Back to top

Fókuszban a hüvelyes növények

A TRUE projekt keretében „Hüvelyes növények a fogyasztók szemével” című C-LIN konferencián a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Aulájában az előadásoké és a tapasztalatcseréké volt a főszerep. A szeptember 11-13. között megrendezett esemény 2. napján a szervezők bemutatták a fenntartható gazdálkodókkal idén tavasszal elindított közös kísérletük eredményeit.

Az eseményen kiderült, melyik bab, borsó, lencse miként termelhető a fenntarthatóság alapelveinek figyelembe vételével. Szó esett a TRUE projekt magyar résztvevőinek távlati céljairól is, többek között a hüvelyesfogyasztás népszerűsítéséről a hazai csúcsgasztronómia szereplőinek bevonásával.

Kevesen fogyasztanak hüvelyeseket

A hüvelyes növények - bab, borsó, lencse, csicseriborsó - fenntartható termesztésével és népszerűsítésével foglalkozó 2017 áprilisában indult és 2020-ig tartó nemzetközi TRUE (TRansition paths to sustainable LegUme based systems in Europe) H2020 projekt 11 ország 24 esettanulmányát koordinálja annak érdekében, hogy közösen megtalálják a legjobb utat a fenntartható hüvelyes növénytermesztés és -fogyasztás növelését illetően. Emellett ráirányítsák a figyelmet a hüvelyes növények fogyasztásának változatosságára és étkezésben betöltött szerepére.

A hüvelyesek rendkívül fontos fehérjeforrások. Kiváló alternatívát jelentenek a húsfogyasztással szemben, miközben a húsokhoz képest jóval kisebb vízfogyasztással termelhetők meg.

Ráadásul a marhák által kibocsájtott metángáz óriási mértékben hozzájárul az ózonlyuk növekedéséhez, ezzel szemben a hüvelyesek termesztése sok esetben javítja a talaj nitrogénmegkötő képességét, így ökológiai szempontból is előnyös.

A C-LIN (Continental Legume Innovation Network) konferencia két fő szervezője a TRUE projekt két magyarországi tagja, az ESSRG (Environmental Social Science Research Group) és az AgriKulti. A rendezvény második napjának a Budapesti Gazdasági Egyetem adott otthont, amely felelős felsőoktatási intézményként kiemelt figyelmet fordít a felelős oktatás-kutatás mellett a tudatos és egészséges életmód népszerűsítésére is.

A háromnapos szakmai rendezvény kiváló lehetőséget nyújtott a fenntartható agrárvállalkozások, a felelős termelésben érintett hazai és nemzetközi szakemberek és a fogyasztók számára, hogy megismerhessék egymás gondjait és sikereit, valamint kapcsolatokat építsenek egymással.

Sokoldalúan felhasználható növények

A konferencia első napján az A38 hajón megrendezett nyitott fórumon minden résztvevő bemutathatta a témához kapcsolódó munkáját. A rövid, pörgős, izgalmas előadásokon a termelők beszámoltak termelési tapasztalataikról: melyik bab, borsó, lencse hogyan viselkedett és milyen termést hozott a különböző termőföldi és időjárási kondíciók között. Szó esett még a génbanki kísérletekről, egy nemzetközi receptkönyv összeállításáról és a hüvelyesek iskolai étkeztetésben való megjelenéséről is. Utóbbival összefüggésben a résztvevők kiemelték a társadalmi nevelés fontosságát, hiszen sokan azért nem esznek hüvelyes növényeket, mert nem ismerik őket és jótékony hatásukat. Pedig, ahogy az egyik előadó fogalmazott, „napi egy adag hüvelyesre mindenkinek szüksége van”.

A második napon hálózatépítő konferenciát tartottak a Budapesti Gazdasági Egyetem Aulájában, ahol többek között jelen volt a hosszú évek óta fenntarthatóan gazdálkodó Szezon Kert és a Magosvölgy Ökológiai Gazdaság, akik a Növényi Diverzitás Központ (NöDiK) részvételével egyedülálló kísérletbe fogtak az ESSRG és az AgriKulti koordinálásával. A projektben idén tavasszal 5 gazdaság vett részt, akik a NöDiK által biztosított hüvelyes mintákat ültettek el, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek arról, vajon melyik bab, borsó, lencse hogyan terem.

Több előadás is rámutatott, hogy

az elmúlt időszakban 30 ezer hüvelyes alapú termék jelent meg az EU piacán, amely hatalmas előrelépés ugyan, de még mindig nem elég ahhoz, hogy a bab, a borsó és a lencse igazán benne legyenek a köztudatban.

Ezért kiemelten fontos a hüvelyesek innovatív módon történő népszerűsítése és terjesztése. A konferencia kapcsán Dr. Lugasi Andrea, a BGE Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának dékánja elmondta: „A közösen rendezett TRUE C-LIN konferencia első állomása az ESSRG-vel való együttműködésünknek. Fenntartható Vendéglátás Kari Kiválósági Központunk stratégiája a turizmus-vendéglátás területén a tudományos ismeretek bővítése mellett a szemléletformálásra, az egészségtudatos táplálkozás népszerűsítésére is nagy hangsúlyt helyez, amely így összhangban áll a TRUE projekt célkitűzéseivel.”

A konferencia balatoni kirándulással zárult, ahol a résztvevők ellátogattak Fodor Lajos tanyájára, majd a Kistücsök Étteremben tesztelték le, milyen is a bab, borsó vagy lencse, ha vérbeli fenntarthatóság-, biodiverzitás- és hüvelyespárti szakemberek kezébe kerül.

 

Forrás: 
bge

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiskert a téli ablakban

A mikrosalátához nem kell kert, csak egy világos ablakpárkányra van szükség. Egy tálcára némi földet, vagy kókuszrostot kell önteni, benedvesíteni, rászórni a magokat, nedvesen tartani, és egy hét múlva vághatjuk is a saját, vegyszermentes, friss minisalátákat, azaz a mikrozöldeket.

Kevés a biogazda Magyarországon

Miközben az ökológiai gazdálkodásra alkalmas táblák összterülete egyre nagyobb, a biogazdaságokban tartott jószágok száma több fajta esetében jelentősen visszaesett az utóbbi időben.

Növelni kell a talajok széntartalmát

Európában ugyanakkor mintegy 12 millió hektárnyi területet érint a talaj minőségének romlása. Ehhez hasonló mértékű az a globális tendencia, amely az élelmiszer-ellátást és a természeti erőforrásokat, rajtuk keresztül pedig az emberi jólétet fenyegeti – figyelmeztet új jelentésében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC.

Az erdőfelújítástól a drónokig

Az erdészetben jelentkező problémákat nem lehet csak a kutatóműhelyekben megoldani - ez volt az egyik fő alapvetése a Pécsen tartott „Erdőgazdálkodás határon innen és határon túl” címmel rendezett konferenciának. Ennek jegyében a prezentációkat „tőmelletti”, terepen dolgozó erdőmérnökök tartották.

A növényorvosokon is múlik a mezőgazdaság jövője

Az élelmiszer-biztonság kulcsa a növényorvos szlogennel rendezték meg a XIII. Növényorvos Napot, ahol a résztvevők nagy tapssal fogadták annak bejelentését, hogy a növényorvosok szaktudását, munkájuk jelentőségét szakmai doktori címmel tervezik elismerni. Elvárás ugyanakkor, hogy olyan fenntartható növényvédelmet folytassunk, ahol az utolsó megoldás a növényorvosi vény kiállítása.

Földbe kerültek az első komlótövek Kastélyosdombón

Több mint két évtized után újra termelnek hazánkban komlót. A sör egyik ízesítő anyagaként szolgáló növény nagyüzemi termesztését Kastélyosdombón kezdték el.

Drágább lett termelni az agráriumban

Idén szeptemberében a mezőgazdasági termelői árak 2017 azonos időszakához képest 6,2 százalékkal nőttek, amit a növényi termékek árának 12 százalékos emelkedése, illetve az élő állatok és állati termékek árának 2,8 százalékos csökkenése eredményezett.

Egy az egészség - három tudományos terület összefog

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Állatorvosi Kamara, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara és az MTA Agrártudományok Osztálya „Egy az egészség – One health” címmel rendezi meg a humánorvosok, állatorvosok, és növényorvosok második országos fórumát az MTA dísztermében, november 29-én.

A magbankok sem mindenhatók

Nem minden növény magja alkalmas arra, hogy magbankokban tárolják. Így ha bármi történik, nem lesz honnan „újraéleszteni” az érzékeny fajokat. A kutatók megállapítása szerint a különösen veszélyeztetett fajok 36 százalékának magja érzékeny a szárításra és fagyasztásra – vagyis arra a módszerre, ahogyan a magbankokban megőrzik a szaporítóanyagokat.

A biológiai sokféleség megőrzendő érték

A Kárpát-medence Európa egyik legrégebbi mezőgazdasági kultúráját őrzi. Magyarország kiemelkedő természeti értékekkel rendelkezik, változatos ökológiai adottságai kedvezőek a biodiverzitásnak. Rendkívüli értéket jelentő haszonnövény fajtáink és állatfajaink hosszú évszázadok alatt, sajátos klimatikus és ökológiai viszonyok között alakultak ki - fogalmazott Farkas Sándor Eisenstadtban.