Back to top

Kecsketartás: az eredmény szüli az eredményt

Nyakunkon a fedeztetési szezon, most kellene a kecskéseknek megalapozniuk a jövő generációkat, és bizony, ilyenkor alaposan át kell gondolni bizonyos kérdéseket.

Vissza kell kicsit lépnünk az iskolapadba, és felidézni a genetikáról tanultakat. Sokféle kecskével találkozhatunk jártunkban, keltünkben, és azt kell mondanom, az állatok több mint fele sokkal „jobb” lenne, magyarul jobban termelne, ha kapnának enni. Tudom, sarkalatosan hangzik, de

a legjobb genetikai háttérrel rendelkező kecske is csak akkor hozza éveken keresztül a benne rejlő maximumokat, ha a takarmányozása megfelelő,

ha testének nem csak az alapvető biológiai igényeit, hanem a termeléshez szükséges többletigényét is ki elégíti gazdája. Ez persze fordítva is igaz: egy közepes, vagy annál rosszabb genetikájú állat is tud saját magához képest csúcson termelni, ha a takarmányozása kifogástalan. Kicsit relatív tehát, melyik a jó és melyik a rossz kecske, de azért az tény, hogy jóval kisebb odafigyeléssel nagyobb eredményt érhetünk el egy kiváló genetikájú állattal, mint egy „rossz” kecskével. Érdemes tehát a genetikát komolyan venni, és jó irányt választani. Hogyan?

Kránitzné Mayer Erika törzstenyészto szánentáli növendékei
Jegyzeteljünk, mint az iskolában!

Már 3-5 anyás állományban sem olyan egyszerű észben tartani, melyik kecske mit tud. Igenis tessék felírni, legalább hetente egyszer, hogy Gizi vagy Mira mennyi tejet adott bizonyos napokon (pl. minden második kedden), és ezt deciliternyi pontossággal rögzíteni.Tessék pontosan felírni az ellés és az apasztás idejét is, és ha írjuk a kifejt mennyiséget, látható lesz, mennyi ideig termel a csúcson, mikor kerül hanyatló ágba, és hány napig tart míg elapaszt. Ezekből az adatokból, ha nem vagyunk restek, rajzolhatunk egy szép kis grafi kont, amit aztán „laktációs görbének” is nyugodtan elkeresztelhetünk. A profik is pontosan ezt teszik. Már ezzel a kis papírmunkával nagyot léphetünk előre állataink megismerésében. Ha pedig még kíváncsibbak vagyunk, vagy komolyan törekszünk egy bizonyos cél elérésére, akkor

az amúgy is kötelező rendszeres laborvizsgálatok alkalmával (mert ugye a tejtermelőknek kötelező!), kérjünk tejzsír és tejfehérje vizsgálatot is.

Ezek a számok fontos tudnivalók és sarokkövei a későbbi fejlődésnek. Nem szabad elfeledni azonban, hogy ezek a számok takarmányozással is befolyásolhatóak.

Takarmányozás

Az állatok helyes, minden igényt kielégítő takarmányozása, a bevitt rost, fehérje és energia minősége, emészthetősége érezhető módon befolyásolja a termelést. Ne csak mennyiségben gondolkodjunk, hanem minőségben is!

Éhezhet az a kecske is, amelyik egész nap eszik, ha a felvett takarmány tápanyagtartalma gyenge, nem elégítik ki szervezete igényeit.

Ez a fajta éhezés nem látványos, nem kopik csont sovánnyá az állat, legalábbis nem azonnal. De a termelése meg sem közelíti a jól tartott állatokét, és életteljesítménye meszsze elmarad az elvárhatótól. Nem mindegy, hogy a kecskét 5, vagy 10 évig tudjuk termeltetni és tenyésztésben tartani, de ismer a szakirodalom 30 éves kecskét is.

Genetika

Fontos tehát, hogy figyeljünk a genetikára, azokra az értékekre, melyeket az állat fogantatása pillanatától hordoz, szüleitől, nagyszüleitől, őseitől örökölt. Szinte minden egyes cikkemben megemlítettem eddig, hogy tenyésszünk, jót jóval. A tenyésztés lényege, hogy az utód – valamilyen tulajdonságban, vagy több tulajdonságban – felülmúlja szüleit. Aga Khan, világhírű versenylótenyésztő így fogalmazta meg ezt: „Success breeds success” – eredmény szüli az eredményt. Tehát: mindig, de mindig javítsunk a következő generációval. De hogyan? Anyáinkra, bármilyen kiválóak is, meg jobb teljesítményű bakokat engedjünk.

Miért is?

Tegyük fel, hogy anyáink átlagtermelése 2,2 liter. Átlagot mondok, tehát először is megnézem az egyes anyáim teljes laktációs termelését, majd ennek kiszámolom az átlagát (az összes termelt tejet és az összes termelési napot figyelembe véve). A 2,2 liter egészen jó kis szám. De gondoljuk át, ha ez 2,5 vagy akar 2,7 literre is felkúszhatna. Apró kis különbség, mondhatnánk, de mi van akkor, ha egy anya napi 2-3 decivel többet ad? Az kérem, 10 nap alatt 2-3 liter, 100 nap alatt 20-30 liter. Egy átlagos laktáció pedig jóval több, mint 100 nap! 350 Ft-os tej árnál anyánként minimum 7000 Ft-ot nyertünk, és ez csak egy anya, 10-nél 70 000, 100 anyánál 700 000 forint (és gyorsan tegyük hozzá, hogy helyes, javított takarmányozással ezek az értékek tovább is növelhetőek).

Persze van, aki a tejtermelés mennyiségével elégedett, de mi a helyzet a beltartalommal?

Akik sajtot készítenek, tudják, hogy a tej beltartalmi tényezői (fehérje, zsír) befolyásolják a termelhető sajt mennyiségét, minőségét. Remélem, tudják azt is, hogy takarmányozással ezt javítani lehet, de ha hosszú távon szeretnék a javulást, mindenképp a genetikát is javítani kell. Képzeljünk el egy 1000 literes kecskét (vagy akár, ha kicsiben gondolkodunk, 1000 literes állományt). Ha a tej fehérjetartalmát mondjuk 2,8%-ról 5%-ra tudnánk növelni, az több mint 22 kilogrammnyi többletet jelent a sajttermelésben. Jól hangzik? És mindezt a genetika és a takarmányozás segítségével.

Szlovákiából vásárolt törzskönyves bak
De hogyan?

Erre szolgál, szolgálna a törzskönyv, amin megjelennek a laktációs adatok. A fenti számokat én sem magamtól kaptam – sajnos, én is „küzdök” a számokkal és az idővel –, hanem egy szánentáli törzstenyésztő hölgytől. Ő úgy lett az egyik legkiemelkedőbb hazai tenyésztő, hogy papíron nekiállt osztani, szorozni, és szépen, tudatos tenyésztéssel, csúcs bakokkal javított az amúgy sem rossz anyáin.

Decilitereket és százalékokat. Kéthetente bevizsgáltatják a tejet, mennyiséget, tejzsírt és tejfehérjét mérnek, így kiderült, hogy van olyan állatuk, amelyik tud 5,44%-os tejzsírt es 4,01%-os tejfehérjét (állítólag létezik 6,02- es bak is). Már pedig egy ilyen tulajdonságokkal rendelkező állat csak javítani tud egy „egyszerű”, 2,8% tejfehérjés tejet termelő állaton. Gondolom, ez könnyen belátható. Arra persze ügyelni kell, hogy a tej beltartalma változik napról napra a laktációs napok számától, az évszaktól és a takarmányozástól függően. Itt is átlagos értéket kell figyelembe venni tehát.

Nem szabad azonban elmenni sajnos azon tény mellett, hogy mintha egyre több törzskönyvről hiányoznának a tejtermelési, laktációs mennyiségi adatok, holott a törzskönyves állatok – nem ok nélkül – méregdrágák.

Elvileg, ha a törzskönyvön lévő adatok jók, akkor ez az állat, pláne, ha bak, kifejezetten jó hatással lesz a saját állományunkra. Mindenkit arra bíztatok tehát, kezdjen el méricskélni, vezesse az adatokat, és nézzen körül olyan „papíros” állatot keresve, ahol ezek az adatok is nyilvánosak. Hamar ki fog derülni, hogy hosszú távon egy jó genetikájú kecske mennyivel többet hoz a „konyhára”, még akkor is, ha kicsit változtatni kell a takarmányozáson. Mert a termeléshez etetni is kell. A fehérje és a zsír beltartalmi értékek azonban egyáltalán nem jelennek meg a magyar törzskönyveken, nem is szokás valami oknál fogva jegyezni, így érdemes beszélgetni az állomány laboreredményeiről, ha vannak. Mivel többnyire bakokról van szó, nőivarú testvéreinek teljesítményét, anyját, saját utódait érdemes bevizsgáltatni. Az is kérdés sokunk számára, hogy itthon mért nem terjedt el a kecskéknél az STV, azaz saját teljesítmény vizsgálat. Pedig az országos átlagteljesítményt jelentősen növelni lehetne ezzel is.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2018/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A húsgalamb: cél a legnagyobb vitalitású utód

A háztáji haszongalamb-tenyésztés elsősorban a fajtatiszta tenyésztésen alapul, mivel a hibridektől várható heterózishatás (hibridhatás) a galambfajban kisebb, mint más baromfifajokban. Ettől függetlenül, mint a fajtákat ismertető részben is kitértünk rá, a húsgalambtenyésztésben is vannak jól kiválasztott és szelektált fajták és vonalak keresztezésével előállított árutermelő hibridek.

Vakcina-gyártó üzem épül Monoron 8 milliárd forintból

A Ceva-Phylaxia Oltóanyagtermelő Zrt. új állatvakcina-gyártó üzemet, valamint kutatási és fejlesztési központot épít a Pest megyei Monoron több, mint 8 milliárd forintból.

Középpontban a nyúltenyésztés: Mitől függ a nyulak születési súlya? (2.)

A szopós-, a növendék-, sőt még a kifejlett nyulak termelésének alakulásában is kisebb vagy nagyobb szerepe van az anyai hatásnak, mivel a magzatok tápláltsága egy hónapon, a szopósnyulaké 3 héten keresztül kizárólag az anyjuktól függ.

Egyre több az elhízott ló

A lovak fele túlsúlyosnak számít, mert a lótulajdonosok elfelejtették az egészséges lótartás alapelveit – figyelmeztetnek angol állatorvosok.

Újabb ASP-s vaddisznó Borsodban

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hangony község külterületén talált vaddisznó tetemben mutatta ki tegnap az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az új esetet a magas kockázatú területen belül azonosították. Az állategészségügyi szakemberek – az országos főállatorvos utasítására – megkezdték a szükséges intézkedések végrehajtását.

Drágábbak a gabonák, olcsóbbak a gyümölcsök

Tavaly novemberben a mezőgazdasági termelői árak 4,4 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakkal összevetve. A növényi termékek ára 9,1 százalékkal emelkedett, az élő állatok és állati termékek ára 3,1 százalékkal csökkent - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Új házikedvenc Közép-Ázsiából

Él Közép-Ázsiában egy dekoratív rágcsáló, az óriás versenyegér, amelynek tartására eleddig kevesen vállalkoztak. Ő a versenyegerek óriása, a fej és a test hossza 15-18,5 cm, farokhossza 13-16 cm, testsúlya pedig 169-275 gramm. Így érthető, hogy rokonfajaihoz képest jóval nagyobb helyet igényel.

Népszerűek a magyar galambfajták

2019. január második hétvégéjén rendezte meg a B. 15. Testvériség Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesület éves kiállítását Rákospalotán, a Csokonai Művelődési Házban. A hajdan csak a kerület galambtenyésztőinek meghirdetett seregszemle mára kiteljesedett Budapest más, elsősorban északi kerületeiben lakó galambászaival.

Hatályba léptek a földtörvény módosításai

2019. január 11-én hatályba léptek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége által kezdeményezett, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmát szabályozó, és az agrárium szereplőinek versenyképességét javító törvénymódosítások.

A kínai sertéságazat megsínyli az ASP-t

Kína legnagyobb sertéstenyésztői jelentősen csökkentették a 2018-as profit becsléseiket, mivel a gyorsan terjedő afrikai sertéspestis (ASP) erősen befolyásolja a sertéshús árakat és a keresletet. Ez pedig érzékenyen érinti a világ legnagyobb sertéshús előállító országát.