Back to top

Az indások beporzására fejlesztett „robot-poszméh” - videóval

A természetes beporzók példátlan gyorsasággal tűnnek el. Ez komoly veszélyt jelent a mezőgazdaságra és a gazdaságra, valamint az állatok és emberek fennmaradására. Mivel számtalan élelmiszer-növény beporzói is a méhek, az eltűnésük az élelmiszertermelést is veszélyezteti.

A Nyugat-Virginia Egyetem (West Virginia University, WVU) egy önjáró robotot fejlesztett, melynek ötletadói a méhek voltak. A gép elsősorban az üvegházban termesztett indás növényeket képes beporozni. BrambleBee névre keresztelték a robotot, mely tulajdonképpen egy szóvicc: a bramble angolul indát, vagy szedret jelent, a bee méhet, de egyben kimondva hasonlít a bumblebee szóra is, ami a poszméhet jelöli.

Az arXiv-en publikálták először az új fejlesztésű robotot, melyet a legmodernebb helymeghatározási és térképezési technikákkal láttak el, valamint olyan eszközök találhatók a fedélzetén, melyekkel lehetőség nyílik a vizuális érzékelésre, útvonaltervezésre, és a finom mozdulatok vezérlésére is.

„A világ élelmiszertermelésének 35 százaléka, mely közel 577 milliárd dollár, a beporzóktól függ. A mézelő méhek populációinak visszaesése nagy hatással van a termelékenységre. Mind gazdasági és élelmiszer-fenntarthatósági szempontból is sürgősen módot kell találni az alternatív beporzási módszerekre.”

- mondta Yu Gu a TecXplore portálnak.

A probléma megoldására Yu Gu és kollégái egy olyan precíziós beporzó robot prototípusát építették meg, mely képes az indás növények, mint a szeder és a málna beporzására üvegházi környezetben. Ez lett a BrambleBee. A projektet a Nemzeti Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Intézet (National Institute of Food and Agriculture, NIFA) és az amerikai mezőgazdasági minisztérium (U.S. Department of Agriculture, USDA) egyik ügynöksége támogatja, a Nemzeti Robotikai Kezdeményezésen belül (National Robotics Initiative).

Fotó: Gu et al.

„BrambleBee először friss információkat gyűjt a fürtvirágzatok pontos elhelyezkedéséről, és hogy azok készen állnak-e a beporzásra. Ehhez egy ellenőrző utat tesz az üvegházban” magyarázta Gu. „Ahogy BrambleBee körbejár, a közelben lévő fürtvirágzatokat a fedélzeti kamerája segítségével érzékeli. Ezután jelöli a virágok pontos helyzetét a növénysorokról készült térképen.”

A feltérképezés után a robot eldönti, hogy merre indul el megporozni a virágokat. Ezt az utat a megporzásra kész fürtvirágzatokat figyelembe véve úgy tervezi meg, hogy közben a lehető legrövidebb utat járja be.

A tervezésnél azt is figyelembe veszi, hogy közben ne ütközzön semmilyen akadálynak, ami esetleg az útjába kerülhet.

„Amikor egy megporzandó területre érkezik, BrambleBee megvizsgálja a növényt és részletes térképet készít róla” mondta Gu. „Ezután a robotikus karja segítségével eléri az összes olyan virágot, ami megporzásra kész.”

A robot ihletői a faliméhek voltak. Képünkön a Magyarországon is gyakori piros kőművesméh (Osmia bicornis)
A robot ihletői a faliméhek voltak. Képünkön a Magyarországon is gyakori piros kőművesméh (Osmia bicornis)
Fotó: S. Rae/Wikimedia Commons
A robot tervezésénél a tudósokat elsősorban a faliméhek (a magányos méhek egyik csoportja) ihlették meg, melyek az utódaik számára gyűjtik a pollent. Ahogyan a faliméhek, úgy a BrambleBee is először feltérképezi a virágok helyeit, később pedig ezt az információ felhasználva tervezi meg, hogyan érjen el hozzájuk.

Ráadásul a robot megporzó mechanizmusa, ami a robotikus kar végén helyezkedik, a méhekhez hasonlóan működik.

A szerkezet precíz mozdulatokkal közelít a virágok felé, és úgy oszlatja el a pollent a virág termőtáján, hogy közben nem sérti meg azt.

„A projekt lehetővé teszi az olyan komplex önjáró robotok fejlesztését, melyek képesek lesznek helytállni egy normál mezőgazdasági környezetben.” jelentette ki Gu. „A precíziós helymeghatározás, kiértékelés és a törékeny, apró növényi részek kezelése megteremti az alapot arra, hogy egy sor más mezőgazdasági felhasználású gépet fejlesszenek. Ilyenek lehetnek az öntözésre, trágyázásra, betakarításra, valamint a növényi sérülések és betegségek feltérképezésére, ezzel pedig a kártevők és a gyomok visszaszorítására készülő rendszerek.”

A precíziós robotikus megporzási rendszer, melyet a WVU-n megalkottak, első a maga nemében. A jövőben segítheti a gazdák megporzási problémáit rövid távon. A jövőben pedig segítheti olyan új mezőgazdasági eszközök fejlesztését, melyek a betakarításban, metszésben és a gyümölcsszedésben segítenek be.

„Most arra fogunk koncentrálni, hogy javítsuk a robotikus megporzási rendszer önjáróságának hatékonyságát, és kiértékeljük ennek a megporzási módszernek a hatásosságát illetve hatékonyságát”

- mondta Gu.

BrambleBee Greenhouse Pollination Experiment with QR Flowers

 

Forrás: 
techxplore.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Méhkockázati monitoring program: szigorúbb ellenőrzés, több mintavétel

Nyolcadik éve zajlik a méhkockázati monitoring program az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) együttműködésében. A vizsgálat a korábbi években méhmérgezéssel érintett körzetekben alkalmazott növényvédelmi technológia hatósági ellenőrzésére irányul. A tavalyi nagy számú méhpusztulásos eset miatt 2019-ben emelt mintaszámmal folytatódik a program.

Élénkülő agrárkapcsolatok Szerbia és Magyarország között

Kétoldalú egyeztetést folytatott Nagy István agrárminiszter Goran Trivan, szerb környezetvédelmi miniszterrel, valamint Branislav Nedimović szerb mezőgazdasági, erdő- és vízgazdálkodási miniszterrel az ötödik Magyar - Szerb Kormányzati Csúcstalálkozón, Szabadkán.

A mezőgazdaság űrtechnológiája

A precíziós gazdálkodás sajátos pályát írt le Magyarországon. Amerikában fedezték fel gyakorlati szakembereink, és immár két évtizede, hogy a KITE Zrt. gondolt egy merészet, és belefogott a rendszer műszaki kialakításába hazánkban. Ez akkor több mint 3 milliárd forintjába fájt a vállalatnak - azonban hamar bebizonyosodott, hogy nagyon megérte.

Kötelező, de jól felfogott érdekünk is a beporzó rovarok védelme

Gyümölcsfáink virágoznak: a mandula és a kajszi ugyan már elvirágzott, de mások még csak most kezdik bontogatni szirmaikat. Ahhoz, hogy a virágokból termés legyen, gyümölcsöseink nagy részénél beporzó rovarokra van szükség, akiknek egészségéért felelősek vagyunk.

A méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztése (4. rész)

A fenti címmel jelent meg 2018 áprilisában kis kézikönyvem. Ezzel a témával összefüggésben osztok meg néhány részletet. Sőt, aktuális, remélhetőleg hasznos, de a könyvben nem szereplő gondolatokat is beleszövök az írásba.

Technológia és munkaerőhiány: újdonságok a húsmarhatartóknak

Nehéz, büdös, fárasztó. Nem pálya a fiataloknak a mezőgazdaság – derül ki a statisztikákból. Enyhítheti-e a munkaerőhiányt a számítógép? Kiválthatja-e az embert az automatizálás? Fontos-e a megújulás, a technológiai fejlesztés egy alapvetően ma is külterjes ágazatban?

Nagy István: indul a digitális agrár-rezsicsökkentés

Még az idén elindul a Digitális Agrárstratégia (DAS) megvalósítása - mondta Nagy István agrárminiszter csütörtökön Budapesten a Figyelő című hetilap „Agrárpiac: az aranytartalék” című konferenciáján. Kiemelte, hogy a digitális agrár-rezsicsökkentés célja minél több állami adatbázis ingyenessé és elérhetővé tétele, illetve a kötelező adatszolgáltatások egyszerűsítése.

Adatgyűjtés indul a tavalyi méhpusztulások felderítése érdekében

A héten megkezdi a tájékoztató és adatbekérő levelek postázását a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a 2018-as méhpusztulások kapcsán érintett gazdák részére. A termelőknek a kézhezvételtől számítva 8 munkanap áll majd rendelkezésükre az online adatszolgáltatásra.

Méhészeti dendrológia – „beharangozó”

Új, tematikus írássorozatot szeretnék indítani a fenti címen, melynek célja a méhészeti szempontból fontos fa- és cserjefajok, illetve esetenként fajták vagy alfajok részletes bemutatása.

A sertések érzelmi élete

A University of the West of England (UWE) egyetem mesterséges látással foglalkozó szakértői és a Scotland’s Rural College (SRUC) etológusai kifejlesztettek egy eszközt, amivel észlelni lehet az állatok „arckifejezésének” változását, ami egészségügyi vagy jóléti problémák esetén riasztja a tenyésztőket.