Back to top

Ékszerek betonból, kemolumineszcencia és megannyi érdekesség

Szeptember 28-án a Szent István Egyetem budapesti, gödöllői és szarvasi telephelyei 175 programmal csatlakoznak az Európai Unió egyik legnagyobb tudománynépszerűsítő programjához, hogy így is népszerűsítsék a tudományos életpályát a fiatalok körében. 14 órától késő estig érdekes és ingyenes programok sokasága várja a látogatókat.

Világítanak-e a növények?

Nem egy speciális növényfajról vagy anyagcsere-folyamatról van szó, hanem az általános növényi működésről, a fotoszintézishez kapcsolódó fénykibocsátásról. A kísérlet elsötétítést igényel, vörös színszűrős szemüvegeket és egy speciális lámpát a levelek megvilágításához, de műszerre nincs szükség. A kísérlethez kapcsolódóan a fontosabb növényi pigmenteket is bemutatják. (SZIE Gödöllői Campus, 14-22)

Fizikai, kémiai kísérletek

A rendkívül látványos, változatos hanghatásokkal tűzdelt programon a gázokkal töltött lufik robbantása mellett bemutatják a kemolumineszcencia jelenségét is. (SZIE Gödöllői Campus, 18-20 óra és 20.30-22.30 óra)

Fotó: SZIE

A kávé útja az ültetvénytől a csészénkig

Mindennapi életünk részét képezi a kávéfogyasztás, hazánkban a 15 éven felüli lakosság 70 százaléka rendszeres, napi kávéfogyasztó. Ha szeretnéd megtudni, hogy honnan érkezik a kávé, mit nevezünk zöldkávénak, ha szeretnél részt venni egy igazi kávépörkölésen, ha szeretnéd megkóstolni a frissen pörkölt kávét, akkor ott a helyed! A gyakorlati bemutatókon pedig fölvértezheted magad hasznos és érdekes információkkal a kávé fogyasztásáról, felszolgálásáról és pörköléséről.(SZIE Budai Campus, 14-15 óra)

Fotó: SZIE

Betonból is készíthető ékszer?

Igen! Az hogy miként, kiderül a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Karán 14-18 óra közt.

Érdekességek a növényvédelem területéről

A katicának örülünk a kertünkben, a pajornak és a csigának már kevésbé. Mi a helyzet akkor, ha nem minden katica hasznos és nem minden pajor vagy csiga káros? Mitől lesz egy faj invazív? És melyik invazív növény méze a legfinomabb? A mézkóstoló mellett ezekre a kérdésekre is választ adnak Gödöllőn kiállítók.(SZIE Gödöllői Campus, 14-22 óra)

Igyunk vizet! De milyet?

Egyre aggasztóbb a környezeti szennyezése a palackos vizek térnyerésével, miközben a csapvíz tökéletesen alkalmas emberi fogyasztásra. A fogyasztói társadalomban üzleti lehetőség kínálkozik abból is, hogy a csapvízből még egészségesebb vizet készítsünk otthon, vagyis ezzel szorítsuk vissza a palackos vízfogyasztást. Minél drágább a készülék, annál egészségtudatosabbak vagyunk? Hitek és tévhitek a házi víztisztítók körül. Milyen vizet válasszunk? Az egészségtudatosság vagy a környezettudatosság az elsődleges? Összehangolható-e a két szempont? Minderre fény derül Szarvason. (SZIE Szarvasi Campus, 20.30-21 óra)

 

Fotó: SZIE

Hogyan működik az ipari robotkar?

Kipróbálhatók a legmodernebb eszközök, és megnézhető az automatizált sorozatgyártás! (SZIE Gödöllői Campus, 14-18 óra)

Vaddisznó a nagyvárosban

Az ínségesebb őszi-téli időszak közeledtével egyre több vaddisznó keres magának táplálékot lakott területeken. Azt is megtanulták: az ember jobban fél tőlük, mint ők az embertől. Szakértők ismertetik állásfoglalásuat. (SZIE Gödöllői Campus, 16.40-16.55 óra)

A felhők világa

A felhők megfigyelése az esztétikai élményen túl hasznos információt szolgáltat az időjárás alakulásáról is. A fotókkal gazdagon illusztrált előadás során ismertetik a felhők fontosabb tulajdonságait, keletkezésük folyamatát, típusaikat. Megtudhatjuk, hogy mit árulnak el az egyes felhőtípusok a légkör állapotáról, a várható időjárásról. (SZIE Szarvasi Campus 21-21.30 óra)

Fotó: SZIE

Interaktív városzöldítő

Hogyan lesz élhetőbb egy város a tájépítészek munkája nyomán? Bárki kipróbálhatja ezt a kihívást egy interaktív terepasztalon! (SZIE Budai Campus, 16-17 óra)

További információk a http://www.kutatokejszakaja.hu honlapon olvashatók.

Múltunk a jelenben rajzpályázat

A Szent István Egyetem a Kutatók Éjszakája programhoz kötődő, kulturális örökségünket megörökítő rajzpályázatot hirdet. A pályázók megörökíthetik kedvenc épületüket, és néphagyományokhoz, népi mesterségekhez is kapcsolódhatnak az alkotások. Az óvodások, az alsós, és felsős általános iskolások külön kategóriában szeptember 24-án 14 óráig adhatják le A3-as méretben készített alkotásaikat a követező címre: Szent István Egyetem, 2400 Gödöllő Páter Károly utca 1., 2. emelet 2014-es szoba)

Díjátadó a SZIE Gödöllői Campusán szeptember 28-án 14.30-tól tartják.  Az 1-3. helyezettek minden kategóriában értékes tárgynyereményben részesülnek a Kutatók Éjszakája megnyitóján.

Fotó: SZIE

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elkutyásodott macskák: mit értenek belőlünk?

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói az Intelligence folyóiratban megjelent tanulmányukban azt állítják, hogy a gyűjtőnéven „mutatásnak” nevezett emberi gesztusokat nem csak a kutyák értik.

Mitől függ a nyulak születési súlya? I.

A szopós-, a növendék-, sőt még a kifejlett nyulak termelésének alakulásában is kisebb vagy nagyobb szerepe van az anyai hatásnak, mivel a magzatok tápláltsága egy hónapon, a szopósnyulaké 3 héten keresztül kizárólag az anyjuktól függ. Bár elválasztás után a vágónyulak növekedését már saját képességük határozza meg, ennek ellenére esetenként mégis kimutatható a korai életszakasz hatása.

A mérgezett méhek antiszociálisak lesznek

A méhek szociális viselkedése nagyon fontos az életmódjuk szempontjából: akár táplálkoznak, élelmet gyűjtenek, az utódaikat nevelik vagy éppen a fészküket hűtik, fűtik, építik és javítják, a kolónia minden feladatot egy egységként végez.

Magyar ködsárkány és zempléni hordók Stuttgartban

Az idei stuttgarti kiállításon több magyar cég is sikeresen mutatkozott be. Nagy kérdés, vajon mivel tudják a magyar gyártók meghódítani a nemzetközi piacokat?

Magyar fejlesztés: szén-dioxidot átalakító elektrokémiai reaktor

Az egyik legjelentősebb globális problémára, a növekvő szén-dioxid kibocsátás káros hatásaira is megoldást kínál a ThalesNano Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közös kutatás-fejlesztési projektje.

Rendhagyó kísérlet: mennyire kutya a törpemalac?

Az ELTE Etológia Tanszékén folyó Családi Törpemalac Program a sikeres tudományos eredményeket elért és világszerte közkedvelt Családi Kutya Programját vette alapul. Az összehasonlító neurobiológiai kutatássorozat, a törpemalacok kommunikációs és szociális képességeit vizsgálja.

A magbankok sem mindenhatók

Nem minden növény magja alkalmas arra, hogy magbankokban tárolják. Így ha bármi történik, nem lesz honnan „újraéleszteni” az érzékeny fajokat. A kutatók megállapítása szerint a különösen veszélyeztetett fajok 36 százalékának magja érzékeny a szárításra és fagyasztásra – vagyis arra a módszerre, ahogyan a magbankokban megőrzik a szaporítóanyagokat.

Szarvasagancs segíthet a csonttörésnél

A szarvasok különleges tulajdonsága, hogy minden évben elhullajtják majd újranövesztik agancsukat – ami nem más, mint csont. Mindez olyan gyorsasággal történik, ami az emlősök világában példa nélküli. Ezért is figyeltek fel a Stanford Egyetem Gyógyszerészeti Karának tudósai a jelenségre, és célul tűzték ki a gyors csont-növekedésért felelős gének azonosítását.

Kávéval az Alzheimer- és a Parkinson-kór ellen?

Egy kanadai kutatás szerint a kávéfogyasztás bizonyos fokú védelmet nyújthat az Alzheimer- és a Parkinson-kór ellen - írta a ScienceDaily.com online tudományos portál.

Varroatolerancia: szelekció molekuláris genetikai módszerekkel

A Balaton fővárosának szélén korszerű épületek sora, mellettük kísérleti parcellák. A Pannon Egyetem Georgikon karán járunk, Keszthelyen. A Bioinnovációs Központ második emeletén dolgozik az egyebek mellett méhészeti kutatásokkal is foglalkozó munkacsoport. A tudományos munka vezetője Kolics Balázs, maga is méhész. Vele beszélgettünk.