Back to top

Nagy beruházás, hogy kisebbek legyenek az árvízkárok

Nemzetközi projekt indul DAREFFORT (Danube River Basin Enhanced Flood Forecasting Cooperation) elnevezéssel több mint 1,35 millió euróból (mintegy 440 millió forint) a Duna vízgyűjtő-területi vízállásainak tájékoztató rendszerének összehangolására.

Fotó: MTI - Varga György
Gombás Károly, a Nemzetközi Dunavédelmi Bizottság (ICDPR) árvízvédelmi szakértői csoport vezetője, a Duna Régió Stratégia (PA5) magyar koordinátora a projekt első szakmai találkozóján elmondta:

a fejlesztéshez az Európai Unió (EU) 1,15 millió euró (374 millió forint) támogatással, a projekt partnerországai 202,78 ezer euróval (66 millió forint) járulnak hozzá, ezen belül a magyar állam pedig 20,5 millió forintot biztosít az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a Viziterv Environ Kft. részére.

Jenei Gábor, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) főosztályvezetője, egyben a Duna Régió Stratégia magyar nemzeti koordinátora elmondta, hogy a 12 ország részvételével 3 éven keresztül zajló, júniusban indult projektet a tárca kezdeményezte 2015-ben, az Országos Vízügyi Igazgatóság bevonásával.

A projekt várt eredménye többek között a jobb információáramlás és a pontosabb előrejelzés révén a hatékonyabb védelmi védekezés lehet. Így összességében kis ráfordítással jelentős anyagi károk előzhetőek meg a jövőben

- tette hozzá. Láng István, az OVF főigazgatója kiemelte, hogy nőttek az igények az előrejelzések iránt, amelyek többek között segítik az árvízvédelmet, tájékoztatnak a hajózási korlátozásokról. Az árvízi előrejelzés időelőnnyel is jár. Magyarország nyitott az ingyenes adatcserére a Duna vízgyűjtőjén a vízügyi szolgálatok között.

Megtiszteltetésnek tartja, hogy a magyar vízügyi szakemberek lehetnek a projekt irányítói.

Igor Liska, a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (ICPDR) vízminőség szakértője elmondta, hogy a projekt keretében a partnerországokat képviselő intézmények közösen dolgozzák ki javaslataikat az ICPDR felé, hogy létrehozzák a Duna vízgyűjtő-területi Hidrológiai Információs Rendszert, a DanubeHIS-t, amely kulcsfontosságú lépést jelentene a rugalmas és fenntartható adatcsere elérésében.

A rendszer célja, hogy javítsa a hidrológiai és jégadatok elérhetőségét, és ezen adatokhoz egységes hozzáférést biztosítson a Duna-vízgyűjtő területén fekvő összes ország számára - tette hozzá. Bálint Zoltán, a Viziterv Environ Kft. vezető tanácsadója, a DAREFFORT program vezető partnerének képviselője elmondta, hogy a fejlesztés kulcsfontosságú, mivel az előrejelzések pontosítása vízgyűjtő szinten a legköltséghatékonyabb nem-szerkezeti, ugyanakkor kézzel fogható módszer.

Fotó: MTI - Varga György
Sütheő László, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságának műszaki igazgató-helyettese elmondta, hogy Magyarország teljes egészében a Duna-vízgyűjtőn helyezkedik el, amelyen 19 ország osztozik.

Az ország jelenleg kétoldalú határvízi egyezményekkel oldja meg a vízgazdálkodás és az árvízvédelem során felmerülő problémákat.

Az árvízvédelem szempontjából fontos, hogy a Duna vízgyűjtő területére vonatkozó előrejelzésekhez a mielőbbi beavatkozás érdekében azonnal, online és strukturáltan hozzá lehessen jutni. Ennek alapjait a DAREFFORT projekt teremti meg.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A vadludak védelmében nem lehet tűzijátékozni

A tatai Öreg-tavon több ezer vadmadár telel minden évben. A vadludak azonban érzékenyek a zavarásra, és a szilveszteri tűzijátékok már korábban is hetekre elriasztották őket. Amellett, hogy fölösleges stresszt okoznak az állatoknak, az éjszaka megriadó nappali madarak a sötétben nem tudnak úgy tájékozódni, és akár halálos baleset is érheti őket.

Árulkodó méhek

Méheket több évtizede használnak környezeti terhelések megfigyelésére. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának kutatói, ipari partnerek bevonásával 2015-ben kezdtek méhcsaládokra alapozott biomonitoring rendszer fejlesztésébe. Eddigi tapasztalataikat konferencia keretében számoltak be.

A mérgezett méhek antiszociálisak lesznek

A méhek szociális viselkedése nagyon fontos az életmódjuk szempontjából: akár táplálkoznak, élelmet gyűjtenek, az utódaikat nevelik vagy éppen a fészküket hűtik, fűtik, építik és javítják, a kolónia minden feladatot egy egységként végez.

Kék színben érkezik a zöld virágcserép

A német Pöppelmann hollandiai képviselete bemutatta a TEKU cserepek környezetkímélő kék generációját, amely újrahasznosított polipropilén műanyagból készül és újrahasznosítható.

Magyar fejlesztés: szén-dioxidot átalakító elektrokémiai reaktor

Az egyik legjelentősebb globális problémára, a növekvő szén-dioxid kibocsátás káros hatásaira is megoldást kínál a ThalesNano Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közös kutatás-fejlesztési projektje.

Az éhség konfliktusokat táplál

A 21. század közepén mintegy tízmilliárd ember népesíti majd be a Földet, vagyis jó 2 milliárddal többen leszünk, mint most. Ha figyelembe vesszük, hogy a világ népességének mintegy tizede, 820 millió ember ma sem jut elegendő élelemhez, a mostaninál is nagyobb a kihívás lesz az emberiség megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerrel történő ellátása.

Vizes megoldások

A víz igen hatásos elem a kertépítészetben, gondoljunk csak a szökőkút, a díszmedence, a kerti tó vagy a madáritató környékének hangulatára, látványára. Ám sok olyan vízinövényfaj szaporítása és üzemszerű termesztése folyik, amelyek önállóan is komoly díszértékkel bírnak.

Folytatódik a fúrt kutak ügye

A Fidesz azt szeretné, ha tulajdonos- és gazdabarát megoldás érvényesülhetne a fúrt kutak bejelentésénél, ezt szolgálja az Országgyűlés előtt lévő törvénymódosítás is, amelyet várhatóan december első hetében fogadnak el.

A levegő minősége közügy és egyéni felelősség

Bár a rossz levegőminőség legfőbb oka a helytelen lakossági fűtés, a társadalom nagy része ezzel nincs tisztában, és más szektort tesz felelőssé a légszennyezésért - mondta Rácz András, az Agrárminisztérium (AM) környezetügyért felelős államtitkára szerdán a Fűts okosan! tájékoztató kampány részeként szervezett konferencián Budapesten.

Ploggingolók tisztították meg a Duna-partot

Lelkes civilek csoportja hirdette meg a Tisztítsuk meg a Duna-partot! elnevezésű szemétszedő akciót, amelynek keretében Esztergomban az Erzsébet parktól a Szentgyörgymezői városrészig gyűjtötték a folyóparton fellelhető hulladékot.