Back to top

A megelőzéssel lehet a legtöbbet tenni a halbetegségek ellen

A halbetegségek kórokozóinak 10-20 százalékát már ismerik az állatorvosok, a többit még nem. A halak a lehalászás, a szállítás és a lerakodás során könnyen megfertőződhetnek, de a gondatlan tógazdák saját maguk is elősegíthetik a betegségek kialakulását.

Nem ismeri fel a tógazda, hogy mi a probléma! – utalt egy jellemző ágazati gondra Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója, egyben a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője a NAK és a MA-HAL sáregresi közös halegészségügyi fórumán, és itt bizony arra gondolt, hogy szélesebb halbetegség-ismerettel számos következmény megelőzhető lenne - írja a nak.hu.

Ezt a tudásbővítést szolgálja a kamara és a MA-HAL gondozásában – a NAK mezőgazdaságikézikönyv-sorozatának első darabjaként – megjelent Halbetegségek, halegészségügy című kiadvány, amelyet először szeptember 6-án Szarvason az alföldi, majd szeptember 12-én Sáregres-Rétimajorban pedig a dunántúli régió halászattal és haltermeléssel foglalkozó szakemberei számára mutattak be.

A kötet egyik szerzője, Dr. Baska Ferenc halbiológus, az Állatorvos-tudományi Egyetem docense elmondta, itthon és Európa-szerte is

„vágtáznak a fertőző halbetegségek, a folyamatos behurcolást látjuk”; a kórokozók 10-20 százalékát már ismerik az orvosok, a többi „megjelenésre vár”.

A szakember néhány példán keresztül érzékeltette, hogy milyen könnyen fertőződhetnek meg halak. Mint mondta, egyes horgászok az egyik horgásztóról a másikra járva egyszerűen átvihetik a betegségeket: az egyik helyen fertőzött halat akaszt meg és teszi a szákba, utóbbit pedig már az új helyen is vízbe helyezi, és ezzel a kórokozót át is szállította. Szerinte a felszerelések, eszközök használat utáni fertőtlenítésével ez a fajta betegségterjesztés megelőzhető. A másik gyakori eset, hogy a tógazdák áruházláncokban étkezési célra árusított élőhalat vesznek meg és azokat telepítik az élővízbe – ez amellett, hogy teljesen szabálytalan, azonnali fertőzést is okoz. Baska Ferenc megemlített egy szintén sűrűn előforduló esetet.

Egyes hazai horgásztatók sokszor Ausztriában szereznek be „túlméretes” (18-22 kg-s) és idős pontyokat, majd eresztik bele a saját tavukba

– a szakember szerint az idős halakban eleve jelen van a koi herpesz vírus (KHV), és ha ezt egyszerűen csak kiürítik a tóba, már „robban is a víz”.

Fotó: Szőcs Attila
A halbetegségek elterjedésének „legérzékenyebb részének” a halneveldéktől a halastavakig való szállítást nevezte. Mint mondta, mivel télen-nyáron jellemzően állandóan 12 Celsius-fokos vízben szállítják az uszonyosakat és a halastóban ehhez képest hidegebb vagy melegebb a hőmérséklet, a hőstressz máris elősegítheti egy lappangó betegség kitörését és/vagy azonnali pusztulást okozhat.

Dr. Hoitsy Márton állatorvos pedig további, e folyamat során pillanatok alatt kialakuló fertőzésveszélyeket említett. Már a neveldéknél történő lehalászás során sérülhetnek a halak, így baktériumhordozókká válhatnak, ráadásul ezek már ekkor meg is fertőzhetik az ép halakat. Amennyiben a rakodás szárazon, víz nélkül történik, szintén jó eséllyel sérülhetnek meg.

A szállításkor a halak is nyugtalanok, így az izgő-mozgó süllők, pisztrángok egymást haraphatják, törhetik – ez esetben a fertőzés máris garantált. A lepakolásnál a csúszda és a víz kihagyása szintén töréseket idézhet elő.

E ponton idézünk az említett kiadványból: 
"Tudomásul kell venni, hogy a halak rosszul tűrik az állományok keveredését. Azt csak a hatalmas természetes vizekbe kerülve vészelhetik át kisebb veszteségekkel. Túlnépesített termelő- és horgásztavakban a különböző származású állományok között cserélődő kórokozóknak van nagyobb esélyük. Hatalmas vízterületeken a gyógyítás esélyei csekélyek, így marad a megelőzés és a védekezés.

Rossz látni azt a gyakorlatot, hogy fertőtlenítésnek vélt vegyszeres kezelésekkel igyekszenek szállítás közben csökkenteni a kórokozó-behurcolás esélyét, de az alapprobléma az, hogy a kiválasztott vegyszer és annak töménysége csak a halat károsítja, de a halak szervezetében (vér, szövetek) lévő kórokozókat érintetlenül hagyja.

További fontos szempont, hogy a halak általában betegségeikben igen tünetszegények, pontosabban a legkülönfélébb kórokokra legtöbbször szinte ugyanazokat a tüneteket, elváltozásokat mutatják. A halpatológus a tavak komplex vízi életterében az állomány több egyedét kénytelen alaposan átvizsgálni, a sokszor jellegtelen tüneteiket megtekinteni, majd boncolás után a mikroszkópot segítségül hívni, hogy egyáltalán a diagnózis közelébe kerülhessen."

Fotó: Dávid Wieszt facebook
Sáregresen Baska Ferenc is hangsúlyozta, hogy az EU-ban Norvégia és Skócia kivételével sehol sem engedélyezettek a halgyógyászati készítmények,

így legálisan az állatorvos csak akkor járhat el, ha egy esetleges betegség kezelésére hatóanyagot ír fel. A hatóanyagból pedig gyógytápot lehet készíttetni, és azt a tóba bejuttatni. Viszont az étkezési célú halaknál a fogyaszthatósági időhatárt meg kell szabni. Hozzátette, az unióban, ezáltal Magyarországon is ezt általános és gyakori eljárásként alkalmazzák.

A szakember nagyon fontosnak nevezte, hogy lehetőleg eddig egyetlen haltermelő, tógazda se jusson el, inkább a megelőzésre törekedjenek. Mint mondta,

akkor van a legkevesebb esély a halbetegségek kialakulására, ha betartják az aktuális állategészségügyi rendelkezéseket, ügyelnek a helyes lehalászásra, szállításra, lerakodásra, sűrűn végeznek fertőtlenítést, ha szükséges, karantént alkalmaznak,

elvégzik a genetikai munkákat, optimális mennyiségű- és fajta-összetételű halállományt telepítenek, és preventív halegészségügyi kezeléseket végeznek, és nem utolsó sorban a napi tevékenységbe állatorvost is bevonnak.

Forrás: 
nak.hu/RF

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Aggódnak a sertéspestis miatt a szlovákok

Megállíthatatlannak tűnik az afrikai sertéspestis (ASP) terjedése a régióban, már a szlovák gazdák is attól tartanak, hogy rövid időn belül náluk is megjelenik a jelentős gazdasági kárral járó, az emberre nem veszélyes megbetegedés - írta a Magyar Idők.

Népszerű volt a horgászjegy a Tisza-tónál

A korábbi évek stagnáló bevétele után számottevő növekedést ért el tavaly a horgászjegyek értékesítéséből a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. - közölte a cég ügyvezető igazgatója sajtótájékoztatón csütörtökön Tiszafüreden.

Több program is segíti a fiatal gazdákat

A generációváltás elősegítéséről illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) között létrejövő programokról beszélt Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Weisz Miklós, az AGRYA társelnöke a két szervezet közös sajtóreggelijén, január 15-én.

A földforgalmi szabályozás változásai

Ez év január 11-én hatályba lépett az agráriumot érintő jogszabály-módosítási csomag, ami egyrészt a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény egyes paragrafusait módosítja.

Vakcina-gyártó üzem épül Monoron 8 milliárd forintból

A Ceva-Phylaxia Oltóanyagtermelő Zrt. új állatvakcina-gyártó üzemet, valamint kutatási és fejlesztési központot épít a Pest megyei Monoron több, mint 8 milliárd forintból.

Foglalkoztatást segítő alkalmazás teszteléséhez gazdálkodók jelentkezését várják

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara együttműködésével a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. továbbfejlesztette az egyszerűsített foglalkoztatás elektronikus ügyintézését segítő (EFO) mobilalkalmazást. A munkavállalók bejelentése immáron még könnyebbé válik, e-személyi igazolványuk adatai telefonról is beolvashatóak.

Fejlesztőket és innovátorokat keres a NAK

Fejlesztők és innovátorok jelentkezését várják a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Design Terminal ötletversenyére 2019. február 18-ig!

Egyre több az elhízott ló

A lovak fele túlsúlyosnak számít, mert a lótulajdonosok elfelejtették az egészséges lótartás alapelveit – figyelmeztetnek angol állatorvosok.

Újabb ASP-s vaddisznó Borsodban

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hangony község külterületén talált vaddisznó tetemben mutatta ki tegnap az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az új esetet a magas kockázatú területen belül azonosították. Az állategészségügyi szakemberek – az országos főállatorvos utasítására – megkezdték a szükséges intézkedések végrehajtását.

Halászok, horgászok figyelem: a Nébih honlapján érhetőek el a dokumentumok kötelező adattartalma

Tavaly év végén módosult a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény, valamint a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló rendelet. A jövőben több dokumentum kötelező adattartalmát – a rendelet mellékletei helyett – a Nébih honlapján érhetik el a horgászok és a halgazdálkodásra jogosultak.