Back to top

Nagy beruházás, hogy kisebbek legyenek az árvízkárok

Nemzetközi projekt indul DAREFFORT (Danube River Basin Enhanced Flood Forecasting Cooperation) elnevezéssel több mint 1,35 millió euróból (mintegy 440 millió forint) a Duna vízgyűjtő-területi vízállásainak tájékoztató rendszerének összehangolására.

Fotó: MTI - Varga György
Gombás Károly, a Nemzetközi Dunavédelmi Bizottság (ICDPR) árvízvédelmi szakértői csoport vezetője, a Duna Régió Stratégia (PA5) magyar koordinátora a projekt első szakmai találkozóján elmondta:

a fejlesztéshez az Európai Unió (EU) 1,15 millió euró (374 millió forint) támogatással, a projekt partnerországai 202,78 ezer euróval (66 millió forint) járulnak hozzá, ezen belül a magyar állam pedig 20,5 millió forintot biztosít az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a Viziterv Environ Kft. részére.

Jenei Gábor, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) főosztályvezetője, egyben a Duna Régió Stratégia magyar nemzeti koordinátora elmondta, hogy a 12 ország részvételével 3 éven keresztül zajló, júniusban indult projektet a tárca kezdeményezte 2015-ben, az Országos Vízügyi Igazgatóság bevonásával.

A projekt várt eredménye többek között a jobb információáramlás és a pontosabb előrejelzés révén a hatékonyabb védelmi védekezés lehet. Így összességében kis ráfordítással jelentős anyagi károk előzhetőek meg a jövőben

- tette hozzá. Láng István, az OVF főigazgatója kiemelte, hogy nőttek az igények az előrejelzések iránt, amelyek többek között segítik az árvízvédelmet, tájékoztatnak a hajózási korlátozásokról. Az árvízi előrejelzés időelőnnyel is jár. Magyarország nyitott az ingyenes adatcserére a Duna vízgyűjtőjén a vízügyi szolgálatok között.

Megtiszteltetésnek tartja, hogy a magyar vízügyi szakemberek lehetnek a projekt irányítói.

Igor Liska, a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (ICPDR) vízminőség szakértője elmondta, hogy a projekt keretében a partnerországokat képviselő intézmények közösen dolgozzák ki javaslataikat az ICPDR felé, hogy létrehozzák a Duna vízgyűjtő-területi Hidrológiai Információs Rendszert, a DanubeHIS-t, amely kulcsfontosságú lépést jelentene a rugalmas és fenntartható adatcsere elérésében.

A rendszer célja, hogy javítsa a hidrológiai és jégadatok elérhetőségét, és ezen adatokhoz egységes hozzáférést biztosítson a Duna-vízgyűjtő területén fekvő összes ország számára - tette hozzá. Bálint Zoltán, a Viziterv Environ Kft. vezető tanácsadója, a DAREFFORT program vezető partnerének képviselője elmondta, hogy a fejlesztés kulcsfontosságú, mivel az előrejelzések pontosítása vízgyűjtő szinten a legköltséghatékonyabb nem-szerkezeti, ugyanakkor kézzel fogható módszer.

Fotó: MTI - Varga György
Sütheő László, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságának műszaki igazgató-helyettese elmondta, hogy Magyarország teljes egészében a Duna-vízgyűjtőn helyezkedik el, amelyen 19 ország osztozik.

Az ország jelenleg kétoldalú határvízi egyezményekkel oldja meg a vízgazdálkodás és az árvízvédelem során felmerülő problémákat.

Az árvízvédelem szempontjából fontos, hogy a Duna vízgyűjtő területére vonatkozó előrejelzésekhez a mielőbbi beavatkozás érdekében azonnal, online és strukturáltan hozzá lehessen jutni. Ennek alapjait a DAREFFORT projekt teremti meg.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyre hosszabbak az aszályos időszakok Somogyban

A klímaváltozás miatt ugyan nem csökken az összcsapadék-mennyiség a térségben, ám az aszályos időszakok egyre hosszabbak Somogyban is. Ezért az Országos Vízügyi Főigazgatóság aszályfigyelő rendszert épít ki. Ennek keretében Somogyban elsőként a drávai aszálykörzetben Kálmáncsán létesült mérőállomás.

Tízmilliárdok öntözésfejlesztésre

További nemzeti forrásokat különített el a Kormány öntözésfejlesztésre, illetve konkrét feladatokat határozott meg azzal kapcsolatban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara stratégiai jelentőségűnek tartja az öntözés fejlesztését, üdvözli az azt előrevivő kormányzati döntést.

Egyelőre még rejtély, hogy miért mélyül a Dráva

Egy jelenleg zajló projektben vizsgálják a vízügyi szakemberek a Dráva medermélyülését. Ennek az eddig megállapított mértéke a hosszú távú adatok elemzése alapján átlagosan három centit jelent évente a folyó magyarországi szakaszán.

Tavasztól hatékonyabb lesz a Balatonon az iszapeltávolítás

Tavasszal munkába állhat a Balatonon az az új technológiával dolgozó, mobil lágyiszap-eltávolító és -víztelenítő berendezés, amelyet több mint két év alatt fejlesztett ki a Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt. az unió 180 millió forintos támogatásával, összesen mintegy 350 millió forint ráfordítással - közölte a cég vezérigazgatója az MTI-vel.

Misztikumokkal övezett az idei év kétéltűje

Hűvös erdeink egzotikus küllemű kétéltűjét, a foltos szalamandrát választotta a Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az év kétéltűjének 2019-ben. A látványos színezetű állathoz kötődő számtalan mendemonda rengeteg példány vesztét okozta. De mi a valóság?

A vállalatok több mint 70%-a ismeri a fenntartható fejlődési célokat

A PwC tanulmánya szerint a szervezetek közel háromnegyede (72%-a) tesz említést a fenntartható fejlődési célokról az éves vállalati vagy fenntarthatósági jelentésében, ami az elmúlt évhez képest 10%-os növekedést jelent.

Már akár 20 évre is kaphatnak a gazdák vízjogi üzemeltetési engedélyt az öntözésre

Az év elején megváltozott vízügyi szabályozás szerint a korábbi 5 év helyett immár akár 20 évre is kaphat vízjogi engedélyt az öntözni kívánó gazdálkodó.

Kitiltják az üzletekből a műanyag zacskót Szlovéniában

Szlovénia drasztikusan szeretné csökkenteni az egy főre jutó műanyag zacskók számát a következő öt évben. A környezetszennyezés elleni harc első lépéseként a kereskedelmi láncokból száműzik bevásárlószatyrokat.

Vizes élőhelyeket tettek rendbe Belső-Somogyban

Csaknem 187 millió forint támogatásból újult meg több belső-somogyi természetvédelmi terület is. A beruházásra azért volt szükség, hogy a fokozottan védett fajok hosszú távon is a területen maradjanak.

A párizsi klímamegállapodás alapján erdőt telepít a magyar állam a Balkánon

Az uniós csatlakozás előtt álló balkáni államok légszennyezés-csökkentő beruházásainak támogatásra a magyar állam a párizsi klímamegállapodás négy évvel ezelőtti aláírása kapcsán tett ígéretet.