Back to top

Fókuszban a hüvelyes növények

A TRUE projekt keretében „Hüvelyes növények a fogyasztók szemével” című C-LIN konferencián a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Aulájában az előadásoké és a tapasztalatcseréké volt a főszerep. A szeptember 11-13. között megrendezett esemény 2. napján a szervezők bemutatták a fenntartható gazdálkodókkal idén tavasszal elindított közös kísérletük eredményeit.

Az eseményen kiderült, melyik bab, borsó, lencse miként termelhető a fenntarthatóság alapelveinek figyelembe vételével. Szó esett a TRUE projekt magyar résztvevőinek távlati céljairól is, többek között a hüvelyesfogyasztás népszerűsítéséről a hazai csúcsgasztronómia szereplőinek bevonásával.

Kevesen fogyasztanak hüvelyeseket

A hüvelyes növények - bab, borsó, lencse, csicseriborsó - fenntartható termesztésével és népszerűsítésével foglalkozó 2017 áprilisában indult és 2020-ig tartó nemzetközi TRUE (TRansition paths to sustainable LegUme based systems in Europe) H2020 projekt 11 ország 24 esettanulmányát koordinálja annak érdekében, hogy közösen megtalálják a legjobb utat a fenntartható hüvelyes növénytermesztés és -fogyasztás növelését illetően. Emellett ráirányítsák a figyelmet a hüvelyes növények fogyasztásának változatosságára és étkezésben betöltött szerepére.

A hüvelyesek rendkívül fontos fehérjeforrások. Kiváló alternatívát jelentenek a húsfogyasztással szemben, miközben a húsokhoz képest jóval kisebb vízfogyasztással termelhetők meg.

Ráadásul a marhák által kibocsájtott metángáz óriási mértékben hozzájárul az ózonlyuk növekedéséhez, ezzel szemben a hüvelyesek termesztése sok esetben javítja a talaj nitrogénmegkötő képességét, így ökológiai szempontból is előnyös.

A C-LIN (Continental Legume Innovation Network) konferencia két fő szervezője a TRUE projekt két magyarországi tagja, az ESSRG (Environmental Social Science Research Group) és az AgriKulti. A rendezvény második napjának a Budapesti Gazdasági Egyetem adott otthont, amely felelős felsőoktatási intézményként kiemelt figyelmet fordít a felelős oktatás-kutatás mellett a tudatos és egészséges életmód népszerűsítésére is.

A háromnapos szakmai rendezvény kiváló lehetőséget nyújtott a fenntartható agrárvállalkozások, a felelős termelésben érintett hazai és nemzetközi szakemberek és a fogyasztók számára, hogy megismerhessék egymás gondjait és sikereit, valamint kapcsolatokat építsenek egymással.

Sokoldalúan felhasználható növények

A konferencia első napján az A38 hajón megrendezett nyitott fórumon minden résztvevő bemutathatta a témához kapcsolódó munkáját. A rövid, pörgős, izgalmas előadásokon a termelők beszámoltak termelési tapasztalataikról: melyik bab, borsó, lencse hogyan viselkedett és milyen termést hozott a különböző termőföldi és időjárási kondíciók között. Szó esett még a génbanki kísérletekről, egy nemzetközi receptkönyv összeállításáról és a hüvelyesek iskolai étkeztetésben való megjelenéséről is. Utóbbival összefüggésben a résztvevők kiemelték a társadalmi nevelés fontosságát, hiszen sokan azért nem esznek hüvelyes növényeket, mert nem ismerik őket és jótékony hatásukat. Pedig, ahogy az egyik előadó fogalmazott, „napi egy adag hüvelyesre mindenkinek szüksége van”.

A második napon hálózatépítő konferenciát tartottak a Budapesti Gazdasági Egyetem Aulájában, ahol többek között jelen volt a hosszú évek óta fenntarthatóan gazdálkodó Szezon Kert és a Magosvölgy Ökológiai Gazdaság, akik a Növényi Diverzitás Központ (NöDiK) részvételével egyedülálló kísérletbe fogtak az ESSRG és az AgriKulti koordinálásával. A projektben idén tavasszal 5 gazdaság vett részt, akik a NöDiK által biztosított hüvelyes mintákat ültettek el, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek arról, vajon melyik bab, borsó, lencse hogyan terem.

Több előadás is rámutatott, hogy

az elmúlt időszakban 30 ezer hüvelyes alapú termék jelent meg az EU piacán, amely hatalmas előrelépés ugyan, de még mindig nem elég ahhoz, hogy a bab, a borsó és a lencse igazán benne legyenek a köztudatban.

Ezért kiemelten fontos a hüvelyesek innovatív módon történő népszerűsítése és terjesztése. A konferencia kapcsán Dr. Lugasi Andrea, a BGE Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának dékánja elmondta: „A közösen rendezett TRUE C-LIN konferencia első állomása az ESSRG-vel való együttműködésünknek. Fenntartható Vendéglátás Kari Kiválósági Központunk stratégiája a turizmus-vendéglátás területén a tudományos ismeretek bővítése mellett a szemléletformálásra, az egészségtudatos táplálkozás népszerűsítésére is nagy hangsúlyt helyez, amely így összhangban áll a TRUE projekt célkitűzéseivel.”

A konferencia balatoni kirándulással zárult, ahol a résztvevők ellátogattak Fodor Lajos tanyájára, majd a Kistücsök Étteremben tesztelték le, milyen is a bab, borsó vagy lencse, ha vérbeli fenntarthatóság-, biodiverzitás- és hüvelyespárti szakemberek kezébe kerül.

 

Forrás: 
bge

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Okoseszközhöz okos használó is kell

Elengedhetetlen a fejlődés a mezőgazdaságban, ez azonban nem csupán az új technológiák megvásárlását jelenti, hanem azok helyes használatát is – ezt világította meg több felszólaló is a PREGA második napján a plenáris előadásokon.

A szívó kártevők réme

Bár az elmúlt években nem volt jellemző, hogy új hatóanyaggal jelennek meg a növényvédős cégek, a Bayer Hungárai Kft. most mégis meglepte a gazdákat. A cég országjáró szőlő szimpóziumának egri állomásán mutatkozott be az idei év nagy újdonsága, a Sivanto prime, amelyet egyszerűen úgy jellemeztek, hogy a természet ajándéka a szívó kártevők ellen.

Még nem lehet drónnal permetezni

A drónok mezőgazdaságban történő, növényvédelmi célú alkalmazása új jelenség. A Nébih felhívja az érdeklődők és érintettek figyelmét, hogy e célú használatuk jelenleg nem engedélyezett, arra csak a jogi környezet kialakítását követően nyílik lehetőség.

A növénytermesztők most elmondhatják a véleményüket

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) kérdőíves felmérést indít a magyarországi szaporítóanyag-felhasználási szokások, stratégiák, választást segítő tényezők megismerése érdekében.

A tavaszias idő megzavarja a növényeket

A túl korán érkező enyhe idő bár jól esik az embernek, de a tavaszi fagykárok esélyét jelentősen növeli. Az előttünk álló hét első felében sokfelé 10 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, mely a vegetáció egy részét már megindíthatja. A tartósabban ködös területeken ezzel szemben nem melegszik föl ennyire a levegő, nyugalomban marad a vegetáció.

Kipusztulás fenyegeti a hasznos rovarfajokat

Globálisan a rovarok teljes tömege évente 2,5 százalékkal csökken – állapította megy egy friss tanulmány. Nyolcszor olyan gyors a rovarfajok kihalása, mint az emlősöké, a madaraké vagy a hüllőké, ráadásul a fajok egyharmada veszélyeztetett kategóriába tartozik.

Kína és India zöldíti a bolygónkat

A világ két legnagyobb szennyezője, Kína és India segíti a bolygó zöldülését is egy jelentés szerint – legalábbis egyelőre. Ez a hatás főleg abban gyökerezik, hogy Kínában igen ambiciózus faültetési kampány zajlik, illetve mindkét országban igen intenzív a mezőgazdasági termelés.

A csemegekukorica a sláger

Az ukrajnai agrárgazdaság egyik fő jellemzője, hogy hamar telítetté válik a piac. Dömping idején a gazdák gyakran még jóval önköltségi ár alatt sem tudják értékesíteni a terméküket. Ezekben a hetekben tehát jól át kell gondolniuk, hogy a hamarosan kezdődő idényben mely kultúráknak szavaznak bizalmat. Mindenesetre tény: akik az elmúlt évben a csemegekukorica mellett döntöttek, nem bánták meg.

Új növényfajtákkal a klímaváltozás ellen

Az elmúlt hónapok szélsőséges időjárása Ausztriában a szántóföldi növényeknél 10-15 százalékos terméscsökkenést okozott, ám egyes más növényi kultúrák esetében a veszteség akár a 40 százalékot is eléri. Erős visszaesés jellemezte a gyümölcs- és zöldségtermelést is; egyedül a szőlőtermelők zártak viszonylag kedvező szezont.

Most növelhető a bekeverési arány

Magyarország jóval az európai átlag alatt áll a megújuló energiaforrások üzemanyagba keverési arányában. Az agrárkamara és a bioüzemanyag-gyártók szerint most kellene nagyot lépni, mert a 2020-as szintet 2030-ig be kell fagyasztani.