Az eseményen kiderült, melyik bab, borsó, lencse miként termelhető a fenntarthatóság alapelveinek figyelembe vételével. Szó esett a TRUE projekt magyar résztvevőinek távlati céljairól is, többek között a hüvelyesfogyasztás népszerűsítéséről a hazai csúcsgasztronómia szereplőinek bevonásával.
A hüvelyes növények – bab, borsó, lencse, csicseriborsó – fenntartható termesztésével és népszerűsítésével foglalkozó 2017 áprilisában indult és 2020-ig tartó nemzetközi TRUE (TRansition paths to sustainable LegUme based systems in Europe) H2020 projekt 11 ország 24 esettanulmányát koordinálja annak érdekében, hogy közösen megtalálják a legjobb utat a fenntartható hüvelyes növénytermesztés és -fogyasztás növelését illetően. Emellett ráirányítsák a figyelmet a hüvelyes növények fogyasztásának változatosságára és étkezésben betöltött szerepére.
Ráadásul a marhák által kibocsájtott metángáz óriási mértékben hozzájárul az ózonlyuk növekedéséhez, ezzel szemben a hüvelyesek termesztése sok esetben javítja a talaj nitrogénmegkötő képességét, így ökológiai szempontból is előnyös.
A C-LIN (Continental Legume Innovation Network) konferencia két fő szervezője a TRUE projekt két magyarországi tagja, az ESSRG (Environmental Social Science Research Group) és az AgriKulti. A rendezvény második napjának a Budapesti Gazdasági Egyetem adott otthont, amely felelős felsőoktatási intézményként kiemelt figyelmet fordít a felelős oktatás-kutatás mellett a tudatos és egészséges életmód népszerűsítésére is.
A háromnapos szakmai rendezvény kiváló lehetőséget nyújtott a fenntartható agrárvállalkozások, a felelős termelésben érintett hazai és nemzetközi szakemberek és a fogyasztók számára, hogy megismerhessék egymás gondjait és sikereit, valamint kapcsolatokat építsenek egymással.
A konferencia első napján az A38 hajón megrendezett nyitott fórumon minden résztvevő bemutathatta a témához kapcsolódó munkáját. A rövid, pörgős, izgalmas előadásokon a termelők beszámoltak termelési tapasztalataikról: melyik bab, borsó, lencse hogyan viselkedett és milyen termést hozott a különböző termőföldi és időjárási kondíciók között. Szó esett még a génbanki kísérletekről, egy nemzetközi receptkönyv összeállításáról és a hüvelyesek iskolai étkeztetésben való megjelenéséről is. Utóbbival összefüggésben a résztvevők kiemelték a társadalmi nevelés fontosságát, hiszen sokan azért nem esznek hüvelyes növényeket, mert nem ismerik őket és jótékony hatásukat. Pedig, ahogy az egyik előadó fogalmazott, „napi egy adag hüvelyesre mindenkinek szüksége van”.
A második napon hálózatépítő konferenciát tartottak a Budapesti Gazdasági Egyetem Aulájában, ahol többek között jelen volt a hosszú évek óta fenntarthatóan gazdálkodó Szezon Kert és a Magosvölgy Ökológiai Gazdaság, akik a Növényi Diverzitás Központ (NöDiK) részvételével egyedülálló kísérletbe fogtak az ESSRG és az AgriKulti koordinálásával. A projektben idén tavasszal 5 gazdaság vett részt, akik a NöDiK által biztosított hüvelyes mintákat ültettek el, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek arról, vajon melyik bab, borsó, lencse hogyan terem.
Több előadás is rámutatott, hogy
Ezért kiemelten fontos a hüvelyesek innovatív módon történő népszerűsítése és terjesztése. A konferencia kapcsán Dr. Lugasi Andrea, a BGE Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának dékánja elmondta: „A közösen rendezett TRUE C-LIN konferencia első állomása az ESSRG-vel való együttműködésünknek. Fenntartható Vendéglátás Kari Kiválósági Központunk stratégiája a turizmus-vendéglátás területén a tudományos ismeretek bővítése mellett a szemléletformálásra, az egészségtudatos táplálkozás népszerűsítésére is nagy hangsúlyt helyez, amely így összhangban áll a TRUE projekt célkitűzéseivel.”
A konferencia balatoni kirándulással zárult, ahol a résztvevők ellátogattak Fodor Lajos tanyájára, majd a Kistücsök Étteremben tesztelték le, milyen is a bab, borsó vagy lencse, ha vérbeli fenntarthatóság-, biodiverzitás- és hüvelyespárti szakemberek kezébe kerül.