Back to top

A világ egyik legritkább sörfajtáját veszélyezteti a klímaváltozás

Az emelkedő hőmérsékletek veszélyeztetik a belgák savanykás lambic sörét, állítják a környezettudósok és Belgium egyik vezető kézműves sörgyártói.

Brüsszel, és a tőle délre eső Pajottenland tartomány hőmérsékletváltozásait vizsgáló tanulmány kétségeket vetett föl a lambic sör jövőjét illetően, melyet csak ebben a tartományban főznek.

A lambic különlegessége, hogy nyílt levegőn érlelik, így érintkezhet a vadélesztőkkel illetve a levegőben lévő, őshonos baktériumokkal. A készítése a -8 és +8 Celsius fok körüli éjszakai hőmérsékletre támaszkodik, mely segítségével le tud hűlni, illetve megtörténik a beoltás.

A hagyományos főzési időszak októbertől áprilisig tart. Az ennél később készült sört a belgák a „bezomerd” jelzővel illetik, ami szó szerint azt jelenti, hogy „túl sok nyarat kapott”. (Nyáron ugyanis nem kedvezőek a feltételek ennek a sörfélének a készítéséhez, a levegőben túl sok olyan mikroorganizmus van, mely tönkreteheti a sört. /a szerk.)

Miután lehűlt, a lambic sör fahordókba kerül, ahol a fában élő mikroorganizmusokkal kerül kapcsolatba. A tökéletes hőmérséklet az érlelésre 25 fok alatt van, efölött olyan baktériumok kerülhetnek az értékes nedűbe, melyek tönkreteszik azt.

Egy közös kutatás, melyben Mark és Asa Stone klímakutatók, Adam Harbaugh sörkutató a Lambic.info oldaltól, illetve a brüsszeli Cantillon sörfőzde vett részt rámutatott, hogy ez a sörfőzésre alkalmas időszak az 1900-as években még 165 nap volt, mára azonban 140 napra zsugorodott. A hőmérsékleti változások miatt ugyanis az idény kezdete késő őszre tolódott, és idejekorán, már kova tavasszal véget is ér.

A Cantillon sörfőzde számtalan lambic sörének egyike
A Cantillon sörfőzde számtalan lambic sörének egyike
Fotó: www.cantillon.be

Attól tartanak, hogy ez a főzésre alkalmas napok száma tovább fog csökkenni, és a 2015-ös évhez hasonló katasztrófa is bekövetkezhet: abban az évben a sört ki kellett dobni, mivel túlságosan meleg volt az időjárás.

Mark Stone, az Új Mexikói Egyetem Tűrőképesség Intézetének igazgatója szerint: „A klímaváltozás hatásai fokozatosan jelennek meg, amíg el nem jutnak egy bizonyos pontra. Az eredményeink azt mutatják, hogy a Cantillon változásokat tapasztal a főzési körülményekben. Ahhoz, hogy ne lépjenek át egy bizonyos küszöbértéket, olyan változtatásokra lesz szükség a sörfőzési gyakorlatban, ami kívül esik a hagyományos gyakorlataikon.”

„A hagyományos lambic sör készítését fenyegető klímaváltozás a Cantillonnál egy nagyobb problémát jelez. A hatását azonban csak akkor fogjuk felismerni igazán, amikor az túljut egy bizonyos határértéken. Az alkalmazkodást célzó stratégiák pedig gyakran súlyosbítják a problémákat, miközben csak késleltetik az elkerülhetetlent.”

A Cantillon, mely 400 ezer üveg savanyú sört gyárt évente már megkongatta a vészharangot: a jövőben veszélybe kerülhet ennek a különleges nedűnek az előállítása.

Jean Van Roy, a Cantillon tulajdonosa azt nyilatkozta a Brussels Beer City blognak, hogyha mesterségesen hűtené le a cefrét, az megváltoztatná a sör ízét.

„Ha a jövőben minden szezonban szembekerülnék ezzel a problémával, az anyagilag nagy nehézséget jelentene, így valamit változtatnunk kellene” mondta. „Azonban ezt nem szívesen tenném… vagy még északabbra kéne költöztetni a főzdét, Dániába vagy Svédországba, még nem tudom.”
Forrás: 
The Guardian

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem minden sajt, ami annak látszik Kézmuves sajtjaink a piacon

A kiváló sajtok mellett sajnos gyenge minőségűekkel is megjelennek a termelők a piacon, rontva ezzel a legjobbak esélyét is, mert a vásárló, akár csak egyszer is rosszabb minőségű sajtot vesz, a magyar sajtból, a kézműves termékekből ábrándul ki. Ez ellen tenni kellene valamit. De mit?

A szaharai szél kiszárítja a kakaóültetvényeket

A harmattan, a forró, száraz, nyugat-afrikai passzátszél idén jelentős szárazsággal és minimális csapadékkal érkezett a világ legnagyobb kakatermelő országába, Elefántcsontpartba. Ha a következő héten is folytatódik az aszály, az veszélyeztetheti az idei termést.

Ipari mennyiségek: az almasűrítmény számai

A világon 1,6 millió tonna almasűrítményt készítenek, körülbelül a harmadát Európában. Kontinensünkön 12 millió tonna alma terem, annak a harmada ipari. A legnagyobb almatermést Lengyelország hozza, náluk 300-350 ezer tonna sűrítmény készül, hazánkban 50 ezer tonna. Ennek a mennyiségnek a gazdaságossági oldalát járta körül előadásában Apáti Ferenc a FruitVeB tanácskozásán, Mátraházán.

Sok az alma és nem fogy

Az egy évvel ezelőttinél 30-50 százalékkal alacsonyabb árakon is a szokásosnál jóval kisebb ütemben fogy a hűtőházakból az étkezési alma, ráadásul nagy tételekről derül ki, hogy a minőségük romlása miatt már csak ipari célú felhasználásra alkalmasak - mondta Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a Világgazdaságnak.

Egyre hosszabbak az aszályos időszakok Somogyban

A klímaváltozás miatt ugyan nem csökken az összcsapadék-mennyiség a térségben, ám az aszályos időszakok egyre hosszabbak Somogyban is. Ezért az Országos Vízügyi Főigazgatóság aszályfigyelő rendszert épít ki. Ennek keretében Somogyban elsőként a drávai aszálykörzetben Kálmáncsán létesült mérőállomás.

Az egészséges táplálkozásban is van helyük a tésztaféléknek

A tésztafélék annak ellenére is a rendszeresen fogyasztott élelmiszereink közé tartoznak, hogy mi magyarok nem számítunk igazi „tésztás” nemzetnek. Azonban minden családnak van legalább egy kedvenc tésztaétele, és persze a levesek jelentős részét is tésztabetéttel tesszük tartalmasabbá. De szedhetünk-e egy kicsit többet a tányérunkra, ha az egészségünkre is figyelni akarunk?

Bárány: kijózanodás következhet a Brexit folyamatában

Ébresztőként szolgálhat a brit politikai elit számára a May-féle tervezet keddi bukása, amelynek eredménye egy sokkal enyhébb forgatókönyv megvalósulása lehet – mondta el lapunknak az egyik legnagyobb baromfihús-exportőr vállalat tulajdonosa.

Elismert az uniós élelmiszerbiztonsági modell, de nem elég ambíciózus

Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint, noha a fogyasztókat az élelmiszerekben található veszélyes vegyi anyagoktól megvédő uniós rendszer kellően megalapozott, jelenleg túl ambiciózusnak bizonyul. Az Európai Bizottság és a tagállamok nem rendelkeznek kellő kapacitással ahhoz, hogy a rendszer működését maradéktalanul biztosítsák.

A fotoszintézis „felturbózása”

Amerikai kutatók a fotoszintézis felerősítéséhez genetikailag módosítottak növényeket abban bízva, hogy ez a módszer egyszer majd javítja az élelmiszernövények hozamát.

Péntektől vámot kell fizetni az egyik rizsfajta behozatalánál

A Kambodzsából és Mianmarból származó indica rizs uniós behozatala jelentősen megemelkedett, gazdasági károkat okozva az európai termelőknek, ezért az Európai Bizottság úgy döntött, hogy behozatali vámokat ír elő az érintett rizsfajtára - közölte az uniós bizottság szerdán.