Back to top

A megelőzéssel lehet a legtöbbet tenni a halbetegségek ellen

A halbetegségek kórokozóinak 10-20 százalékát már ismerik az állatorvosok, a többit még nem. A halak a lehalászás, a szállítás és a lerakodás során könnyen megfertőződhetnek, de a gondatlan tógazdák saját maguk is elősegíthetik a betegségek kialakulását.

Nem ismeri fel a tógazda, hogy mi a probléma! – utalt egy jellemző ágazati gondra Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója, egyben a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője a NAK és a MA-HAL sáregresi közös halegészségügyi fórumán, és itt bizony arra gondolt, hogy szélesebb halbetegség-ismerettel számos következmény megelőzhető lenne - írja a nak.hu.

Ezt a tudásbővítést szolgálja a kamara és a MA-HAL gondozásában – a NAK mezőgazdaságikézikönyv-sorozatának első darabjaként – megjelent Halbetegségek, halegészségügy című kiadvány, amelyet először szeptember 6-án Szarvason az alföldi, majd szeptember 12-én Sáregres-Rétimajorban pedig a dunántúli régió halászattal és haltermeléssel foglalkozó szakemberei számára mutattak be.

A kötet egyik szerzője, Dr. Baska Ferenc halbiológus, az Állatorvos-tudományi Egyetem docense elmondta, itthon és Európa-szerte is

„vágtáznak a fertőző halbetegségek, a folyamatos behurcolást látjuk”; a kórokozók 10-20 százalékát már ismerik az orvosok, a többi „megjelenésre vár”.

A szakember néhány példán keresztül érzékeltette, hogy milyen könnyen fertőződhetnek meg halak. Mint mondta, egyes horgászok az egyik horgásztóról a másikra járva egyszerűen átvihetik a betegségeket: az egyik helyen fertőzött halat akaszt meg és teszi a szákba, utóbbit pedig már az új helyen is vízbe helyezi, és ezzel a kórokozót át is szállította. Szerinte a felszerelések, eszközök használat utáni fertőtlenítésével ez a fajta betegségterjesztés megelőzhető. A másik gyakori eset, hogy a tógazdák áruházláncokban étkezési célra árusított élőhalat vesznek meg és azokat telepítik az élővízbe – ez amellett, hogy teljesen szabálytalan, azonnali fertőzést is okoz. Baska Ferenc megemlített egy szintén sűrűn előforduló esetet.

Egyes hazai horgásztatók sokszor Ausztriában szereznek be „túlméretes” (18-22 kg-s) és idős pontyokat, majd eresztik bele a saját tavukba

– a szakember szerint az idős halakban eleve jelen van a koi herpesz vírus (KHV), és ha ezt egyszerűen csak kiürítik a tóba, már „robban is a víz”.

Fotó: Szőcs Attila
A halbetegségek elterjedésének „legérzékenyebb részének” a halneveldéktől a halastavakig való szállítást nevezte. Mint mondta, mivel télen-nyáron jellemzően állandóan 12 Celsius-fokos vízben szállítják az uszonyosakat és a halastóban ehhez képest hidegebb vagy melegebb a hőmérséklet, a hőstressz máris elősegítheti egy lappangó betegség kitörését és/vagy azonnali pusztulást okozhat.

Dr. Hoitsy Márton állatorvos pedig további, e folyamat során pillanatok alatt kialakuló fertőzésveszélyeket említett. Már a neveldéknél történő lehalászás során sérülhetnek a halak, így baktériumhordozókká válhatnak, ráadásul ezek már ekkor meg is fertőzhetik az ép halakat. Amennyiben a rakodás szárazon, víz nélkül történik, szintén jó eséllyel sérülhetnek meg.

A szállításkor a halak is nyugtalanok, így az izgő-mozgó süllők, pisztrángok egymást haraphatják, törhetik – ez esetben a fertőzés máris garantált. A lepakolásnál a csúszda és a víz kihagyása szintén töréseket idézhet elő.

E ponton idézünk az említett kiadványból: 
"Tudomásul kell venni, hogy a halak rosszul tűrik az állományok keveredését. Azt csak a hatalmas természetes vizekbe kerülve vészelhetik át kisebb veszteségekkel. Túlnépesített termelő- és horgásztavakban a különböző származású állományok között cserélődő kórokozóknak van nagyobb esélyük. Hatalmas vízterületeken a gyógyítás esélyei csekélyek, így marad a megelőzés és a védekezés.

Rossz látni azt a gyakorlatot, hogy fertőtlenítésnek vélt vegyszeres kezelésekkel igyekszenek szállítás közben csökkenteni a kórokozó-behurcolás esélyét, de az alapprobléma az, hogy a kiválasztott vegyszer és annak töménysége csak a halat károsítja, de a halak szervezetében (vér, szövetek) lévő kórokozókat érintetlenül hagyja.

További fontos szempont, hogy a halak általában betegségeikben igen tünetszegények, pontosabban a legkülönfélébb kórokokra legtöbbször szinte ugyanazokat a tüneteket, elváltozásokat mutatják. A halpatológus a tavak komplex vízi életterében az állomány több egyedét kénytelen alaposan átvizsgálni, a sokszor jellegtelen tüneteiket megtekinteni, majd boncolás után a mikroszkópot segítségül hívni, hogy egyáltalán a diagnózis közelébe kerülhessen."

Fotó: Dávid Wieszt facebook
Sáregresen Baska Ferenc is hangsúlyozta, hogy az EU-ban Norvégia és Skócia kivételével sehol sem engedélyezettek a halgyógyászati készítmények,

így legálisan az állatorvos csak akkor járhat el, ha egy esetleges betegség kezelésére hatóanyagot ír fel. A hatóanyagból pedig gyógytápot lehet készíttetni, és azt a tóba bejuttatni. Viszont az étkezési célú halaknál a fogyaszthatósági időhatárt meg kell szabni. Hozzátette, az unióban, ezáltal Magyarországon is ezt általános és gyakori eljárásként alkalmazzák.

A szakember nagyon fontosnak nevezte, hogy lehetőleg eddig egyetlen haltermelő, tógazda se jusson el, inkább a megelőzésre törekedjenek. Mint mondta,

akkor van a legkevesebb esély a halbetegségek kialakulására, ha betartják az aktuális állategészségügyi rendelkezéseket, ügyelnek a helyes lehalászásra, szállításra, lerakodásra, sűrűn végeznek fertőtlenítést, ha szükséges, karantént alkalmaznak,

elvégzik a genetikai munkákat, optimális mennyiségű- és fajta-összetételű halállományt telepítenek, és preventív halegészségügyi kezeléseket végeznek, és nem utolsó sorban a napi tevékenységbe állatorvost is bevonnak.

Forrás: 
nak.hu/RF

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újpaprika, újbor

November elejére, nagyjából egy időben készülnek el a friss fűszerpaprika-őrlemények és az újbor is, ennek örömére a szegedi fűszerpaprika-kutatók közel egy évtizede ilyenkorra időzítik a „paprika és bor” rendezvényüket. Ezúttal november 16-án, Szatymazon találkozik a bor a paprikával.

Egyre súlyosabb a sertéspestis helyzet Kínában, nem tudják megfékezni a kórt

Az afrikai sertéspestis gyorsan terjed Kínában, már a tartományok több, mint felében jelen van annak ellenére, hogy a kormány nagy erőkkel próbálja megfékezni azt. Korábban ugyan azt nyilatkozták, hogy sikerült kontrollálni a járvány terjedését, azonban mostanra nagyon súlyossá vált a helyzet.

„Kapj rá!” a Várkert Bazárban

Ötven kiállító, több mint ezer termékével találkozhatnak a látogatók a Magyar Ízek Őszi Vásárán a Várkert Bazárban, 2018. november 17-én, szombaton.

Állatjólét: még mindig komoly hiányosságok vannak az EU-ban

Az állatjólétre irányuló uniós fellépések több szempontból is sikeresek voltak, de továbbra is hiányosságok tapasztalhatók a haszonállatokkal való bánásmód terén - ezt állapította meg egyebek mellett az Európai Számvevőszék szerdán közzétett jelentésében.

Halkedvelők figyelem: Garda Fesztivál Tihanyban

November 16-18-ig ismét vendégekkel teli lesz a tihanyi Visszhang-domb, immár 17 alkalommal elevenítik fel az egykori gardahalászat hagyományait a helyiek. A balatoni gasztronómiai fesztiválon lesz látványhalászat, kóstolhatnak gardát sütve, füstölve, és a vállalkozó kedvűek akár a halfőző versenyre is benevezhetnek.

Vállalatirányítási tanácsokkal is segíti tagjait a NAK

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által elindított „Együtt az élelmiszeriparért” konferenciasorozat a „Vállalatirányítási új irányelvek” témával folytatódik, 2018. november 20-án. A programsorozat célja, hogy minél több élelmiszeripari tevékenységhez kapcsolódó területen szolgáljon hasznos információkkal a kamarai tagoknak.

Megkezdődtek az őszi lehalászások

Az ősz beköszöntével és vizeink fokozatos lehűlésévél megkezdődtek az őszi halászatok. Magyarországon 26 065 hektár halastó üzemel, melynek jelentős részét október-november hónapban halásszák le a haltermelők.

Újítani kell a dinnyeágazatban

Három fontos kérdésre kell jól reagálnunk: fajtaszerkezet-váltás, piacépítés, szervezettség - hangzott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete által rendezett regionális fórumon, melyet a Magyar dinnyetermesztés jövője címmel tartottak csütörtökön Medgyesegyházán, ahova nagyon sok termelő érkezett.

Élelmiszeripar a terítéken: jön az egységes védjegy, a pálmaolaj meg megy

Élelmiszeripari körkép címmel tartottak november 12-én szakmai konferenciát a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szervezésében Budapesten. A rendezvényen Dr. Nagy István agrárminiszter ismertette az újjáalakult agrárminisztérium élelmiszeripart érintő tevékenységeit, terveit. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az agrárium sikerének alapfeltétele a megfelelő élelmiszer-feldolgozás.

Keszeg, ökle és pisztráng versenyez az év hala címért

Idén is három őshonos fajra, a vörösszárnyú keszegre, a szivárványos öklére és a sebes pisztrángra lehet szavazni az év hala versenyen - közölte a Magyar Haltani Társaság vasárnap az MTI-vel.