Back to top

Szőlőtermelés permetezés és betegségek nélkül

Amellett, hogy nem terheljük vegyszerekkel a környezetünket, a permetezés elhagyásával, minimalizálásával a szőlőtermelés költségeit is csökkentjük, ha a rezisztens fajták mellett tesszük le a voksunkat. Igaz, a gyümölcs, illetve a belőle készült bor minőségén még van mit „csiszolni”, de a szakemberek jó úton járnak.

Kocsis László: Európában nagy a verseny a rezisztencia nemesítésben
Kocsis László professzor, a Pannon Egyetem Georgikon Kar kertészeti tanszékének vezetője szerint a rezisztens fajtákban van a jövő. A cserszegtomaji kísérleti telepükön – melynek világhíressége a Cserszegi fűszeres és a fajtaigazolványt kapott Messiás – már évtizedekkel ezelőtt megkezdték az új fajták előállítását, melynek az eredményei most jelentkeznek.

A legnagyobb reménységük a Ducatus, ez a fajta egy nemzetközi konferencián sok-sok elismerő szót, gratulációt kapott.

– A szőlőrezisztencia ugyan sokféle lehet, de elsősorban a peronoszpórával, illetve a lisztharmattal kapcsolatos ellenálló képességet jelenti. A filoxéra betegség beütése után kezdtek igazából a rezisztens fajtákkal foglalkozni, ám a szőlők és borok minősége nem ütötte meg a hagyományosokét – elevenítette fel a múltat a professzor.

– Ezért – és mert egészségre károsnak tartották őket, pedig ezt egyedileg kellett volna vizsgálni – aztán nem terjedtek el, sőt, volt ahol tiltották is a direkt termő fajtákat.

Hazánkban a Noha, a Delavári és az Izbella volt érintett, de ott van az Otelló is, ami manapság a reneszánszát éli.

A nemesítési munka azonban nem szakadt meg, elsősorban Németországban, Svájcban és Magyarországon kísérleteztek. Az első nagy eredmény az volt, mikor Csizmazia Darab József kezei között megszületett a Bianca, amit a rezisztens fajták közül ma a legnagyobb területen termesztenek.

Nem beszélve arról, hogy ezt használták fel a legtöbb új rezisztens fajta előállításánál is. Így történt ez Cserszegtomajon is, ahol a Bianca és a Cserszegi fűszeres számtalanféle keresztezésével indították a munkát.

– A Cserszegi fűszerest nem hívnám rezisztensnek (igaz, a többit sem, inkább mondanám, hogy toleranciával rendelkeznek a gombabetegségekkel szemben), de az biztos, hogy a tűrőképessége fokozottabb. Erre az alapanyagra tehát lehetett építeni, s persze ott volt a Bianca, s úgy döntöttünk, hogy ötvözzük a két fajta jó tulajdonságait.

A nemesítési program gondolata 2003-ban született meg, s nagyon sok keresztezési kombinációt valósítottunk meg, bevonva a munkába a Valentin és a Nektár fajtákat is.

Ahogy mindig, a munka során törekedtünk arra, hogy a hazai, azon belül is saját fajtákat használjunk. A magoncokat eltelepítettük, vizsgáltuk tíz évig, és soha nem védtük őket permetezéssel. Vizsgáltuk az állapotukat, a terméshozamot, a terméskötődést, az íz és aroma anyagokat, egyszóval mindent.

Az igazi favorit fajtajelölt, a Ducatus
Tíz év alatt sikerült kiválasztani tíz genotípust, mára maradt hat, amiből egy az igazi favorit fajtajelölt, a Ducatus.

Mit kell róla tudni?

Nos a Ducatus, az idei szüreten 19 mustfokot és 8,5 gramm savtartalmat produkált, természetesen mindenféle permetezés nélkül. A Ducatus bőtermő, egy hektáron akár 24–25 tonnát is teremhet. A terméshozam igazából a gazda kezében lesz. Mi ezt persze nem ajánljuk, inkább csak a magyar viszonyokra jellemző 12 tonnát. Korai érésű fajta. Ezzel kapcsolatosan csak annyit:

az elmúlt hatvan év arról szólt, hogy a szőlőfajták minél korábbi érésűek legyenek, ez a trend azonban megváltozott.

Ezt nyilván figyelembe kell venni, de nagyon gyorsan megváltoztatni nem lehet. A Ducatussal könnyű borászkodni, hiszen a cukor, illetve savtartalmat kiválóan megőrzi. Fontos, hogy illatos, aromás bort lehet belőle előállítani. Egy kicsit hasonlót, mint amilyen a Cserszegi fűszeres, de határozottan meg lehet különböztetni a kettőt. Ez nagyon fontos.

Ha a Ducatus jellegét szeretném megfogalmazni, akkor azt mondanám: talán gyümölcsösebb, a jól beérett körte ízvilága jellemzi.

Ez persze a későbbiekben változhat, hiszen minden gazda más irányba viszi el a jellemzőket. Megkezdődik a fajtajelölt felszaporítása, a szaporító anyagok kihelyezése, így egyre többen termelik majd. S ezzel együtt természetesen folytatódnak a vizsgálatok is.

A közelmúltban, Németországban tartották a Nemzetközi Szőlő Szaporítóanyag Termelői Konferenciát, melyre mi egyebek között a Ducatussal és a Biancával érkeztünk. Hatalmas öröm volt számunkra, hogy mindkettő rengeteg dicséretet, gratulációt kapott. Olasz, német és svájci kutatók egyaránt azt mondták, hogy a fajtákból készült borokat nem tudnák megkülönböztetni a hagyományos, nem rezisztens fajtákból készítettektől.

Tehát annak ellenére, hogy rezisztenciáról beszélünk, a minőség is kiválóan alakult. Ezzel a kinccsel jól kell gazdálkodnunk.

A kísérleti telepen folyamatos a munka, a szakemberek újabb és újabb fajták előállításán dolgoznak. – A már említetteken kívül más genetikai forrásokat is elkezdtünk bevonni a nemesítésbe. Így például a csemegeszőlőket. Úgy gondolom, a jelöltek nagy örömet okozhatnak majd mindenkinek, elsősorban a hobbi termelőknek.

Egyszerűen csak elültetik a kertjükbe, augusztusban pedig már szemezgethetik a szőlőt, amit közben nem kell permetezni, s így teljesen vegyszermentes lesz. Bármikor oda lehet engedni a fürtökhöz a gyermekeket.

A nemesítés tekintetében elkezdtük feldolgozni a borszőlőket is. Ezen a területen elsősorban a vörösbort adó szőlőfajtáknál lesz még mit keresni, hiszen ezekből – ha a rezisztenciánál maradunk – nagyon nehéz jó minőségű bort készíteni. Nehéz megőrizni a hagyományos fajták tulajdonságait, ami a fehér fajtáknál jóval könnyebb. Ez újabb kihívást jelent. Van egy nagyon jó magoncpopulációnk, amire tudunk építeni. Próbálunk olyan genetikai forrásokat használni, amiket más nem. A cél a minőség.

A gazdák szőlőfajta bemutatókon ismerkedhetnek a nemesítők eredményeivel
Kocsis László azt mondja, a rezisztens fajták tekintetében nagy, egyre nagyobb a verseny Európában. Nagyon sokan felismerték, hogy a szőlőtermesztés területén ez jelenti a jövőt, a jó fajták jelentősége hatalmas.

– Egyrészt nem terheljük jelentős mértékben vegyszerekkel a környezetünket, ami ugye a szőlőnél nem kis mennyiséget jelent.

A költségkímélés ugyancsak jelentős a permetezés tekintetében, ezt a gazdák is gyorsan felismerik.

A rezisztens fajtákból ugyan nehezebb olyan minőségű bort készíteni, mint a hagyományos szőlőkből, ám a kutatásoknak köszönhetően egyre jobb a helyzet: amellett, hogy a fajták jobban ellenállnak a betegségeknek, a nemesítésben résztvevő alanyok eredeti tulajdonságai is egyre nagyobb mértékben visszaköszönnek.

– Hogy a gazdák és a fogyasztók miként viszonyulnak mindehhez? A termelők esetében ez kőkemény gazdasági kérdés. Számolnak, hogy miért kell költeniük, ha van más megoldás. De ugyanakkor a fogyasztókat is ki kell elégíteni. Esetükben a minőség a lényeges, de az íz- és aromavilágot megtartva sokat nyomhat a latba az a tény, hogy a borok olyan szőlőből készültek, melyeket nem permeteztek, nem tartalmaztak vegyszert még nyomokban sem.

A szőlő és a bor esetében a század második fele biztosan erről szól. S csak egy tény: míg Németországban kétezer, addig hazánkban körülbelül tízezer hektáron termelnek rezisztens fajtákat.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/34 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egri Borműhely: közös célok

Az Egri Borműhelyt tíz egri borász közös gondolkodása, együttműködésre való törekvése hozta létre. Világos volt számukra, hogy egymással összefogva messzebbre jutnak el, és így érhetnek el eredményeket a borvidék ismertségének növelésében.

Szamócát szermaradék nélkül

Akkor lehet növényvédő szerek és műtrágyák nélkül szamócát termeszteni, ha mindent megteszünk azért, hogy a növény jól érezze magát és a talajéletet igyekszünk gazdagítani, derült ki a FruitVeB és a ZFW Hortiservice Kft. szakmai napján Kecskeméten. Az sem árt persze, ha a termesztett fajta nem érzékeny a betegségekre, főként a nehezen leküzdhető talajban élő kórokozókkal szemben ellenálló.

Ismeretlen betegség tizedeli a bükkfákat

Egyelőre nem tudni, milyen kórokozó pusztítja a bükkfákat az Amerikai Egyesült Államok illetve Kanada területén. Aggodalomra ad okot, hogy a betegséget az európai bükkből (Fagus sylvatica) is kimutatták.

Történetekkel teli borospalackok Vidáéktól

A szekszárdi családi pincészet és egy spanyol dizájner közös, egyéves munkájával megszületett új címkék, arculat és portfólió egy következő fejezetet nyitnak meg a Vida Borbirtoknál.

A szívó kártevők réme

Bár az elmúlt években nem volt jellemző, hogy új hatóanyaggal jelennek meg a növényvédős cégek, a Bayer Hungárai Kft. most mégis meglepte a gazdákat. A cég országjáró szőlő szimpóziumának egri állomásán mutatkozott be az idei év nagy újdonsága, a Sivanto prime, amelyet egyszerűen úgy jellemeztek, hogy a természet ajándéka a szívó kártevők ellen.

Még nem lehet drónnal permetezni

A drónok mezőgazdaságban történő, növényvédelmi célú alkalmazása új jelenség. A Nébih felhívja az érdeklődők és érintettek figyelmét, hogy e célú használatuk jelenleg nem engedélyezett, arra csak a jogi környezet kialakítását követően nyílik lehetőség.

Egyszerűbb lesz a szőlőültetvényeket veszélyeztető kártevők elleni támogatás igénylése

Az Agrárminisztérium a szőlőültetvényeket veszélyeztető kártevőkkel szemben - mint például az amerikai szőlőkabóca - fontosnak tartja a megelőzést, amelyhez jelentős összegben támogatást nyújt. A támogatás igénylése egyszerűsödik, a kérelmek 2019. március 1-31. között nyújthatók be postai úton a Magyar Államkincstárhoz.

Áttörés a méhek és a környezet megmentésében?

Történelmi mérföldkő lehet, hogy a héten Bajorországban több mint egymillió ember csatlakozott aláírásával a "Fajok Sokfélesége - Mentsétek meg a méheket" népi kezdeményezéshez. Ezért a tartományi törvényhozásnak szavaznia kell a népi kezdeményezés jogszabálytervezetéről, mely többek között a műtrágyázás és a növényvédő szerek alkalmazásának visszaszorításáról rendelkezik.

Nagykoalíciós egyet nem értés

Németországban egy, a közelmúltban a Neue Osnabrücker Zeitung c. napilapnak adott interjúban Svenja Schulze (SPD) szövetségi környezetvédelmi miniszter azt vetette Julia Klöckner (CDU) élelmezési és mezőgazdasági miniszter szemére, hogy az agrártárca vezetőjeként a közös agrárpolitika (KAP) jövőjéről folytatott viták során nem veszi kellően figyelembe a környezetvédelem érdekeit.

Nulla maradék: zöldség-gyümölcs termesztés természetesebben

Egy felmérés szerint a franciák 79 százaléka úgy véli, hogy az élelmiszerek árthatnak az egészségüknek. Ez csak tovább ösztönözte, hogy az egyik legnagyobb francia zöldség-gyümölcs termelői szervezet, a Rougeline kezdeményezésére 7 taggal 2017 áprilisában útjára indult a Nulla növényvédőszer-maradék elnevezésű mozgalom.