Back to top

Meleg őszre számíthatunk, jön El Niño

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) előrejelzése szerint 70 százalék eséllyel számíthatunk az idei év végén El Niño jelenségre.

Az utolsó El Niño 2015-16-ban erősen befolyásolta a világ időjárás-mintázatának alakulását. A kutatók szerint a most várható jelenség nem lesz olyan intenzív, mint az ez előtti.

A WMO szerint a klímaváltozás hatással van a hagyományos időjárási események dinamikájára.

Az El Niño, vagy hivatalos nevén Déli Oszcilláció egy természetes esemény, és ide tartozik az óceánok felszíni vizeinek hőmérsékletének változása a csendes-óceáni térségben, ami befolyással bír az egész világ időjárására.

A valaha regisztrált legerősebb El Niño a 2015-16-ban bekövezett volt, ami nagy hatással volt a hőmérséklet alakulására szerte a világon, így lehetett a 2016-os év a valaha észlelt legmelegebb.

A forróság mellett szárazságot is okozott Afrikában, amitől az élelmiszertermelés szinte összeomlott több, a kontinensen található országban. Dél-Amerikában pedig áradások nehezítették a helyzetet Brazíliában, Argentínában, Paraguayban és Uruguayban is.

Az idei év az El Niño jelenség ellentétével kezdődött, az úgynevezett La Niña fázissal. Emiatt az átlagosnál hűvösebb volt a tengervizek felszíni hőmérséklete a csendes-óceáni térségben.

Mostanra ez a jelenség eltűnt, és a WMO modelljei alapján 70 százalék az esély rá, hogy az év végére El Niño alakuljon ki, ami azonban várhatóan nem lesz olyan súlyos, mint az ezelőtti – mondta a WMO főtitkára, Petteri Taalas.

„Az, hogy ennyivel előre tudtuk jelezni ezt az eseményt sok életet menthet meg, és segíthet a gazdasági veszteségek mérséklésében is.” – tett hozzá.

A klímaváltozás befolyása

Most először a WMO az El Niño előrejelzése mellett egy globális évszakos előrejelzést is kiadott szeptemberre és novemberre.

Az előrejelzés alapján a szokásosnál magasabb felszíni hőmérsékletekre lehet számíthatni az összes ázsiai-csendes-óceáni térségben, Európában, Észak-Amerikában, Afrikában és Dél-Amerika partvidékeinek nagyrészén szeptembertől novemberig.

Normál esetben az El Niño események 5-7 évente jelennek meg, tehát a mostani igencsak közel van az előzőhöz. Ez arra utal, hogy a klímaváltozás hatással van a gyakoriságára.

„A klímaváltozás nem csak a hagyományos dinamikáját befolyásolja az El Niño és La Niña jelenségeknek, hanem a hatásukat is” mondta Petteri Talas.

„2018 egy gyenge La Niña eseménnyel indult, de ennek a hűtő hatása sem volt elég ahhoz, hogy csökkentse az általános melegedési trendet, tehát a mostani év jó úton van ahhoz, hogy a valaha regisztrált legmelegebb év legyen.”

Ettől független a Japán időjárási hivatal is 60 százalékos esélyt jósol az El Niño időjárási mintázatainak kialakulására az északi félgömb őszi időszakában, szeptembertől novemberig.
Forrás: 
bbc.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Klímaváltozás és betegségek: növekvő kockázat?

A klímaváltozás tényével vitába lehet szállni, de nemigen érdemes. Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy az időjárás változékonysága minden korábbi mértéken túlmutat. A híradások gyakran szólnak a természeti erők által okozott jelentős anyagi veszteségekről – de mi a helyzet a csendes hadviselőkkel, a kórokozókkal? A megváltozott időjárás hogyan befolyásolja a növényi betegségeket?

Greta után az Európai Parlament is lépéseket sürget

Az Európai Parlament március 13-ai ülésén a képviselők többek között a légszennyezés megfékezésére is tettek javaslatot, eszerint például a jövőbeli mezőgazdasági támogatásokat össze kell kapcsolni a légszennyezés mértékével.

Klímaváltozás: új agrárszakértői generációra van szükség

A foltokban lehulló intenzív csapadékra és az extrém melegekre a kímélő és nedvességmegőrző talajművelés lehet a válasz, miközben a klímaváltozás miatt a növénytermesztőket az egyre több, eddig leginkább a mediterrán éghajlaton őshonos rovarok elterjedése fenyegeti – hangzott el a K&H-ban rendezett, a hazai agrár- és élelmiszeripar legfontosabb szereplőinek fórumául szolgáló Agrár Klubon.

Nagyon kevés volt a csapadék

Ismét az átlagosnál melegebb és az ország nagy részén szárazabb hét áll mögöttünk, és az előrejelzések szerint az előttünk álló héten sem lesz ez másként. Főként az Alföld területén fokozódott a vízhiány, és a héten is csak hétfőn és vasárnap lehet némi csapadékra számítani, pedig az őszi vetések fejlődéséhez nagy szükség lenne a meleg mellett a nedvességre is.

Több milliót érő városi erdő

A dél-angliai LiveWest lakásszövetkezet, az országban elsőként, fölmérette és fölértékeltette az ingatlanjai környezetében növő fákat. Kiderült, hogy a városi erdők inkább vagyonnak tekinthetők, ráfordított költségek busásan megtérülnek.

A klímaváltozás nemcsak a fákat, az ökoszisztémát is átalakítja

Egy új tanulmány rámutat arra, hogyan kapcsolódnak össze a klíma, az evolúció, a növények és a talajok egymással. Ez az első kutatás, ami megmutatja, hogy a klímaváltozás miatti evolúció a fapopulációkban megváltoztatja azt, ahogyan ezek a növények a velük közvetlen kapcsolatban álló talajra és az abban élő mikrobákra hatnak.

Időjárás: egyre súlyosabb a csapadékhiány

Az egyre súlyosabb csapadékhiány előre láthatólag ezen a héten sem enyhül, bár több időjárási front is átvonul majd fölöttünk. A talaj egyre szárazabb, az őszi vetéseknek óriási szüksége lenne az esőre. A csapadék hiánya a tápanyagpótlás munkálatait is akadályozza.

Bizonyított a jégkármérséklő-rendszer

Tavaly a rendkívüli időjárás ellenére az összes mezőgazdaságikár-bejelentésen belül éves szinten harmadára csökkent a jégkár aránya a jégkármérséklő-rendszer üzembe állításával.

Szárazon indul a március

Bár még csak március elejét írjuk, és könnyen kaphatunk a nyakunkba sarkvidéki fagyos léghullámokat, az elmúlt és a következő napok enyhe időjárásában egyre több növényünk vegetációs időszaka indul el. Közben az országban a mélyebb talajrétegek nedvessége nem éri el az ideális szintet, hiszen nem pótlódott maradéktalanul a téli csapadékkal a hiány. A talajok fölső rétegei egyre jobban kiszáradnak.

Fokozódik a vízhiány a talajokban

Kevés csapadék hullott a múlt héten is, és az előttünk álló héten sem valószínű számottevő mennyiség, így fokozódik a vízhiány a talajokban. Ezzel együtt a száraz, gyakran szeles, enyhe időben egyre nő a száraz fűvel, gazzal, bozóttal borított területeken a tüzesetek esélye.