Back to top

A megelőzéssel lehet a legtöbbet tenni a halbetegségek ellen

A halbetegségek kórokozóinak 10-20 százalékát már ismerik az állatorvosok, a többit még nem. A halak a lehalászás, a szállítás és a lerakodás során könnyen megfertőződhetnek, de a gondatlan tógazdák saját maguk is elősegíthetik a betegségek kialakulását.

Nem ismeri fel a tógazda, hogy mi a probléma! – utalt egy jellemző ágazati gondra Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója, egyben a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője a NAK és a MA-HAL sáregresi közös halegészségügyi fórumán, és itt bizony arra gondolt, hogy szélesebb halbetegség-ismerettel számos következmény megelőzhető lenne - írja a nak.hu.

Ezt a tudásbővítést szolgálja a kamara és a MA-HAL gondozásában – a NAK mezőgazdaságikézikönyv-sorozatának első darabjaként – megjelent Halbetegségek, halegészségügy című kiadvány, amelyet először szeptember 6-án Szarvason az alföldi, majd szeptember 12-én Sáregres-Rétimajorban pedig a dunántúli régió halászattal és haltermeléssel foglalkozó szakemberei számára mutattak be.

A kötet egyik szerzője, Dr. Baska Ferenc halbiológus, az Állatorvos-tudományi Egyetem docense elmondta, itthon és Európa-szerte is

„vágtáznak a fertőző halbetegségek, a folyamatos behurcolást látjuk”; a kórokozók 10-20 százalékát már ismerik az orvosok, a többi „megjelenésre vár”.

A szakember néhány példán keresztül érzékeltette, hogy milyen könnyen fertőződhetnek meg halak. Mint mondta, egyes horgászok az egyik horgásztóról a másikra járva egyszerűen átvihetik a betegségeket: az egyik helyen fertőzött halat akaszt meg és teszi a szákba, utóbbit pedig már az új helyen is vízbe helyezi, és ezzel a kórokozót át is szállította. Szerinte a felszerelések, eszközök használat utáni fertőtlenítésével ez a fajta betegségterjesztés megelőzhető. A másik gyakori eset, hogy a tógazdák áruházláncokban étkezési célra árusított élőhalat vesznek meg és azokat telepítik az élővízbe – ez amellett, hogy teljesen szabálytalan, azonnali fertőzést is okoz. Baska Ferenc megemlített egy szintén sűrűn előforduló esetet.

Egyes hazai horgásztatók sokszor Ausztriában szereznek be „túlméretes” (18-22 kg-s) és idős pontyokat, majd eresztik bele a saját tavukba

– a szakember szerint az idős halakban eleve jelen van a koi herpesz vírus (KHV), és ha ezt egyszerűen csak kiürítik a tóba, már „robban is a víz”.

Fotó: Szőcs Attila
A halbetegségek elterjedésének „legérzékenyebb részének” a halneveldéktől a halastavakig való szállítást nevezte. Mint mondta, mivel télen-nyáron jellemzően állandóan 12 Celsius-fokos vízben szállítják az uszonyosakat és a halastóban ehhez képest hidegebb vagy melegebb a hőmérséklet, a hőstressz máris elősegítheti egy lappangó betegség kitörését és/vagy azonnali pusztulást okozhat.

Dr. Hoitsy Márton állatorvos pedig további, e folyamat során pillanatok alatt kialakuló fertőzésveszélyeket említett. Már a neveldéknél történő lehalászás során sérülhetnek a halak, így baktériumhordozókká válhatnak, ráadásul ezek már ekkor meg is fertőzhetik az ép halakat. Amennyiben a rakodás szárazon, víz nélkül történik, szintén jó eséllyel sérülhetnek meg.

A szállításkor a halak is nyugtalanok, így az izgő-mozgó süllők, pisztrángok egymást haraphatják, törhetik – ez esetben a fertőzés máris garantált. A lepakolásnál a csúszda és a víz kihagyása szintén töréseket idézhet elő.

E ponton idézünk az említett kiadványból: 
"Tudomásul kell venni, hogy a halak rosszul tűrik az állományok keveredését. Azt csak a hatalmas természetes vizekbe kerülve vészelhetik át kisebb veszteségekkel. Túlnépesített termelő- és horgásztavakban a különböző származású állományok között cserélődő kórokozóknak van nagyobb esélyük. Hatalmas vízterületeken a gyógyítás esélyei csekélyek, így marad a megelőzés és a védekezés.

Rossz látni azt a gyakorlatot, hogy fertőtlenítésnek vélt vegyszeres kezelésekkel igyekszenek szállítás közben csökkenteni a kórokozó-behurcolás esélyét, de az alapprobléma az, hogy a kiválasztott vegyszer és annak töménysége csak a halat károsítja, de a halak szervezetében (vér, szövetek) lévő kórokozókat érintetlenül hagyja.

További fontos szempont, hogy a halak általában betegségeikben igen tünetszegények, pontosabban a legkülönfélébb kórokokra legtöbbször szinte ugyanazokat a tüneteket, elváltozásokat mutatják. A halpatológus a tavak komplex vízi életterében az állomány több egyedét kénytelen alaposan átvizsgálni, a sokszor jellegtelen tüneteiket megtekinteni, majd boncolás után a mikroszkópot segítségül hívni, hogy egyáltalán a diagnózis közelébe kerülhessen."

Fotó: Dávid Wieszt facebook
Sáregresen Baska Ferenc is hangsúlyozta, hogy az EU-ban Norvégia és Skócia kivételével sehol sem engedélyezettek a halgyógyászati készítmények,

így legálisan az állatorvos csak akkor járhat el, ha egy esetleges betegség kezelésére hatóanyagot ír fel. A hatóanyagból pedig gyógytápot lehet készíttetni, és azt a tóba bejuttatni. Viszont az étkezési célú halaknál a fogyaszthatósági időhatárt meg kell szabni. Hozzátette, az unióban, ezáltal Magyarországon is ezt általános és gyakori eljárásként alkalmazzák.

A szakember nagyon fontosnak nevezte, hogy lehetőleg eddig egyetlen haltermelő, tógazda se jusson el, inkább a megelőzésre törekedjenek. Mint mondta,

akkor van a legkevesebb esély a halbetegségek kialakulására, ha betartják az aktuális állategészségügyi rendelkezéseket, ügyelnek a helyes lehalászásra, szállításra, lerakodásra, sűrűn végeznek fertőtlenítést, ha szükséges, karantént alkalmaznak,

elvégzik a genetikai munkákat, optimális mennyiségű- és fajta-összetételű halállományt telepítenek, és preventív halegészségügyi kezeléseket végeznek, és nem utolsó sorban a napi tevékenységbe állatorvost is bevonnak.

Forrás: 
nak.hu/RF

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több ezer belga sertés kerülhet vágóhídra a pestis miatt

Belgium mintegy négyezer sertést vágna le a nemrégiben, összesen kilenc vaddisznó esetében kimutatott afrikai sertéspestis terjedésének megelőzése érdekében - közölte a La Libre Belgique című belga napilap hétfőn.

Hogy kerülhetjük el a tollcsipkedést a baromfiudvarban?

A háztáji baromfitartóknak gyakori problémát okoz, hogy az állatok csipkedik egymást, olyannyira, hogy akár a testfelület jelentős részén tollhiányos állapot alakul ki, s komoly sebek is keletkezhetnek. A tollcsipkedés leggyakrabban két okra vezethető vissza.

Évente 70-80 ezer horgász vált jegyet a Balatonnál

A Balatonnak hazánkban kiemelt horgászturisztikai szerepe van: évente 70-80 ezer horgász vált jegyet a magyar tengernél. A sporthorgászatot és a halfogyasztást népszerűsítő rendezvények támogatása a kormány kiemelten fontos feladata - fogalmazott az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára Tihanyban, a Balatoni Horgászok Napján.

Nébih farm a belvárosban

Két új városrésszel bővíti a MiniPoliszt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A hatóság egyúttal bekapcsolódik az interaktív kiállítás élménypedagógiai programjaiba is. E csatlakozásnak köszönhetően a jövőben a felelős állattartásról, az állatorvosi hivatásról, az élelmiszerlánc-biztonságról vagy éppen az erdőtűz-megelőzésről is tanulhatnak az érdeklődő gyermekek.

Sánta tehenek a platón

Hogy elég egészséges-e egy marha a szállításhoz attól függ, hogy kinek kell róla dönteni. Az Aarhus Egyetem tudósai azt kutatták, hogyan ítélik meg a marhák szállíthatóságát az állattartók, a sofőrök illetve az állatorvosok. Kísérletükben megkérték a három csoport képviselőit, hogy a szarvasmarhákról készült videók alapján értékeljék az állatok sántaságát, illetve hogy szállítható-e még az adott jószág.

Közös úton a gépesítésért

Stratégiai megállapodást kötött Mezőhegyesen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – NAK – és a Mezőgazdasági Gépgyártók Szövetsége - MEGOSZ - a második alkalommal megrendezett Szántóföldi Napok és AgrárgépShow pénteki napján.

"Hosszú idő után ismét fontos tényező lehet az agráriumban Mezőhegyes"

A legkülönbözőbb gépekkel, hasznos előadásokkal és fajta-, illetve növénytermesztési bemutatókkal várják a gazdákat a II. NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow szervezői. Az esemény megnyitóján felszólalok szerint a helyszínt adó Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság számára ez egy nagy lépés afelé, hogy hosszú évtizedek után ismét meghatározó mezőgazdasági vállalkozás váljon belőle.

Az ecetes hal hazájában folytatódik a „Kapj rá!”

Különleges halételekkel, koncertekkel és szórakoztató programokkal várják a halételek szerelmeseit a Győrtől néhány kilométerre fekvő Vámosszabadiban, 2018. szeptember 22-én. A település horgásztavánál már évek óta egy egész napos fesztivállal ünneplik a térség halételeit, például az ecetes, pácolt halat

Tizenegy ország tiltotta ki a belga sertéshúst

Az afrikai sertéspestis miatt tizenegy Európai Unión kívüli ország függesztette fel a sertéshús importját Belgiumból - közölte a Le Soir című belga napilap szerdán.

Áder János szerint is kell öntözni

Áder János szerint is feltétele az öntözés a növénytermesztésnek, a fenntarthatóság érdekében azonban a kutak helyett a felszíni vízkivételre kell helyezni a hangsúlyt. Annak infrastrukturális hátterét pedig az államnak kell magára vállalnia, mondta Győrffy Balázs miután a köztársasági elnök megbeszélést folytatott a az Agrárgazdasági Kamara és a Magosz vezetőségével.