Back to top

Az indások beporzására fejlesztett „robot-poszméh” - videóval

A természetes beporzók példátlan gyorsasággal tűnnek el. Ez komoly veszélyt jelent a mezőgazdaságra és a gazdaságra, valamint az állatok és emberek fennmaradására. Mivel számtalan élelmiszer-növény beporzói is a méhek, az eltűnésük az élelmiszertermelést is veszélyezteti.

A Nyugat-Virginia Egyetem (West Virginia University, WVU) egy önjáró robotot fejlesztett, melynek ötletadói a méhek voltak. A gép elsősorban az üvegházban termesztett indás növényeket képes beporozni. BrambleBee névre keresztelték a robotot, mely tulajdonképpen egy szóvicc: a bramble angolul indát, vagy szedret jelent, a bee méhet, de egyben kimondva hasonlít a bumblebee szóra is, ami a poszméhet jelöli.

Az arXiv-en publikálták először az új fejlesztésű robotot, melyet a legmodernebb helymeghatározási és térképezési technikákkal láttak el, valamint olyan eszközök találhatók a fedélzetén, melyekkel lehetőség nyílik a vizuális érzékelésre, útvonaltervezésre, és a finom mozdulatok vezérlésére is.

„A világ élelmiszertermelésének 35 százaléka, mely közel 577 milliárd dollár, a beporzóktól függ. A mézelő méhek populációinak visszaesése nagy hatással van a termelékenységre. Mind gazdasági és élelmiszer-fenntarthatósági szempontból is sürgősen módot kell találni az alternatív beporzási módszerekre.”

- mondta Yu Gu a TecXplore portálnak.

A probléma megoldására Yu Gu és kollégái egy olyan precíziós beporzó robot prototípusát építették meg, mely képes az indás növények, mint a szeder és a málna beporzására üvegházi környezetben. Ez lett a BrambleBee. A projektet a Nemzeti Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Intézet (National Institute of Food and Agriculture, NIFA) és az amerikai mezőgazdasági minisztérium (U.S. Department of Agriculture, USDA) egyik ügynöksége támogatja, a Nemzeti Robotikai Kezdeményezésen belül (National Robotics Initiative).

Fotó: Gu et al.

„BrambleBee először friss információkat gyűjt a fürtvirágzatok pontos elhelyezkedéséről, és hogy azok készen állnak-e a beporzásra. Ehhez egy ellenőrző utat tesz az üvegházban” magyarázta Gu. „Ahogy BrambleBee körbejár, a közelben lévő fürtvirágzatokat a fedélzeti kamerája segítségével érzékeli. Ezután jelöli a virágok pontos helyzetét a növénysorokról készült térképen.”

A feltérképezés után a robot eldönti, hogy merre indul el megporozni a virágokat. Ezt az utat a megporzásra kész fürtvirágzatokat figyelembe véve úgy tervezi meg, hogy közben a lehető legrövidebb utat járja be.

A tervezésnél azt is figyelembe veszi, hogy közben ne ütközzön semmilyen akadálynak, ami esetleg az útjába kerülhet.

„Amikor egy megporzandó területre érkezik, BrambleBee megvizsgálja a növényt és részletes térképet készít róla” mondta Gu. „Ezután a robotikus karja segítségével eléri az összes olyan virágot, ami megporzásra kész.”

A robot ihletői a faliméhek voltak. Képünkön a Magyarországon is gyakori piros kőművesméh (Osmia bicornis)
A robot ihletői a faliméhek voltak. Képünkön a Magyarországon is gyakori piros kőművesméh (Osmia bicornis)
Fotó: S. Rae/Wikimedia Commons
A robot tervezésénél a tudósokat elsősorban a faliméhek (a magányos méhek egyik csoportja) ihlették meg, melyek az utódaik számára gyűjtik a pollent. Ahogyan a faliméhek, úgy a BrambleBee is először feltérképezi a virágok helyeit, később pedig ezt az információ felhasználva tervezi meg, hogyan érjen el hozzájuk.

Ráadásul a robot megporzó mechanizmusa, ami a robotikus kar végén helyezkedik, a méhekhez hasonlóan működik.

A szerkezet precíz mozdulatokkal közelít a virágok felé, és úgy oszlatja el a pollent a virág termőtáján, hogy közben nem sérti meg azt.

„A projekt lehetővé teszi az olyan komplex önjáró robotok fejlesztését, melyek képesek lesznek helytállni egy normál mezőgazdasági környezetben.” jelentette ki Gu. „A precíziós helymeghatározás, kiértékelés és a törékeny, apró növényi részek kezelése megteremti az alapot arra, hogy egy sor más mezőgazdasági felhasználású gépet fejlesszenek. Ilyenek lehetnek az öntözésre, trágyázásra, betakarításra, valamint a növényi sérülések és betegségek feltérképezésére, ezzel pedig a kártevők és a gyomok visszaszorítására készülő rendszerek.”

A precíziós robotikus megporzási rendszer, melyet a WVU-n megalkottak, első a maga nemében. A jövőben segítheti a gazdák megporzási problémáit rövid távon. A jövőben pedig segítheti olyan új mezőgazdasági eszközök fejlesztését, melyek a betakarításban, metszésben és a gyümölcsszedésben segítenek be.

„Most arra fogunk koncentrálni, hogy javítsuk a robotikus megporzási rendszer önjáróságának hatékonyságát, és kiértékeljük ennek a megporzási módszernek a hatásosságát illetve hatékonyságát”

- mondta Gu.

BrambleBee Greenhouse Pollination Experiment with QR Flowers

 

Forrás: 
techxplore.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Robotok szállítják a nassolnivalót a megfáradt egyetemistáknak

Télen-nyáron, esőben, lejtőn fel és le szállítják a finomságokat egy amerikai egyetemen a PepsiCo önjáró robotjai a tanulóknak és az iskola alkalmazottainak.

Fejlesztőket és innovátorokat keres a NAK

Fejlesztők és innovátorok jelentkezését várják a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Design Terminal ötletversenyére 2019. február 18-ig!

Jókor jött a hideg és a hó a gazdáknak

Jókor jött a hideg, állítják a mezőgazdasági termelők és ezzel egyetértenek Tolna megye méhészei is. Az őszi vetéseket vékony rétegben ugyan, de hó borította. A gazdák bíznak benne, hogy még jelentős mennyiségű hó vagy eső esik tavaszig, ugyanis legalább két havi mennyiségű csapadékkal „adós” a természet.

Essen a nehézség a kaptárainkba – megújult a Méhészet(videó)

Melyek a hazai méhészet Achilles-sarkai? Miért beteg a mézpiac, hogyhogy jobban megy a hamis méz? Miként növelhető a hazai mézfogyasztás? Hogyan álljunk neki a méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztésének? A megújult Méhészet magazinból kiderül!

A poszméh, mint eleven drón - videó

A mezőgazdasági termelők már használják a drónokat a növények megfigyelésére és a hőmérséklet vagy a páratartalom ellenőrzésére. Ezek az eszközök azonban eléggé energiaigényesek. Új módszereket keresnek. Az energiafogyasztó drónok helyett a Washingtoni Egyetem kutatói egy olyan rendszert hoztak létre, amely elég kis érzékelővel rendelkezik ahhoz, hogy azokat egy poszméh hátán helyezzék el.

Drónok segítik a megporzást

Tavaly a méhek munkáját egy drón is segítette az USA New York államában a 150 hektáros Beak and Skiff almáskertben. Peter Fleckenstein, a cég friss gyümölcs értékesítéssel foglalkozó ügyvezetője talált rá arra a start-up cégre a közeli Syracuse-ban, amelyik mandulában kísérletezett drónos megporzással.

Beteg a mézpiac (2. rész)

Nem a magyar méhész „szája-íze” szerint alakulnak a nagybani mézfelvásárlási árak. Alacsonyak és nem mozdulnak, ha igen, akkor inkább lefelé. Egy kilogramm virágmézért másfél liter dízelt sem kapunk, Pesten két gombóc fagyit (igaz, édestölcsérben). Ráadásul, alig-alig lehet eladni, a hazai exportcégek szokatlanul sokat állnak, nem vásárolnak. Vajon mi lehet ennek az oka? Miért beteg a mézpiac?

Almavédelem poszméhekkel?

A növényvédelemben mind nagyobb gond lehet a tűzelhalás elleni védekezés, mert a melegedő időjárás miatt másodvirágzásra lehet számítani az almánál, amikor nagyobb a fertőzés veszélye, mint tavasszal. Belga kutatók kísérleteztek azzal, hogy poszméhekkel juttassanak antagonista élesztőgombát az alma és körte virágaira, amivel meg lehet előzni a tűzelhalás fertőzését.

A méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztése

A fenti címmel jelent meg 2018 áprilisában kis kézikönyvem. Ezzel a témával összefüggésben osztok meg néhány részletet. Sőt, aktuális, remélhetőleg hasznos, de a könyvben nem szereplő gondolatokat is beleszövök az írásba. Mivel a tavaszi munkálatok még két hónapnyira vannak, megengedhetjük magunknak, hogy távolabbról indítsuk a témát.

A méhészek kedvelt fafaja lehet a kínai mézesfa

A Kína középső részéről származó kínai mézesfa a hársfa elvirágzása után biztosíthatja a további nektárgyűjtést, és alkalmas lehet arra is, hogy a méhek télire bespájzoljanak.