Back to top

A világ egyik legritkább sörfajtáját veszélyezteti a klímaváltozás

Az emelkedő hőmérsékletek veszélyeztetik a belgák savanykás lambic sörét, állítják a környezettudósok és Belgium egyik vezető kézműves sörgyártói.

Brüsszel, és a tőle délre eső Pajottenland tartomány hőmérsékletváltozásait vizsgáló tanulmány kétségeket vetett föl a lambic sör jövőjét illetően, melyet csak ebben a tartományban főznek.

A lambic különlegessége, hogy nyílt levegőn érlelik, így érintkezhet a vadélesztőkkel illetve a levegőben lévő, őshonos baktériumokkal. A készítése a -8 és +8 Celsius fok körüli éjszakai hőmérsékletre támaszkodik, mely segítségével le tud hűlni, illetve megtörténik a beoltás.

A hagyományos főzési időszak októbertől áprilisig tart. Az ennél később készült sört a belgák a „bezomerd” jelzővel illetik, ami szó szerint azt jelenti, hogy „túl sok nyarat kapott”. (Nyáron ugyanis nem kedvezőek a feltételek ennek a sörfélének a készítéséhez, a levegőben túl sok olyan mikroorganizmus van, mely tönkreteheti a sört. /a szerk.)

Miután lehűlt, a lambic sör fahordókba kerül, ahol a fában élő mikroorganizmusokkal kerül kapcsolatba. A tökéletes hőmérséklet az érlelésre 25 fok alatt van, efölött olyan baktériumok kerülhetnek az értékes nedűbe, melyek tönkreteszik azt.

Egy közös kutatás, melyben Mark és Asa Stone klímakutatók, Adam Harbaugh sörkutató a Lambic.info oldaltól, illetve a brüsszeli Cantillon sörfőzde vett részt rámutatott, hogy ez a sörfőzésre alkalmas időszak az 1900-as években még 165 nap volt, mára azonban 140 napra zsugorodott. A hőmérsékleti változások miatt ugyanis az idény kezdete késő őszre tolódott, és idejekorán, már kova tavasszal véget is ér.

A Cantillon sörfőzde számtalan lambic sörének egyike
A Cantillon sörfőzde számtalan lambic sörének egyike
Fotó: www.cantillon.be

Attól tartanak, hogy ez a főzésre alkalmas napok száma tovább fog csökkenni, és a 2015-ös évhez hasonló katasztrófa is bekövetkezhet: abban az évben a sört ki kellett dobni, mivel túlságosan meleg volt az időjárás.

Mark Stone, az Új Mexikói Egyetem Tűrőképesség Intézetének igazgatója szerint: „A klímaváltozás hatásai fokozatosan jelennek meg, amíg el nem jutnak egy bizonyos pontra. Az eredményeink azt mutatják, hogy a Cantillon változásokat tapasztal a főzési körülményekben. Ahhoz, hogy ne lépjenek át egy bizonyos küszöbértéket, olyan változtatásokra lesz szükség a sörfőzési gyakorlatban, ami kívül esik a hagyományos gyakorlataikon.”

„A hagyományos lambic sör készítését fenyegető klímaváltozás a Cantillonnál egy nagyobb problémát jelez. A hatását azonban csak akkor fogjuk felismerni igazán, amikor az túljut egy bizonyos határértéken. Az alkalmazkodást célzó stratégiák pedig gyakran súlyosbítják a problémákat, miközben csak késleltetik az elkerülhetetlent.”

A Cantillon, mely 400 ezer üveg savanyú sört gyárt évente már megkongatta a vészharangot: a jövőben veszélybe kerülhet ennek a különleges nedűnek az előállítása.

Jean Van Roy, a Cantillon tulajdonosa azt nyilatkozta a Brussels Beer City blognak, hogyha mesterségesen hűtené le a cefrét, az megváltoztatná a sör ízét.

„Ha a jövőben minden szezonban szembekerülnék ezzel a problémával, az anyagilag nagy nehézséget jelentene, így valamit változtatnunk kellene” mondta. „Azonban ezt nem szívesen tenném… vagy még északabbra kéne költöztetni a főzdét, Dániába vagy Svédországba, még nem tudom.”
Forrás: 
The Guardian

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fűszerezzünk! A kurkuma és a chili kedvező hatásai

Néhány fűszer nem csak ízt és aromát kölcsönöz az ételeinknek, hanem meglepő módon olyan, az egészségünkre jótékony hatással bírhatnak, mint a mentális egészség javítása és a rák elleni védelem. A kurkumát, vagy a chilit sokan használják a főzéshez anélkül, hogy tudnának a szervezetükre gyakorolt jótékony hatásairól.

„Kapj rá!” a Várkert Bazárban

Ötven kiállító, több mint ezer termékével találkozhatnak a látogatók a Magyar Ízek Őszi Vásárán a Várkert Bazárban, 2018. november 17-én, szombaton.

A jó csomagolás véd, informál, reklámoz - sőt, védi a környezetet

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Élelmiszeripari Igazgatósága szakmai rendezvényt tartott, amely az élelmiszeripari vállalatok tudás- és hatékonyság növelését volt hivatott elősegíteni a csomagolásfejlesztést érintő előadásokon keresztül.

Újraélesztenek a séfek és a pincérek

Teljes biztonságben érezhetik magukat a St. Andrea Wine&Gourmet Bár vendégei, mert az étterem minden alkalmazottja képes életet menteni, és egy defibrillátort is beszereztek. Az étterem elsőként reagált az országos mentőszolgálat Élet Mentő Pont felhívásához.

Földbe kerültek az első komlótövek Kastélyosdombón

Több mint két évtized után újra termelnek hazánkban komlót. A sör egyik ízesítő anyagaként szolgáló növény nagyüzemi termesztését Kastélyosdombón kezdték el.

Magyar ködsárkány és zempléni hordók Stuttgartban

Az idei stuttgarti kiállításon több magyar cég is sikeresen mutatkozott be. Nagy kérdés, vajon mivel tudják a magyar gyártók meghódítani a nemzetközi piacokat?

Megjelentek a többcsatornás vásárlók: már online is rendelünk élelmiszert

Az online élelmiszer-kereskedelem az ágazat legdinamikusabban fejlődő területe: 2017-ben 22,5 százalékkal nőttek a számok – a növekvő tendencia tartósnak látszik. Egy átlagos online bevásárlás értéke ráadásul duplája a boltiénak - derült ki a Budapesten megrendezett Agóra konferencián, ahol a közösségi média és az internet kereskedelemre gyakorolt hatásáról beszéltek a szakemberek.

Egész Kaliforniát katasztrófa sújtotta területté nyilvánították

Nem enyhül Kalifornia történetének legpusztítóbb tűzvésze: az állam északi és déli vidékein is féktelenül terjednek a lángok, hétfőn éjjel a tűzvész halálos áldozatainak száma 42-re emelkedett., és legkevesebb 228 ember tűnt el.

Jön a hideg, de marad az aszály

Az elmúlt hét eseménytelen, csendes őszi időjárása után a héten két hidegfront is érinti térségünket, de számottevő csapadék sajnos továbbra sem várható.

Magyar fejlesztés: szén-dioxidot átalakító elektrokémiai reaktor

Az egyik legjelentősebb globális problémára, a növekvő szén-dioxid kibocsátás káros hatásaira is megoldást kínál a ThalesNano Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közös kutatás-fejlesztési projektje.