – hektáronként 35-40 tonna zöldtömeget – ad.

A Béta pannonbükköny az őszi takarmánykeverékek pillangós társnövénye. Hektáronként 60-80 kiló bükkönyt ugyanennyi rozs vagy őszi búza támasztónövénnyel vetnek. Zölden már május elején kaszálható és szénaként is etethető.

Sokak számára nem ismeretlenek a lednekek. Magjaik abrakkeverékekben értékes fehérje – 24-26 százalék – források. Zöldtrágyázásra fő- és másodvetésben is termeszthetők.

A Karcagi fehérvirágú hüvelye és magja zölden és szárazon is alkalmas emberi fogyasztásra.

Zöldtakarmányként hektáronként 15-20 tonna zöldterméssel számolhatunk. A Karcagi kismagvú elsősorban zöldtakarmányozásra nemesített fajta, de szénakészítésre is alkalmas és zöldtrágyaként is megállja a helyét.

Nagy az érdeklődés az új növények iránt
Fotó: viniczai

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szamócát szermaradék nélkül

Akkor lehet növényvédő szerek és műtrágyák nélkül szamócát termeszteni, ha mindent megteszünk azért, hogy a növény jól érezze magát és a talajéletet igyekszünk gazdagítani, derült ki a FruitVeB és a ZFW Hortiservice Kft. szakmai napján Kecskeméten. Az sem árt persze, ha a termesztett fajta nem érzékeny a betegségekre, főként a nehezen leküzdhető talajban élő kórokozókkal szemben ellenálló.

A szívó kártevők réme

Bár az elmúlt években nem volt jellemző, hogy új hatóanyaggal jelennek meg a növényvédős cégek, a Bayer Hungárai Kft. most mégis meglepte a gazdákat. A cég országjáró szőlő szimpóziumának egri állomásán mutatkozott be az idei év nagy újdonsága, a Sivanto prime, amelyet egyszerűen úgy jellemeztek, hogy a természet ajándéka a szívó kártevők ellen.

Még nem lehet drónnal permetezni

A drónok mezőgazdaságban történő, növényvédelmi célú alkalmazása új jelenség. A Nébih felhívja az érdeklődők és érintettek figyelmét, hogy e célú használatuk jelenleg nem engedélyezett, arra csak a jogi környezet kialakítását követően nyílik lehetőség.

A növénytermesztők most elmondhatják a véleményüket

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) kérdőíves felmérést indít a magyarországi szaporítóanyag-felhasználási szokások, stratégiák, választást segítő tényezők megismerése érdekében.

A tavaszias idő megzavarja a növényeket

A túl korán érkező enyhe idő bár jól esik az embernek, de a tavaszi fagykárok esélyét jelentősen növeli. Az előttünk álló hét első felében sokfelé 10 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, mely a vegetáció egy részét már megindíthatja. A tartósabban ködös területeken ezzel szemben nem melegszik föl ennyire a levegő, nyugalomban marad a vegetáció.

Kipusztulás fenyegeti a hasznos rovarfajokat

Globálisan a rovarok teljes tömege évente 2,5 százalékkal csökken – állapította megy egy friss tanulmány. Nyolcszor olyan gyors a rovarfajok kihalása, mint az emlősöké, a madaraké vagy a hüllőké, ráadásul a fajok egyharmada veszélyeztetett kategóriába tartozik.

Kína és India zöldíti a bolygónkat

A világ két legnagyobb szennyezője, Kína és India segíti a bolygó zöldülését is egy jelentés szerint – legalábbis egyelőre. Ez a hatás főleg abban gyökerezik, hogy Kínában igen ambiciózus faültetési kampány zajlik, illetve mindkét országban igen intenzív a mezőgazdasági termelés.

A csemegekukorica a sláger

Az ukrajnai agrárgazdaság egyik fő jellemzője, hogy hamar telítetté válik a piac. Dömping idején a gazdák gyakran még jóval önköltségi ár alatt sem tudják értékesíteni a terméküket. Ezekben a hetekben tehát jól át kell gondolniuk, hogy a hamarosan kezdődő idényben mely kultúráknak szavaznak bizalmat. Mindenesetre tény: akik az elmúlt évben a csemegekukorica mellett döntöttek, nem bánták meg.

Új növényfajtákkal a klímaváltozás ellen

Az elmúlt hónapok szélsőséges időjárása Ausztriában a szántóföldi növényeknél 10-15 százalékos terméscsökkenést okozott, ám egyes más növényi kultúrák esetében a veszteség akár a 40 százalékot is eléri. Erős visszaesés jellemezte a gyümölcs- és zöldségtermelést is; egyedül a szőlőtermelők zártak viszonylag kedvező szezont.

Most növelhető a bekeverési arány

Magyarország jóval az európai átlag alatt áll a megújuló energiaforrások üzemanyagba keverési arányában. Az agrárkamara és a bioüzemanyag-gyártók szerint most kellene nagyot lépni, mert a 2020-as szintet 2030-ig be kell fagyasztani.