Back to top

Kecsketartás: az eredmény szüli az eredményt

Nyakunkon a fedeztetési szezon, most kellene a kecskéseknek megalapozniuk a jövő generációkat, és bizony, ilyenkor alaposan át kell gondolni bizonyos kérdéseket.

Vissza kell kicsit lépnünk az iskolapadba, és felidézni a genetikáról tanultakat. Sokféle kecskével találkozhatunk jártunkban, keltünkben, és azt kell mondanom, az állatok több mint fele sokkal „jobb” lenne, magyarul jobban termelne, ha kapnának enni. Tudom, sarkalatosan hangzik, de

a legjobb genetikai háttérrel rendelkező kecske is csak akkor hozza éveken keresztül a benne rejlő maximumokat, ha a takarmányozása megfelelő,

ha testének nem csak az alapvető biológiai igényeit, hanem a termeléshez szükséges többletigényét is ki elégíti gazdája. Ez persze fordítva is igaz: egy közepes, vagy annál rosszabb genetikájú állat is tud saját magához képest csúcson termelni, ha a takarmányozása kifogástalan. Kicsit relatív tehát, melyik a jó és melyik a rossz kecske, de azért az tény, hogy jóval kisebb odafigyeléssel nagyobb eredményt érhetünk el egy kiváló genetikájú állattal, mint egy „rossz” kecskével. Érdemes tehát a genetikát komolyan venni, és jó irányt választani. Hogyan?

Kránitzné Mayer Erika törzstenyészto szánentáli növendékei
Jegyzeteljünk, mint az iskolában!

Már 3-5 anyás állományban sem olyan egyszerű észben tartani, melyik kecske mit tud. Igenis tessék felírni, legalább hetente egyszer, hogy Gizi vagy Mira mennyi tejet adott bizonyos napokon (pl. minden második kedden), és ezt deciliternyi pontossággal rögzíteni.Tessék pontosan felírni az ellés és az apasztás idejét is, és ha írjuk a kifejt mennyiséget, látható lesz, mennyi ideig termel a csúcson, mikor kerül hanyatló ágba, és hány napig tart míg elapaszt. Ezekből az adatokból, ha nem vagyunk restek, rajzolhatunk egy szép kis grafi kont, amit aztán „laktációs görbének” is nyugodtan elkeresztelhetünk. A profik is pontosan ezt teszik. Már ezzel a kis papírmunkával nagyot léphetünk előre állataink megismerésében. Ha pedig még kíváncsibbak vagyunk, vagy komolyan törekszünk egy bizonyos cél elérésére, akkor

az amúgy is kötelező rendszeres laborvizsgálatok alkalmával (mert ugye a tejtermelőknek kötelező!), kérjünk tejzsír és tejfehérje vizsgálatot is.

Ezek a számok fontos tudnivalók és sarokkövei a későbbi fejlődésnek. Nem szabad elfeledni azonban, hogy ezek a számok takarmányozással is befolyásolhatóak.

Takarmányozás

Az állatok helyes, minden igényt kielégítő takarmányozása, a bevitt rost, fehérje és energia minősége, emészthetősége érezhető módon befolyásolja a termelést. Ne csak mennyiségben gondolkodjunk, hanem minőségben is!

Éhezhet az a kecske is, amelyik egész nap eszik, ha a felvett takarmány tápanyagtartalma gyenge, nem elégítik ki szervezete igényeit.

Ez a fajta éhezés nem látványos, nem kopik csont sovánnyá az állat, legalábbis nem azonnal. De a termelése meg sem közelíti a jól tartott állatokét, és életteljesítménye meszsze elmarad az elvárhatótól. Nem mindegy, hogy a kecskét 5, vagy 10 évig tudjuk termeltetni és tenyésztésben tartani, de ismer a szakirodalom 30 éves kecskét is.

Genetika

Fontos tehát, hogy figyeljünk a genetikára, azokra az értékekre, melyeket az állat fogantatása pillanatától hordoz, szüleitől, nagyszüleitől, őseitől örökölt. Szinte minden egyes cikkemben megemlítettem eddig, hogy tenyésszünk, jót jóval. A tenyésztés lényege, hogy az utód – valamilyen tulajdonságban, vagy több tulajdonságban – felülmúlja szüleit. Aga Khan, világhírű versenylótenyésztő így fogalmazta meg ezt: „Success breeds success” – eredmény szüli az eredményt. Tehát: mindig, de mindig javítsunk a következő generációval. De hogyan? Anyáinkra, bármilyen kiválóak is, meg jobb teljesítményű bakokat engedjünk.

Miért is?

Tegyük fel, hogy anyáink átlagtermelése 2,2 liter. Átlagot mondok, tehát először is megnézem az egyes anyáim teljes laktációs termelését, majd ennek kiszámolom az átlagát (az összes termelt tejet és az összes termelési napot figyelembe véve). A 2,2 liter egészen jó kis szám. De gondoljuk át, ha ez 2,5 vagy akar 2,7 literre is felkúszhatna. Apró kis különbség, mondhatnánk, de mi van akkor, ha egy anya napi 2-3 decivel többet ad? Az kérem, 10 nap alatt 2-3 liter, 100 nap alatt 20-30 liter. Egy átlagos laktáció pedig jóval több, mint 100 nap! 350 Ft-os tej árnál anyánként minimum 7000 Ft-ot nyertünk, és ez csak egy anya, 10-nél 70 000, 100 anyánál 700 000 forint (és gyorsan tegyük hozzá, hogy helyes, javított takarmányozással ezek az értékek tovább is növelhetőek).

Persze van, aki a tejtermelés mennyiségével elégedett, de mi a helyzet a beltartalommal?

Akik sajtot készítenek, tudják, hogy a tej beltartalmi tényezői (fehérje, zsír) befolyásolják a termelhető sajt mennyiségét, minőségét. Remélem, tudják azt is, hogy takarmányozással ezt javítani lehet, de ha hosszú távon szeretnék a javulást, mindenképp a genetikát is javítani kell. Képzeljünk el egy 1000 literes kecskét (vagy akár, ha kicsiben gondolkodunk, 1000 literes állományt). Ha a tej fehérjetartalmát mondjuk 2,8%-ról 5%-ra tudnánk növelni, az több mint 22 kilogrammnyi többletet jelent a sajttermelésben. Jól hangzik? És mindezt a genetika és a takarmányozás segítségével.

Szlovákiából vásárolt törzskönyves bak
De hogyan?

Erre szolgál, szolgálna a törzskönyv, amin megjelennek a laktációs adatok. A fenti számokat én sem magamtól kaptam – sajnos, én is „küzdök” a számokkal és az idővel –, hanem egy szánentáli törzstenyésztő hölgytől. Ő úgy lett az egyik legkiemelkedőbb hazai tenyésztő, hogy papíron nekiállt osztani, szorozni, és szépen, tudatos tenyésztéssel, csúcs bakokkal javított az amúgy sem rossz anyáin.

Decilitereket és százalékokat. Kéthetente bevizsgáltatják a tejet, mennyiséget, tejzsírt és tejfehérjét mérnek, így kiderült, hogy van olyan állatuk, amelyik tud 5,44%-os tejzsírt es 4,01%-os tejfehérjét (állítólag létezik 6,02- es bak is). Már pedig egy ilyen tulajdonságokkal rendelkező állat csak javítani tud egy „egyszerű”, 2,8% tejfehérjés tejet termelő állaton. Gondolom, ez könnyen belátható. Arra persze ügyelni kell, hogy a tej beltartalma változik napról napra a laktációs napok számától, az évszaktól és a takarmányozástól függően. Itt is átlagos értéket kell figyelembe venni tehát.

Nem szabad azonban elmenni sajnos azon tény mellett, hogy mintha egyre több törzskönyvről hiányoznának a tejtermelési, laktációs mennyiségi adatok, holott a törzskönyves állatok – nem ok nélkül – méregdrágák.

Elvileg, ha a törzskönyvön lévő adatok jók, akkor ez az állat, pláne, ha bak, kifejezetten jó hatással lesz a saját állományunkra. Mindenkit arra bíztatok tehát, kezdjen el méricskélni, vezesse az adatokat, és nézzen körül olyan „papíros” állatot keresve, ahol ezek az adatok is nyilvánosak. Hamar ki fog derülni, hogy hosszú távon egy jó genetikájú kecske mennyivel többet hoz a „konyhára”, még akkor is, ha kicsit változtatni kell a takarmányozáson. Mert a termeléshez etetni is kell. A fehérje és a zsír beltartalmi értékek azonban egyáltalán nem jelennek meg a magyar törzskönyveken, nem is szokás valami oknál fogva jegyezni, így érdemes beszélgetni az állomány laboreredményeiről, ha vannak. Mivel többnyire bakokról van szó, nőivarú testvéreinek teljesítményét, anyját, saját utódait érdemes bevizsgáltatni. Az is kérdés sokunk számára, hogy itthon mért nem terjedt el a kecskéknél az STV, azaz saját teljesítmény vizsgálat. Pedig az országos átlagteljesítményt jelentősen növelni lehetne ezzel is.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2018/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Méhcsípés-terápia” Kairóban

Ezerszámra tenyészti a méheket Omar Abulhassan Kairó külvárosában – de nem a méz, hanem a méreg miatt.

Az „akváriumi halak királya”, a vitorlás

Akinek megfelelő méretű az akváriuma, annak bizton ajánlható a vitorláshal. Ma már szinte minden állatkereskedésben beszerezhető, gondozása egyszerű és több változata is ismert. Ám nem volt mindig így.

A magyar agrártermékek iránt is érdeklődik a kínai piac

A világ legnépesebb országa nyitott a magyar gabonafélék, az állati termékek és a bor importjára – hangzott el a Kínai Ipari és Kereskedelmi Szövetség delegációjával folytatott tárgyaláson Budapesten.

Nehogy kártérítést kelljen fizetnünk! A lótartás árnyoldalai

Az állattartás nemcsak örömet okoz vagy hasznot hajt az állattartónak, hanem felelősséggel is jár. A állatokkal kapcsolatos jogi felelősség egy olyan örökzöld téma, amihez többször vissza kell térnünk, mivel Kistermelők Lapjának olvasói is keresnek minket ebbe a körbe tartozó konkrét kérdésekkel.

Elkutyásodott macskák: mit értenek belőlünk?

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói az Intelligence folyóiratban megjelent tanulmányukban azt állítják, hogy a gyűjtőnéven „mutatásnak” nevezett emberi gesztusokat nem csak a kutyák értik.

Mitől függ a nyulak születési súlya? I.

A szopós-, a növendék-, sőt még a kifejlett nyulak termelésének alakulásában is kisebb vagy nagyobb szerepe van az anyai hatásnak, mivel a magzatok tápláltsága egy hónapon, a szopósnyulaké 3 héten keresztül kizárólag az anyjuktól függ. Bár elválasztás után a vágónyulak növekedését már saját képességük határozza meg, ennek ellenére esetenként mégis kimutatható a korai életszakasz hatása.

Drágább lett termelni az agráriumban

Idén szeptemberében a mezőgazdasági termelői árak 2017 azonos időszakához képest 6,2 százalékkal nőttek, amit a növényi termékek árának 12 százalékos emelkedése, illetve az élő állatok és állati termékek árának 2,8 százalékos csökkenése eredményezett.

Miniszteri előadás és elnökválasztás a MÁSZ küldöttgyűlésen

Erős magyar mezőgazdaság nincs erős szuverén magyar állattenyésztés és fejlett tenyészállat-előállítás nélkül, emelte ki Nagy István agrárminiszter Herceghalmon, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) küldöttgyűlésén, ahol Zászlós Tibort a szervezet elnökévé választották.

A ketreces termelés szabadsága

Piackutatási és tájékoztatási kampányt indít a Baromfi Termék Tanács a magyar vásárlók tojásfogyasztási igényeinek felmérésére. A BTT szerint fel kell lépni az ellen, hogy az üzletláncok kiszorítsák kínálatukból a ketreces tojásokat, mert szerintük ezzel nemcsak a tojáspiaci szereplők, hanem a fogyasztók is rosszul járnának.

Átrendeződik a magyar szarvasmarha-kivitel

Átrendeződőben van a magyar szarvasmarha-kivitel, bár az exportban még mindig domináns szerep jut a török piacnak, az állattartók egyre több jószágot adnak el a volt jugoszláv, tenyészállatot pedig a hajdani szovjet tagállamokban.