Back to top

Az indások beporzására fejlesztett „robot-poszméh” - videóval

A természetes beporzók példátlan gyorsasággal tűnnek el. Ez komoly veszélyt jelent a mezőgazdaságra és a gazdaságra, valamint az állatok és emberek fennmaradására. Mivel számtalan élelmiszer-növény beporzói is a méhek, az eltűnésük az élelmiszertermelést is veszélyezteti.

A Nyugat-Virginia Egyetem (West Virginia University, WVU) egy önjáró robotot fejlesztett, melynek ötletadói a méhek voltak. A gép elsősorban az üvegházban termesztett indás növényeket képes beporozni. BrambleBee névre keresztelték a robotot, mely tulajdonképpen egy szóvicc: a bramble angolul indát, vagy szedret jelent, a bee méhet, de egyben kimondva hasonlít a bumblebee szóra is, ami a poszméhet jelöli.

Az arXiv-en publikálták először az új fejlesztésű robotot, melyet a legmodernebb helymeghatározási és térképezési technikákkal láttak el, valamint olyan eszközök találhatók a fedélzetén, melyekkel lehetőség nyílik a vizuális érzékelésre, útvonaltervezésre, és a finom mozdulatok vezérlésére is.

„A világ élelmiszertermelésének 35 százaléka, mely közel 577 milliárd dollár, a beporzóktól függ. A mézelő méhek populációinak visszaesése nagy hatással van a termelékenységre. Mind gazdasági és élelmiszer-fenntarthatósági szempontból is sürgősen módot kell találni az alternatív beporzási módszerekre.”

- mondta Yu Gu a TecXplore portálnak.

A probléma megoldására Yu Gu és kollégái egy olyan precíziós beporzó robot prototípusát építették meg, mely képes az indás növények, mint a szeder és a málna beporzására üvegházi környezetben. Ez lett a BrambleBee. A projektet a Nemzeti Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Intézet (National Institute of Food and Agriculture, NIFA) és az amerikai mezőgazdasági minisztérium (U.S. Department of Agriculture, USDA) egyik ügynöksége támogatja, a Nemzeti Robotikai Kezdeményezésen belül (National Robotics Initiative).

Fotó: Gu et al.

„BrambleBee először friss információkat gyűjt a fürtvirágzatok pontos elhelyezkedéséről, és hogy azok készen állnak-e a beporzásra. Ehhez egy ellenőrző utat tesz az üvegházban” magyarázta Gu. „Ahogy BrambleBee körbejár, a közelben lévő fürtvirágzatokat a fedélzeti kamerája segítségével érzékeli. Ezután jelöli a virágok pontos helyzetét a növénysorokról készült térképen.”

A feltérképezés után a robot eldönti, hogy merre indul el megporozni a virágokat. Ezt az utat a megporzásra kész fürtvirágzatokat figyelembe véve úgy tervezi meg, hogy közben a lehető legrövidebb utat járja be.

A tervezésnél azt is figyelembe veszi, hogy közben ne ütközzön semmilyen akadálynak, ami esetleg az útjába kerülhet.

„Amikor egy megporzandó területre érkezik, BrambleBee megvizsgálja a növényt és részletes térképet készít róla” mondta Gu. „Ezután a robotikus karja segítségével eléri az összes olyan virágot, ami megporzásra kész.”

A robot ihletői a faliméhek voltak. Képünkön a Magyarországon is gyakori piros kőművesméh (Osmia bicornis)
A robot ihletői a faliméhek voltak. Képünkön a Magyarországon is gyakori piros kőművesméh (Osmia bicornis)
Fotó: S. Rae/Wikimedia Commons
A robot tervezésénél a tudósokat elsősorban a faliméhek (a magányos méhek egyik csoportja) ihlették meg, melyek az utódaik számára gyűjtik a pollent. Ahogyan a faliméhek, úgy a BrambleBee is először feltérképezi a virágok helyeit, később pedig ezt az információ felhasználva tervezi meg, hogyan érjen el hozzájuk.

Ráadásul a robot megporzó mechanizmusa, ami a robotikus kar végén helyezkedik, a méhekhez hasonlóan működik.

A szerkezet precíz mozdulatokkal közelít a virágok felé, és úgy oszlatja el a pollent a virág termőtáján, hogy közben nem sérti meg azt.

„A projekt lehetővé teszi az olyan komplex önjáró robotok fejlesztését, melyek képesek lesznek helytállni egy normál mezőgazdasági környezetben.” jelentette ki Gu. „A precíziós helymeghatározás, kiértékelés és a törékeny, apró növényi részek kezelése megteremti az alapot arra, hogy egy sor más mezőgazdasági felhasználású gépet fejlesszenek. Ilyenek lehetnek az öntözésre, trágyázásra, betakarításra, valamint a növényi sérülések és betegségek feltérképezésére, ezzel pedig a kártevők és a gyomok visszaszorítására készülő rendszerek.”

A precíziós robotikus megporzási rendszer, melyet a WVU-n megalkottak, első a maga nemében. A jövőben segítheti a gazdák megporzási problémáit rövid távon. A jövőben pedig segítheti olyan új mezőgazdasági eszközök fejlesztését, melyek a betakarításban, metszésben és a gyümölcsszedésben segítenek be.

„Most arra fogunk koncentrálni, hogy javítsuk a robotikus megporzási rendszer önjáróságának hatékonyságát, és kiértékeljük ennek a megporzási módszernek a hatásosságát illetve hatékonyságát”

- mondta Gu.

BrambleBee Greenhouse Pollination Experiment with QR Flowers

 

Forrás: 
techxplore.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kaptárak lehallgatásával mentenek méheket

A mesterséges intelligencia és a technológiai fejlődés segíthet megállítani a világ méhpopulációjának drasztikus lecsökkenését. A kaptárakra hat érzékelőt helyeznek, melyekkel rögzítik a méhek zümmögését, a láb és szárny mozgásuk hangjait, az általuk termelt méz súlyát, a kaptár páratartalmát, továbbá a helyi időjárási és légszennyezettségi viszonyokat.

„Méhcsípés-terápia” Kairóban

Ezerszámra tenyészti a méheket Omar Abulhassan Kairó külvárosában – de nem a méz, hanem a méreg miatt.

Mézes reggeli Tatán

November 16-án, pénteken Tatán ünnepélyes keretek között kezdődött el a Mézes reggeli nevű idei mézfogyasztást ösztönző kampány, melyet Szlovéniában indítottak el, s célja, hogy a gyermekeket a mézfogyasztásra ösztönözze, megismertesse velük a méz és más méztermékek kiváló élettani hatásait.

Hallotta már a gyökerek növekedését?

A gyökerek növekedését meg lehet hallani, sőt, a talajban élő giliszták mozgását is. Az ETH Zürich és a Francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet egy új módszerrel állt elő a talajok vizsgálatához.

Ha megjön a hideg, összebújnak a méhek

A téli időszak az összehúzódás időszaka a kaptárban. A méhek telelőfürtben vészelik át a hideget, melyben állandó hőmérsékletet tartanak. Máig megfejtetlen, miként szabályozzák a fürt hőmérsékletét. A fürtbe húzódás egyúttal jelzés a méhész számára.

Árulkodó méhek

Méheket több évtizede használnak környezeti terhelések megfigyelésére. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának kutatói, ipari partnerek bevonásával 2015-ben kezdtek méhcsaládokra alapozott biomonitoring rendszer fejlesztésébe. Eddigi tapasztalataikat konferencia keretében számoltak be.

Virtuóz módon költöttek el kétszázmilliót az egyetemisták

Az egy hónapos selejtező után végre elérkezett az Agrovirtus döntője: az agrárhallgatókból álló nyolc csapatnak négy órája volt virtuális gazdaságuk fejlesztéseinek tökéletesítésére. A versengést szakmai programokkal színesítették a szervezők.

A mérgezett méhek antiszociálisak lesznek

A méhek szociális viselkedése nagyon fontos az életmódjuk szempontjából: akár táplálkoznak, élelmet gyűjtenek, az utódaikat nevelik vagy éppen a fészküket hűtik, fűtik, építik és javítják, a kolónia minden feladatot egy egységként végez.

Üvegházi felhasználásra korlátozták a neonikotinoidokat

Az Európai Bizottság döntése alapján 2018. december 19-től kizárólag zárt termesztő berendezésben lehet felhasználni a házi méhekre és egyéb beporzó szervezetekre kockázatosnak ítélt három neonikotinod hatóanyagot (imidakloprid, klotianidin, tiametoxam) tartalmazó növényvédő szereket.

Francia modell: robotizált tehenészet

Rendkívül izgalmas annak megismerése, miként gondolkoznak a francia gazdák az agrárpolitikai kérdésekről, a piaci lehetőségekről és perspektívákról, milyen jövőképet képzelnek el maguknak, látják-e annak esélyét, hogy nyugdíjba vonulásuk után valaki továbbviszi a gazdaságot?